Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-23 / 75. szám
2, oldal. Komáromi Lapok 3 925. jtiohia 23. Győződjék 1 ITA meg az AJK 11A 766 pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyárija: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE ellenére megszállva tartja azon a határidőn túl is, amelyet a szerződések kikötnek, sőt szövetséges társainak semmiféle ingerenciájuk nincsen arra nézve, hogy a gall nemzetet más és jobb belátásra bírják. Akadémikus jelentőségű véleménnyilvánitások bőven akadnak, de hogy komolyan rámutatnának azokra a rettenetes erkölcsi és anyagi károkra, amelyeket a békeszerződések okoztak, arra nem vállalkozik egyik állam sem. És folytatják Németország megaláztatását és beleavatkoznak az államok Fegszuverénebb ügyeibe, európai és kontinentális ügynek deklarálva minden olyan kérdést, amelynek megoldása esetleg uj éleírekelést jelentene a lassú halálra itéit legyőzött áliamokra nézve. A haldokló Ausztriának megtiltják, hogy Németországhoz csatlakozzék és Németországnak keleti határaira nézve ragaszkodnak a békeszerződéshez, Lengyelországra és Csehszlovákiára vonatkozóan pedig a döntőbírósági intézményt akarják behozni. A biztonsági pzktu.n még tervezetében sem olyan, amelyet Németországgal szemben igazságosnak {ehetne mondani, mert csak egyoldalú bizíonságot nyújt Franciaország részére, Németországot pedig továbbra is kiteszi annak a bizonytalanságnak, melybe a békeszerző iések döntötték. Érthető, hogy a német közvélemény bizalmatlanul fogadja a jegyzéket, amely ha udvarias hangon bár, de nagyon is átlátszóan és érthetően Franciaország és szövetségesei biztosítását akarja egyszersmindenkorra leszögezni. A kitt i«i bizottság szombaton d e. 11 órakor tartotta rendes havi gyűlését a vármegyeház nsgytermében Novotny Richárd járási főnök elnöklete alatt. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Mohácsy Janos és Mészáros Károly bizottsági tagokat jelölték ki. Majd Komáromfüss, Megyercs és Ekecs községek folyó évi költségvetését fogadták el. Külön meg kell említenünk Ekecs községet, ahol nincs — pótadó. Boldog község, mi komáromiak különösen irigyeljük. Nagyobb érdeklődésre számított Komárom azon határozatának tárgyalása, amely a városi munkálok alkalmazására és béreire von ikozik. Bár a járási bizottság ülései nyilvánosak, nem igen szokott hallgatóság résztyenni a gyűlésen. Ennél a pontnál azonban volt némi érdeklődés. Komárom város a munkásainak a bérét fölemelte, ami évi 75 ezer K többletet lesz ki. A város e határozatát több kereskedő és mások megfelebbezték, hi vatkozván a rossz gazdasági viszonyokra; amely miatt a város az eddigi terhek alatt is összeroskad, és hogy a javaslatnak nincs meg a törvényes aiapja. A járási elnökség javaslata az, hogy az egészet vissza kell küldeni a városnak, mert tele van alaki hibával, bizonyos törvényellenesség is kitűnik belőle és legfőbb hibája, hogy nincs rá fedezet. Csóka kommunista párti bizotisági tag szóváteszi, hogy máskor százezreket is kidobnak, de a munkásoktól ezt a keveset is sajnálják. D\ Mohácsy János bizottsági tag ki jelenti, hogy e javaslatot akkor is vissza kellett volna küldeni, ha nem is felebbezték volna meg, mert tele van alaki hibákkal Szívből kívánja a munkások béremelését, éppen azért sürgősen vissza kell küldeui a városnak a javaslatot, hogy azt még sürgősebben készítse el jól és gondoskodjék fedezetről is. Majd áttértek a járási takarékpénztári javaslatra, amelyet dr. Mohácsy János bizottsági tag és társai tettek. Mohácsy János megindokolja a javaslatot és egyben a helyi sajtóban elhangzott megjegyzésekre reflektál. A járási takarék nem akarja a meglevő takarékpénztárak ügykörét megboly gatni, mert a járási takarékpénztár éppen azokat az összegeket akarja elő* csalogatni, amelyek most a falusi népek ládájában hevernek használatlanul, penészedik a láda fiában. Ezt a pénzt keli forgalomba hozni. A járási takarékpénztár az egész járás adózó közönsé gével felei a betétekért, tehát lehetőleg a legbiztosabb hely. Természetesen a járási takarék se fogja máról holnapra a kihasználatlanul heverő tőkéket forgalomba tudni hozni, de idővel, las sankint biztosan sikerül ez a járási takaréknak, amely nem egyesek, hanem az összesség érdekeit szolgálja Mirkovits bizottsági' tag kijelenti, hogy ő a járási takarékpénztár iránti javaslatot azért nem irta alá, meri ez csak magyarul és nem szlovákul és magyarul volt írva. Neki, mint a járási bizottságban a csehszlovák kisebb ég képviselőjének csak a kétnyelvű javas latot lehet aláírni. Különöen szívvel lélekkel csatlakozik a javaslathoz. Mosi nagy kamatot szednek a takarékok a kölcsönök után, a járási takaréknak módjában tesz alacsonyabb kamatokat szedni. Majd egyhangúlag kimondják, hogy a járási takarék létesítése érdekében minden lehetőt elkövetnek. h Guta község hadikölcsönének becserélésénél általános c odalkozást keltett Guta község rossz üzleti érzéke, amelyből kitűnt, hogy Gú a község nagyon is ráfizet, ha hsdikölcsönéi beváltja, mert 75 ezer K készpénzért csak 65 ezer névértékű értékpapírt kapna. A járási bizottság ugyanebben nem akarja megakadályozni Gú a községei, de fi gye meztetni fogják, hogy ráfizet a be cserélésre."^/ Ekel község elhatározta, hogy a r. kát. templom részére 160 öl községi tulajdont álenged. A járási bizottság ezt jóváhagyta Keszegfaíva község elhatározta, hogy iskoláját kibővíti és uj tanítói állást is szervez. A járási bizottság ezt örömmé* fudomásul veszi. Örömmel vette a járási bizottság tu domásul hogy Szimö és Kamocsa községek összecsatolásáról, illetve egy körjegyzőségbe való összekapcsolásáról nem lehet szó Ez csak tévedésből került napirendre. A két község olyan népes és olyan messze van egymástól (6—7 km.), hogy ezek összecsatolása nem vo'na célsrerü. Majd Komárom város múlt esztendei költségvetése került tárgyalás alá. Dr. Mohácsy János durva hanyagságnak minősiti ezt az eljárást, hogy most nyújtják be annak az évnek a költségvetését, amely év már régen elrnuit. Most már kénytelenek vágtunk elfogadni, de hasonló eljárást kérjen ki a járási bizottság magának. Elfogadják. Ezzel az ütés véget ért. Főül iMiiii kérdés. Magyar népünket érdekli. —- Különösen ajánljuk az iskolaszékek figyelmébe. Uj törvény lépett életbe. Célja a nép oktatás ügyét nagy lépéssel előbbre vinni. Arról van szó, hogy az általánosan kötelező, úgynevezett mindennapi nép iskolai oktatás ezentúl nem a 12, hanem a 14 életévig fog kiterjedni s ehhez képest az elemi népiskoláknak nem hat, hanem nyolc évfolyamuk lesz. Nem kételkedünk abban, hogy a nagy cél elérhető lesz, ha az iskolai hatóságok, főként pedig maguk az államférfiak, kellő figyelemre méltatják főldmivelő népünk étetviszonyait. Ellenkező esetben azonban — amitől komoly okunk van tartani — az uj törvény, uj fegyver lesz ellenünk, uj gyöt rődés a közigazgatási hatóságokra nézve és újabb zaklatása épen a legelhagyatottabb, szegény munkás népnek, melynek legnagyobb szüksége volna több kenyérre és több művelésre, tehát az uj törvénynek célirányos keresztülvitelére is. Az a törvény, melyről szólunk, már két évvel ezelőtt, elkészült, de úgy, | hogy négy évvei később, vagyis az ' 1927. év szeptemberében váljék általánosan kötelezővé, addig pedig a helyi ; iskolai hatóságokra, főként az iskola- ■ székekre legyen hagyva annak eldöntése, hogy a helyi viszonyok kívánalmaihoz képest bevezessék e a 7. és a 8. évfo- \ lyamot, vagy pedig egyelőre mígma- \ radjanak a mindennapi iskola hat év- l folyama mellett, feiitartván a 12—15 \ éves gyermekek számára a heti öt órára j szorítkozó ismétíő-isrolai oktatást. Ezt ! a négy évre tervezett átmeneti időt rö- j viditette meg most egy kormányrendé- i lat, mely a hetedik évfolyam kötelező j bevezetését már a folyó év szeptembe- j rében, a nyolcadikét pedig egy év múlva ? kívánja keresztülvinni. Eddig azonban jj — hangsúlyozzuk — az iskolaszékek j kezeiben volt a kérdés mérlegelése és : eldöntése, az állami tanfelügyelők pe- ] dig jogosan csak annyit kívánhattak, ; hogy nyilvántartás végett közölve le- ; gyen velük az egyes iskolaszékek állás- . foglalása. Ámde a tanfelügyelők már két évvel j ezelőtt erőien szorgalmazták a hetedik évfolyamnak azonnali bevezetését Még j ez ellen sem emelnénk kifogást, ha c ak buzdítás, tapintatos befolyásolás, egészen szelíd nyomás történt volna. De az egész do’og olyan fellépés alakjában és keretében történt, melyből a tanítóknak meg kellett érteniök, hogy a tanfelügyelői hatalmasság elvárja akaratának teljesülését. Az iskolaszékek a tanítók érdekében hallgattak, bár előrelátok hova fog vezetni ez a hatalmi túlkapás, aminőnek kuüuráliamban nem volna szabad előfordulni. A múlt év tavaszán, mikor a szorgos mezei munka beállott, a földműves, még inkább a napszámos-szülők rászorultak 13 éves gyermekeik munkájára. Ahol, mint nálunk, a nép eléggé fegyelmezett s hallgat papjára és tanítójára, ott megkímélte magát is és iskoláját is a kellemetlenségektől. De elszorult szívvel tapasztaltuk, mennyi nélkülözés árán történt ez s mennyit kellett az alig táplált gyermekeknek az_ iskolai időn kívül kora hajnaltól késő estig robotolniok. Ahol pedig az ilyen nagyobb gyermekeket a szülők — legalább időnkint — otthon tartották, hogy ők munkára mehessenek, ott a •árási hivatal — késedelmesen, de ir gaiinatlanul behajtotta rajtuk a kirótt ubos bírságpénzeket. Mikor aztán kiderült az ilyen eljárás törvénytelensége, akkor egyes urak epés ftifakadásokaí MEINLGYULA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, NÁDOR UTCA 2. SZÁM. Prágai sonkát kolbászárat Finom felvágottakat stb. legjobban csak a Piti Un üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gros árak! 417 szórtak népünk és iskoláink elten a kultúra szent nevében. ÁHjunk meg itt néhány szóra. Kétségtelen, hogy a múltban a közigazgatási hatóságok elhanyagolták a népiskolákat. Én, ki a jelen sorokat írom, sokszor kopogtattam a hivatalok ajtóin az iskolázatlan gyermekek miatt és kelletlenül fogadtak, mikor a törvényre hivatkozva hatósági segítséget kértem, sőt követeltem. Később, mint önálló iskolaszáki elnök, alig szorultam a panaszos brschiumra, csak a buzgó tanítókra s. a templom és az iskola együttes erejével megtörtük a jeget. Ámde száz meg száz helyen nem tudtak ily sikert elérni, azonkívül a föld hatalmas urai hétköznapokon az iskolából olcsó munkásoknak, vasárnapokon a templomtól úri vadászatokhoz kópéknak elvonták a gyermekeket. Ezek a múlt bűnei, melyek miatt a nép óriási rétegei maradiak sötét tudatlanságba. De ezekrői az iskola nem tehet, annak tehát hagyjanak békát 1 Amiként középiskoláink magas színvonalon álltak és külföldi egyetemeken is dicsőséget szereztek a magyar névnek, úgy népiskoláink is nagyobb részben igen jók voltak és régi tanítóink íz államfordulat után is megmutatták, hogy derekasan kiállják a versenyt az uj állam történelmi országainak agyondicsért iskoláival Ha nincs is mindenhol aranyos tányérunk — kápráztató iskolai jelszerelésünk — levesünket nem cseréljük el a máséval. Ami pedig az iskola* adminisztrációt illeti, soha annyi kapkodó kísérletezést és zaklatást nem tapasztaltunk — olyanokról nem is álmodtunk — mint roa, amikor rossz tankönyvek, zavaros tanitásterfek mutatnak irányt, amikor az iskolalátogató meglát egy térképmutató pálcikát az iskolában s azt darabokra töri, amikor ugyanő kutat az iskolai nap’ók között és ha valami nem akad kezébe, jegyzőkönyvbe veszi, hogy az hiányzik, meg sem kérdezvén a tanítótól, hogy az meg van-e. A múltban az esztergomi tanfelügyelő, más alkalom mai az utolsó komáromi tanfelügyelő egy beadványomra tüstént elintézte a konok iskolamulasztók ügyét. A mostani viszonyok között hasztalan kértem j tavasszal egy gyors intézkedést két rendbontó ellen, csak ősszel, tehát a következő tanítási évben róttak ki háromszoros bírságot a szegény szülőkre, holott a kellő időben egy hatósági intés elég lett volna Eső után drága köpönyeg! Az ilyen dolgokat ne- 1 hezen heverik ki a történelem előtt a | mostani honalapítók, bármennyit tettek is az iskolamuia8ziás megszüntetéséért, \ aminek őszintén örülnénk, ha azt tnesd- I ha'.nók, hogy az uj seprű jól söpör. 5 Vegyük fel most az elejtett fonalat. I Azt mondtuk, hogy a múlt évben megl bírságolták a 13 éves iskolamulasztók í szülőit és abból baj lett. A most vég| ződő iskolai év elején már elismerte az 5 állami tanfelügyelő, hogy a 7. és a 8. í évfolyam még nem kötelező, csak ki: vánatos. Ahol létesül, ott az iskola? széknek joga van azt a téli félévre | szorítani éj ezzel pótolva lesz az ed| digi, sok helyen meddő ismétlőiskolai í oktatás, mely megszűnik. íme, ez okos ; beszéd ! így nem kerülünk összeütkö- I zésbe sem a törvénnyel, sem inagunk| kai, sem egymással. így az ismétlő isj kola sokszorosan pótolva lesz, az újítás nagyban emeli a népoktatást, nem
