Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-20 / 9. szám

----1)^ .'"T-Tr"------------------------------Fant, de 13-án az Iberia már azt jelenti, hogy « tűz teljesen kialudt. Ettől az időponttői kezdve nincsenek biz­tos értesülések a hajóról, de egészen határo­zottan feltehető, hogy még nem tűntél teljesen I hullámok között es mint vándorló szírt még tovább veszélyezteti a hajózást. A rakománya «jatt nem is sfilyediiet el más módon, mint ha hosszú idő múlva a törzsére rakodó kagyló és tengeri fü végre is lehúzza a mélységbe Ilyen teljesen alásülyedt tömeget vontatni majdnem lehetetlen, ha pedig felrobbantanák a törzsét, ezzel széjelszabadhanák a súlyos padlódesz­­kikat, ezek pedig a kisebb hajókra most már megsokszorozódott veszedelmet jelentenének, fjíem igen lehet másra számítani, mint arra, hogy a tenger áramlatai végre valahol partra vetik. í Es ez a pont az, ahol az ilyen derelietek­­nek magvan a maguk relativ haszna, legalább js a tudomány szempontjából. Általuk ponto­sabban meg lehet határozni azoknak az áram­latoknak az irányát és gyorsaságát, amelyek a Golf-áramból kiindulva majdnem szabályos kört alkotnak az Atlanti Óceán északi részein. Ami a Governor Farrt illeti, pontosan megállapít­ható, hogy ilyen áramlat ragadta magával stiz hónap alatt körülbelül 2400 mértföldnyi utat tett meg, vagyis átlagban három mérföldet 5 5 kilométer óránkint és ebből kiszámítható az áramlatnak az ereje. f*55 január 20. Farsangi naptár. (Mulatságok, előadások) Január 31. A husiparosok bálja a Vigadóban. A J. E. Sz. 0. álarcosbálja a kulturpaloMEb&a. Február 1. Délután 3 kor Julis a Kultúrpalotában. Magyar bál a Vigadóba«. Álarcos bál a kát. Legényegyletben, február 7. Diákbál a kultúrpalotában. K. A. C. Karneválja a Vigadóban, február 8. Komáromi Iparoskör farsangi estélye. A tűzoltók égmentők karneváljaaV gadóban Február Iá. A Dalegyesület estélye saját helyiségében. Táncvizsga a Vigadóba«. Február 16. Kát. Énekkar dalestélye a kulturpaletébaá. Február 22. Jókai Bál a kulturpalo ában. Február 24. A K F. C. jelmezbálja a Vigadóba«. Szabadoktatási előadás a kultúrpalota emeleti színháztermében 1925. jan. 25-én vasárnap, d. u. 6 órai kezdettel Égler Dózsa főgimnáziami tanár liiL., címmel tart előadást Komárom nagy szülöttjéről. Ezenkívül a kisérő műsor. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésére kér minden látogatótól tet­szés szerinti, önkéntes ado­mányokat a Jókai Egyesület. I — A református keresztyén ifjúsági egye­­sflletf.h. 18 iki vasárnapi vallásos estélye is nagy el­ismerést váltott ki a hallgatólag léikéből. A gaz­dag tartalmú, változatos és nívós műsor hatása reménységen felüli volt Dj nemcsak szép és kellemes és hangulatos volt ez az esiély, hanem tanulságos, nemesilő is. Nagy Mariska és a fő gimn. zenekar a zene világából matattak be néhány kellemesen finom és csodálatos csengésű darabot. Az ebó Erdélyi pásztorhaogokat (Mihály I) az utóbbi Hoffmann meséinek aiapmelódiéját játszotta el szép hatással. Kelemen Juliska és Bózsa Pál átérzett szavalatukkal, nemes elő­adással emelték az estély hatásai. Szépen éne­kelt Jankulár Mancika s a bájos dal amu darab­jait Afészáros László kísérte ügyesen. Kű föld utazásaival kapcsolatban mondott el néhány »Komáromi Lapok« történetet Galambos Zoltán s. lelkész. A tanul­ságos él az élet valóságából vett képekkkel mutatott rá olyan jelenségekre, melyek aliszta református keresztyénség sajátosságai. A szép j estélyt Zsemlye Lajos h. lelkész mély gondola tokkal fűszerezett bibliamagyarázata és lelki j őszinte imája zárta be. — Magyar bál a Vígadéban. Két évvel ezelőtt a komáromi farsangi muMságok közé , egy aj maUtság neve került, a Magyar bálé, amelyet az Országos Magyar Kisgazda, Föld­­mives és Kisiparos Párt komáromi pártszerve­zete rendezett a Vigadóban. Ez a bál nt-mesak nevéhén yis-lt* a m»gyar n^vet, de külső fé­nyében, meleg hangulatában s egész lefolyásá­ban az volt, aminek nevezték: magyar. N-m lehet csodálni, hogy ez a bál a legfényesebben sik rült, és hogy a város és a vidék magyar­ságát egy csapásra meghódította, hiszen az estélyen felsorakozott óriási közönség egy kö­­lös családnak, az itt éiö, együtt szenvedő magyarságnak fiaiból gyűlt össze. A M gyár bál páratlan sikerének hire hamarosan orszá- j gossá lett s ma már egész Szlovt a<zkó magyar- \ sága örülve goadd arra, hogy Komáromban a magyarok egy estén párt és valláskűiönbség nélkül összegyülekeznek, hogy néhány órára felejtsék nehéz sorsukat ée igazi magyar kedv­vel vigadják át az éjét. A M gyár bál tavalyi naey sikere is élénk emlékezetünkben él és • ; annak gyönyö tt műsorát ma is elismeréssel t emlegetik. A Magyar bált az idén is megtart- j í ják: február 1-én este 9 órakor a Vigadó ősz- I ízes helyuégeib n 1<-bz a nagysz básu mulatság, • j melynek előkészületein nasyban buzgóit odik > a rendezőség. A rendizöbizo'tság P. Nagy l Sándor elnöklete mellett szombaton igen lato­­: gatott ülést tartott, amelyen a bál részleteiben megállapodtak. A bálon nagyszabású szépség­­, versenyt és jótékooycélu tárgysorsjátékot is j rendeznek igen értékes dijakkal, magyar nép­­viseletbe öltözött cop irtokat toboroznak, ame­lyek festői szinpompajukkal nagyban fogják j emelni a bál fényét,. A tánczenét egyik kivá ó j zenekar szolgált»'ja. A magyar bál rendezó­­\ ség-, mint a múltban, az idén is a legnagyobb körültekintéssel végzi az előkészületeket. — Ötödik katolikus nst A népszerű és nagy látogatottságnak örvendő katolikus esték rendező-bizottsága elbatározta, bogy fokozatosan lerendezi a még tervbe vett 6 katolikus estet, melyek az ezidei idény estjeit tízre egószi'ik ki. A legközelebbi est a következő vasárnap, 25 ón lesz a kath. legényegyletben. A kitűnő műsort mar össze is állították. Részt vesz az esten a főgimn. ének és zenekara, Király József felol­vasást fog tartani a vallásos nevelésről. Az est szórakoztató résiét Pataky József egyleti tagnak Asztal alatt c. 1 felv. kacagtató bohózata szol­gáltatja. Bővebb műsor közelebbi számainkban. — Eljegyzés. Garami Margit Vrablu, és Waldhauser József Kumarno, jegyesek. Minden külön éri-siiós helyett. — A Dulegyesület farsangi estélye. A Komáromi D»ie*yesüLt február 14 én tartja idd farsangi estélyét nádor utói helyiségében. Az estélyen a működök&r és az egyesület kitűnő műkedvelői pompás műsorral működnek közre. A régi jóhiiú far augi dalárdamulatság az idén is igen látogatottnak ígérkezik. — Adomány a Jókai ünnepélyekre. A Jókai ceut-onarium kötszernek fedezésére újabban N. N. Csallóközaranyosról 20 K-t adott át szerkesztőségünknek. A fenti szives ado­mányt hálásan köszöni a Komáromi Lapok szerkesztősége. — Az Iparoskflr farsangi estélye A hely­beli ip&rostárs* dalom f. évi február hő 8 án (vasárnap) este tartja meg a szokásos far­sangi mulatságát, melyet műsoros előadással kapcsolt egybe a kör r-ndzösége. A műsoron feltüntetett humoros, kacagtató vígjátékon kí­vül találjuk ft kör énekkarát új szerepében, a ke­belében nemrég megalakult életkép-s vegyes­karával egyetemben. Ezen mulatságát a kör a kai árpalota nagytermében rendezi, mivel az újonnan átalakított színpad és előcsarnok leg­jobban megfelel a mulatság megtartására. A | mü-iorszámok rendezőiét a kör elnöke, az i egyébként szerencséskezü rendező Stenqer 1 Gusztáv, az énekszámokat pedig a kar veze­tője Tóth Géza vezetik. A rendezőség fárad­ságot n-m kímélve, az iparosságnak egy sike­rült farsangi találkozását akarja elérni ezen ,------------------------­mulatság rendezésével, ami az előjelekből Ítélve, {ikerül is. A mulatságról e hely ütt még megemlékezünk. — Párisién Grill a régi Grand kávéház helyiségében uznnzációs kezdettel indult meg szombat este. A régi Grand-kávébázbeli fényei idők látszottak felelevenedni, amikor a komá­romi társaság sziue-java m^gtö tötte az izlé­­essen berendezett uj muíatóhdjtt. Kitörő tapsot és sok sikert váltott ki a g -zd-g műsor, mely fővárosi igényeket is teljes mértékben kielé­gítő és feltétlen művészi teljesítmény. Könnyű m-gjósolüi, hogy a Párisién Grill lesz a város és vidék közönségének legkedveltebb mulató­helye. — Egy erodes centennárium. A kritikait sose szeretik. Se a kötönség. se a szerző, se a színészek. Így eztán érthető is, hogy egy nagy magyar kritikainak, Gjulay Pálnak, aki­nek centennármma e hónap kö3-péu volt, semmi nagyobb ünnepséget n-m tartottak. M gint csnuumátium; Gjulay Fái százeiztendős leit. Siiute hiaetbtlenül hangzik: Gjulay Pál, aki még néhány esztendővei ezeiött előadásokat tartott a pesti egyetemen, akit gyerekkorom­ban nem egyszer láttam is, — egykotu kor­társa volt Petőfi Sándornak, aki már fó szá­zaddal szili lése előtt halt meg ... — És mégis, ha megfigyeljük Gymay munkásságát, látjuk, hogy mennyire kortársa maradt ö P tőfiurk mindvégig, — ha élete a XX. században feje­ződött is be. A mai köítndatb&n agy él már Gjulay, mint az öreg, konz-rvaiiv kritikus, kisek számára P tőivel lezárult a magyar irodalom. Gjulay Pál süketen engedte el maga mellett az uj idők összes uj dalait. Ha ezekek igy végiggondoljuk, akkor bizony nehéz e kép­zelni a fiatal Gyulait, aki tölgyfái ömör, erős szavakkal tört lándzsát a an dern irodalom mellett, — igaz, hogy anno 1854 ben... Az ötvenes éveknek is meg volt a maga Gjnlayja: Toldy Ferenc, aki még látta Petőfi Sándor napját felkelni, — csak nem vette észre, mert az ó számára már a harmincas évek pontot tettek a magyar irodalom végére, — ekkor azonban Gyui&y Pál megírta első tanulmányát Petőfi Sándorról, ezt a kerek, tökéletes írást, melyhez hasonlót keveset Írtak még magyar íróról. —1885 ben pedig, a kritikáról értekezve, valami olyat irt Gjulay Pál, hogy a konz r­­vativ kritika, ha mar srmmiképen sem tudja megérteni a jelent, — akkor, szépséget keresve, a múltba ássa vissza magát, — mennyire nem sejtette ekkor még a fiatal Gjulay, hogy öreg­kori munkásságának jellemzését irta le?... Most pedig, mikor ezeket végiggondolom ön­­kénytelenül és megkérdesem magamtól, hogy szabad e kétségbeesnünk a jelen irodalmi ter­méketlenségén* — .hiszen lehet, hogy már itt van az uj költő: csak szokatlan még a mi füleinké k... — Egy C80dagyermekművész Komárom­ban. Amiül már lapunk elötó számaiban több­ször jeleztük hangversenyeink tőrténetéb-u egy jelentős mozzanathoz érünk szombaton, amikor f llép a kulim palotában a 10 éves gyerm-kmüvesz, aki már több mint csoda­­gyermek, Földes Andor zongoraművész, aki Budapested a legnagyobb sikereket aratta és a legnagyobb magyar lapok Pester Lloyd, Pesti Nap’ó, Az Újság, Budapesti Hírlap stb. a legnagyobb elragadtatással írnak e kiváló zeuei fenoménröl, akit mi kétszeres kíváncsi­sággal várnnk, mert hiszen 5 földiák, hiszen szü 5i idevalók. A szombati han versenyre bi­zonyára zenekedvelőink mind el fognak jönni, hogy megcsodáljákaezt a fiatal művészt, aki a gyerekszobából egyenesen a hangverseny dobogóra lép, hogy sikert szerezzen ingának és a magyar művészeknek. A szombati hang­versenyre jegyek már kaphatók. A Jókai Egye­sület most küldi szét a m ghivókat a szombati hangversenyre, amelyen mindenkit szívesen lát akár kapott meghívót, akár nem. A meghívó igy hangzik: A Jókai Egyesüket 1925. januác 24 én szombaton este 8 órakor tartja a kul­túrpalota emeleti nagytermében II. hangver­senyét Földes Andor tízéves zongoraművész kötremüködésével, m»)yre t. tagjait, a művé­szetek kedvelőit s minden érdeklődőt tisztelet­tel meghívja a Jókai Egyesület. Műsor: 1 B*ch: P &udium és foga. Beethoven: Sonate. Op. 78. Fis dar. Adagio cantabile. Allegro ma non troppo. Allegro assai. 2. Field: Rondo. Es dar. I Szünet. *. Chopin: Berceuse. Chopin: Etude. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom