Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-20 / 9. szám
I. szám. ■egyvenhatodik évfolyam. ftlTT 1.1» Kedd« 1925. Január 20. POLITIK A I LA !P. SIMtMüií' **• a Win Mü^rAk «.*>*»& Ketybn *s vJVáitP* swí«l szétküldom! V5c,-5"< A*rc 86 f. félén« 16 Ki w«?*é*n« XKlfffldö* m Ke. n *. K 'rám ír* ? £0 filíér-ALÄPITOTTA: TUBA JÁNOS. ^«a«í k»aatf'; GAÁL GYULA dx Szerkesztő; 8ÄRÄISYÄY JÓZSEF ár BsMkentSiég ét kiadóhivatal; Nádarni SS, koré úgy a lap (zellemi részét illeti közlemények, *.-*} a hirdetéisk, eléfizetéii éi hirdetési dijak ztb. köldeinifi Kéziratokat nem adunk riitza. Vt ligjelnil áeleakiai háronsza: lift*” tiötwtlkii íj tnn&üi Megbosszab&itják a nemzetgyűlés mandátumát? Komárom, — január 19. Egy év választ el az általános választásoktól. A kormány és , pártjai a népben teljesen elvesztvén talajukat, máris azon gondolkoznak, hogy hosszabbíthatnák meg hatalmukat. A kedves szociáldemokraták, akiknek olyan jól esik a hatalom husosfazekai mellett való üldögéiés, kitűnő eszmével szolgálnak; el kell tolni a választásokat 1928 ra. Az eszme nem is olyan rossz és most a petyka fontolgatja, találgatja. A csonka-parlamentben, mely ellenzék nélkül tanácskozik, nem is volna nehéz ezt keresztül vinni. Meghosszabbítani a mai parlament életét még néhány esztendővel. Talán törvény és alkotmányellenes színezete volna egy demokratikus államban, de hát ki törődik ezekkel a jelentéktelen formaságokkal, fődolog a szociáldemokrata hatalom meghosszabbítása. Mi ezt nem vehetjük komolyan. Hiszen ugyanezzel a fáradsággal azt is el lehetne határozni, hogy a parlamentet, illetve annak pártjait, a petykát örökre, permanens parlamentnek deklarálják és szavazzák meg az erről szóló törvényt egy óra alatt korlátozott vitával első, második és harmadik olvasásban. Milyen szép lenne, ha a demokrácia példát adna Európának az örökös parlamentből, amelyet azonban csak olyan államokban lehetne utánozni, ahol a népjogokat és a néphal álmát harsogó szociáldemokrácia kisebbségben van. Mi ez, mint a félelem attól, hogy a választók elé lépjenek. Azt tartják, akinek ideje van, annak élete van és mindene van. Ez alatt az idő alatt megváltozbatik sok minden a javukra. A választók mindent elfelejtenek, ami eddig történt, nemzeti sérelmeinket s a petyka illegitim uralmát és törvénytelen befolyását és a centrális kormány hatalmi túlkapásait. A választók azonban mindezt és a többit is jól felírták emlékezetükbe és számon tartják. Egyszer csak mégis a választók elé kell állni és akkor számon fogjuk kérni mindazt, amit eddig ellenünk elkövettek. A leszámolás csak húzható, halasztható, de el nem marad. A leszámolásra készülünk és meg fogjuk köszönni a rólunk való gondoskodást kulturális, szociális, de főleg gazdasági téren. A választók várják azt a napot, amelyen megejtik a számadást a pety kával és a drága szocialistákkal, akik a szó igazi értelmében drágák, mert az államnak tenger pénzében vannak. = Állampolgárság és illetőség. Prága felél cyan Mr érkezett, unely uzt j lenti, hogy az állampolgárság és az illetőség ti?yéb n valami történni fog. Százezrek egzisztenciáját érinti ez a két kérdés és S/.loven*zkó és Biminszkó lakosságának sors. függ attól, hegy a i.or:aaay yégr -vaiahára hozzá fogjon a rendkívül nagy horderövel bíró kérdés elintézéséit z. Mint isna-r-te*, Du-er Irán dr. volt miniszter készített egy törvényjavaslatot, amely véglegesen r«nd-zM kívánj i az illetőség kérdését. Ajavaslat ez 1910. évet j-löli meg az illetőség megszerzése idöaaiárának, de n<yanibben az időben, mikor Dérer e kérhette jtvaslatát, a kommunisták is nyújtottak be í gy javallatot, smelyb n az ilMő-éget a l*-gd*mnkraiinasabban óhajtják me?állapíttatni. A kormány jiva-la'a, amelyet a Dérer féle javaslat f Ihasználásával do’gostak ki, már közel v*n a befejezésit z és á litóan nemsokára a parlament elé kerül. Ha van javaslat, amely elé nagy érdek ődóssel tekintenek a köztársaság lakosai, úgy < z a javaslat a?, amely százezer ember sorsáról lesz hivatva dönteni. = Ml is az a petyka ? A petyka a bormányiámt gató koalíciós pártok kü ön bizottsága, am lyet a kormány mellé rendeltek abból acélból, hozy a kormánynak mint tan ács adó testület r nd- lkezé'éríi álljon. Az idők folyamán, tudja mind-nki, — a petyka vűóságos mdlékkormánnyá nőtte ki magát, amely nemcsak hogy állandóan ellenőrzést gyakorol, de irányítja, s némelyek szerint vezeti is a kormányt. Hogy ebben a feladatában mily n nagy baz galmat f jt ki, ékesen bizonyítja egyik csth lapnak, az ellenzékinek ép-n nem mondható „Lidové Noviny* nak egy k minapi cikke, amely ugyancsak odamondogat a petykán«k, amelyet úgy Aliit az olvasó elé, mint amely felelőtlen é* megbizásnélküli sz-rv gátolja a kormányt. Ellenőrzi a kormányt — Írja a ne vezett lap — és az elnök , működését és gondnokság alatt tartja az állam vérkeringését, ö az egyedüli hatalom a kormány földit, a minisztertanács csak a petyka végrrhujtó közeg-, mert ez elé csak a petyka által már jóváhagyott ügyek kerülnek, amelyekhez aztán a^minisztertanács hozzájárni. „Ly megalázásban az egész világon egyetlen így többségi párfnak sincs része, mert a petyka az intrika — és n^m az államérdek szolgálatába szegődött.“ H* a Lidové Noviny is így ir, akkor nekünk vaiób>n nines okunk ap tykáról megállapított eddigi véleményünket megvá toztatni. = A sajtójog reformja. Néhány nap múlva megkezdődnek a sajiójog reformiára irányuló munkálatok. A kidolgozd nál alapul fogják venni azokat a tapasztalatokot, amelyeket a bel- és kü földi sajtó kezelésénél eddig szereztek, lényegében azonban a törvényjavaslat a csehszlovák sajtójog típusa lesz és jeli-ge alkalmazkodni fog az áliám viszonyaihoz. Ha törvényi-röre emelkedik a javadat, az egész köztársaság egységes sajtójoggal fog bírni. = A magyar pénzügyi helyzet Bad János magyar pénzügyminiszter nyilatkozott a Png-r Tagblattnak Magyarország ga?d sági helyzetéről. Nyilatkozatában ezt mondja: Megállapítható, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása már eddig is teljes mértékben sikerült és a jövőre is sikerült biztosítanunk az egyensúlyt. Ennek jele az is, hogy a külföldi töke érdeklődése i mindinkább fokozódik a magyar piac iránt. Hogy ezt még jobban elősegítsük, csökkenteni fogjak a váltóilletéket és egyéb könnyítéseket is teszünk. A külföldi töke főleg a jelzálogüzletre helyezi a fösnlyt, mart hamarosan fölismerte, bogy pénzének legj biztosabb üeíekieiéao a magyar Ibid, am-ly a töiehiány ellenére is máris elérte a termeiét bókeiűvóját. A kivitel 1920. óta 266 »zázaiókkai em-lktd'it mi* ezzel özemben a behozatal csak Hatvanöttel. Meggyőződése, hogy a küllőiddel köt. ndö kereskedelmi sserződécek a forgalomban nem fognak lényeges eltolódást előidézni, sőt a magyar kiviül föllendülését várja tőlik. Magyarország a szomszédaival is lehetőség szerint kereskedelmi szerződésekre törekszik. Di. flolota Janói Mini nmlrn. Meghaló Üld p<é b. i> reaztkiittle f. évi január hó 10 én Dr. Holota Janys vároabirét Érsekújvár magyar lártsdaima. A k*r. szoci,t aiista és magyar kisgxzda kisipaiosp&rt váj la8ztmánys egjü tea ülést tartott melyen egy\ hanga lelkesedéssel sz vazot> hálás kö»2öoetet | dr. Hoiota János városbirénak a magyarság f érdekében kif jiett el.-zant, odaadó és eredj mény. s munkásságáért. Egyben elhatározta, 1 hogy elismerését okirxt alakjában ÜGnepélyes (formák közö>t küldöttség ntján juttatja el hozzá. A küldőt ség^t Dr. Odorai József, ac j érsekujváriak ősz vezére vezette, melyben a város magyar társadalmának vezető személyi* ségei Dr. Kukán Béla, Dr. Hangos Díván, Ná. der János stb. vettek részt. A küldöttség szó* noki mái g szavakkal köszöntötte az ünnepeltet s azután odaadó munkásságának elismeréséül átnyújtotta a művészi kivitelű s következő szövegű eliserö okiratot: Elismerő okirat. Dr. holota János városbiró érsekujváá lakos részére. A csehszlovák köztársaság kebelébe a békeszerződés alapján csatolt magyarnemzetnek a hatalom támadásai ellen vívott politikai, kulturális és gazdasági harcában, annak megindulása óta Városbiró ur nemzete iránt tartozó kötelességét vezető beosztásban mindenkor hűen, becsülettel és olyan mértékű tettre való készséggel teljesítette, hogy ezen közéleti tevékenységének külsőleg is jelentkező kedvező er dményei már az 1920 ik évi országos nemzetgyűlési választások alkalmával is megállapíthatók voltak. Az 1923/24. évi Érsekújvár községi, Érsekújvár járási és a fíyitra megye közigazgatási bizottsági, illetőleg tanóc-i 16 hónapon át folyó vá'asztáai harcban és jogorvoslati eljárásban pedig erkölcsi és testi lényét egészben és minden fentartás nélkül a magyar nemzeti ügy rendelkezésére bocsájtva, kiváló szellemi képasségeivel, lelki energiájának akadályokat nem ismeró lendületével és magával ragadó lelkesedésével Városbiró ur a harc és a jogorvoslati eljárás céltudatos irányítására, olyan eldön'ő befolyást gyakorolt, hogy az „Országos Keresztény Szocialista párt* és az „Országos Masyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos párt“ érsek nj vári szervezeteinek 1924 dec. 13 án tartott közös választmányi ülése meggyözödésszerüen a egy szivvel-iélekkel érzi magát arra indíttatva, hogy Városbiró ur ezen érdemeit ünnepélyesen elismerve, Városbiró ur irányában nagyrabecsülését kifejezze. Miről ezen okirat a közös választmányi ülés egyhangú határozatához képest dr. Holota János városbiró ur részére kiadatik. Kelt, Érsekújvár, 1924. december hó. Dr. Kak&n Béta a.lf. Néder János a. k. Ai Órai. Magyar Kugazda- Földmivca- és Kisiparos pirt írsekojTári sz«r»ez»tí«ek»In8ke. Az Orsz Kerssztényszocialista pirt irsekuiTÍri szsrvezstinsk •lnijke.
