Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-30 / 78. szám
Komáromi Lapok 3. oldal. 1925. janias 30. Asszonyainkhoz! Szeretteink, gyermekeink és a gondterhes férj ápolástokra van utalva. Legnagyobb szerete tűket nyeritek el, ha szükség esetén azonnal és mindig segíteni tudtok. Ezt megkönnyíti egy üveg valódi A L P A MENTHOL - SÓSBORSZESZ Egy üveg ára 5.50 Kő. Mindenütt kapható. Ez egy brochurába van csomagolva, melyen a használati utasítás olvasható. Minthogy sokszor este, vagy vasárnap van rá szükség, — mikor minden zárva van — ezért vásárolja meg azonnal, hogy Szükség esetén kéznél legyen. 48$—II P A választási novella. Az őszinteség hiányára és a becsapási szándékra nézve igen jellemző az a manőver, ami most a választási törvény módosítása kOrül folyik. Mikor a mai Szlovenszkó területét a cseh köztársasághoz csatolták Párisban, akkor ígértek minden szépet, demokráciát, általános titkost és állampolgári egyenlőséget. Mikor azután megkaptak mindent, aipit kívántak, akkor sietve megalkották a választási törvényt, ahol a magyarlakta területeket szétdarabolták és amig szlovákok lakta kerületekben 18000 lett a választói szám, addig a déli kerületekben 28000, tehát a magyarságot megfosztották képviseletük jelentékeny részétől. Most azt akarják törvénybe iktatni, hogy csak az a párt juthasson mandátumhoz, mely legalább 2%-át kapja az Összes szavazatoknak, ami 8 milliót tesz ki. Tehát az a kisebb párt, mely nem tud 160000 szavazatot szerezni, nem kap képviselőt. Nyílt támadás ez a magyar kisebbség ellen. De egy jó oldala mégis csak van, a?, hogy Összefűz bennünket a testvér pártokkal • és a választásokba kOzOs jelölő listá \ val megyünk bele. Azonban az ellen is ; tiltakozni fogunk, hogy a kormány a \ kisebbségi jogokat ekképen megnyir- j bálja és a népszövetség döntése alá \ bocsátjuk, hogy megegyeztethetőnek tartja-e ezt a kisebbségi jogokkal? A külföld is figyel. A dolgok ilyetén állása, bármily nagy áldozaiokkal tartsa is fenn a csehszlovák kormány külföldi sajtó propagandáját, felébreszti a külföld figyelmét. A protestáns világszövetség eredményes munkája nem ismeretlen önök előtt sem, hiszen itt is jártak annak képviselői. A népszövetségnek ugyan nincsen hatalma és nem az, aminek lennie kellene, talán akarata sincsen ezekkel a dolgokkal foglalkozni, de mi mégis az ő védelme alá vagyunk helyezve és kötelességünk a kormánnyal szemben való vitáinkat döntése alá bocsátani, mert ehhez jogunk van. Ilyen nehéz helyzet közben azonban nem is tudjuk, milyen oldalról kapunk segítséget. Olyan helyekről, ahhonét a legkevésbbé várjuk azt. A csehszlovák államnak ez idő szerint hat milliárd adóssága van, amelyek rövid lejáratú pénztári jegyekkel prolongál súlyos kamatteher mellet. Ettől jó lenne szabadulnia, tehát oda fordul ahol bővében vannak a 'pénznek: Amerikához. Az amerikai bankárok jó businessman-ek és szívesen kölcsönöznek doháraikból. Ámde ezt feltételekhez szabják, a többek közt a feltételek sorában szerepel két kikötés is: a kormány pénzügyeinek közvetlen ellenőrzése és a politikai rend. A csehszlovák nemzeti önérzet persze ágaskodik ezek ellen a kikötések ellen, amelyekkel állami szuverénitását látja megsértve. De az amerikai bankárokat ez nem hozza ki sodrukból. Ők ezek nélkül nem adnak kölcsönt. Ámde mégis mi történik a kulisszák mögött? Az, hogy a jegybank igazgatóságában 11 tagtól megkívánják a csehszlovák állampolgárságot, — de a tizenkettediktől nem.Hát uraim, eza 12 ik leszaz amerikai bankárok pénzügyi megbizotíja, aki az ellenőrzést gyakorolni fogja az állami pénzügyek felett. Az amerikai bankár igen jól tudja, hogy pénze csak olyan államban lehet biztonságban, ahol politikai rend van és elégedett állampolgárok laknak. Tehát ez a föltétel siet tetni fogja itt a kisebbségi heiyzet likvidálását, aminek eiőbb-utóbb be kell következnie. Hálásak lehetünk az amerikai kapitalistáknak, ha így alakul a helyzet és ha számunkra a jogok minimumát biztosítani fogják, mert ezt a ma lealázónak tartott feltéte't is el kell fogadniok a cseheknek. Mindezt elkerülhették volna, ha becsülettel teljesítik a kisebbségekkel szemben vállalt kötelezettségeiket. A köztársaság külpolitikája. A köztársaság külpolitikája igen rövidlátó volt és nem nézett túl az orránál. 1919-ben nem volt művészet az összeomlás után ellenségeinknek, akiket ellenünk a boszuvágy is hevített még, hogy mindent megkapjanak, amit kértek. Azok könnyen adakoztak a máséból és minket nem kérdeztek meg felőle. Akik négy éven át hallatlan vér- és pénzáldozatot hoztak a központi hataimak ellen, azokiól elhisszük, hogy nem akartak többé háborút. Később azután ezek a győztes hatalmak a saját bőrükön vették észre, hogy a békeszer ződéseket igen rosszul tákolták össze, mert látták, hogy a kicsi népek, akik mindent nekik köszönhetnek, létüket és későbbi nagyságukat, el sem képzelt mohósággal törik össze a szerződések p.ipír korlátáit. Míg a külföldi viszonyok rosszak voltak, a küípoliiikai téren is nagy sikereket könyvelhetett el a csehszlovák köztársaság, de mikor a konjunktúra megszűnt, a hadigazdagok és a potüi kai stréberek eldorádója is végétért. A külpolitikában is arany érték szerint kezdik mérni az embereket és polit ku » sokat és ezzel vége a külpolitikai si- i kereknek és a genfi jegyzőkönyveknek. = Ma már talán belátják, hogy végzetes j politikai hiba volt a szomszédok elől ] magas védővámokkal elzárkózni, Ausz- ? tria és Magyarország valutájának lerombolásában segédkezni és azon ör- [ vendezni nagy kárörömmel és külpoli- j tikai hóbortokat hajszolni kisantanték- 1 kai. — Sokkal okosabb lett volna a ] szerény ibolya szerepét játszani és ] a népek rokonszenvt megnyerni, mint Prágából európai politikát csinálni, j Mindjobban arra a meggyőződésre jön | a közvélemény is, amit mi régóta han- j goztatunk, hogy Benes nem az a pro- i videnciális államférfiu, akinek mutatta | magát, hanem egyszerű kóbor meteor, j mely a gyors mozgás és súrlódás : alapján kapja fényét és nem álló csil- j lag, mely a világegyetem napjai közé 1 tartozik és önmagának fényét sugározza \ ki. Okosabb lett volna a csőstül hulló [ áldásnak és szerencsének örvendezni I mintsem magasabbra törni. Nekünk \ ehhez kevés szavunk van, de mivel ez tömérdek pénzbe kerül, tehát igen is fel kell ellene emelni szavunkat. A mi törekvésünk szerényebb külpolitika, a szomszédokkal békés szerződések kö lése, hogy menekülhessünk a miiitarizmusra fordított milliárdoktól és ezzel megélhetésünk váljék jobbá és tűrhetőbbé. Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gros áraki _____ 417 MEINLGYU1.A KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 3 KOMÁROM, NÁDOR-UfCA 2. SZÁM. Az ellenzék politikája. A vázoltak után teljesen érthető az, hogy a mi politikánk a kormánnyal szemben csak az ellenzéké lehetett. A kormány bennünket államellenesekként kezel, ami a legnagyobb politikai hazugság, mert nem tud felmutatni erre nézve egyetlen konkrét esetet sem és csak porliintés a külföld szemébe, hogy ezzel is igazolhassa tarthatatlan kisebbségi politikáját. A kormányellenesség a józan emberek előtt, akiket nem füt a nacionálizmus ellenséges tüze, nem lehet államellenesség. Nekünk becsületes politikát kell folytatnunk. Mi lehetünk ideálisták és naivak, de elaljasodni sohasem fogunk, sem pedig magunkat eladni és mi sokkal nagyobb szolgálatot teszünk ezzel a politikával a konszolidációnak, mint azok az iparlovagok, akiket a kormány zsoldjába fogad és akiket vagy ostorral vagy cukorral szokott dirigálni. A pdrtválság. A beszámoló végén rámutat a párt fájó sebére. Nézete szerint, amely társaságban ellentétek vannak, a vezetőségnek egy kötelessége lehet: ezek békés kiegyenlítése. Mi is igyekeztünk erre és az volt minden szándékunk, hogy a párt szennyese ne kerüljön a nyilvánosság elé. Am a párt akkori vezetője a nyilvánossággal akarta e2t a sebet gyógyítani, a piacon. A Con cordia ügyet kidobta a nyilvánosság elé, valótlan kommentárokkal kisérve a beismert szabálytalanságokat. Mi csak rendet akartunk teremteni és erre mégis az volt a felelet, hogy a pártelnök kizáró határozatot hozatott ellenünk. Erre a május 16 ik párt vezetőség im pozáns többsége adta meg a választ, aminek folytán a párt volt elnöke lemondani kényszerült (Felkiáltások: helyes 1) A pári ügyeit öttagú direktórium vette át és intézi, de a régi pártközpont egyes tisztviselői nem akarnak engedelmeskedni a pártvezetőség kívánságának. Nem adják át a párt lapját, a nyomdát és a helyiségeket. Melyik társaság vagy egyesület többsége tűrné el ezt a viselkedést. A junius 24-i párkányi gyűlésen a pártszakadást készítették elő, de ugyanakkor a párt régi 200000 K és a nyomda 800000 K adósságait akarják velünk megfizettetni, akik ezen adósságok megcsinálásába be nem folytunk. A páríválság csak alkotmányos utón, a többség elve alap ján oldható meg Hiszen eddig ők is ezen elv alapján álltak mindig! Mi alkotmányos fegyverekkel és eszközökkel küzdünk a párt erkölcsi integritása visszaállításán és ehhez kérem a párt minden tagjának, aki elfogulatlanul ítélkezik és a megtévesztések ellen vér tezni tudja magát, további támogatását. (Hosszas éljenzés és taps). Böhm Rezső és Alapy Gyula dr. beszédei. Böhm Rezső a keresztényszocialista párt központi főtitkára emelkedett ezután szólásra és a párt válságára és annak okaira kitérve, a párt alapvető programpontjait fejii ki logikus elrendezésben és hangsúlyozza, hogy a kér. szocialista párt nem követheti az elzárkózás politikáját, hanem megnyitja kapuit mindenki előtt, aki ezekkel az. elvekkel rokonszenvez. Politikai célkitűzésűnk néhai Petrogalli Oszkár testamentuma: az őslakosság frontjának kiépítése, a testvérpártokkal a legjobb viszony fenlartása (éljenzés) és elsősorban a kisgazdapártnak, mint küzdő fegyvertársnak nyújtja jobbját. (Lelkes éljenzés). Nagy figyelemmel hallgatták a kultúra fejlesztéséről mondott gyönyörű szavait. Ez eddig a politika mellett a mostohagyermek kenyerén élt. H-laszthatlan és sürgős teendőink vannak e téren és kultúránk felemeléséért minden áldozatot meg kell hoznunk. Legyen minden család a kultúra védőbástyája. A magyar nőkhöz, a magyar anyákhoz intézi lelkes szózatát, tanítsák gyermekeiket a magyar múltra, hogy megérdemeljék a szebb jövendőt. Majd a gazdasági kérdéseket és különösen afmunkáskérdést világította meg, nagy készültséggel fejtve ki a keresztény munkásszervezkedés szükségességét, akik a zwittaui központhoz csatlakoznak. A pozsonyi központ ezt a kérdést eddig elhanyagolta, nekünk az újjáépítést kell szolgálnunk. Végül a gend rendszerű munkás segélyezésről szól és lelkes éljenzés mellett fejezi be szavait. Utána Alapy Gyula dr. a komáromi kér. szocialista körzet elnöke tartotta meg beszédét és ebben főleg a helyi sérelmekkel foglalkozott. Vázolta a jobb sorsra érdemes és halódó város gazdasági helyzetét és azokat az okokat, amelyek ide juttatták. Konkrét eseteket is hozott fel és temperamentumos beszédét sokszor szakiiotta félbe a helyeslés zugó moraja. Beszédénék végén lelkesítette a közönséget, hogy tegye meg fajával és nemzetével szemben tartozó kötelességét és kövesse a párt becsületes szándékú és intakt jellemű vezéreit, akik után nyugodtan haladhat a párt minden tagja, mert azok az erkölcs alapján állva a helyes irányt mutatják, Ez az ut talán rögös lesz, de elvezet a szebb és jobb jövendő felé. (Lelkes éljenzés és tapsok.) A pártbontók ellen. A körzeti naggyüiés ezután a párt egység megbontásává! szemben a következő határozatot fogadta el, melyet a komáromi választmány terjesztett elő : „A naggyüiés kimondja, hogy a kér. szoc. párt egysége alapján áll és azt fentartani kívánja. Ezért a volt pártközpont tisztviselőinek aknamunkáját, mely a pártnak destruálására vezet és azt megbontani törekszik, elitéli és kijelenti, hogy a párkányi gyűlésen történtek értelmi szerzői a párthüség ellen súlyos vétséget követtek el. A komáromi körzet a párlvezetőség többségének alkotmányos utón hozott határozatai alapján áll és amögé sorakozik és követeli, hogy a többségi határozatnak a párt minden szervezete és tagja magát föltétlenül alávetni legyen köteles.“ Doszlál Jakab elnök ezután meleg szavakban mondott köszönetét a szónokoknak és az egybegyűlteknek, a testvérpárt küldötteinek megjelenéséért és a lélekemelőén sikerült naggyüiés, melyet semmi incidens meg nem zavart, véget ért Benes expozéja. Kíváncsian vártuk a külügyminiszter expozéját és kaptunk helyette egy semmilmondő vezércikk kivonatot, melyben hasztalan keresünk a regisztrálások hosszú és kissé unalmas sorában egy önálló, eredeti gondolatot; folyik a szózuhalag a garancia paktumról, amelyet et-y hét el ezelőtt a lapok kimerítő közléseiből töviről hegyire megismerhettünk. Ha ebből kiemelik a francia-angol megegyezést, ugyebár ezt csak természetes függvényéül tekinthetjük a francia csth viszony közismert képletének. A francia német viszony érdekli ma a világot és nem a közismert francia-cseh viszony, amelyre vonatkozólag azt a kijelentést ismételte meg, hogy Franciaország minden erejével megvédi a kötendő döntőbírósági, úgynevezett arbitrázs-szerződéseket. De hát ez sem uj dolog; hiszen az aneol külücvek ál-
