Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-22 / 10. szám
i 2. aid** . Ko már orrú Lapok' 1% í. január 12. Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, UiloriliáiaiL Komárná Jókain. 16. agyakban a legolcsóbb arakban. — K*formAtu* templomnak nembea. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Kérem kirakatomat megtekinteni Vidékre díjtalan csomagolás!! MB a kereskedelmi tárgyalások melyik félnek milyen magatar1 ása folytán húzódik és halasztódik el időről időre, de azt hangoztatni kell, hogy régre ralahára meg kell értenie a helyzet követelé-eit azoknak a delegáltaknak, akik a zöld asztal mellé leülnek tanácskozásra egymással. Az elviselhetetlen belső terhek nyomában járó le* szegényedés, anyagi tőnkremenés csak akad» lyozza a konszolidációt és ojabb meg újabb gazdasági rázkódtatásoknak teszi ki az államot. Az egyezkedő két ország kormányai nyila' kozatnk szerint készek a tárgyalásokra, ha így van a dolog, akkor minden erővel arra kell törekedni, hogy a megegyezés létre jöjjön! További huzavonának helye nincs! Történelmi jövendőmondás. Dr. Max Kemmerich {München). A viiághisiória eseményei és eseménysorai között tagaduaLtlanul fennforgó összefüggések a kutatók nagy sorát izgatták már a m-gol 4ások keresésére, az ö^zefiugés-k belső indi tékáidik f ^derítésére. K kutatók sorában f-d tétlenöl fuye mH érdemei Strom-* R*»ich-nbach báró geniális rendszere. E r**ndiz-r sohasem azt kérdi, hogy miért, han-m mindenkor csak ennyit: ha, és tisztáit számokon alapul. U<y, ahogy a paraszt nem mondja sohasem, hogy „mert a p-rtifeeskék az idea magas helyekre rakták a fészküket, azért Psz ebben az évben iry;z4, hanem mindenkor csak azt mondja: „ha...", igy Stromer sem álitjz, hogy szám sorra), amelyeket busz esztendőnél hosszabb időre terjedő fáradságos munkával állított egybe, bárminő összefüggésben is lennének a dolgok okszerű logikájával. Egyáltalán nem bocsátkozik m-gállspi ásamefc semmiféle, akár komikus, akár asztrológiai, akár lélokLni iodo kolásba. Egyszerű n csak tényeket állapit meg. S romer az óvi ágot nyole népkörre osztja, amelyek az óramutató ért-lnnben következnek egymásután: 1. a görög 2 az itáliai, 3. az ibériai, 4 a brit, 5. a kelta, 6. a Unton, 7. a szláv és 8. mon-ol körre, arnuy utóbbihoz Európában a törökök es magyarok tartoznak. A politikai — nem kulturális — fej ődés már most úgy megy végbe, hogy bizonyos események e népkörökön belül mintegy 1>/S század nyiidőközökben i méfödnek. Hí akö.ökm-sz szibb esnek egymástól, akkor persze e l1/, százados idököiöt többszöröse adódnak. Egy példa nyombaa érthetővé teszi az elmondottakat. Bizáncion forradalom, trónfosztás, f-jedel m meggyilkolása, rémuralom és erőszakos kormány változás az 1182., 1182/4., 1185 és 1195. eszteodőkb n játszódott le. A megfelelő dátumok Páriában, amely négy nép környire, tehát négysz-r l1/« évszázadra követi históriájában az el»ő gö ög kört, a következők: 1789, 1792/93 és 1804 Vagyis az 1. és az 5 kör az mos ►•»*ményei között az időköz 607, 609, 610 és 609 esztendőre rug, N hogy ezt a pé dát bárki i< véletl<-nnek, v»gy erőszakoson elörájgatottnak tarthassa (hiszen izázhány épp ennyire m ggyóző példával lehetne a többi népsörból ia szolgálnunk, (szántszándékkal u/yant-bböl a két népközből még egy példát idézünk: Byzáncnak, a göiög körzet fővárosának elfoglalását, miod-nkor untlomváPággal egybekö ve, a köveik* vő évektől ie gyezte fel a bi-tória: 1203, 1204 és 1261. Ugyanezt az eezménysort érjük meg az 5. nép kö bén ia és p dig négy z*-r 1V» évszázad nm''áo: amikor Parist 1814 b n, 1815-ben és 1870/71-ben foelalj« el az elpnsé»; vagyis itt is 611 612 és 609/10 évnyi időköz ma tán ütnek be »Z anatómus események Ett a törvényszerűséget, amely a história kiszámíthatósága szempontjából a legnagyobb fontosság«, Stromer a kttsö parallelizmus törvényének nevezi. E tőrvény alapján Stromernek, akit az utókor valamikor még a világtörténelem Ko peruikn-zak^nt fog ünnepelni, tőlem föggetle aül ki tadta a német forradalom időpontját előre szám tani, mert ez úgy követi a franciát mintegy l1/» évszázadnyi időközben, mint a francia az angolt. Szabadjon itt kifejezetten rámutatnunk, hogy egyetlen egy kompon nstől, mondjak pl. csapán & francia, v«gy csupán az angol forradalomból semmire sem lehet következtetni. Ebben az esetben azonbon az azouos jelenségek egész sorával van dolgunk, min án a másfélszázadnyi esedékes időközben agy Spanyolországban, mint Itáliában és Gö* rftgor.-zágb-n nagy forradalmak játszódtak le. Épp-n a 14. század első felében lejátszódott olasz forradalom igen tanulságos, mert ebben az országban ugyan három lokális forradalom zajlott le — Firenzébe Walter da Brienne alatt, R6mábt\n Bola di Rienzo és Velencében D ndoio alatt — de az az egy nagy forrongás, am ly a félszigetet alapjaiban rázkódtatta volna meg, az — kimaradt. Már ped'g Itália az az egyetlen föld is egyúttal, amely a maga forradalma kapcsán nem kerülhet egyúttal Európa fölé főuralomra; amiben a cseiekvéuy és azt m'g^lőíó megrázkódtatás egyenértékóról szóló törvényem bizouysága is rejlik. ]£ rt mind n nép közvetlenül a nagy forradalma u án föhatalomra tesz szert! Spanyolországban „nem ment le a nap*, Anglia megtörte Sp»nyo ország világuralmi h-lyzetét és féiretolta Hollandiát. Franciaország p dig az éyek során át ura lett m*jd egész Európának. Közel hasonló fontosságú törvénye Strommernek az, amely a b-lső párhuzamosságról szól : ha egyazoD népkörön belül ('ehát nem szükségkép egyazon nemzeten belül) egymás nak magjelelö események mintegy három év* szá'aduyi időközben megismétlőditek, akkor majdnem biztosra vehetjük, hogy további három évszázad múlva ugyanabban a körzetben egy harmadik hasonló esemény is bekövetkezik, am ly magában foglalja mindazokat a tényezőket, amelyek az első kettőben is már azo nosza megvoltak. Kü önben pedig a három évszázad többszöröse is nyomon követhető vissz* f-lé a népek történetében. Valamely eljövendő esemény akkor mond ható abszolút biz ossággal, ha a külső és a belső párhuzam egybovág. I yen eset adódott pl. 1918-ban a nagy német forradalom stádiumába kerültünk ; és pedig nem csupán egy egész sornyi külső párhuzamban egymásután fellépő analógu? esemény indokából, hanem annak a ténynek következtében is, hogy hasonló német forradalmi mozg-lmak már a 14 ik század első felében is lejátszódtak, a forrdadalmi 30 éves háború pedi^ épp n 1618 ban, tehát évnyi pontossággal 300 esztendővel ezelőtt tört ki. ügy »néz az eset áll fenn Chehországra nézve is. Itt 1318-ban János király elűzésével forradalom tiöt<e fel a fejét s ugyancsak 1618 ban játszódott le ama hires másik forradalom. É két egybevágó esemény alapján Stromer már hosszt évekkel ezelőtt megjövendölte az 1918 iki eseményt. Jövendölése hajszálnyira bevágott. Stromer kisebb írásai: D utsehe verzaget nicht (Németek, as veszítsétek *la fejetfkrt). Was wird (Mi jön ezátán) és W;ä ist Weltgeschichte (Mit j lent e szó: világtörténelem); mindhárom mű Lhotzynál jelent m-g, Lndwigfchifen am Bodensee) még egy hossza sor adatot tartalmaznak, aoa-lyekből a történelemben otthonos ember az eljövendő eseményeket kiszámíthatja, p-rsze esak akkor, ha a szükséges komponensek adva vannak. N *m lehet tehát egyszerűen mindent, »mit csak akarna az enabr, kiszámítani, vaUmiut általában az eseményeknek csupán részeit lehet megmondani; mert a történelem sohasem nyújtja egészen a legkisebb részletekig azonos másolatát önm-gának. N<gy érdekesség rejtik abban a tényben is, hogy az olyan n&p is, amely > nyiországát elhagyta — pl. a spanyolok DMaraerikában, az angolszászok az Egyesült Áramokban — történelmileg az anyaországgal egybekapcsolva mar dn&k. A nép fogalma, a.y raoi dhatni, val m ly m gasabb misztikus egység, mindegy bármely földön éljen is. Aki a világtörténelem eseményeiben nem akarja a törvényszerűséget elismerni, az a véletlent kénytelen istenévé tenni, mindenekelőtt az időjárást: mert az időjárás volt az, amely 1588 ban az angolok javára megtörte a spanyol világuralmat és pedig ama hatalmas zivatar utján, amely a spanyol f ottát tönkre zilált»; mintahovy .télapó tábornok ur* buktatta meg 1811 ben az orosz jégmezőkön a francia hegemóniát. Aki mélyebb-n utána gondol, annak már eleve kitártnak kell tartania, hogy rövid 21/» század Morgása alatt két világhatalom bukása is csupán a vél-tienen múlhassák. Úgy hisszük azonban, hogy f-jtegetéseink, bármennyire rövidek és töredékesek is voltak azok, még a kétkedő számára is bizonyságát adhatták annak, hogy c*upán a ny-rsen materialista bi delem, sm-ly a francia forradalom óta úrrá lett felett üok, gátolt meg eddig mindnyájunkat abban, hovy nyilvánvaló törvényszerűségeket elismerjünk s hogy a mögöttük r jlő szellemiséget elfogadjuk. S’romerre támaszkodva szeretném már most — a legmagasabb viláehistóriai bástya^ magaslatáról — a nagy nemzetek eljövendő sorsát felvázolni. Kezdtük el a sort Oroszországgal. Az eddig elmondottak abpján nem lehet a figyelmes olvasónak abban kételkednie, hogy a jalenlegi orosz forradalom ama nagy, népkörröl népkörre az óramutató értelmében kb. I1/* évszázadnyi időközökben bekövetkező forradal-Győződjék meg az 768 pipere- és borotvaszappan jóságáról Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE.
