Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-04-16 / 45-46. szám II. kiadás
1925. április 16. »Komáromi Lapok« 5. oldal. — Szárnynólküii aeroplánok. A göttingai repülőtechnikai laboratoriu n rendkívüli érdekes kísérleteket folytat a repülőgép szárnyainak kiküszöbölésére, illetőleg rotor-hengerekkel való helyettesítésére. Anton Flettner mérnök, aki a rotorhajókat feltalálta, abból az elméleti megfontolásból indult ki, hogy a mai sárkánytipusu repülőgépek szárnyai nem egyebek vízszintesen elhelyezett vitorláknál. Ilyenformán, ahogy a hajók függőlegesen elhelyezett vitorlái függőleges rotorokkal — körbenforgó hengerekkel — fényes eredménnyel voltak helyettesíthetők, úgy a repülőgépszárnyakat vízszintes rotor-hengerekkel helyettesíti a feltaláló. Flettner szerint a vízszintes helyzetben körbenforgó henger emelő ereje tiz-tizenkétszer nagyobb a legjobb repülőgépszárnynál is, ami annyit jelent, hogy egy ugyanolyan erős motorral felszerelt repülőgéphengerszárnnyal tízszer, tizenkétszer akkora súlyt bir szállítani, mint közönséges szárnnyal. Ennek következtében nagy terheket is aránylag gyenge motorral és kevés költséggel leszünk képesek légi utón továbbítani, Elmarad a nehézkes, komplikált, nagykiterjedésü s emiatt sok helyet elfoglaló szárnyszerkezet s helyét rövid, könnyű acél- vagy aluminiumhengerek foglalják el. Ezáltal csökken a repülőgép súlya, repülési képességei fokozódnak, üzembiztonsága növekszik; a főidón is könnyebben mozoghat és kis helyen is elfér. A hengerszárnyu „rotor“-repülőgépnek nem kell sokáig futnia, amig felszáll s lassan, libegve, szinte egyhelyben ereszkedhetik le; kormányzása sok tekintetben könnyebb, mint a mai repülőgépeké, egyensúlyát jobban megtartja s a levegő erős háborgásai sem hatnak rá oly mértékben, mint a közönséges repülőgépre. Hogy mindezekel az előnyöket milyen mértékben sikerül a repülőgépeknél megvalósítani s a rotorszárny gyakorlati alkalmazása körül felmeiüiő — s ma még elég jelentékeny — nehézségeket eiiminálni, az Flettner további kísérleteitől függ. Izsap és Sárkánypusztai teavaj. Sajt különlegességek. Dessert bonbonok. Déli gyümölcsök. Olajos és konserv halak, rák, kaviár és francia szardíniák. Horniman-angol és oroszteák. Bel- s külföldi rum, likőr különlegességek. Asztali és Palugyai tájborok. Pezsgők. A legfinomabb fajkavék naponta I frissen pörkölve kapható Az öszszes háztartási cikkek a legfinomabb minőségben raktáron. Ka -yhakerti mag vak és diszpázsit fűmag kaphatók BERGER F. VILMOS csemegeüzietében Komárom, Varosház-u — Országos vásár. Somorján a Szent György napi kirakó és állatvásár április hó 20-án tarla.ik meg. j — Felakasztotta magát. F. hő 6-án d u. ! 4 órakor Richter Ágost Pál somorjai füszerkereskedő csődbe jutása miatt elkeseredésében felakasztotta magát a ház padlásán. Temetése f. hó 8 án nagy részvét mellett .nent végbe. — A vórbaj szenzációs uj gyógyszere. A párisi „Académie de Médicine“ legutóbbi ülésén foglalkozott két argeniiniai orvos Jauregui és Lancellotti felfedezésével, amely hivatva van a szifilisz elleni küzdelmet egészen uj alapokra fektetni. A két délamerikai kutató érdeme elsősorban az, hogy sikerült nekik virulens treponéma kultúrát előálitani. Ezen a téren már sok bakterológus kísérletezett. A japán Naguchi évekkel előbb kimutatta, hogy a kényes spirochéta csak különleges feltételek mellett szaporodik. Így szüksége van emberi vérsavót tartalmazó táptalajra, de ebben is csak úgy képes élni, ha levegőtől mentesen marad. Sem Noguchi, de Zevaditi Roux, Shcereschewski sem jutottak előbbre, nem tudtak immunizálásra alkalmas anyagot készíteni. Azóta nem is folytattak ebben az irányban kutatást. El volt terjedve a nézet, hogy a treponéma nem provokál antitest képződést. A délamerikaiak tiz évre visszamenő munkásság után mégis más eredményre jutottak, Virulens és dús kultúrák ellőállitása volt az első lépés. Ezzel azután a pasteur-i aktiv immunizálási elvek betartásával, a virus erejét a hő által gyengítve, fokozatosan növekvő adagokban oltották be a szervezetbe. Ily módon ellenanyagokban gazdag vérsavót nyertek, mellyel viszont hatásosan gyógyítottak vérbajos A meghűlés elmúlik, habár ezt nem kell bevárnia, hanem egy jó szer használatával elősegítheti. Teste megedződik és mind.m meghűlésnek ellentáll a kitűnő A L P A Menthol sósborszesz napi használata által. Őrizkedjék más védjegy vásárlásától, mert nem kaphat ilyen hatásos gyártmányt. Pénzéért joga van az eredeti teljes-értékű ALPÁT venni. 39 Mindenütt kapható. Ára 5‘50 Ke. « j beteg állatokat. Kísérleti célokra a szerzők, a szokásoktól eltérőleg, nem a klasszikus médiumként szereplő emberszabású majmot, hanem a délamerikai pampák különleges vadját, a lámát használták. Ennél az állatnál a szifilis gyorsabban folyik le, mint az embernél Körülbelül három év leforgása alatt súlyos idegtünetek kíséretében halálosan végződik. Az időtől eltekintve azonban a lámánái tapasztalt vérbaj fejlődésére nézve, az agyvelőben észlelt elváltozások, a betegség öröklődés! viszonyai tekintetében nagyon hasonló az emberihez megfigyeltekkel. A primaire és secondaire szifilisben szenvedő állat beoltva pár hét alatt tökéletesen gyógyul Négy hét leforgása után újra inficiálható, ami azt bizonyítja, hogy ki volt gyógyulva. A therapoitikus módszeren kívül védőoltásra is alkalmas az uj szérum. Az immun hatás azonban csak pár hétig tart, szükség szerint ezen idő elteltével megújítható. Csajt kevés számú emberen végzett kísérlet áll rendelkezésünkre. Összesen 40 egyént oltottak be eddig jó eredménnyel. A legkiválóbb szaktudósok az elragadtatás hangján nyilatkoznak a Jauregni-Lancelotti-fé!e kutatásokról Az orvostudomány valószinüleg nemcsak egy uj szifilis ellenszerrel lett gazdagabb, de megnyílt előtte a lehetőség, hogy nemsokára kidolgozza a vérbaj aktiv immunizáláson alapuló profilaxisának egy biztos módszerét. És ez a mai egyéni és társadalmi hygiena legégetőbb problémája. — Argentinjai aranyhegyek helyett — nyomor. A délamerikai kivándorlásról kétféle hírek terjedtek el: az egyik üzletből csábítva a kivándorlásra, rózsaszínben festi a kivándorlók helyzetét, a másik túlzottan elriasztó tendenciával mutatja sötétnek a képet. Egy Argentiniába ; kivándorolt diplomás magyar ember Buenos- Airesbő! írott leveléből józanul tiszta képet kaphatni a szomorú állapotokról. A levél többek közt így szól: Az első benyomások vegyesek, de mindjárt sok a kellemetlen meglepetés. A lakásviszonyok rosszak, a munkaalkalom kevés, sok a munkanélküli A bevándorlókat tömegesen viszik vissza a hajók. Sok csalódás éri a nagy reményekkel érkező bevándorlót. Jólét és aranyhegyek helyett éhség és elképzelhetetlen nyomor várja A jólét itt is csak a paloták bezárt ajtajai és fényes ablakai mögött honol, ahol a gazdag birtokosok, kereskedők és bankárok laknak. A szegény napszámos ember napi 3—5 pesot, szakmunkás 5—10 pesot kereshet, ezzel szemben a lakás és koszt 300 pesab3, kb. 4000 Kcs-ba kerül. A szociális állapotok nincsenek rendezve. Talán sehol a világon nincs úgy kiszolgáltatva a munkás a tőkének, mint itt. Munkásvédelmi törvények és intézmények nincsenek, Olyan magyar, aki itt gazdag emberré lett, nagyon kevés van. A levélíró azzal zárja szomorú beszámolóját, hogy legjobb meggyőződése szerint csak azt ajánlhatja az itthon maradtaknak, hogy maradjon mindenki ott, ahol van, mert jobb a bizonytalan rossz, mint az argentinjai biztos nyomorúság. A roppant életharc nehézségei nem érik meg a könnyelmű próbálkozást. — Száz óve most, hogy elindult bemutatkozó útjára az első gőisvasut. Az angol Stephenson György volt a lokomotív szerzője s premierjét nem csak siker, de botrány is kisérte. Őt is kifütyölték, amikor a vonat Stvektunból megindult. A bányamunkások és más tüntetők szidalma és gúnyolódása volt a kísérő zene. De a kis lokomotív nem jött zavarba s vitte magával a 34 kocsit, mely 450 embert és 90 tonna kőszenet szállított, Darlung volt a végcél és a 12 3 kilométeres sinutat 1 óra 50 perc alatt „futotta meg “ Óriási távolság a nem egészen 5—7 kilométeres száguldásáig. A száz év előtti bemutató az emberiség történetének egyik legnevezetesebb dátuma, amely addig lehetetlenségeket váltott valóra, s kultúrában, gazdasági életben és óh a háborús rombolásban is uj világot teremtett, egy vasúti sínekkel bedrótozott világot, sínekkel, amelyek ha egyvonalba állítanák őket, többszörösen meghaladnák a Holdnak • tőlünk való távolságát, melyet még nem tudott i befutni egy uj Stephenson. Talán majd újabb — száz év múlva. • j — Még csak rövid ideje annak, hogy a prostejovi ruhaszömkezet. Érsekújváron az Otthon kávéházzal szemben megnyílt, már is mindenki tudja, hogy ott csak divatos, olcsó és finom ruhákat lehet vásárolni. A tavaszi férfi, fiú é3 gyermek öltönyök, illetve felöltők megérkeztek, amiket minden vételkötelezettség nélkül ■meg lehet tekinteni. Az ott vásárolt ruhák ingyen vasaltatnak. — Fiók üzletek: Szlovenszkó összes nagyobb városaiban. — Sokrates. Kétezernégyszáz év előtt született meg (talán Athénben) az ókori bölcsészet egyik legnagyobb alakja: Sokrates. A bölcsészeinek egy uj módszerét állapította meg ez a görög bölcs: a katetétikus módszert. Ez abban áll, hogy a bölcselő nem fejti ki a maga véleményét, hanem kérdéseket intéz társához, akit meg akar győzni és rákényszeríti azt arra, hogy a kérdéseire adott válaszokkal az maga fejtse ki a tételeit, amit a bölcs elgondolt. Sokrates tanító * volt. Nem volt bölcsész abban az értelemben, hogy tételeit tudományos munkában lefektetve, egy uj bölcseleti iskola alapját vetette volna meg: Sokrates nem irt soha egyetlen sort se. Ami az ő gondolataiból, támlásaiból megmaradt az utókor számára, azt lelkes hive és tanítványa, Plátó feljegyzései tartották fenn, aki szorgalmasan lejegyezte mesterének tanításait. „Annyival tudok többet, mint ti, hogy én tudom, hogy semmit sem tudok“ — mondta egyszer bölcselő ellenfeleinek, a sophistáknak, Sokrates. A tudás végességének a gondolata meg is található m jd minden beszélgetésében és talán éppen ez választja el őt legjobban a sophistáktói, akik azt hitték, hogy a bölcselettel, az okoskodással minden megismerhető és megmagyarázható. A sokratesi filozófia leglényege az a tanítás, hogy a tudás és az erkölcs szoros összefüggésben vannak egymással: az erény a tudáson alapszik a helyes cselekedet felismerésén. Sokraies szerint tehát az erkölcsök megjavithatók a tudás terjesztése áita!, — az abszolút tudás azonban nem érhető el és igy nem képzelhető el egy abszolút etika sem. Sokrates istenhivő volt, mégis, Krisztus előtt 399 ben, a hetven éves Sokratest halálra ítélték, — istentagadás miatt. Az volt a fővád ellene, hogy rnegrontja az ifjúságot azáltal, hogy istentelenségei hirdet közöttük. Harminc napot töltött az ítélet után még börtönben Sokrates: nyugodt filozofállással tölve életének hátralevő idejét és a harmincadik napon nyugodtan hörpintette ki a méregpoharat. (J.) — A kiutasítottak az utódállamok ellen. Annak idején, amidőn a magyar kormány a trianoni békeszerződést ratifikálta, az utódállamok egymás után utasították ki a magyar tisztviselőket. A menekült tisztviselők perhez folyamodtak Közel háromezer pert indítottak Hágában még a háború előtt kötött nemzetközi egyezmények és a trianoni békeszerződés negyedik cikkének a javak, jogok és érdekek védelméről szóló szakaszának értelmében Ez különösen azért vált szükségessé, mert a kisantant államai sok e er magyar köztisztviselőt fosztottak meg állásuktól anélkül, hogy nyugdijukat folyósították vo’na. A tisztviselők Magyarország területén alig bírtak elhelyezkedni. Ugyanekkor a kisantant államai nemcsak a kiüldözött magyar köztisztviselők jogos igényeit nem elégítették ki, hanem sok esetben a nyugdíjasok illetményeinek fizetését is egyszerűen beszüntették. A nagyszámú birtokperen kívül több ezer
