Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-05-07 / 55. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 19 85. májas 7. át. Az állat élőlény, melyben a növény­től szállított összetettebb vegyitermékek, elenyülés folytán felbomlanak, miköz­ben az utóbbiakban felhalmozott fessz­­erő elevenerővé vá'ik az állatban. Az állat minden ereje a növénytől ered. A növény minden ereje a naptól szár mazik. S igy a nap a szervezetek min­den erejének, azaz az összes életnek oka, ősforrása. Ha emellett még figyelembe vesszük, hogy a nap az állat testiháztartásában oly fontos haemoglobin előállításánál közvetlenül is igen jelentékeny, nél­külözhetetlen tényező, érthetővé válik, hogy a napfény ép olyan életszükség­lete, vagy jobban mondva életföltétele az állatvilágnak, tehát az embernek is, mint a növényvilágnak. Ezért az állat s az ember napvágya ép olyan termé­szetes, törvényszerű élettani nyilvánu lás, mint a lélek nélkül való növény heliyptropizmusa. Hála az egészség utáni vágynak, ma már Komáromban is rohamosan terjed a napfürdő kultusza. A napfürdő nem­csak gyilkos megölője a legtöbb ra­gályt okozó bacilusnak, de lelkileg, testileg felüdit, felfrissít, testünk ellen­állását a betegségek ellen fokozza. Alig várjuk már a verőfényes napot, hogy megfürüdhessünk a napnak ál­dást hozó sugártengerébe, hogy bené­pesüljön sütkérező emberekkel a ko­máromi strand, a Sportclub, a Duna és Vág partja, ahol nemcsak nap, de vizifürdőt is vehetünk. Alig várjuk, hogy megindulhasson a nemes versen­gés, hogy ki feketébb közöttünk. A strandfürdő homokos partja, a Sport­telep csónakházának előterrasza meg­telik heverésző emberekkel, akik a nap­sugarakba vetett szent meggyőződéssel pirítják fel barnára és rézbőrüre a tes­tüket és akiknek nincs nagyobb ellen­ségük, mint a felhő, amely eltakarja előlük az Isten szabad napját. A komáromi napimádók türelmetlenül mondogatják a gyermekekkel együtt a gyermekmondókát: Süss ki Süss ki Jó napocska! HÍREK. — Emléktábla Jókai Mórnak. Ked­den, május 5 én volt huszonegyedik évfordulója annak, hogy fókái Mór Budapesten, az Erzsébetkörut 44. sz. házban örök álomra hunyta le sze­meit. A ház tulajdonosa, Berger Leó kávés igaz kegyeletének maradandó kifejezéseképen emléktáblával jelölte meg a házat és az emléktáblát az el­halálozás forduló napján délelőtt 11 órakor leplezte le ünnepélyesen a cen­­tennáriumi bizottság nevében Rákosi Jenő. A ház dob-utcai frontján, köz­vetlenül az Erzsébet körút mellett el­helyezett emléktábla leleplezési ünne­pélyén hatalmas embertőmeg jelent meg, hódolva a halhatatlan költő nagy em­lékének. Rákosi Jenő beszédében ki­emelte Jókainak művei által a nemzetre gyakorolt maradandó hatását, amelyeket olvasni kell, mert hiszen azok mutatják meg az ifjúságnak a jobb jövő felé vezető utat. Ezután Berzeviczy Albert, a M. Tud. Akadémia elnöke mondott mindazon irodalmi társaságok nevében beszédet, amelyeknek Jókai tagja volt és beszédében többek között azt mon­dotta, hogy az a nap, amelyen Jókai meghalt, nem a végét jelentette-a leg­nagyobb magyar írónak, hanem a hal­hatatlanság kezdetét. A beszédek el­hangzása után a tábláról lehullott a fehér lepel s a közönség mély meg­hatottsággal olvasta a vörös márványba vésett sorokat: E hárban lakott 1899. nov. I tői 1904. május 5-ig .ós e napon üt halt meg JÓKAI MÓR hazánk koszorús költője. Az emlékmű művészi munka, amelyet Jókai Mór bronzkoszorúzott képmása díszít. Az ünnepély az iskolai ének­karok énekével ért véget. — A Szent András templom javítása. Jelentettük már, hogy a város a meg­rongált Szent András templom kijavi tására versenypályázatot hirdetett. A versenypályázat eredményét a folyó hó 5-én tartott tanácsülésen jelentette be a városbiró és az a következő: Boldoghy Gyula ajánlata Ke 122.197-50, Szabó Ferencz és fia ajánlata Ke 165 565 70, Peirovszky Menyhért ajánlata Ke 167.023 10, Broczky és Nagy ajánlata Ke 168.932 45, A tanács a legolcsóbb, tehát a Boldoghy Gyula féle ajánlatot ja­vasolja úgy a pénzügyi bizottságnak, mint a közgyűlésnek. Tekintettel arra, hogy a javítási munkálatokra szükséges fedezetről egyelőre a róm. kaih. pat­­ronátusi közgyűlés ufján a róm. kath. egyházi javak kezelősége gondoskodott, s azt előlegképen adja a városnak 15 esztendőre kamatmentesen, a templom javítása halasztást nem szenved. Egyéb­ként, mint azt nagyon jól tudja a város közönsége, a templom külső falazata s részben a belső is oly állapotban van, hogy súlyos felelősség vállalása nélkül a templomot a közönség a javítások legsürgősebb keresztülvitele nélkül r.em is látogathatná. Tudomásunk szerint az előirányzott 160 000 korona a kedvező ajánlat folytán nem merittetik ki, aján latos lenne, ha a város s illetve a patronatusi közgyűlés a templom belső és sok javításra szoruló kegyeleti s istentiszteleti díszeit most már a külső munkálatokkal egy füst alatt renovál­­tatná Úgy vagyunk értesülve, hogy Majer Imre dr. apátplébános programjá­nak egyik fontos része a templom régi fényben leendő helyreállítása, s amint rövid plébánoskodása alatt máris leg­nagyobb elismerésre méltóan hozia és részben hozta rendbe a zilált egyházi anyagiakat, módot fog találni arra, hogy a templom belső és impozáns szépsége megfelelő javítások után érvényesülhes­sen. — Egyelőre marad a Dunaparti piac. A komáromi kereskedőket máris izga lomban tartja az a hir, hogy a Dunaparti napi és heti vásárpiacot a Kossuth-térre helyezi át a város veze­tősége. A város starostájától nyert fel­világosítás alapján közölhetjük, hogy a szerte kolportált hir túlzott. A város eddig semmiféle utasítást felső ható­ságaitól nem kapott arra vonatkozólag, hogy a vásárteret elhelyezni volna kény­telen. A kikötőépités kiterjesztése fo­lyományaként azonban előre számítani kell azzal, hogy a mai piac'.erület any­­nyira megszükül, hogy heti piac tartá­sára alkalmas nem lesz. Igen termé­szetes dolog, hogy a Dunapart melléki, de Nádor-, Vármegye-utca, Klapka-tér s általában a belső városrész kereskedői aggódó szemmel figyelik a kikötő ter­jeszkedését, amely eddig is már nem egy jónevü iparosunkat, kereskedőnket tett úgyszólván tönkre. A város veze­tőségének azon kell lenni, hogy a piac kérdést úgy oldja meg, hogy keres kedőink, iparosaink az áihelyezés kény­szerűségéből nagyobb károsodást ne szenvedjenek. Tudomásunk szerint a kereskedők és iparosok testületéi leg közelebb foglalkoznak az üggyel s kö zös kérvénnyel fordulnak a városhoz. Mi meg vagyunk győződve arról máris, hogy a képviselőtestület minden módot figyelembe fog venni, hogy közmeg­nyugvásra oldassék meg a kérdés. — Nyilvános gyűlések bejelentése — bélyegmentes. A csehszlovák pénzügy minisztérium a belügyminiszterrel egyet­­értőleg az 1868. évből származó minisz­teri rendeletet, amelynek értelmében a nyilvános gyűlések bejelentése alkalmá­val bélyegilletéket szedett, hatályon kí­vül helyezte. Ilyen gyűlések bejelentése ezentúl bélyeg és illetékmentes. — A társulati szivattyútelepek műkő dasben. A háromnapos esőzés köve'kez­­tében a Duna mérsékelten feláradván, Csallóközben a belvizek is megnöve­kedtek. Az alsócsallóközi ármentesitő társu’at összes vizemelő gépeit üzenre előkészítette, sőt a csicsói szivattyúte­lepei I edden reggel már működésbe is hozta. Remélhető, hogy a folyókon jel­zett apidás következtében tartós magas vízállás a belvízcsatornákban czu.tal nem fog lenni. — Gyásirovat. Holzmann Mór fa­­kereskedő, Komárom régi polgára 89 éves korában, mint részvéttel ér'esü lünk, Tatán leánya családi körében el hunyt A megboldogulíat több gyér meke, számos unokája és Komárom­ban sok régi ismerőse gyászolja. — FILM M UNKÁKHOZ ere­deti nagyságú, legújabb tervezésű mintalapok kaphatók: SPITZER SÁNDOR könyvkereskedésében. — Zászlóbontás. Az orsz. magy. kis­gazda és kisiparospárt dunaszerdahelyi osztálya zászlót szerez be. A zászló beszerzése a helyi szervezetek közös akarata volt. Hogy a párt érdemes-e a zászlóra, mint a becsület jelvényére, erre a tiszta lelkiismeret szava adja meg az igenlő választ. Az orsz. magy. kis­gazdapárt az, amely kezdetétől fogva változatlanul dolgozik és kitart ama nagy jelentőségű programmja mellett, hogy minden jobbra-balra való fekintgetés nélkül nyílt egyenes lélekkel megy célja felé. Kitűzött célja a magyarság szétta­golt erőinek egy táborba való tömörí­tése vallás, rang és osztálykülömbség nélkül, hogy az egy nagy erő legyen, melyet a jól irányzott nemzeti eszme vezet. A zászlóra irt jelszó: Megértés — szeretet. A zászló közadakozásból szereztetik be. — Elveszett nöl börtárca. Vasárnap délután hat órakor a Széchenyi vagya Városház utcában elveszett egy fekete bőrtárca, melynek megtalálója, ha a tu­lajdonosnak (Széchenyi u. 8) átadja, illő jutalomban részesül. — Az Árvácska, ez a pompás, óriási sikerű Operette, amely a múlt évi be­mutatója óta ma is állandóan műsor­­darabja a budapesti Király Színháznak, szombaton este 8 órakor bevonul a Kol­légium színháztermébe, amikor a Komá­romi Ref. Ifjúsági Egyesület kitűnő mű­kedvelő gárdája hozza színre a darabot. A megkapóan kedves meséjü, kacagtató, de érzelmes ‘jelenetekben bővelkedő, vonzó darabban a legjelesebb műked­velő erők lépnek fel, akiknek szerep­­vállalása már maga is a legnagyobb garanciája az estély elmaradhatatlan sikerének. Az egyesület a legkiválóbb operette együttest szervezett, amelynek középpontjában Fehér Dida, Joö Le­­onka, Szcíday Mariska, Csukás Tinike, Mórocz Péter, Hegyi Lajos, Hegyi Zsigmond és Kollár Lajos tűnnek ki kitűnő játékukkal. De nagy elismerés illeti meg Sebestyén Mariska, Sebestyén Jolán, Pazár Juci, Bakay Manci, Máesik Ilonka, Csepy Irén, Szaday Zoltán, Fehér József, Jaksa Balázs, Mórocz Sándor, és Mészáros Imre játékát is, kik szintén tehetségük legjavát állítják, be az elő­adásba. Jegyek 10, 6, 4 K-ás elővétel­ben kaphatók Mórocz Péter Baros utcai műszerész üzletében. Az előadást Vű­­sárnap este szintén 8 órakor megismétlik. — Halálozás. Részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság revében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják hogy felejthetetlen jó apa, após és nagyapa Töltésy István folyó évi május 5-én életének 63-ik, házasságá­nak 26 ik évében hirtelen elhunyt. A boldogultnak hült teteme fo'yó hó 7 én d, e, 11 órakor fogaz ógyallai ref. sir­­kertbenörök nyugalomra tétetni. Ógyalla, 1925. május 6. Özv. Töltésy Istvánná szül. Marton Eszter neje. Nyirő Lajos, Parma Béla, Rangel Lajos vejei. Től­­tésy Juszti, Töltésy Margit, Töltésy Etel gyermekei. Nyirő Mariska, Nyiiő Lajos, Nyirő Marci, Rangel Manci, Rangel Lajos unokái. Izsap és Sárkánypusztai teavaj. Sajt különlegessé­gek. Dessert bonbonok. Déli gyümölcsök. Olajos és kon­­serv halak, rák, kaviár és francia szardíniák. Horni­­man angol és orosz teák. Bél­és külföldi rum, likőr külön­legességek. Asztali ésPalu­­gyai tájborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kap­ható. Az öszszes háztartási cikkek a legfinomabb minő­ségben raktáron. Konyha­kerti magvak és diszpázsit fűmag kaphatók BERGER F. VILMOS csemegeQzletében Komárom, Városház-utca. — Padokat kérünk. A komáromi sétateret, ha idegen került hozzánk, mindeddig irigykedve dicsérte s való­ban, amig a kikö'.ő mu kálatok a győ nyörü Dunaparii aliékat el nem tüntet­ték, a komáromi „aoglia“ egyik büsz késésünk volt. A séta;ér régi iulajdo rosa, illetve kezelője, a régi katonai kincstár nagy gonddal kezeltette az „angiiál“, tele volt akkor virággal, gon­dozott volt akkor a „gesztenyés« is, a „kis gömbölyű“ hét fája körül talán vidámabb gyereksereg játszotta a „hol az olló komámasszonyt.“ Estenden is tele volt a főút s a katonabanda pavil­­lonja környékén a nappali órákban el­foglalt polgárság, különösen az öregje, kedves öreg urak, asszonyságok csilla­gos ég alatt tereferélték meg a sok „borzasztóan“ fontos kisvárosi pletykát s „gardírozták“ a szerelmes szivü, boldog fiatalságot. Úgy tudjuk, a ka­tonai kincstár a gondozója ma is a mi kedves angliánknak s aligha lehetséges, hogy céltudatosan vonják meg ettől a sétatértől a kis kényelmet adó alkal­matosságokat. Rendben van, ha nem fürdik virágpompában a sétatér s terü­lete úgyis negyedére apadt, annyit meg­tehetne a gondozója még, hogy pado­kat helyezzen el a sétatér minden he­lyén bőven, hogy, ha már kevesebb is a levegő, amit beszivni kénytelenek vagyunk, legalább ebből vehessünk mindennap, minden este egy csomót, napi munkánk után fáradságunkat kipi­henve. Melegek vannak, tavasz van, ne féljenek, már nem lopják el tüzelőnek a padokat, kapunk mi kérem vala­mennyien naponta annyi jót a nya­kunkba, hogy úgyis izzadunk bele. A sétatéren csak lehűlni és leülni sze­retnénk. — Az ideges panaszai. Ideges ember, szerencsétlen ember. Kisebb kellemetlenségek kétségbe ejtik, a legkisebb izgalom napokig tartó fejfájást és rosszullétet okoz, haragszik a falon mászó légyre és haragszik ismét azért, hogy úgy haragszik. Idegbetegségek többnyire az agy betegségei és elmebetegségek; tudatlan cselekedetek, hát­gerincbénulások stb. az igen nehéz következ­ményei ezeknek. Könnyebb esetekben az ide­gességet felismerjük a következőkben: fejfájás, tagszaggatás, rángatózás, hátfájás, arcfájdalmak, fájdalmak a torokban, karokban és az Ízüle­tekben, szemkáprázás, vértódulás, szívdobogás, álmatlanság, nehéz és ijesztő álmok, szoron­­gatások, szédülési rohamok, félelemérzés, nagy­fokú érzékenység zajok iránt, ingerlékenység, különösen reggel a felkelés után, nyugtalanság, szeszélyesség, feledékenys'g, sárga bőrfoltok, dobogás az erekben, siketségi érzés a tagokban, kezek és térdek reszketése izgalmaknál, kék karikák a szemek körül, fützugás, különös vá­gyak és ellenszenvek, rémület. Sok más ke­­vésbbé észrevehető jelenség egyenkint vagy összesen lép fel és ezek azt mutatják, hogy az idegek meg vannak támadva. Ha ilyeneket tapasztalunk, akkor azonnal kell azok elhárításáról gondolkoznunk. A ki­merített idegeknek azon anyagokat kell nyúj­tanunk, melyeket a tu'feszitett megerőltetésnél felhasználtak. Ezen anyagok organikus foszfor­­savkapcsolatoknál állanak és sikerült a tudo­mánynak, ezeket organikus anyagokból igen erősen központosítani. Célszerű összetételben foglalja ezeket magában az ismeretes, igen ajánlott Dr. med. Robert Hahn >N«rvwait«-ja. Nézze meg, hogy Ítélnek felőle: »Nagyon meg vagyok elégedve, most már sokkal jobban érzem magam, különösen az al­vás javult, én most már majdnem minden éjjel szakadatlanul alszom, amire ezelőtt nem volt eset . . . Bruder, igazságügyi őrmester.« — ». . . hogy az ön >Nervisan«-jával nagyon meg vagyok elégedve, hála az Istennek ideg­bajomból kigyógyultam, amiért Önnek hálával tartozom . . . Már igen soknak ajánlottam és továbbra is fogom ajánlani. Val. Göring.« — » . . . Megnyugvással értesíthetem önt, hogy ismét jól és egészségesnek érzem magam és egészen más ember vagyok. Igyekezni fogok az ön »Nervisan« ját mindenhol ajánlani, még egyszer köszönöm. Fr. Fuchs 178 és igen sok más.« Ezen újságra hivatkozva forduljon Dr. med. Robert Hahn & Go G m. b. H. Magde­burg 178. céghez, onnét kap teljesen ingyen és postadijmentesen egy próbadobozt ezekből az idegerősítő pasztillákból, azonkívül még egy könyvet, amelyben az idegbetegségek okozatai és azok gyógyítása világosan és érthetően van­nak tárgyalva. Egy oly szert, melyet mindenki ajánlva dicsér, legalább meg kellene próbálni, különösen ha ez semmibe sem kerül. — Még csak rövid ideje annak,, hogy a prostejovi rűhaszövetkezet Érsek­újváron az Otthon kávéházzal szemben megnyílt, már is mindenki tudja, hogy ott csak divatos, olcsó és finom ruhákat lehet vásárolni. A tavaszi férfi, fiú és gyermek öltönyök, illetve felöltők meg­érkeztek, amiket minden vételkötele­zettség nélkül meg lehet tekinteni. — Fiók üzletek: Szlovenszkó összes na­gyobb városaiban. — A Nótás kapitány délután. A Katholikus Legényegylet közli: A nagy siker, melyet a Legényegylet neves gár­dája R. Moly Margittal a vezérszerep­ben aratott, annyira megnye. te városunk közönségének tetszésé», hogy a tiz esti előadás még kevésnek bizonyult s igy az általános sürgetésnek engedve, a le­gényegylet el határozta, hogy vasárnap, (május 10-én) délután pontosan 4 órai kezdettel mérsékelt helyárakkal megis­métlik a Nótáskapitány előadását. Jegyek már kaphatók özv. Apagyi Aladárné trafikjában Jókai u. 3. sz. alatt. — Mégegyszer a rendőrség figyel­mébe. Múlt számunkban felhívtuk a rendőrség figyelmét arra, hogy a villa­mos telephez vezető utón egy mély

Next

/
Oldalképek
Tartalom