Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-13 / 71. szám
Komáromi Lapok S. oldal. 1925. junius 13. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy dumaparti vendéglőm kerthelyiségét megnyitottam. Elsőrendű hűsítő italok, Pilseni ősforrás (12°) sör, valamint valódi fajborok (ltk. 121) lesznek kiszolgálva. — Zóna pörkölt, savanyu tüdő, félpár virstli 1 pohár sörrel délelőtt és este 3 Kc-ért kapható. Kitűnő ételek leszállított árban. — Ebéd menü: leves, sült. tészta (tészta helyett sajt vagy fekete) 10 Ke. Vidékiek találkozó helye! Százalékrendszer megszűnt. Kényelmes szállodai szobák! — Bárholjriség II órától nyitva. — A m. tisztelt közönség l-én ós 16-án teljesen uj müsorszámok. 369 pártfogását kérem Horváth István. Azzal, hogy ezt a legutóbbi jegyzéket elküldték a legyőzött államoknak, a legfiagránsabban sértik meg azoknak szuverénitását, amely ellen mind a négy állant teljes joggal tiltakozhatik. De megsértik a kisállamok függetlenségének és szabadságának is elvét, pedig a világháborút a nagyantant diplomatái szerint legfőképen a kisnemzetek szabadságáért és függetlenségéért kellett végigharcolni. Csakhogy az önzés egészen másként értelmezi ezeket az azóta már csúnyán diszkreditált elveket és amint példák bizonyítják, ezek az elvek csak azokra a kis államokra vonatkoznak, amelyeket a nagyantant járszalagjára kötött és vazallusává tett. Hogy ezek az utóbbi, a világháború eredményeképen megteremtett államok érzik-e a nagyantanthoz való viszonyuknál fogva, hogy szuverénitásuk tulajdonképen a fikció gondolatával azonos, az az ö magán dolguk, de tény az, hogy anynyira egymáshoz bilincselt államok még nem voltak a világon, mint azóta, amióta az 1919. évi hires békék megszülettek. A nagyhatalmak a legteljesebb gyámkodást gyakorolják a kisebb államokkal szemben és szó szerint áll az & tétel, hogy a kis államok egyetlen egy lépést sem tudnak anélkül tenni, hogy magas szövetségesüket meg nem kérdeznék. Maguk a békediktátumok is úgy születtek, hogy egyszerűen ráerőszakolták az államokra és amit a féktelen bosszúállás az elvakult embereknek sugalmazott, azt fogadtatták el és irattatták alá az érdekelt felekkel. A békeszerződéseket azért nevezik egyoldalú szerződé seknek, mert amíg az egyik félnek széleskörű, szankciókkal alátámasztott jogokat biztosit, a másik félre csak a kötelességek halmazát hárítja, nem törődve azzal, hogy képes e az a kötelességeket teljesítem*. És csodálatos, hogy bár az elmúlt évek az egész világot arról győzték meg, hogy a megsarcolt államok lehetetlen teljesítmények elé állíttattak, mégis nem jöttek arra reá, hogy ezeket a békeszerződéseket megjavítsák, ellenben a békeszerződések ellenőrzésére alkotott Népszövetség még mindig diktálni akar, azt hívén, hogy lesz valami foganatja. Nem törődik azzal, hogy vájjon menynyire sérti az egyes államok szuverénitását s mint valami leigázott gyarmattal kíván rendelkezni. Azok a szerencsétlen államok, amelyeknek jegyzéket küldenek, sokkal pontosabban betartják az egyoldalú békeszerződéseket, mint a békét diktálók s ha jegyzékről lehetne szó, akkor azt azoknak az államoknak kellene megküldeni, amelyek állig felfegyverkezve vasgyürüvel keritették be a legyőzőiteket, mintha még a lélekzetet is beléjök akarnák fojtani. A Népszövetség tanácsa számtalan tettével bebizonyította elfogultságát és egyoldalúságát és amikor olyan intézkedéseket tesz, melyek a független államok önrendelkezési jogát mélyen sértik, akkor ellene szegül azoknak az elveknek, amelyeket a békeszerződéseknek kellene sokkal világosabban hirdetniők és amelyek az emberiségnek, a szabadságnak volnának hivatva érvényt szerezni. Senki sem kíván mást a Népszövetségtől, mint igazságosságot és emberiességet és ha intézkedései nélkülözik e két szó fogalmát, akkor semmi szükség sincs olyan nemzetközi szervre amely csak a népek egy tekintélyes részének örökös nyugtalanságát és elkeseredését idézi elő. II fiíD hnft is Inon. Komárom, — jun. 12. Egy romániai lap érdekes dolgot ir egy román államférfival kapcsolatban, akit a köztársaság elnöke ebédre hivott meg magához. Az ebéd alatt természetesen szóba került Románia belpolitikája is magyar és német kisebbségeivel szem ben abból az alkalomból, hogy a hires román földreform, mely a magyar föld birtokokat kártalanítás nélkül kisajátította és kiosztotta protekciós román kormánypárti emberek között, a nem zetek szövetsége elé kerül. Szóbakerült a kisebbségek iskolaügye is, amelyről most készített a román közoktatásügyi miniszter olyan javaslatot, hogy annak alapján a felekezeti iskolákat csak magán, zugiskoláknak tekinti az állam, amelyeket bármikor bezárathat. Hogy ez a javaslat nemcsak reakciós és beleütközik a békeszerződések biztosította kisebbségi jogokba, azt felesleges bizonyítani, ezzel a csehszlovákiai közvélemény is tisztában van. De tiszti ban lesz nemsokára Európa is. Beszélgetés közben Masaryk köztársasági elnök a román lap közlése szerint odafordult az államférfihoz és ezt mondta neki: — Önök ássák alá a trianoni békét. Az önök államférfiai. A román sajtó persze felszisszeník ezen a kritikán és azt írja: Mi van a mi külügyi propagandánkkal, ha már barátaink is így nyilatkoznak rólunk! A romániai sajtó azonban abban téved súlyosan, hogy itt nem a külföldi propagandáról van szó, hanem a magyar kisebbség elnyomásáról és mesterséges tönkretételéről. A köztársaság elnöke csak a trianoni béke szemüvegén át tekinti á romániai eseményeket, mi ellenben a trianoni békén túl nézünk, amikor azt kérdezzük : adolt-e és adhatott-e bármely nemzetnek Trianon, vagy Saint Germain jogot arra, hogy megsemmisítse a hozzácsatolt nemzeti kisebbséget ? Mert a megsemmisítő munka mindenütt folyik szakadatlanul az akaratán kivttl más-más államkeretekbe csatolt magyar kisebbségek ellen. Trianon csapását mi is érezzük a csehszlovák köztársaságban, ahol hat év óta hallatlanul éles küzdelem folyik állampolgárságunk kétségbevonása te-MEINL GYULA KÁVÉ BEHOZATAL TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 8 KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. iránt lobogó szenvedelemmel. Szive is dobogott a szabad és boldog jövőért, karja is kész volt minden áldozatra, a fegyver ragadástól az inaszakadtáig való munkáig. De tudta, amit Kossuth nem tudott, hogy a szentszövetség hosszabb életű, mint a bécsi béke ceremóniás ragyogása s amit Deák nem tudott, hogy a nemzet alkotmányos szabadságát az az erő biztosíthatja csupán, melyet anyagi függetlenségben, szellemi kiválóságában, tehát gazdag civilisádójában, tartalékul állított. A fegyveres mérkőzés Austria gyengeségét, a politikai küzdelem Magyarország erősségét mutatta meg a császári háznak. S ha a szabadságharc elbukott is, emléke mint tiltó akadály mered a centiialisfa Bécs felé s ha a Deák-féle kiegyezést megvalósítani s kifejleszteni nem lehetett is, a királyi esküvel szentesített törvényt sutba dobni nem lehetett. Mikor igy a nemzeti erő és a politikai bölcsesség értékes bástyái védelme alatt Tisza Kálmán a nemzet vezetését átvette; egyszerre tisztán állott minden józan politikus előtt Széchenyi programmja: gazdaggá és műveltté tenni a magyar nemzetet. Történetünk utolsó félszázada az anyagi és szellemi haladás kivívása és biztosítása érdekében a jó magyaroknak egész légióját állította a | közélet terére. Részletezni mindazt, ami történt, fölösleges, eredményéi mindannyian tudjuk és látjuk. De ezt a nizust bátran oda lehet állítani Komárom külső története és Tuba közéleti működése hátteréül. A magyar városok mindenha hű tükrei voltak a nemzet életének, azokká lettek most is. Szegedet a kormány támogatása és polgármesterei, Kecskemétet Kada Elek turáni lelke, Temesvárt Telbisz német energiája, Besztercebányát Csesznék szláv szívóssága, Marosvásárhelyt Bernády-merész akarata, Szombathely, Pápa, Győr annyi sok más város után és velük egyidőben Komáromot Tuba János munkássága térítette a haladás útjára s vezette a XIX. század szellemében és a nemzeti fejlődés és erő pályáján. Igen érdekes párhuzamoi vont Fülöp Zsigmond a régi patriarkális s a modernné lett Komárom egykori és mostani élete közöli. Azonban a „hibázzunk, lábra vigyázzunk, elő a garast“ szólások emlékezetes hagyományain túl, amelyekkel azonban Komárom közgazdasági és forgalmi elmaradottság oly élesen kidomborodott: az egy iskolájú kisváros kulturális fejlődése talán még fontosabb és jelentőségre nevezetesebb. Mert Komárom ezekkel az intézményekkel kapcsolódik a még | régebbi Komárom történetébe. Abba a történetbe, mely tudósai és írói működése által a nemzeti irodalom és tudomány egyik középpontjává tette; amely alkalmas milieut teremtak a Jókai, Beöthyek, Ghyczy, Pázmándy, Szinyeyek, Mocsáry, Thaly, Takáts S., Kiss Gy., Gyulai, Bódiss (és magának Tubának is) közéleti, tudományos és irodalmi működésére. Abban a változásban, mely Komárom fölött a legújabb időben történt Tuba mindenütt ott is elöl van. A „Komáromi Lapok"-kai a becsületes és mindig öntudatos helyi sajtót, a különféle iskolai és ipari intézmények létesítésével a gyakorlati boldogulás lehetőségét, a főgimnázium és Jókaí-Egyesületlel a szellemi élet terrénumát, a gazdasági és forgalmi élet emelésével a polgárság anyagi függetlensége biztosítását kell megállapítani. Mindebben pedig azt a tiszteletreméltó hűséget, melylyel szülővárosán keresztül nemzetét szolgálta. Ott, ahol gazdagság, munka, élet, irodalom és műveltség ver gyökeret, nehéz megteremni minden más dudvának, melyet divat vagy idők változása próbál palántáim. Az anyagi rendezettség és a szellemi műveltség emelésére folytatott élet igy játszik bele a jövendő magvetésébe Ezért azok, akik a modern szellem I és puritán erkölcs nemes társulásával folytatott közéleti munkájukban fáradtak, már élelükben megkapták a koszorút és virágot, s megkapják domboruló sírjukra is — az örök zöldet, mely a földöntúli élet s a borostyánt, mely a hasznos földi élet szimbóluma. Ezért nem volt része Tubának soha polgártársai köveiben, de mindig virágaiban. Hűségén, munkaerején kívül még egyre kell gondolni; sohasem volt hiú magára és irigy munkatársaira. Ebben is a régi Komárom liberális hagyományainak fia volt. Ez is hozzájárult népszerűségéhez. Tudott maga mellé társakat csatolni és saját magát önzetlenül csatolta azokhoz, akik állal városának szolgálatot tehetett. * * * A síremlék felavatására szóló meghívón egy kedves és megható fölhívás olvasható: tegyen mindenki egy szál virágot Tuba sírjára. E sorok írója azonban a meghívót csak akkor olvashatta, mikor a lelke már tele volt a temetői ünnep komoly örömeivel: ha késve is, leteszi a maga egy szál virágát Tuba János síremlékére. — rd — trp“,riagn Bécsi Bátor Komárom legnagyobb, legrégibb és igy legmegbízhatóbb bútoráruházában. — Nagy választék háló, i. ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban. Spitzer Adolf Pi * 1 és Tsa Utódai bútoráruházéban Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám. 1 Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és bőrszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű roiós íróasztalok és iratszekrények. Csakis jó minőségi! áru és szolid, leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 241 Vidékre szakszerű csomagolás. jjpji | | pSäSt _ ' I'i !” í \^j. I \T V v u ' *
