Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-30 / 78. szám
2. oldal. Komaromi Lapok 1925. június 30. HORVÁTH Juiins Ítél kezdve minden este elsőrangú „ CSALÁDI MŰSOR a kerthelviség-ben. étterem és Bar kerthelyiségben. lélyen leszállított árak itt Figyelmes kiszolgálás* Elsőrendű fűyárosi zene. m Rossz idű esetén az étteremben. ság érdekében Önzetlenül kifejtett eddigi fáradhatatlan munkássága iránt, Örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy őt tántoríthatatlan bizalmáról, mélységes •zereletérő! és igaz nagyrabecsüléséről biztosítsa. Az Egységes Párt kiépítése érdekében eddig végzett -eredményes munkáját minden vonatkozásban a legnagyobb elismeréssel és helyesléssel fogadja és határozatilag kimondja, hogy ez irányú további működésében Szent- Ivány József elnököt a körzet osztatlan bizalommal, legteljesebb készséggel, lelkesedéssel és odaadással támogatja. A javaslathoz többek között hozzászólt Richter János volt országgyűlési képviselő, ipolyszakállasi rom. kath. plébános, a párt lelkes tagja és kijelentette, hogy a Kisgazdapárt távolról sem akarja bármelyik magyar pártot szétrobbantani, legkevésbbé a testvér kér. szoc, pártot. A kér. szoc. pártnak szétrobbantását épen a párt kebelében lakozott lelketlen lélekkufárok akarták megsemmisíteni. Ez az én üzenetem az én régi jó barátomnak, Dobránszky Jánosnak. A veszedelem itt van a kérlek alatt, siessünk az összekötő kapcsokat megteremteni. A sorsunk közös, nemcsak a magyarság panaszkodik, de a szlovákok panaszai sokkal nagyobbak és sokkal hangosabbak. Papi felelősségem teljes tudatában ajánlom mégegy- 9zer a javaslat elfogadását, — mon dotta zajos éljenzések között. Majd Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő ajánlotta a javaslat elfogadását és kijelentette, hogy a közös magyar front és az egységes magyar párt, valamint a szlovákokkal és a németekkel leendő szövetség tekintetében kezdettől fogva osztja Szent-Ivány József képviselő társa nézeteit és elveit. Régi és állandó törekvésünk, — úgymond — hogy a szoros barátságot fenntartsuk a testvérpártokkal, igy elsősorban a kér. szoc. párttal, e mellett uj pilléreket kell támasztani, amelyekre a magyarság jövő boldogulását szilárdan fel tudjuk építeni. Foglalkozott a spitzburgi egyezményben csalódott szlovák testvérek közeledésével, akik kijelentették, hogy az egységes magyar párttal szívesen kötnek szövetséget. Még a 72 képviselővel biró németeknek is szükségük van a szövetségre. A nép között járván, ismeri a nép hangulatát, mely szívvel, lélekkel hive az egységes pártnak és a szlovákok és németekkel való szövetkezés tervének. Érős a meggyőződése, hogy az egységes magyar párt zászlója aiá a magyar munkásság nagy tömege is csatlakozni fog Felhívja a jelenlevő munkásokat, hogy támogassák őket ezen a magyarság érdekében kifejtett harcukban, amint hogy ő is mindig segítségére sietett a jogfosztott munkásságnak, nem nézvén azt, hogy kommunista e, vagy kisgazdapárti. Kéri pártjának bizalmát, támogatását és buzdítását a további nehéz munkában. Boldoghy Gyű a körzeti elnök lelkes szavakban adózik Füssy Kálmán elévülhetetlen érdemei előtt és neki a körzet nevében teljes bizalmat és elismerést nyilvánít. Felszólaltak még Révész Jónás, aki szintén melegen támogatja az egységes párt és a testvérnemzetekkel való szövetség eszméjét. Hasonlóképen nyilatkozott Győry Dénes is, mely után a választmány Fülöp javaslatát egyhangúan elfogadta. Jelentések és választások. Majd a köponti iroda működését ismertette Bazsó Kornél párltitkár, aki ismertette azt a nagyarányú munkát, melyet az iroda fél év alatt kifejtett. Majd előterjesztette az 1924. évi zárszámadásokat és kérte a tagokat, hogy a központi iroda tevékenységét úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogassák. A jelentést és a költségvetést tudomásul vették, utána a választásokat ejtették meg, egyhangúlag megválasztották a régi tisztikart: elnök: Bartal Ferenc és Boldoghy Gyula, ügyv. elnök: ifj. Koczor Gyula. Az ügyv. elnök helyettesítésére betegsége idejére Fülöp Zsigmondot, a kulturosztály elnökét kérte fel a választmány. Ezenkívül a következőket választottak meg alelnököknek: dr. Aranyossy László, Bognár Ignác, ifj. Bajcsy Ferenc, Bartal Iván, Bugár Lajos, Czike Dénes, Dócza Kálmán, Cseri Lajos Kis, Fülöp Zsigmond, Galambos László, Gergely Sándor, Ajtics Horváth Dezső, ifj. Hlavicska János, dr. Holota János, Jaross Andor, Juhász Ferenc, Kelemen Ferenc, Kiss István, Klimits Kárdy, Kürthy Benő, ifj Kovács Gyula, Lovas István, Mórocz Lajos, P. Nagy Sándor id., Nagy Sándor, dr. Polony Béla, Pereszlényi Gyu'a, Pintér Béla, Posnothi Lajos, Pólya Ernő, Richter János, Révész Jónás, dr. Reöck Ernő, dr. Salkovszky Jenő, Simon Jenő,Vörös Ede, Zsigárdi Ferenc. Számvizsgálók lettek : Frischmann József és Hodossy Károly. A fegyelmi választmányba a következőket választották be: elnök: dr. Kukán Béla, h. elnök Richter János, tagok ifj. Htevicska János, Kelemen Ferenc, Mórocz Lajos, Vörös Ede. Mészáros Józseí negyedi párttag a sajtó intenzivebb támogatását célzó javaslatát egyhangúlag elfogadták. Dr. Holota János érsekujvári városbíró a párt agilis tagja, két indítványt terjesztett elő. Első indítványa a párt eszméjének intenzivebb terjesztését célozza, második indítványa pedig a községek felvilágosító és oktató propagandáját tűzi ki célul és gazdasági ismeretterjesztő és kulturális előadások sűrűbbé té'elét ajánlja. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök az ülést lelkes éljenzés közben berekeszti, s ezzel a nagyjelentőségű ülés véget ért. Jabloniczky János dr. beszámoldja Komáromban. A komáromi pártkörzet nyagygyü ése. — Állásfoglalás a keresztönyszoclalista párt msgbontói ellen. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — jún. 29. A keresztényszocialista párt komáromi körzete hétfőn délután nagyszabású pártgyülést tartott, melyen nemcsak a komáromi párttagok százai, de igen sok csallóközi és ógyallai járási keresztényszocialista szervezet küldötte is részt vett. Igen jó hatást tett, hogy a kisgazdapárttal való fegyverbarátság jeléül annak számos illusztris tagja és vezetője is megjelent a gyűlésen úgy Komáromból, mint Érsekújvárról. Ott voltak a gyűlésen: Palkovich Viktor és Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselők, a keresztényszocialista párt direktóriumának elnöke és ügyvezetője, Böhm Rezső központi főtitkár, Kukán Béla dr. a kisgazdapárt érsekujvári, Boldoghy Gyula ipartestületi elnök, a komáromi körzet elnökei, Holota János dr. érsekujvári városbiró a kisgazdapárt érsekujvári elnöke, Fülöp Zsigmond bankigazgató, a kulturális osztály elnöke, Alapy Gyula dr. a keresztényszocialista part komáromi körzetének elnöke, Majer Imre dr. apátplébános, Dosztdl Jakab komáromi pártelnök, Zimkay Antal párttitkár, dr. Baranyay József, a kisgazdapárt sajtótitkária és számosán a helyi közélet szerepvivői közül. A gyűlés megnyitásakor Boldoghy Gyula, a komáromi|kisgazdapárt elnöke jelentkezik szólásra és meleg szavakban köszönti pártja részéről Palkovich és Jabloniczky képviselőket, a magyarság küzdő vezéreit és őket a kisgazdapárt nagyrabecsüléséről biztosítja. (Lelkes éljenzés). Majd Alapy Gyula dr, körzeti elnök tart rövid beszámolót a komáromi körzeti iroda 1924. évi igazán elismerésre Győződjék meg az 766 ANITA pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS RIEDMANN KOSICE méltó működéséről és előterjeszti a zárószámadást, melyei a kögyülés elfogadva Zimkay Antal pénztárosnak a felmentést megadta. Jabloniczky János beszéde. — Hallgatni arany, tartja a példabeszéd, de a múltak lelke mégis csak Visszajár és beszélni kiván. A csehszlovák köztársaság rendtörvénye némaságra kárhoztat ugyan bennünket, de vannak helyzetek, amikor beszélni kell akkor is, ha annak következményeivel is kell számolni, elvégre a demokrácia fogalmában benne van a szólásszabadság és a kritika joga is. A demokrácia fogalmának megértéséhez a görög történelmet kell tanulmányozni s ha ezt megtesszük, akkor csalódottan kell megállapitanunk, hogy ez a két demokrácia semmiféle rokonságban nincsen egymással, csak névrokonok. A görög demokrácia ehhez a csehszlovák demokráciához, amelyhez megkérdezésünk nélkül van szerencsénk tartozni, egy cseppet sem hasonlít. Lezajlónak egyes politikai események, melyeket a politikusnak kritizálnia kell. A demokrácia igazi értelmében szabadságot jelent. Akik azonban a demokráciát rajtunk csinálják, ezt úgy al - kalmazzák reánk, hogy nekik szabad a hadikölcsöntartozásokat meg nem fizetni, az adókat az elviselhetlenségig fokozni, a fellebbezés alatt álló, tehát nem jogerős adókat és vagyondézsmát könyörtelenül behajtani, bennünket állampolgárságunktól megfosztani, tőlünk katonát követelni, — nekünk meg szabad a köztársaságért meghalni, vagy kivándorolni, ellenben nem szabad a magyar himnuszt énekelni, Szent Istvánt megünnepelni, de szabad mindezekért a börtönbe vándorolni. Egyeseknek talán célszerű hallgatni, azoknak azonban, akiket politikai képviseletükkel bíztak meg, hailgatni nem szabad, azoknak beszélni ke l. Azt mondják egyes cseh politikusok és ezt maga a külügyminiszter is megerősíti, hogy nekünk, magyaroknak többet adtak, mint amennyire a békeszerződés az államot kötelezte, tehát boldognak kell lennie a magyarnak. Külsőleg igy is látszik. Hiszen nem régen zajlott le a Csánki-párt prágai felvonulása, ahol a felvonuló Csánkimagyarok fejenként 2650 korona pártköltségen megnézték Prágát. Nagy jelentőséget tulajdonitottak ennek a látogatásnak, pedig ha megnézzük a felvonulás vezetőit, egy bizonyos Kolek nevű embert, a kormány bizalmasát, aki azóta csendőrkisérettel vonult Pozsonyba és Békefi-Fridman urat: igazán gratulálhatunk a kormánynak hogy elmésen választja meg azokat, akikbe bizalmát letéteményezi. De hát mit tehetünk arról, hogy a kormány a Kolekokat tartja államalkotóknak és nem bennünket ? A kormány bizalmatlansága. A kormányt velünk szemben az őszinteség hiánya és a bizalmatlanság jellemzi, amely állandóan a megtévesztési szándékkal párosul így „Hodzsa apánk“, aki felvonultatta magyar segédcsapatait, földet ígér a magyar népnek; igaz ugyan, hogy a magyar nép mégsem kap földet, mert azt a légionáriusok és cseh kolonisták részére adja el igen alacsony áron, a magyarnak már csak „bérlet“ jut, de nem tulajdon. A gutái nemzet is igy kapott földet a volt primási birtokokból, de mellette a Híd javát, a lelkét a légionáriusok kapták maradékbirtokként. Nekik maradt a vizjárta zsombékos terület és ezen alakítottak bérlőszövetkezetet. Nem jósolok ennek hosszú életet. Azért csinálják igy, hogy ha nem viselkednek jól, akkor elvehessék tőlük. És a kormánynak ezer módja van az ellenőrzésre, ezért tartja a kiterjedt csendőr, finánc csapatokat. Körmendy Ékes állampolgársága. A kormány velünkszemben nagy ütőkártyául játsza ki az illetőség és állampolgárság kérdését. Hogy ebben szabadkeze legyen, egy bírói határozatot felruházott a törvény erején felül még visszaható erővel is, amely teljesen fogós törvényellenes cselekmény. Az állampolgársággal nyomást gyakorolnak a magyarságra és legjobbjainkat veszítjük el a kormány magatartása folytán. Eklatáns esete ennek Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselőé (hosszantartó lelkes éljenzés) akit a közigazgatási bíróság megfosztott állampolgárságától. Nem vitázik a bírói ítélettel, de nyugodt lelkiismerettel mondhatja mint jogász, hogy a közigazgatási bíróság ebben az esetben is tévedett. De ez ellen az ítélet ellen reparációnak helye nincsen és a parlamenti választási bíróság mondja ki még benne az utolsó szót, ahol nem valószínű, hogy ne helyezkednének a közigazgatási bíróság ítéletének alapjára. Da hálátlanok lennénk Körmendy-Ékes Lajossal szemben, aki nehéz időkben is mindenkor lelkiismeretesen teljesítette kötelességét, ha feltennénk róla azt, hogy a jövőben is nem a magyarság boldogulásának szentelné feladatát. (Éljenzés) Esetleges kiutasítással szemben nincs jogorvoslat, legfeljebb a népszövetséghez fordulunk, amit ezzel az ítélettel szemben is feltétlenül meg fogunk tenni és feltesszük a kérdést Genfben: tűrt alakjai- e a magyar kisebbség tagjai ennek a respublikának, vagy nem? Körmendy Ékes 9 éves kora óta él a mai Szlovenszkó területén, itt 23 éve adózik és 18 évig volt Kassa városának főtisztviselője. Lehet-e ezt az embert kiűzni innét? Az ilyen magatartással idegeníti el a magyarságot a kormány nemcsak magától, de az állam gondolatától is. Mi nem kívánunk különös kegyeket, csak a jogúnkat. Hajtsák végre becsületesen a békeszerződéseket és a törvényeket velünk szemben, ne bántsanak bennünket lépten nyomón ok nélkül, akkor aztán felőlünk akár spirituszba is tehetik a rendiörvényt. (Taps.) Mi megfizetjük az államnak a súlyos adókat, katonákat adunk, akik a hadsereg legjobb tagjai, ezenfelül még lojalitást is követelnek tőlünk; ez a szív és érzések dolga. A magyar nép évszázadokon át vérzett az idegen dinasztiáért és századokon át vérzett Európáért és annak kultúrájáért a tatár és törökkel szemben. Ha nekünk jó arcot mutatnak, mi hiszünk annak és ha jól bánnak velünk, tőlünk ne féltsék a konszolidációt. (Éljenzés ) Ha ez .a politika meg nem változik velünk szemben, még több börtönt kell építeni, mert az üres gyomor igen rossz tanácsadó.
