Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-20 / 9. szám
4. oldal. Jókai halhatatlan szellemeit idézi, majd a költészetre tér át és megállapítja azt, hogy ma jajnak megmaradását keli szolgálni és más Uralása magyar kőidnek nem lehet. Utána *iHti költői bitral á*át, melyben gyönyörű | szárakkal tett tanúságot magyar hitéről és ■emséiéhez hfi érzéseiről. Az él5»dást zajos tapsok kisérték és a felolrasót többször is a lámpák elé hirta a lelkes közönség.' Majd rersei szavalására került a sor, melyet a Bányász éoeké-vel vezetett be. Kiünö előddé, zen<ö és pompás orgánuma betölti a termet a kiemelt mondatokkal és nemes páthosz hatja át. A Levél Losonci Annához, Síbes- 8 tyén diák, Bsze Tamás katonája megbabonázzák a hallgatóságot szépségükkel. Egymás után peregnek le Csallóköz, Vihar alán az erdőn, F»vá?6nak szegődtem, A föld, Rásk&i Lea, Egy iskolába menüm, Lét asszo aya, Magyar virág az őszi rózsa, Dal a rózsáról, mennyi értékes drágaköve kői i észtünknek. ■ versnek legtöbbje kötetében, az Uj Auróra idei kötetében és a szlovénekéi lapokban jelentek meg. Káprázatosán szép költeménye a Wartbnrgi verseny, melynek megvesxtegtóen szép előadása lcirbatlsn hatást keltett. Ki tadná ezt S sok eszmei, gondolati és eiéadásbeli szépséget sorba mondani? Mi csak a hatásról tu- I dank beszámolni, ame yet keltett, öl védi minden verse ntán a tapm*k vihara zngott fel, jeléül annak, hogy megtalálta kapcsolatát a közönség leikével, mely tényleg szivébe zárta •it az Istenáldotta tehetségű magyar költőt, •kit nemcsak b .rátái és tisztelői iian peltek előadása után, hanem az egész nagy közönség is. A fiatalságnak kénytelen volt néhány száz entogrammot kiosztani. A mü-or ki dv-8 pontja volt Jókai emlé• \ iesete e. pályanyertes ódájának előadása, me- í lyet a költő bájos kis testvérhnga, ölve di ; Erzsóka adott elő, érvényre ju'tatva a gondo- ! latokban és költői eszmékben bőves költemény- i •ek minden szépségét. A kitűnő szavaiét újra és ajra kitapsolta a lelkes közönség és annak figyelmét egy másik szépséges vers előadásával Viszonozta. Az öl védi est a Jókai Eryesűletnek csakagyan fényes ünnepnapja volt, melynek emléke sokáig él a közönség 1 Ikében. Ifjak és leányok, asszonyok és férfiak, akik összegyűltek e teremben, ünnepet hirdetek aektek e szórnom téli alkony órán. A magyar géniusz szárnyak suhogására figyeljetek áhítattal, csendben, mert az száll ide Őivedi László kíséretében a terembe. Es most, amikor megjelenik élöttetek a kalovány arca. sápadt magyar diák, aki megismertet b-nnünket költői hit vallásával és azntán vermeivel: nry tekintsetek reá, mint a aemzet hivatott kő tőjére, skit Isten küldött ■ekünk, m‘gitatva őt az örökkévalóság vizéből, hogy azok a dalok, melyeket nemzetének dalol, érőkké éljenek, túléljék a mai kort. FIÓKOKI BRATISLAVA LOrlnckapiiMrtca 7 Sxéplakutca 66, Dutiaulci 28 .Komáromi Laoua ta‘5. január 20. I MODERN MOZI KOMÁROM EJiadMok kudsti vasár- ti tnnspaap TISZTI PAVILLON imuÉiMí. WALTER SCOTT: Kedden, január 20-án Kntonazene! StOB KOY Katonazene! Vi'ághirü filmregény. Főszerepben: D \ VID HAWTHORNE "s GLADYS JENNINGS. Fox-sláger! Szerdán és csütörtökön, január 21 és 22 én NERO Fog-sláger! Grandiózus tragédia 10 fe'vnn^Bban. Fő-Z*n»pben: Joques Gretillat______ a regi Grónd-kávéhiz helyl«é|tében minden este fÓTdronl nívójú műsor. Párisién G rill I Az „Egyetértés*4 Munkásdalárda hangversenye vasárnap este szorongásig megtöltötte a Dózsa- Vigadó emeleti nagytermét. A nagyszámi kö zönség soraiban ott láttak politikai párt különbség nélkül városink egész társadalmát. Az Egyetértés dalárda előző kitűnő szereplő seivel ugyanis annyin meghódította közönségünket, hogy mindenki sietett meghallgatni azt a kiválóan sikerülni szokott énekszámokat, a melyekkel az Egyetértés már oly sok sikert aratott. A vasárnap esti nagy érdeklődés nem is volt hiába, mert a dalárda Krausz Mór kiváló karnagy betanításával, vezetésével a legnagyobb és osztatlan elismerést vívta ki magának és karmesterének. A jól sikerült nyitány ntán Noieda Károly Sz&mosmenti nóták cimü népdalcsokorját adta elő a müködö kar olyan összevágó, együt tes előadásban, amelyet igen kevés dalát dánál volt módunk tapasztalni. A közönség nem tu dott betelni a szép együttes, karikacsapás módjára pompásan ment karének szépségével és zajos tapssal követelte a meg újrázást, amit a dalárda meg is tett. Hasonlókép-n megnj rázták Novák Károly Odabent a nagykockában cimü megható dalát. Ugyancsak tomboló tapsvihart váltott ki Farkas Nándor Rózsa ' van a kdblén cimü karéneke is. De mi volt mindezen hatásokhoz a hatalmas siker, amelyet Arany Jánosnak — Petőfi Falnvézén kurtakorcsma cimü versére irt gjö nyörü da<a aratott. A közönség többször meg! njrázta. Ráadásul a tomboló tapsok viszonzá: sánl Fausztból énekeltek még egy gyönyörű I részletet. A közönség elismeréssel adózóit a fegyelmezett dalárdának és derék karnagyának, Krausz Mórnak. A karénekeken kívül a nívós műsoron szerepeltek még énekszámokkal Topos János, F, Német Mariska, Adamek József, akik szépen előadott, átérzett dalinkkal, kellemes hangjukkal arattak meleg sikert, l újrázást. Csizmái- Bandi mulattató kupiéival kacagtatta meg a közönséget. A mozi tulajdonos cimü vígjátékban i ügyes alakitásaikért érdemelnek dicséretet és l kaptak zajos tapsokat: Balázs László, Adamek - József, Adamek Józsefné, Funbauer Nusika. i Hasonlóan pompásan játszottak az N 0. E. cimü bohózatban Villand József, Schlár Vil mos, Pálfy Antal, Balázs F r-nc Schlésiuger Kornél, Magyar Mancika, Rácz Gyula, akiket szintén sokszor megtapsoltak, akik szintén megnevetették a közönséget. Az ál alános Lt szést aratott műsor után tánc következett, ! amely a legvidámabb hangulatban világos reg < gélig tartott. I Az uj bolygó hollandi. Í Egy félig el&ülyedt hajó bolyong az Atlanti-Óceánon, A newyorki tengerészeti hatóságok éppen j úgy, mint a különféle biztositó társulatok és \ elsősorban a világ hajókereskedelmének ugy; szólván középponti szerve, a londoni Lloyd ál\ landóan figyelemmel kíséri a tengernek azokat I a veszedelmeit, amelyek a félig elsülyedi, le' génységük által elhagyott, a tengeráramlatok i következtében ide-oda bolyongó hajókban rejlenek. Nem is sejtené a laikus, mennyi ideig képes a tenger felszínén tartani magát olyat hajó, amelyik különben már minden látszat szerint halaira van ítélve. A legveszedelmesebbek az ilyen hajóknak azok a fajtái, amelyek éppen csak hogy kilátszanak valamennyire a vízből, mert rakományuk természete hosszú ideig nem engedi őket teljesen alámerülni. Az ilyen hajók valósággal úszó szírieket alkotnak és veszedelmesebbek, mint az igazi sziklák, amelyeknek helyzetétől a ma már majdnem tökéletes tengeri térképek biztos adatokat nyújtanak. Hogy azonban az ilyen vándorló sziklára hol akad a tenger közepén valamely hajó, amely a legnagyobb biztonságba érzi magát, azt sohasem tudhatja. Az ilyen veszedelmes hajók majdnem kivétel nélkül fahajók és rakományuk is többnyire fából áll. Még abban az esetben is, ha törzsükbe behatol s viz annyira, hogy a legénységnek el kell azokat hagynia, a rakomány természete hosszú ideig úszva a felszíne tartja a hajót. Az illetékes hatóságok számításai szériát az Atlanti Óceán északi felében — azért itt mert a Golfáramlat itt uralkodik — körülbelül hisz ilyen dereliet (elhagyott hajó) van s bolygó hollandiszerü vándorlásuk általában körülbelül egy hónapig szokott tartani. Vai azonban olyan is, amelynek ilyen karriérje sokkal hosszabb és valósággal állandó rettegésben tarrja a tengerészek világát. Ilyea kószál most valahol Portugália partjain és tart valószínűleg a Kanári-szigetek felé. Ez az ezertonnás Qov;rnor Parr nevű goetett, amely Ujskóciát 1923 szeptemberében hagyta el, vastag padlófából álló rakományával, amelynek rcide tetése Buenos-Aires volt. Október 5 én, k múlt esztendőben, heves viharok folytán a hajó olyan állapotba jutott, hogy minden pillanatban várha»ó volt az elsülyedés és legénysége Neufundlandtól mintegy kétszázötven mértföldre délre kénytelen volt hajóját elhagyni és ettől az időtől kezdve a vitorlás önálló vándoféletet folytat az Atlanti Óceánon. Nem egy Ízben figyelték meg 1923 novemberében, a Saxonia nevű postagőzös tejesen a viz felszínén úszva találta és a két árboca még állott. Decemberben az amerikai Pampas gőzös látta, amelynek az a feladata, hogy az ilyen veszedelmes hajókat ártalmatlanná tegye (úgy az amerikai, mint az angol tengerészeti hatóságok tö b ilyen hajót alkalmaznak) — háromszáz mérföldnyire az előbbi ponttól keletre és megkísérelte vontatóra venni. Minthogy azonban kevés volt a tüzelőanyag, kénytelen volt a hajót újra sorsára hagyni. 1924 februárjában a Malestic, majd júniusban az 0 len amerikai gőzös találkozott a kísérteties hajóval. Ekkor még mindig igen jó állapotban volt és egyenesen tartotta magát a vizen. 1924. júliusában azt jelezték, hogy a portugál partok tájékán van és ugyiátszik, a Kanári-szigetek felé halad. Augusztus 8-ikán a Zaria nevű postagőzös, amely Afrikával tartja fenn az összeköttetést, útjában találja és a kapitány elhatározza, hogy megszabadítja tőle a tengert. Csónakot kü'd az elhagyott hajóhoz, a legénység azután petróleummal öntözi meg a fedélzetet és felgyújtja a hajót. A Zaria ezzel tovább folytatta útját. Augusztus 11-én egy másik postagőzös még mindig égve találja a Governorr
