Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-20 / 9. szám

tm ) an mir 80.

„Komáromi Lmpmlt*

S. •Ufa-Licht Ödönné, dr. Mezay Jinosné, dr. liihola Ferencné, Mandata Iuréné, dr. Molnár Janőné, Ángy Jánosáé, dr. Németh Ödönné, Pető Sándorod, Pazár Miklóené, dr. Pallér Sándorné (ógyalla), Payer Józsefné, dr, Palinay Gynláné, dr. Petrgalli Henrichné, dr. Polouv Böláné. Pét* rovszky Meoyhértné, Prandtner Lipótná, Renner Miksán*, dr. Rohonyi Oszkárné, dr. Rauscher Zsigmondi) é, Rnttkay Béláné (Szentpal paszta), Rnttkay Qézáné (Cs. aranyos), Riszdorfar Karelyné, dr. Selye Hngóné, dr. Soós Imrénó. dr. Szijj Ferencné, Sríly Lászlóná, Szalay Józsefné, Szaiacsik Béláné, S.-né Weszelovszky Magda, dr. Sznchy Boldizsáné, dr. Tafferner Gynláné, Tihanyi Vilmosnó, Veszkó Emilnó (Ogyallá), Tarja Dezsőné, Végh Mihálynó. Weisz Árminná, Llwinger Sámáné, Pelróazy Józsefné stb., stb. , Leányok: Apró Margit, Ackermann Mariska, Bartha Magda Csepy Olga, Csepy Iza, Farkas Márta és Farkas Judith (Vértpaszta), Fet-zty Kató (Ogyalla), Girch Irma, Gyurisa Sári, Gyurisa Manci, Haász Maziska, Jánossy Ronka, Joachim Sári, Joachim Margit, Kathona Imnka, Kathona Margit, Kiäs Edit, Nagy Gizella, Pazár Judit, Prantner Gizi, PetrovBzky Oíti. Petrovszky Margit, Renner Mici, Rnttkay Babi, Szily Manci, Szily Etelka, Szu'acsik Manci, Tafferner E'ia, Tihanyi Magda, Weisz Kató, Wídmár Pia, Végh Mariska és Ilonka, Petróezy Ida stb. (bj.

Jókai emlékek.

Február 18 &n kerek f gy századja lesz, hogy Rév-Komárom városában viiágrsjött a legnagyobb magyar író, akinek em ékét most fogja megülni nem csapán a magyarság, hanem bizonyára megütik mindenütt a világon, ahol még a szépért és jóért lelkesedni tódnak az emberek.

H* visszanézünk egy századdal, szinte elborzadnak, micsoda csillagjaink voltak akkor főlkelóben 1 A Zalán futása akkor került nyomdába, a kis Aranyt öreg édes apja akkor ta nitotta betűre a porban, a melankóliku* Tompa nyolcadak esztendejét járta a buskomoly 6ömőrben. P tgfi Félegyházán tanait fa kosni,. Széchenyi az akadémiáért tüzelt s Kossuth már szerepelt valahol Z mp’énben .. .

Ebben az esztendőben születik a kékszemü kis Jók&i. Tadjak, milyen gonddal nevelték a szülői háznál a lányos termész tü félénk fiacskát. Kétőbb is, amikor Papára, majd Kecskemétre kerül, szinte napról-napra beszámol édísaayjátiak a Komáromba küldözgetett ragaszkodó leveleiben.

Ezt a -zokáaát mindvégig megtar'otta. 184&-ben P aten volt s Írói körökben f-ltüní már, mikor az itt pontos másolatban közölt levelet küldi Komáromba:

Pest, 1845 nor. 6.

Kedves Anyám 1

Szívből köszönöm a küldötteket. A komáromi cipó nagy dicséretben részesült s nagy diesérök részesülnek a komáromi cipóban.

S igy irja alá:

... kedves Anyám, ksreii csókolom kedves anyámnak szeretve tisztelő fia

Mór fiák.

Az édes anyjával való sürü éi meghitt levelezés azonban alig két esztendővel ezután — némi időre — mevszskadt. A huszonhárom éves Jókai ugyanis 1848 aagnsztos 89 én a szülői ház tadta nélkül nagy titokban feleségül vette a nála tizenhárom esztendővel idősebb Laborfalvi Benke Rózát, a N-mzeti Színez ünnepelt tagját. Az édesanyja, mikor tudomást azersz a Móric gyerek navy hűtlenségéről, kétségbeesve ir levelet Petőfi urnák. P tőfi aztán, akit hetekre felbőszített, hogy Móric az ő beleegyezése nélkül mert megházasodni, megírta villámokkal teleszórt válaszát a nemzetes asszonynak:

Pest, szeptember 6.

Tisztelt Asszonynéném I

A küldött egyet mást köszönettel vettük. Laborfalvi Rózáról nem sokat tudok, a régi barátság tökéletesen kettészakadt köztünk és örök időkre.

Persze, a barátság nem szakadt ketté örökre. Tadjuk, hogy Buda visszafoglalása után találkoztak még egyszer egy örömlak»mán s ott kibékültek. Talán ekkor, talán csak

Petőfi halála után jathatett Jókai birtokába Sh-ll*y-nek( a n*gy angol költőnek Lipssében 1844 h í (németül) megjelent könyve, amelyet $ Jókai haláláig mez Őrzött. Ez a könyv most a j P iöfi-ház egyik Jókai szekrényéi» n van. Az f első oldalán ennyi: Jókai Móré. Lent jobbról, j egészen a sarokrészen ennyi: Petőfi Sándoré. * Erd-meo ellapoagatni Jókai hátrahagyott könyvtárában is. Alig volt olyan könyve, melyet ceruzajegyzeteivel ne kisért volna l»p•sélen. így például végigolvasta Ipolyi 1854- ben megjel nt Magyar Mythologiá ját s a kö sep«tájáa benn-hagyott egy fogpisakálöt. Jegyezzük föl mindjárt, hogy jobb fából készült, mint a mai fo.piszkálóknik ezoká-nk. Az 571-ik oldtlon — szintén Mp jelzőként— bent- . felejtette Budap st-H gyvidóki Turista Egyleti jegyét. A j gyen a többi közt ez van:

10 korona 5 forint

RENDES TAGSÁGI JEGY

Ugyanebben a köoyvben a esillsgnevek kövül - z- két húzta alá masával:

Álmodás csillag, Á mattan csillag, Árvalány pillemása, Átkozott csillag, Bajnok csillag, Boszorkány sz* m , Bujdosók lámpása, H*d vezető csillag. Haldokló csilleg, I«ten szeme, Lftmpáshordó, Magy*rország ablaka, Sárkány koronája, Székelyek csillaga, Tengerbe kacsintó, Vérszemü csillag ..,

*

Nem tndnnk meghatottság nélkül gondolni a százeszMndö e'öui időkre, mikor ezek a fényes csillagok 'nduitik fő f-lé a magyar ég n. Ma oly 1 nt vagynok, hogy a tekints tünkk 1 i alig tudunk odáig érni.

Asszonyainkhoz!

Szeretteink, gyermekeink és a gondterhes férj ápolástokra van utalva. Legnagyobb szeretőtöket nyeritek el, ha szükség esetén azonnal és mindig segíteni tadtok.

Ezt megkönnyíti egy üveg valódi

MENTHOL-SÓSBORSZESZ

Egy üveg ára 5 50 Ké.

Mindenütt kapható. Ez egy brochurába van csomagolva, melyen a használati ntasitás olvasható. Minthogy sokszor este, vagy vasárnap van rá szükség, — mikor minden zárva van — ezért vásárolja meg azonnal, hogy szükség esetén kéznél legyen.

»9

f

Ölvefli László szerzői estje.

Komárom, jan. 18.

1 \ A kultúrpalota zsúfolásig telve, már ember nem fér a terembe egy ti rém tett lélek se j több, gyönyö’ű közönség, sok diákgyerek, akik ; tudják, hogy Ölv*-di cserkész volt ég még ma ig kötelékükhöz tartozik, amikor orgzágos nevű költő már. ölvedi szerzői estjének ezek a kü'. Bőségei. Eljöttek Érsekújvárból is tisztelői í nsgy számmal, hogy tanúi legyenek kedves l földijük négy és meleg sikerének.

A függöny szétválik és a felolvasó asz- 1 tálnál dr. Alapy Gyula jelenik meg, hogy bematassa a közösségnek a Bányász éneke szerzőjét. Kiemeli költészetének alapvonásait;

. nemzeti jellegét és korával való eleven és : mély kapcsolatát, ölve dinek egy forrása van,

* amelyből merít: ez a nemzeti érzés. Ezért | számiihat nemzete elismerésére. A fö'd, a falu, a hegyek és az erdők, a virág, m iyekröl da) lol, mindig magyar lelkének zománccá színeiben csillognak, de költészetének alsptónnsa mégis a magyar sors, melynek olyan megrázó

kangokat tad adai. ölvadit nagy tehetségű és hivatott költőnek tartja, akit Isten kt döU ma nemzete védőjének.

Beszédének e része • kOvetkeiilef hangzik:

Etmendhatjuk, hogy ölv*di László a szó igazi értelméten vett n-mzeti költő és önálló útra tért irodalmunké k, m»ly hatalmas középpontjától magát függ-tleniteni kényszerül, ezért nagyra ér ékelt nyeresége ö védi László költészete; ez a költészet nem jár idegenbe eszmékért és divatért, befelé néz, reánk ét Antenszként meri) erőt a ma<yar hazai fö dbéJ, mely bánatot, csalódásokat és fájdalmat terem 8 a fájd* lomban nagy t-r>m ö erő lakozik.

— Ha minden magyar költő - gyúttal nem! zeti költő is voma és nem far-goánsk magáknak idegen bslványk^p-ket, hogy azok slött zengjék el kö!<ö:e>kük dalait, mily-n áldásos, gyümöle öthoiő lenne irodalmi életünk és ne feledjük el, sogy mindenkor az irodalmi élet termék nyi i mega közéletet is. A magyar szépségek, a mait nagy értékei, a küzdések és szenvedésekből f Mozgó vigasz és biztatás dalai bu’lanán»k lelkeink hárfájára, melyeken messzezengö visszhangokat keltenének.

Ö v-di Lászlót m g hleti a nemzeti fájdalom, mely a magyar tragédia u án borult r ánk. Legtöbb v< rsének ez a szomorúság az aLphsngjx, mely be>es*jog a leikébe. Lantjának húrjai a nemzeti érzés ghtdag skáláinak adaak hangot; f jának, földjének szeretet«, nemzetének szabxdságérzése lüktet dacos, fiatal lelkében m-gannyi ideál gyanánt, melyhez áldozatos készséggel kapcsolja sorsát. Es mindezen végigreszket valami megnevezhetetlen fájdalom megadva verseinek a múltba visz-8zané7Ö alsptónueát.

Fajának örök életéb n, nagyrahivatási* ban való hí*ét nem pusztítják el e szenvedések sem a sorscsapások: hanem ellenkezőleg, megerősítik. Az élnixkatás n-mzeti vágya, a magyar faj Mikében éiő erő sz*nt dogmává svatok ezt az erős hitet a költő lelkében. Es innen nincsen ví-sza érés, nincsen megalkuvás. E őr« akadályokon és torlaszokon, napsütésben és viharban, előre a cél fanatizmusával és lobogó lelkesedéssel. Ez a költői hivatás magából a nemzeti lél kböl meri i erejét.

Majd igy folytatta : A költő lelkén végigrezgö fájdalom egyik komponense a fényes n mzeti mult, a másik a sivár jelen. A pu-z aló kariák, a szétszórt családok, a düledező nemesi udvarházak, társadalmunk oldott kévéje, mind a I á dozott magyar dicsőséget juttatják eszébe. Az ősi föld, mely lábaink aló' mindegyre csúszik, lelkének fájdalmát mé'yiti ki és ez n m ceak platonikus sóhajokb-n tör elő a Je>ki tusák és konvulziók küzdelméből, hanem ki egeces- d'k a d cos maayar hitben, amely nem ismer megalkuvást a sorssal, Itan m a váiesz hitével bízik a jövendőben.

Ö védi Lászlóban ezt a kigyulladt fényt figyejjüií, áhuaios, becéző szeretettel tekintve reá.

A magyar tör1 értelem legszomorubb, legsötétebb lapjain ragyogó neveket találunk, A kor termékeny méhe megszüli nemzetének nagy fiait költőkben, irókb-n, tudósokban és poli; tikunkban, akik nagy és felemelő példákban megtermék-nyítik a f-j életerejét. Ezeknek a hivatása az, hogy egész életükben a nemzeti gondolat hordozói legyenek, mely fáklyaként világi va számkivetett bolyongásaink éjszaká, ján elö'tfink.

Ei ue csak a ritmusok halkan zengő muzsikájaként h seanak r^ánk, amelyet márólholnapra elfeíej ünk, de bennük legyen a tárogató rikoltása és t&voi dübörgő harcok zajának elhalkuló k&u/jai. Ö;eik**zztnxk lírájában a magyar virágok, ar. erdőbe öltözött lank&s I dombok, a fűzfával szegélyezett ér vize, a szélben ha lámzó aranykalászos vetés, az elsodort magyar falvak, a sülyedö magyar szigetekről felhangzó vészkiáltások : szóval a magyar élet. Fonódjauak ggyé telkeink érzéseivel, mtlyek| bői teremjen a költő lelke és a mieink közi szrot kapcsolat.

Lelkes tap »ok zu jtak fel a teremben as elhangzott b-széd után és m>l g é'jenzés fogadta a magyar rnhába öHöiö‘1 Olvedi Lászlót, mikor az előadó asztalnál megjelent. Előadása bevezetésében m gemiék-z-tt az évek nagy irodalmi eseményeiről, Petőfi, Madách