Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-23 / 75. szám
ttegyvenhatodik évfolyam. 75 < szám Kedd, 1925. junius 23. POLITIKAI LAP. Ei5íi*eté*i &r csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ke. Egyes szám ára : 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. ft rip mii m Komárom, — /un. 22. A kisantant, mikor gyűrűjét megvonta a kis Magyarország körül, a magyar miniszterelnöknek Genfben a népszövetségnek tett előterjesztése szerint negyedi'élszázezer magyar embert, legtöbbnyire hivatalnokot és munkást üldözött ki államaiból. Ezek alkották éveken át a vagonlakókat, a kisantant és a békeszerződések szégyenét. A kis Magyarországra ezen kivü! a kisantant százezer nyugdíjast erőszakolt, akiknek nyugdiját ma Magyarország kénytelen fizetni, holott ezek közül 68000, tehát a nyugdíjasoknak kétharmadrésze menekült és elűzött tisztviselő. A magyar királyi kormány elnöke ezt is bejelentette a népszövetségnek, mely pénzügyei felett a felügyeletet gyakorolja. Világos, hogy ez Magyarország terhe nem lehet, csak az utódállamoké. Ezek azonban olyan okosak, hogy vagyoni, jogokat, hasznot sietnek átvenni a területekkel, de a területekhez tartozó kötelezettségeket nem hajlandók viselni, mint ennek jellemző példáját látjuk a hadikölesönnél. A magyar kormány tárgyalásokat folytatott az utódállamokban maradt állami nyugdíjasok érdekében, azonban a kisantant hallatlan követeléseket támasztott a magyar állammal szemben, amelyeket sem józan ésszel, sem egy parányi önérzettel elfogadni nem lehetett. Hihetetlen engedményeket követeltek a közös vagyonból, főieg a MÁV kocsiparkjából, amelyből a román megszállás alkalmával tízezrével vittek el „hadizsákmány“ gyanánt a íegyőzött vörösöktől, valójában azonban a magyar államból. Természetes, hogy az utódállamok az ő hires állampolgársági magyarázataik mellett, egy magyar nyugdíjasnak a terhét se szívesen vállalják. Egyedül a csöpp Ausztria nem tett nehézséget a magyar államnak ezen a téren. De a kisantant államainak kormányai egyet gondolnak és hozatnak elvi határozatokat, miniszteri döntéseket az illetőségről és százezrével fosztják meg a magyarságot minden jogától. A nyugdíjasokkal meg valóságos embertelen eljárást folytatnak. Romániában a nyugdíjasokat arcuk szerint fizetik. Aki a román helyi hatóságnak nem tetszik, az nem kap nyugdijai, Jugoszláviáról nem is beszélünk, az a tipikus balkáni erkölcsök szerint kezeli kisebbségeit, a választásokon az ellenzékieket egyszerűen agyonverik. Csehszlovákia, a nyugati demokrácia másolása terén a nyugdíjasokkal szemben sem a szociális, sem a humanitárius elveknek nem fe’el meg. Ahol egy felekezeti tanító öreg özvegye havi tizenhét korona nyugdijat kap, s ahol a vezérpénzügyigazgatöság egv-egy nyugdijat egy év alatt nem tud utalványozni, olt ne keressünk szociális érzéket. A magyar nyugdíjas tragikus sorsa a kisebbségeknek legfájóbb sebe. Most már ez is a népszövetség előtt fekszik. Lássa a népszövetség, hogy békeszerződései hány ártatlan embert, aggastyánokat, özvegyeket és siró árvákat ítéltek halálra. Mert nem csak az a kivégzés, akit a fal mellé állítanak és öt ember bele lő agyába, hátába. Ez gyorsan hat meg és egy percig szenved. De akik évekig éheznek és az irgalom kenyerét kénytelenek enni, az rosszabb a testi halálnál. Ez a lelki halál, amelyre a kisebbséget Ítélték a „békeművek“ szerzői. — k képvisfjíőház filése. Mára hívták össze a nemzetgyűlést, amelyet a petka több napos tanácskozása előzött meg. Szükségesnek tariották a képviselőház egybehivását, mert több sürgős ügy elintézéséről van szó. Több szenátusi határozat és az építkezés előmozdításáról szóló törvény novellája kerül a parlament elé, de mindenek előtt azokat a javaslatokat fogják majd elintézni, amelyeket a szenátus már elfogadott. Hir szerint a választójogi novellát még a nyári hónapok alatt szándékozna!? beterjeszteni. A szünet után az adóreform kerül sorra. — A koalíció már msgegyezett! Miről egyezett meg a koalíció? A Narodny Listy azt írja a választási reformról, hogy a koalíció pártjai már megegyeztek a novellára nézve. Sőt állitóan már régen eldöntötték, hogy a novella szerint csak azok a pártok; juthatnak képviselői mandátumhoz, amelyeknek két választókerületben levő választóik száma eléri az összes választók 2 százalékát. Ha valamely párt nem éri ezt el, akkor vagy megsemmisítik a leadott szavazatokat, vagy pedig kifogják kerekíteni. A fenti lap „demokratikus“-nak nevezi a novellát, már tudniillik a csehszlovák különleges demokratikus elvek szerint és véleménye szerint megnyugtatónak jelenti ki a tervbevett módosítást. A koalíció szempontjából bi zonyára kedvező a javaslat, amelynek egyedüli célja a mostani hatalom és a rnai rendszer fenntartása, ez azonban csak az u n. államfentaríó elemeknek kedvez, a másodrendű polgárok pedig örüljenek, hogy adót és katonát adhatnak az államnak. — Benes expozét mond. A kormány félhivatalosai már egyszer lefújták azt a hirt, hogy Benes dr. külügyminiszter expozét mond a külügyi bizottságban. A félhivatalosak, mint rendszerint ezúttal is tévedtek, mert Benes mégis csak tájékoztatni fogja a képviselőket a külügyi politikáról. Ezért a külügyi bizottságot kedd dálelőstre összehívták. Benes expozéja elé érlhető érdeklődéssel tekintenek, mert több olyan ügyről kell beszámolnia amelyek a csehszlovák köztársaságot és a kisaníantot igen közelről érintik. = Hl nka a cseh testvérek alien. Ivánka Milán a Narodny Dannik hasábjain éles támadást intézett a szlovák néppárt és ennek vezére, Hiinka András ellen, amelyben azzal vádolja őket, hogy eredetileg a m3gyar érdakek szolgálatába szegődtek. Hünka válaszol a „Slovrk“ egyik számában a vádakra és többek között a következőket Írja: „Ivánka a magyarónság vádját emeli ellenünk, de elfelejti, hogy ez a vád már nagyon elkopott. Mi büszkék va r.'- a: ::t, ha msgyarónoknak mondanak, mert kényíelenek vagyunk beismerni, hogy a magyar uralom idejében ezer esztendő alatt nem szenvedtünk annyit, mint az elmúlt hetedfél esztendőben. Aki végig néz Szlovenszsóban, annak meg kell győződnie arról, hogy szinigaz ez az állítás. A csehek elárasztották Szlovenszkót, elették a jó szlovák nép elől a kenyeret és legföljebb ha a vándorBoTőF nyomják a mi kezünkbe. Mutasson nekünk Ivánka olyan szlovák embert, aki vezető állásban van? Azt Ivánka sem tagadhatja le, hogy a szlovenszkói tisztviselők 80 százaléka cseh. Hát ez az egyenlőség? Ezzel hálálják meg a csehek azt, hogy velük szövetkezve megalakítottuk a csehszlovák republikát. Ne csodálkozzanak azon, ha az idők megváltoztak és azok a szlovákok, akik 1918 ban örömmel üdvözölték az uj államot, ma már megbánták ezt a tettüket. Szlovenszkó a szlovákoké: Ezt hirdetjük évek óta és nem tagadjuk, hogy mi nem kérünk a esetiekből. Mert mit adtak nekünk a csehek? Könnyű erre felelni: semmit, de még azt is elvették, amink volt. Hát nem a legnagyobb égbekiáltó igazságtalanság az, hogy Szloversszkóban egy félmillió cseh minden jóban úszkál, mig ugyanannyi szlovák az éhhalállal küzd. Nekünk autonómiát biztosítottak, legszélesebb körű önkormányzatot Ígértek, és e helyett még azt is elvették, amivel eleddig rendelkeztünk. Nem mi fatjük a népet a csehek ellen, maguk a csehek az okai annak, ha mindjobban tért hódit az uj jelszó: E! Szlovenszkóból a csehekkel! A csehek nem elégedtek meg azzal, hogy az utolsó falat kenyeret is kiütötték a szánkból, most még a nyelvünket is elakarják törölni, miután ünnepeinket elvették. Hát ez így tovább nem mehet. Most, az utolsó órában kiáltom oda a cseheknek, hogy vigyázzanak. A pohár megtelt csordultig és egy csöpp sem fér bele . . . “ A biztonsági paktum. Komárom, — junius 22. Németország külügyminiszterének most adiák át Franciaország jegyzékét, amelyben a bizlonsági paktumra nézve foglal állást. A jegyzék hangja rendkívül udvarias és érdemi részében is a nyugodtság és mérséklet bélyegét viseli magán, Franciaország hajlandó a hatá rok biztosítására kötendő paktumhoz hozzájárulni, de az erre vonatkozó fa nácskozási alap megteremtéséhez bizonyos föltételeket köt, amelyeknek betar fásával kívánja létrehozni a paktumot. A francia jegyzékből elsősorban is legfőbb feltételként emelkedik ki a békeszerződések integritása s mint legelső feltételt szabja meg Franciaország azt, hogy a biztonsági paktum csakis a békeszerződésekben megállapított határokra vonatkozhatik. Tehát nemcsak a Rajna-határokra, de a keleti és déli határokra nézve is a jelenlegi állapot tartandó fönn és ezen változtatni nem lehet. Ez a föltétel merőben ellentétes állásfoglalást jelent a?za! az angol állás ponttal, amely szerint a békeszerződések nem érinthetetlenek és törekedni keli a világ békéje érdekében azoknak békés revíziójára. Látnivaló tehát, hogy Franciaország még mindig görcsösen ragaszkodik az általa megkonstruált szerződésekhez és nem akarja elismerni azt, hogy Versailles és társai nem az óhajtott világbékét teremtették meg, hanem jnkább újabb koniroverziákra adtak alkalmakat. A békeszerződések revíziójáról hallani sem akar és azt hiszi, hogy a békeszerződések úgy, amint azokat a bosszú és elvakultság éietrehozta, a legtökéletesebb alkotások, mert azokban Franciaország biztonsága van megdönthetetlen módon megerősítve. Előtte csak egy gondolat lebeg: Németország erőrekapása, amelyből francia észjárás szerint más nem is következhetik, mint a revans, amelyet Németország előbb vagy utóbb, de keresztül fog vinni. Ennél a pontnál nem lehet Franciaországnak letagadnia azt, hogy saját maga példája után igazodik, mert negyvenkét évig fütötte Elzász Lotharingiáért a reváns izzó vágyát. A békeszerződések sérthetetlensége azonban francia felfogás szerint nem mutatkozik egységesnek. Sérthetetlenség csak azokra a rendelkezésekre áll fenn, amelyek Franciaország és szövetségeseinek érdekeiről intézkednek. A békeszerződések integritásának elve azonnal megdől, mihelyt arról van szó, hogy szankciókat alkalmazzanak, vagy pláne területeket foglaljanak el a legyőzött államoktól. Franciaország azzal mitseni törődik, hogy Németország egy részét a békeszerződés egyenes rendelkezése Bécsi bútor csakis szolid minőségben kapható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbaner Andor cégnél Komárom, Jókai Mér utca SS. «%■ Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uriszoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m- Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Telehálószobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan raktáron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dívány- és matracokban.— Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.