Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-22 / 10. szám
ttegyvenhatodik évfolyam. 19. szám. CsItSrtBk« 1998. január 88. POLITIKAI LAP. Elitzstéa? ár cmí» -.xíen'ák «ti«* tea) Melybe* H vidékre »Pit.l tzitklHMMel: ; *«<$*« ín* M Sí félédre 40 K, .«fyeiéTre 30 K. j Kiiraidd. '#0 Ke. SfyM »in ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA iÄNOS. Fősaerkeoktő; QAÁL GYULA dr Szerkesztő SARANVAY JÓZSEF ár. Bserkeaitóeét é* kiwJóbiy.Ul: Ntder-o Jtb kori agy . lap ixellemi rétiét illető költemények wtfmi a fairdetéiak, elögxetéii él hirdetéli dijak itb küldené $fc Kéziratokat nem adónk liiaxa. Iigitluiik hsteakiDi bároaszor: uHtktttii it umW|| Tipiln nut Komárom, — január 21. Ha az előjelek nem csalnak, a földmivelésügyi kormány ismét nagyobb telepítési akció keresztülvitelére hatalmazta fel az állami földhivatalt Már a lapok is pedzik és beharangozzák, hogy ez a köztársaság »déli határán*, tehát a Csallóközben fog végbemenni, ügy látszik, hogy az elnemzetietlenités még nem történt eléggé intenzív módon, a földmivelésügyi miniszter az iramot egy kissé meggyorsítja. A határt akarja benépesíteni »államhűbb* elemekkel és ezeket a sajtó közlések szerint a szibériai csehekben találta meg. Ha a telepítésnek eddigi lefolyását vizsgáljuk, azt találjuk, hogy az a legnagyobb tapasztalatlansággal, a szakértelem teljes hiányával törtéit Az ide telepitelt csehek és szlovákok ió része teljesen torkig van a földreformból neki juttatott földbirtokkal, melynek különleges mivelését megszokni nem tudja és igen sok kiválni készül vagy már ki is vált a telepilő szövetkezetből. A földreform altruizmusából csak óránként egy kávéskanálra valót kaptak és átadták őket a bankok martalékául; ezek építettek nekik csinos kis földműves palotákat és most nem képesek a horribilis építési költség törlesztési részleteit fizetni. Ehhez járul a méregdrága felszerelés, amelyen megint csak a bank keresett. Arról persze, hogy állami és községi adókat fizetnének, szó sincsen. A legélesbb kormányzati visszaélés az, hogy itt egyes nemzetiségeket tolnak előre, a többiek rovására. Hol van {gaz a törvény, amely megengedné azt, hogy a Csallóköz déli részére szibériai cseheket kell hozni, mikor itt is ezrével van földet igénylő ? Mi ez, ha nem a teljes elnemzetietlenités, amelyet a békeszerződések tiltanak! Ez a nemzetiségek erőszakos elnyomása, mert egyeseket kirekesztenek a törvény biztosította előnyökből. Ez az, amit mindig hangoztattunk, hogy itt az állampolgárokat megkülönböztetik és vannak első-, második- és harmadosztályuak. Mi az az államhűbb nemzetiség ? Kik azok a vakmerők, akik ezt a frivolitást állandóan megengedik maguknak és ezzel állandóan rágalmazzák a nemzeti kisebbségeket ? Mi ez, ha nem izgatás a magyar nemzetiség ellen! És ezt birkatürelemmel kell tűrnünk? * Vájjon melyik törvény alapján ? Álljon elő az, aki be tudja bizonyitani, á magyal* nemzeti kisebbség államhűtlenségét, aki megtudna győzni arról, a csebek jobb adófizetők és többet fizetnek a mi főldmiveseíaknél, akik beigazolják azt, hogy a szibériai csehek külömb katonák a magyar katonánál, lépjenek elő, akik törvénysértéseinket elő tudják sorolni! Csakhogy ilyen nem állhat elő, mert ezeket nem tudják bizonyítani. Legyen vége ennek a bennünket vérig izgató frivol-ágoknak! Pártjaink pedig álljanak a sarkukra és a törvényes eszközök teljes kimerítésével azon legyenek, hogy a magyar földhöz való jogaik a teljes mértékben kielégítve legyenek. Világosítsák fel a magyar népet kötelességeiről önmagával és fö djével szemben: hogy ez a föld ezerév óta az övé volt és azt megtartani erkölcsi és nemzelhű kötelessége. Az erőszak ezzel szemben tehet, amit akar, de az erőszak- I nál mindig erősebb a törvény ereje. Mi \ erre támaszkodunk csak, mert védtelenek vagyunk. De törvényes jogainkat érvényesíteni fogjuk az összes fórumokon keresztül egészen a népek szövetségéig, mely a békeszerződéseknek volna a legfőbb őre és fóruma. = Az egyházpolitikai kérdések. A szlovenszkói katholikus püspökök pásztorlevele ugyancsak kihívta a szocialisták és kommunisták haragját. Népgyüléseken foglalnak állást ezek a pártok a pásztorlevél ellen és erélyes szónoklatokban követelik az egyháznak az államtól való szétválasztását. Hogy a cseh néppárt, mely szintén koalíciós kormánypárt, a leghevesebben tiltakozik e törekvés ellen, annak hangos példáját szolgáltatta Sramek vasúti miniszter, aki Brünnben azzal is fenyegetődzött, hogy inkább kilép pártjával együtt a koalícióból, semhogy a szocialisták követelésének segítségére legyen. Az egyház és állam szétválasztásának kérdése egyidőben keletkezett a köztársasággal, azonban a köztársaság ka tolikusai hallani sem akarnak erről. Ennek a kérdésnek főképen a cseh szabadegyház hívei a mozgatói, akiknek legnagyobb része a szocialisták táborába tartozik s minthogy a kommunisták a vallást egyszerűen lelkiismereti kérdésnek tekintik, az egyház elválasztásának kérdését teljes erővel támogatják. A cseh lapok foglalkozva ezzel az üggyel, megírják, hogy az egyház és állam szétválasztásának kérdésében eddigelé még nem állapítottak meg egyöntetű programot és azért meg kell várni, hogy a többi koalíciós pártok milyen álláspontot foglalnak el abban. De hogy a kormány komolyan kezd foglalkozni a dologgá1, mutatja egyik prágai lap híradása, amely szerint az egyházpolitikai kérdéseket a februári üléseken fogják elintézni. Most csak az a kérdés, hogy miként fogja a kormány ezt az igen -fontos ügyet közmegelégedésre elintézni, mert arra az egész respublika érthetően kiváncsi — Pártközi hóké a magyar parlamentben. A magyar parlamentben létrejött a béke, | amennyiben az elnök javaslatára a képviselői t kizárásokat hatálytalanították. Szcitovszky el• nők a nemzetgyűlés keddi ülésében előterjessj test tett ebben az ügyben ésjnagasabb, egyej temesebb érdekek miatt javaslatot tett a házból kizárt képviselők kizárási idejének -megrövidítésére. Annál szívesebben teszem ezt, — | úgymond aa elnök, — mert úgy tudom, hogy a képviselőknek egy része a kizárásokat tulszigoruaknak tartja, főleg pedig azért, hogy az összes képviselőknek lehetővé váljék a magasabb és egyetemes célok elérése érdekében közreműködni Ezen alapon javasolta, hogy azoknak a képviselőknek kizárási határidejét, akiké még nem járt le, a szerdai nappal hatálytalanítsák. A ház a javaslatot egyhangúan elfogadta. Szoitovszky elnök fenti javaslatát az ellenzékkel már előzetesen folytatott tárgyalások alapján tette és az ellenzék valószínűen már részt fog venni ezentúl a költségvetés tárgyalásán A Magyarország szerint az ellenzék egy része helyesli a passzivitás feloldását, mert szükségesnek látja a költségvetés tárgyalásán való részvételt. A kereskedelmi tárgyalások febriárban újra megkezdődnek Csehszlovákia és Magyarország között, de hogy lesz-e eredménye, azt előre megjósolni most nehéz volDa, mert a sok halasaigatás legkevésbé tételezi föl az eredményes munkát. Csehszlovák hivatalos részről is azt jelentik, hogy a csehszlovák delegáció tagjai február 2 án Budapestre érkeznek és így a tárgyalások megkezdése biztosnak tekinthető. Arról, hogy a két szomszédos államnak egymásrautaltságánál fogva igen fontos érdeke a keresk delmi szerződés megkötése, számtalan cikk, nyilatkozat beszél, lapunk hasábjain is sokszor rámutattunk annak rendkívüli gazdasági hord erejére, magi a hivatalos állam is belátja, hogy a e >eh ipar eminens érdeke is úgy kívánja, hogy Magyarországgal mielőob megegyezzék, hiszen Magyarország mindenkor nagy fölvevő piaca vöt a cseh ipar p uduktumainak, — és mégis azt kell hinnünk, hogy ennél a kérdésnél nem az a szükséges előrelátás és megértés irányítja a megoldást, aminek a delegáció eljárásában dönteni kellene, hanem más, a helyzetejt politikai nézőszögből való elbírálás dominál. Egy nyilatkozatot olvastnnk a minap, melyet Bethlen gróf, Migyarország miniszterelnöke tett egy prágai gazdasági lap szerkesztője előtt és ebben a nyilatkozatban a magyar államnak készségéről vehetőik tudomást, viszont, a csehszlovák kormány is úgy nyilatkozott, hogy nála is mea van a hajlandó-ág a szerződés megkötésére. Ha a két aliam okként fogja föl rendeltetését, akkor csak az a kívánságunk, hogy a jóindulat is meg legy-n a közös tárgyalásokon, mert bármint nézzük is a deleg-cók munkáját, jóindulat és megértés nél&ül nem várhatunk tóle eredményt. Maíyarország ebben az évben léptette -életbe uj autonóm vámtarifáját, világos, hogy a magyar állam ennek a tarifának, érvényt kíván szerezni. Senki sem veheti rossznéven tő é,,hogj ifjn, nagyneliezen lábraálló iparát mégakarja védeni és annak a lehetőségek szerint életet és fejlődést biztosítani. Viszont a csehszlovák köztársaság is arra törekszik, hogy iparának érdé- ' keit minden vonalon megóvja és annak biztos piacot teremtsen. Az érdek tehát mindkét részről azonos, a törekvés egy, tehát meg kell találni a módját annak, hogy a két állam érdeke igazságos módon összeegyeztethető legyen. Ehhez kell a megértés, az előrelátás és bölcsesség, mert ezek mellőzése esetén nem lehet kilátás megegyezésre. Vegyék figyelembe a kát állam képviselői népeiknek életet jelentő gazdasági érdekeit és semmi más mellékgondolat ne vezesse a dele« gátu-ekat ebben a kérdésben, mint országaik lakosságának üdve, amelyet a gazdasági válság súlyos hulláméeapásai agyi* elraerttléesel, fenyegetnek. Nem kívánnak itt azzal foglalkozni, hegy
