Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-06-30 / 78. szám

2. oldal. Komaromi Lapok 1925. június 30. HORVÁTH Juiins Ítél kezdve minden este elsőrangú „ CSALÁDI MŰSOR a kerthelviség-ben. étterem és Bar kerthelyiségben. lélyen leszállított árak itt Figyelmes kiszolgálás* Elsőrendű fűyárosi zene. m Rossz idű esetén az étteremben. ság érdekében Önzetlenül kifejtett eddigi fáradhatatlan munkássága iránt, Öröm­mel ragadja meg az alkalmat, hogy őt tántoríthatatlan bizalmáról, mélységes •zereletérő! és igaz nagyrabecsüléséről biztosítsa. Az Egységes Párt kiépítése érdekében eddig végzett -eredményes munkáját minden vonatkozásban a leg­nagyobb elismeréssel és helyesléssel fogadja és határozatilag kimondja, hogy ez irányú további működésében Szent- Ivány József elnököt a körzet osztatlan bizalommal, legteljesebb készséggel, lel­kesedéssel és odaadással támogatja. A javaslathoz többek között hozzá­szólt Richter János volt országgyűlési képviselő, ipolyszakállasi rom. kath. plébános, a párt lelkes tagja és kije­lentette, hogy a Kisgazdapárt távolról sem akarja bármelyik magyar pártot szétrobbantani, legkevésbbé a testvér kér. szoc, pártot. A kér. szoc. pártnak szétrobbantását épen a párt kebelében lakozott lelketlen lélekkufárok akarták megsemmisíteni. Ez az én üzenetem az én régi jó barátomnak, Dobránszky Jánosnak. A veszedelem itt van a kér­lek alatt, siessünk az összekötő kapcso­kat megteremteni. A sorsunk közös, nemcsak a magyarság panaszkodik, de a szlovákok panaszai sokkal nagyobbak és sokkal hangosabbak. Papi felelőssé­gem teljes tudatában ajánlom mégegy- 9zer a javaslat elfogadását, — mon dotta zajos éljenzések között. Majd Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő ajánlotta a javaslat elfogadá­sát és kijelentette, hogy a közös ma­gyar front és az egységes magyar párt, valamint a szlovákokkal és a németek­kel leendő szövetség tekintetében kez­dettől fogva osztja Szent-Ivány József képviselő társa nézeteit és elveit. Régi és állandó törekvésünk, — úgymond — hogy a szoros barátságot fenntartsuk a testvérpártokkal, igy elsősorban a kér. szoc. párttal, e mellett uj pilléreket kell támasztani, amelyekre a magyarság jövő boldogulását szilárdan fel tudjuk épí­teni. Foglalkozott a spitzburgi egyez­ményben csalódott szlovák testvérek közeledésével, akik kijelentették, hogy az egységes magyar párttal szívesen kötnek szövetséget. Még a 72 képvi­selővel biró németeknek is szükségük van a szövetségre. A nép között járván, ismeri a nép hangulatát, mely szívvel, lélekkel hive az egységes pártnak és a szlovákok és németekkel való szövet­kezés tervének. Érős a meggyőződése, hogy az egységes magyar párt zászlója aiá a magyar munkásság nagy tömege is csatlakozni fog Felhívja a jelenlevő munkásokat, hogy támogassák őket ezen a magyarság érdekében kifejtett harcuk­ban, amint hogy ő is mindig segítsé­gére sietett a jogfosztott munkásságnak, nem nézvén azt, hogy kommunista e, vagy kisgazdapárti. Kéri pártjának bi­zalmát, támogatását és buzdítását a további nehéz munkában. Boldoghy Gyű a körzeti elnök lelkes szavakban adózik Füssy Kálmán elévül­hetetlen érdemei előtt és neki a körzet nevében teljes bizalmat és elismerést nyilvánít. Felszólaltak még Révész Jónás, aki szintén melegen támogatja az egységes párt és a testvérnemzetekkel való szö­vetség eszméjét. Hasonlóképen nyilat­kozott Győry Dénes is, mely után a választmány Fülöp javaslatát egyhan­gúan elfogadta. Jelentések és választások. Majd a köponti iroda működését is­mertette Bazsó Kornél párltitkár, aki ismertette azt a nagyarányú munkát, melyet az iroda fél év alatt kifejtett. Majd előterjesztette az 1924. évi zár­számadásokat és kérte a tagokat, hogy a központi iroda tevékenységét úgy er­kölcsileg, mint anyagilag támogassák. A jelentést és a költségvetést tudo­másul vették, utána a választáso­kat ejtették meg, egyhangúlag meg­választották a régi tisztikart: elnök: Bartal Ferenc és Boldoghy Gyula, ügyv. elnök: ifj. Koczor Gyula. Az ügyv. elnök helyettesítésére betegsége idejére Fülöp Zsigmondot, a kultur­­osztály elnökét kérte fel a választmány. Ezenkívül a következőket választot­tak meg alelnököknek: dr. Aranyossy László, Bognár Ignác, ifj. Bajcsy Fe­renc, Bartal Iván, Bugár Lajos, Czike Dénes, Dócza Kálmán, Cseri Lajos Kis, Fülöp Zsigmond, Galambos László, Ger­gely Sándor, Ajtics Horváth Dezső, ifj. Hlavicska János, dr. Holota János, Jaross Andor, Juhász Ferenc, Kelemen Fe­renc, Kiss István, Klimits Kárdy, Kürthy Benő, ifj Kovács Gyula, Lo­vas István, Mórocz Lajos, P. Nagy Sándor id., Nagy Sándor, dr. Polony Béla, Pereszlényi Gyu'a, Pintér Béla, Posnothi Lajos, Pólya Ernő, Richter János, Révész Jónás, dr. Reöck Ernő, dr. Salkovszky Jenő, Simon Jenő,Vörös Ede, Zsigárdi Ferenc. Számvizsgálók lettek : Frischmann József és Hodossy Károly. A fegyelmi választmányba a következőket válasz­tották be: elnök: dr. Kukán Béla, h. elnök Richter János, tagok ifj. Htevicska János, Kelemen Ferenc, Mórocz Lajos, Vörös Ede. Mészáros Józseí negyedi párttag a sajtó intenzivebb támogatását célzó ja­vaslatát egyhangúlag elfogadták. Dr. Holota János érsekujvári város­­bíró a párt agilis tagja, két indítványt terjesztett elő. Első indítványa a párt eszméjének intenzivebb terjesztését cé­lozza, második indítványa pedig a köz­ségek felvilágosító és oktató propagan­dáját tűzi ki célul és gazdasági ismeret­­terjesztő és kulturális előadások sűrűbbé té'elét ajánlja. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök az ülést lelkes éljenzés közben berekeszti, s ezzel a nagyjelentőségű ülés véget ért. Jabloniczky János dr. beszámoldja Komáromban. A komáromi pártkörzet nyagygyü ése. — Állásfoglalás a keresztönyszoclalista párt msgbontói ellen. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — jún. 29. A keresztényszocialista párt komáromi körzete hétfőn délután nagyszabású pártgyülést tartott, melyen nemcsak a komáromi párttagok százai, de igen sok csallóközi és ógyallai járási keresztény­szocialista szervezet küldötte is részt vett. Igen jó hatást tett, hogy a kisgazdapárttal való fegyverba­rátság jeléül annak számos illuszt­ris tagja és vezetője is megjelent a gyűlésen úgy Komáromból, mint Érsekújvárról. Ott voltak a gyűlésen: Palkovich Viktor és Jabloniczky János dr. nemzet­gyűlési képviselők, a keresztényszoci­alista párt direktóriumának elnöke és ügyvezetője, Böhm Rezső központi fő­titkár, Kukán Béla dr. a kisgazdapárt érsekujvári, Boldoghy Gyula ipartestü­leti elnök, a komáromi körzet elnökei, Holota János dr. érsekujvári városbiró a kisgazdapárt érsekujvári elnöke, Fü­löp Zsigmond bankigazgató, a kulturá­lis osztály elnöke, Alapy Gyula dr. a keresztényszocialista part komáromi kör­zetének elnöke, Majer Imre dr. apát­plébános, Dosztdl Jakab komáromi párt­elnök, Zimkay Antal párttitkár, dr. Baranyay József, a kisgazdapárt sajtó­­titkária és számosán a helyi közélet sze­repvivői közül. A gyűlés megnyitásakor Boldoghy Gyula, a komáromi|kisgazdapárt elnöke jelentkezik szólásra és meleg szavak­ban köszönti pártja részéről Palkovich és Jabloniczky képviselőket, a magyar­ság küzdő vezéreit és őket a kisgazdapárt nagyrabecsüléséről biztosítja. (Lelkes éljenzés). Majd Alapy Gyula dr, körzeti elnök tart rövid beszámolót a komáromi kör­zeti iroda 1924. évi igazán elismerésre Győződjék meg az 766 ANITA pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS RIEDMANN KOSICE méltó működéséről és előterjeszti a zárószámadást, melyei a kögyülés el­fogadva Zimkay Antal pénztárosnak a felmentést megadta. Jabloniczky János beszéde. — Hallgatni arany, tartja a példa­beszéd, de a múltak lelke mégis csak Visszajár és beszélni kiván. A csehszlo­vák köztársaság rendtörvénye néma­ságra kárhoztat ugyan bennünket, de vannak helyzetek, amikor beszélni kell akkor is, ha annak következményeivel is kell számolni, elvégre a demokrácia fogalmában benne van a szólásszabadság és a kritika joga is. A demokrácia fogalmának megértéséhez a görög tör­ténelmet kell tanulmányozni s ha ezt megtesszük, akkor csalódottan kell megállapitanunk, hogy ez a két de­mokrácia semmiféle rokonságban nin­csen egymással, csak névrokonok. A görög demokrácia ehhez a csehszlovák demokráciához, amelyhez megkérdezé­sünk nélkül van szerencsénk tartozni, egy cseppet sem hasonlít. Lezajlónak egyes politikai események, melyeket a politikusnak kritizálnia kell. A demokrácia igazi értelmében sza­badságot jelent. Akik azonban a de­mokráciát rajtunk csinálják, ezt úgy al - kalmazzák reánk, hogy nekik szabad a hadikölcsöntartozásokat meg nem fi­zetni, az adókat az elviselhetlenségig fokozni, a fellebbezés alatt álló, tehát nem jogerős adókat és vagyondézsmát könyörtelenül behajtani, bennünket ál­lampolgárságunktól megfosztani, tőlünk katonát követelni, — nekünk meg sza­bad a köztársaságért meghalni, vagy kivándorolni, ellenben nem szabad a magyar himnuszt énekelni, Szent Ist­vánt megünnepelni, de szabad mind­ezekért a börtönbe vándorolni. Egyeseknek talán célszerű hallgatni, azoknak azonban, akiket politikai kép­viseletükkel bíztak meg, hailgatni nem szabad, azoknak beszélni ke l. Azt mondják egyes cseh politikusok és ezt maga a külügyminiszter is meg­erősíti, hogy nekünk, magyaroknak többet adtak, mint amennyire a béke­szerződés az államot kötelezte, tehát boldognak kell lennie a magyarnak. Külsőleg igy is látszik. Hiszen nem régen zajlott le a Csánki-párt prágai felvonulása, ahol a felvonuló Csánki­­magyarok fejenként 2650 korona párt­költségen megnézték Prágát. Nagy je­lentőséget tulajdonitottak ennek a lá­togatásnak, pedig ha megnézzük a fel­vonulás vezetőit, egy bizonyos Kolek nevű embert, a kormány bizalmasát, aki azóta csendőrkisérettel vonult Po­zsonyba és Békefi-Fridman urat: igazán gratulálhatunk a kormánynak hogy el­mésen választja meg azokat, akikbe bizalmát letéteményezi. De hát mit te­hetünk arról, hogy a kormány a Ko­­lekokat tartja államalkotóknak és nem bennünket ? A kormány bizalmatlansága. A kormányt velünk szemben az őszinteség hiánya és a bizalmatlanság jellemzi, amely állandóan a megtévesz­tési szándékkal párosul így „Hodzsa apánk“, aki felvonul­tatta magyar segédcsapatait, földet ígér a magyar népnek; igaz ugyan, hogy a magyar nép mégsem kap földet, mert azt a légionáriusok és cseh kolonisták részére adja el igen alacsony áron, a magyarnak már csak „bérlet“ jut, de nem tulajdon. A gutái nemzet is igy kapott földet a volt primási birtokok­ból, de mellette a Híd javát, a lelkét a légionáriusok kapták maradékbirtokként. Nekik maradt a vizjárta zsom­­békos terület és ezen alakítottak bérlő­­szövetkezetet. Nem jósolok ennek hosszú életet. Azért csinálják igy, hogy ha nem viselkednek jól, akkor elvehessék tőlük. És a kormánynak ezer módja van az ellenőrzésre, ezért tartja a kiterjedt csendőr, finánc csapatokat. Körmendy Ékes állampolgársága. A kormány velünkszemben nagy ütő­kártyául játsza ki az illetőség és állam­polgárság kérdését. Hogy ebben sza­badkeze legyen, egy bírói határozatot felruházott a törvény erején felül még visszaható erővel is, amely teljesen fog­ós törvényellenes cselekmény. Az állam­polgársággal nyomást gyakorolnak a magyarságra és legjobbjainkat veszítjük el a kormány magatartása folytán. Eklatáns esete ennek Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselőé (hosszantartó lelkes éljenzés) akit a közigazgatási bíróság megfosztott állam­­polgárságától. Nem vitázik a bírói íté­lettel, de nyugodt lelkiismerettel mond­hatja mint jogász, hogy a közigazgatási bíróság ebben az esetben is tévedett. De ez ellen az ítélet ellen reparációnak helye nincsen és a parlamenti választási bíróság mondja ki még benne az utolsó szót, ahol nem valószínű, hogy ne helyezkednének a közigazgatási bíróság ítéletének alapjára. Da hálátlanok len­nénk Körmendy-Ékes Lajossal szemben, aki nehéz időkben is mindenkor lelki­­ismeretesen teljesítette kötelességét, ha feltennénk róla azt, hogy a jövőben is nem a magyarság boldogulásának szen­telné feladatát. (Éljenzés) Esetleges ki­utasítással szemben nincs jogorvoslat, legfeljebb a népszövetséghez fordulunk, amit ezzel az ítélettel szemben is fel­tétlenül meg fogunk tenni és feltesszük a kérdést Genfben: tűrt alakjai- e a magyar kisebbség tagjai ennek a respublikának, vagy nem? Körmendy Ékes 9 éves kora óta él a mai Szlovenszkó területén, itt 23 éve adózik és 18 évig volt Kassa városának főtisztviselője. Lehet-e ezt az embert kiűzni innét? Az ilyen magatartással idegeníti el a magyarságot a kormány nemcsak magától, de az állam gondo­latától is. Mi nem kívánunk különös kegyeket, csak a jogúnkat. Hajtsák végre becsületesen a békeszerződéseket és a törvényeket velünk szemben, ne bántsanak bennünket lépten nyomón ok nélkül, akkor aztán felőlünk akár spirituszba is tehetik a rendiörvényt. (Taps.) Mi megfizetjük az államnak a súlyos adókat, katonákat adunk, akik a hadsereg legjobb tagjai, ezenfelül még lojalitást is követelnek tőlünk; ez a szív és érzések dolga. A magyar nép évszázadokon át vérzett az idegen di­nasztiáért és századokon át vérzett Európáért és annak kultúrájáért a tatár és törökkel szemben. Ha nekünk jó arcot mutatnak, mi hiszünk annak és ha jól bánnak velünk, tőlünk ne féltsék a konszolidációt. (Éljenzés ) Ha ez .a politika meg nem változik velünk szemben, még több börtönt kell építeni, mert az üres gyomor igen rossz tanácsadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom