Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-13 / 71. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1925. junius 13. 'Versenyen kívüli olcsó árak Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. Férfi és női fehérnemű és nyakkendő különlegességek. Dús választék: rövid alsónadrág, apache ing, angol crépe magánkötő, bőröv, félmellény, matróz ing és zokkerli, fllrdőköppeny, fürdőkostüm, selyemblous, szabókellékek, Vulkánkoffer, zsebkendő, amerikai flórharisnya és zokni, stb. divatcikkekben. Sport gyermekkocsi 75 Ke, vászontetős 280 Kő. Kisérje figyelemmel a kirakati újdonságokat és reklámárakat 490 rén Ki tagadhatná le ennek politikai végcélját? Az államnélküli állampolgárok, kiknek a soraiból kerülnek ki a legnagyobb számban? Ugyebár a magyarokéból. Köztársaságunk elnöke, aki emberi és jogérzésének oly sokszor adott kifejezést a magyarok ügyében, Trianonban gondoljon az itt élő magyar nemzeti kisebbségre és karolja fel.annak ügyét. Hiszen kijelentette, hogy szükségesnek é3 természetesnek találja a magyarság kulturális szervezkedését,' de ezt négy ízben is megkísérelte a magyarság és mindenkor a legridegebb elutasítással találkozott. Még szinpártoló egyesületünk alapszabályait sem hagyták jóvá és legújabban betiltották a magyar írók és hírlapírók üdülőháza javára folytatandó gyűjtést is minden megoko'ás nélkül. Hiszen minden magyar kulturális egyesületnek valóságos kálváriát keil járnia, mig alapszabályait jóváhagyják. Az elkobzott magyar könyvek tízezrei he remek elzárva ma is raktárakban, százezrei megsemmisítve. Holott ezek az európai kultúra integráns alkotórészei voltak és nem vétettek senkinek. Minden bünük az volt, hogy a mieink voltak: magyaroké. A köztársaság elnökének szavait szívleljék meg azok, akiket illet és szálltának magukba. A választók összeírása. Minél inkább közeledünk a parlamenti választások felé, annál több panasz merül föl egyes hatósági községeknek a választói névjegyzékek összeállításánál és azok előkészítésénél elkövetett jogtiprásai miatt. A kormány exponensei már most teljes erővel arra igyekeznek, hogy a következő választások eredményét ilyen módon a koa'ició javára billentsék, különösen Szlovenszkón és Roszinszltóban, ahol az illetőségi ügy terén uralkodó lehetetlen gyakorlat számtalan módot nyújt nekik arra, hogy az ellenzéki választók ezreit megfosszák választójoguktól. Ilyen körülmények között könnyen megeshetik, hogy a bekövetkező választások alkalmával azőslako ok húszharminc százaléka nem fog választói joggal bírni és így nem járulhat majd az urnák elé. Ezért június 15-ike és 4 23 ika között mindenki nézzen utána, vájjon fölvették-e a névjegyzékbe és ha azt látná, hogy kihagyták, pártszervezeteink utján azonnal felebbezzen a fölszóiamlási bizottsághoz. ül maion kérdőié a magyar kisebbségnek a legfontosabb ügye és ezért fokozott érdeklődéssel kell kísérnünk a fejlődését. Rendkívüli jelentőségű az az akció, melyet a Népszövetségi Ligák Uniójának keretében a csehszlovákiai kisebbségi ligák folytatnak. A magyar kisebbségi liga megalakulásával és hivatalos elismerésével a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság is bekapcsolódott a ligák uniójának működésébe. ■» A német liga elnökségének múlt heti ülésén dr. Medinger képviselő, a liga elnöke, beszámolt az állampolgárság kérdésének jelenlegi állásáról. Ma már kilátás van arra, hogy az állampolgárság ügyét véglegesen szabályozzák. Sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítani arra, hogy a békeszerződések s kisebbségvédő szerződések rendelkezéseinek hiányossága miatt a volt monarchia polgárai közül több tízezer állampolgárság nélkül van és nincs meg a lehetőségük sem, hogy állampolgárságot szerezzenek. A népszövetségi ligák elnöki tanácsának 1924 októberi londoni ülésén Medinger dr. ezt a kérdést teljes részletességében megvitatta, úgyhogy nemcsak a semleges, de az egykori ellenséges államok képviselőinek érdeklődését és támogatását biztosította. A jogügyi bizottság 1925. évi brüsszeli konferenciáján hat tagú bizottságot választottak, mely a kérdést az 1925 júliusában megtartandó varsói kongresszusra előkészítse. A rezolució már elkészült s minden bizonnyal el is fogadják, mert a legtöbb utódállamban rendkívül sok zavart okoz a fennálló jogbizonytalanság. A kérdés rendezésével szemben egyedül Románia van a teljes visszautasítás álláspontján, mert azon a kényelmes nézőponton van, hogy akiket nem vesz át, azokat Magyarország vagy Ausztria kénytelen befogadni Tény, hogy Románia a gyakorlatban is a legkevesebb hajlandóságot mutatja. Meg kell teremteni az állampolgárság nélküliekre a szükséges jogi alapokat. Erre vonatkozik a német liga memoranduma, amely azt indítványozza, hogy a pozitív és negativ illetékességi bonyodalmak (többszörös állampolgárság és állampolgárság nélküliség) kiküszöbölésére egy semleges fél elnökségével az összes utódállamok képviselőiből döntőbiróság alakuljon. Az érdekeltek védelmére prokurátort bízzanak meg, akihez az állampolgárság nélküliek forduljanak, ha kérvényüket a belső fórumok visszautasítják. A prokurátor hivatalos hatalom, aki minden kérvényt megvizsgál s amint döntésre érik, a döniőbiróságnak előterjessze. A prokurátor különleges hatalmával szemben az államoknak ne álljon módjában az ügyek eltussolása. Ezek a szervek természetesen a Népszövetség hivatalos intézményei lennének és autoritásukat épen a Népszövetségtől nyernék. A liga fáradozásának eredménye, hogy a Népszövetségnek a nemzetközi jog kodifikálására kiküldött bizottsága, amelyben Amerika s Németország is résztvettek, az állampolgárság nélküliek s a kettős állampolgársággal birók („aujets mixites“) ügyét áprilisban tárgyalásainak első pontjába vette. A két kérdés kodifikálására háromtagú bizottságot küldtek ki, melynek tagjai: a német Schücking professzor, a portu gál Barbosa des Megelhaes és a lengyel Rundslein. A munkálatok természetesen lassan haladnak, de a kérdés rendezésére mégis csak ez az egy ut van: a nemzetközi szabályozás. Utlevélvizumot leggyorsabban (24 óra alatt) leootgbirialAbbaa it legoltssbbaa (10 cd. koronáért) szerez : Svojpomoc Atudenstva Stef. koleje Stef. kollégium Diákönsegélyző Egyesülete. PRAHA VII. postafiók 27. Támogassák ily módon a szegénysorsá diákokat! I komaromi lei kényéi titka. A világ teremtése óta a fekete kenyér a szegénység szimbóluma volt. Fehér kenyeret enni egyenlő volt a jómóddal. Fehér kenyér csak a gazdagok asztalára illett. A tudomány, a gasztronómia azonban hamarosan kimutatta és min den okos ember tudja, hogy a fehér kenyér miatt nem kell nagyon irigyelni a gazdagokat, mert a barna kenyér sokkal több táperőt tartalmaz, sokkal több benne a vastartalom, mint a fehér kenyérben. A gazdagoknak nem ártott persze a fehér kenyér, mert ők más ételekkel szerezték meg szervezetük részére a vas és egyéb tápanyagot. A szegény embernél, akinek fő tápláléka a Kenyér, nagyon is fontos, hogy a kenyér ne nélkülözze azokat a tápanyagokat, amelyek az emberi szervezetben feltétlenül szükségesek. Ha a szegény ember fehér kenyérrel táplálkozik, a szervezete sínyli azt meg. Az is bizonyos, hogy dacára a fehér kenyér kisebb tápértékének, mégis mindig drágább szokott lenni a fekele, barna kenyérnél. Komáromot érte ez a kétesértékű dicsőség, hogy a fenti tízezer éves tételeket igyekszik megdönteni. A komáromi kültelkek péküzleteiben jórészt csak fehér kenyeret sütnek, sőt a pékek beleoltják a szegények önérzetébe, hogy barna, fekete kenyeret venni, süttetni, enni bizonyos tekintetben szégyenleni való dolog. Ha valaki barna kenyeret visz süttetni a külteleki pékhez, hát ez a szegénység szenzációjával egyenlő. A komáromi szegényebb néposztály rendületlenül eszi a fehér kenyeret, amely egy fél nap alatt egészen kiszárad, olyan, mint az árpaszalma, tartalmatlan és kevés táperőt rejt magában. Aki még mindig híve a barna és a kiszáradásnak tovább ellentáiló kenyérnek, annak alig áll pár péküzlet rendelkezésére, ahol még barna kenyeret is sütnek. De hát miért is van ez igy ? Először is a barna kenyér dagasztása, sütése nagyobb gor.dot igényel, hát a pékmes terek legnagyobb része szívesen felhagy a barna kenyér sütéssel éppen úgy, mint a rossz és lusta gazdaasszony, aki nem szeret barna lisztből kenyeret dagasztani. A pékek nagy előszeretete a fehér kenyér iránt és a fehér kenyérnek rákényszeritése a szegényebb néposztályra abban is leli magyarázatát, hogy a fehér kenyérlisztbe pompásan lehet belekeverni árpaliszíet. Egy-két kivételes esetet leszámítva, az árpa mindig jóval olcsóbb, mint a búza. Például most is 80—100 koronával olcsóbb az árpa mm-ja, mint a búzáé. így természetesen az árpaliszt is ilyen arányban olcsóbb. A hatóság a búzaliszt árának arányában állapítja meg a kenyér árát és nem is gondol arra, hogy igen sok malom őröl titokban árpát s igen sok lisztkereskedő viszi az árpalisztet forgalomba búzaliszt gyanánt. A pékek között is vannak, akiknek fehér buzakenyerében igen sok az árpaliszt. A hatóságnak kellene elősegíteni a barna, félbarna kenyér sütését azzal, hogy a fehér kenyérliszt összetételét állandóan ellenőriztetné és az árpaliszt keverést a legszigorúbban büntetné. i A barna kenyérre a közönséget azzal is rá lehetne szoktatni, hogy a barna kenyér árát jóval alacsonyabban kellene megállapítani, mint a fehér kenyérét. Érthetetlen is és nem indokolható az ármegáüapitó bizottság eljárása, hogy a fehér és a barna kenyérnek egyenlő az ára Komáromban. Természetesen a szegényebb osztály igy könnyen lépre megy és azt mondja: miért vegyek barna kényeiét, mikor ugyanannyiért fehér kenyeret ehetem, mint a gazdagok. Feltétlenül háromféle árat kel! megállapítani: fehér, félbarna és barna kenyér árát. Ezzel a szegény néposztálynak módot nyújtanak, hogy kevesebb költséggel táplálóbb kenyérhez jusson. Ezt ajánljuk az ármegállapitó bizottság figyelmébe. Harpa^en. Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a hágai Hin» üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gros árakt 417 üs lei a Tudnivalók a jövő iskolai évre. I. Felvétel és beiratkozás a főgimnázium l. osztályába. A csehszlovák középiskolai rendtartás szerint az I. osztályba csak oly tanulók vehetők fel, akik 10. életévüket már betöltötték, vagy 1925 dec. 31-ig be fogják tölteni. Ezenkívül nem elégséges az elemi iskola IV. vagy magasabb osztályainak az elvégzése, hanem felviteli vizsgát kell tenni a főgimnázium tanárai előtt. A rendes felvételi vizsgálat ideje a tanév vége, a rendkívülié a tanév eleje. Az év elején teendő felvételi vizsgálati engedélyért július 10 ig kell folyamodni a fog igazgatóhoz, aki csak nyomós okok alapján adhat helyet a kérésnek (L. a Hiv. Lap 1928. évi 66. számú rend ). A rendes felvételi vizsgálatokra vonatkozólag a főg. igazgatóság a következő utasításokat adja: a) Azon tanuló, aki felvételi vizsgát akar tenni, kérjen az osztály tanítójától u. n. frekventációs bizonyítványt. Ilyent egy évben csak egyet lehet kiadni. (lak. ref. 51926 ai. 1922. sz. rendelet). Ha a felvételi vizsgálat nem sikerül, akkor a megkísérelt vizsgálat sikertelenségét az igazgatóság rávezeti erre a frekventációs bizonyítványra és abban az évben azt a tanulót egyik középiskolában sem bocsájtbatják többé felvételi vizsgára. b) A frekventációs bizonyítvánnyal ellátott és felvételi vizsgálatra jelentkező tanulókról az igazgató jegyzéket készít; az összeírás 1925. júm HOán 8—10-ig lesz az igazgatói irodában. A jegyzékbe felveendő a tanuló neve, születési helye és ideje, az iskola, ahol az utolsó osztályt végezte. Aki az összeírás idején nem jelenik meg, az nem tehet felvételi vizsgálatot. é) A jegyzékbe felvett tanulók 10—12-ig írásbeli vizsgálatot tesznek s amennyiben az Írásbeli vizsgálat nem sikerült, d. u. 3—6-ig a szóbeli vizsgálat következik. A vizsgálat anyaga: 1. magyar nyelvből: olvasás, irts, egy a tanártól előadott kisebb és könnyebb mese leírása, szó és mondatelemzés az egyszerű bővített mondat keretében; 2. számtanból: a négy alapművelet egész számokkal írásban és fejben; a méterrendszerrel kapcsolatban alapismeretek a tizedes törtekről Akinek az írásbeli dolgozata jeles va^y jó, az abból a tárgyból nem tesz szóbeli vizsgálatot. Ha a felvételi vizsgálat sikerült, erről Írásbeli jegyzéket kap a tanuló; ha nem sikerült, akkor az eredménytelenséget rávezetik a frekventációs bizonyítványra. d) Azok a tanulók, akik a felvételi vizsgát sikeresen kiállották, július 1-én 9—11-ig az igazgatói irodában beiratkozhatnak az I. osztályba (Szükséges okmányok. felvételi vizsgálati jegyzék, anyakönyvi kivonat és frekventációs bizonyítvány és illetőségi bizonyiteány.) Megjegyzendő, hogy a felvételre elsősorban Komárom városi és Komárom megyei fiúk számíthatnak, azután más helyről való fiúk; a leányok csak annyiban, amennyiben a létszám megen-TESTVÉREK KOMAROM, Nádor-ucca. (A kiwlota illett.) Úri női divat cikkek, mindennemű és szövöttáruk legolcsóbb bevásárlási forrása. Szabókellékek nagy választékban!
