Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-04-04 / 41. szám
2. o!d&!. .Komáromi Lapok 1925 április 4. £űlerö pozsonyi kaptafa*• sámfakészitő műhely. Árusítási és megrendelési iroda Hermann és Weisz bőr kereskedés BRATISLAVA, m Dunajská ulica 43 Készít: kaptafákat, sámfákat, ványoló deszkát, méret, rajz, gipszontvény és a legdivatosabb modellek szerint Gyors és pontos kiszolgálási Rendelések a komáromi f.öknéi (Jókai Mér-n. .4.) is felvét* tue« Vallási fanatizmussal, a szenvedéstől vissza nem riadó nemzeti érzést, amelyet véletlenek és vakesetek térítettek ki hivatása mesgyéjéről: ismét oda kell állítani világitó oszlopnak a kishitüek, a kétkedők eié biztatásnak, vigasztalásnak és a hit zálogának, lengetni kell a vallás és foglalkozás nélkül közös nemzeti kultúra zászlaját, mely békésen ölelkezik minden más kultúra lobogójával, de oda kell állítani figyelmeztetőnek is azok márnára, akik az átkos széthúzást önző érdekeik kielégítésére kihasználni orcátlanul merészek voltak; azok ellen, akik féltik a nemzeti egység megteremtésétől kis köreiket, s az anyatestről leszaggatott magyarság pusztulását kárörvendő vigyorgással várják. A magyar ember nyílt, őszinte természet, nincs szükségünk burkolni minden poklokon keresztül is vallott hitünket, hogy a magyar nemzeti kultúra fenntartása és erősítése évezredes jogunk és az emberi civilizáció és egyetemes kultúra parancsolta kötelességünk. < Ennek a magyar nemzeti kultúrának nincs oka lappangva, álutakon és szí vünkhöz nem nőtt jelszavak alatt barangolni, aminthogy nem lehet törvény, am> ly ennek az évezredes kuliurán nevelődött nemzetnek gazdasági fennmaradását, erejének teljes kifejtését és izmosodását megtilthatná és gátolhatná. A sok egymást szétválasztó jelszavak külömböző elnevezésű pártok, már megszervezett erejéből az egységes magyar párt megszervezése nem önzóen magaért való politikai orientációt jelent, hanem jelenteni fogja: gazda, iparos, kereskedő, munkás, lateiner s bármi pályán foglalatoskodó s vallái>ú magyar ember gazdasági és kulturális megizmosod tsának egyetlen lehetőségeit. Félre a tétovázással, ha maradt még hit, utolsó erőfeszítésre bátors ‘g, megmenteni azl, amelynek pusztulását lecsapni mindig kész keselyük fejüak fölött kóvályogva várják* = Az ersskuj ári kisgazda és kisiparos párt az egységes p rt mellett. Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives- és Kisiparos párt érsehujvári pártszervezete március 31-én választmányi ülést tartóit, melyen Kukán Béla dr. elnök nagyszabású beszédben ismertette a legutóbbi politikai eseményeket és rámutatva a magyarság egységességének szükséges voltára, a párt nagynevű vezérének. Szent-Ivdny József l nemzetgyűlési képviselőnek tornaijai szózata megvalósítására hívta föl az igen nagy számban meejelent választmányi tagokat. Ismertette i a pirt vezére által országos arányokban megindított azon lelkes és történelmi mozgalmat amely most egyre fokozódó elemi erővel követeli a magyar nemzet tagjainak egy csatasorba való ol itásat és azoknak intézmenyszerü egységes vezérletét. A nagy lelkesedéssel fogadott elnöki oeszéd után Kukán Béia dr. határozati f.vaslatot terjesztett a vá'asztmány «4 amely Ozorai József dr. lelkes hangú felszólalása után a javaslatot elfogadta és egyhangúan az egységes magyar párt megvalósítana mellett foglalt állást, a kővetkező határozatot hozván: Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmtves és Kisiparos Párt érsekujvari szervezetének választmányi ülése megállapítja azt, hogy Szkavenszkón és Ruszinszkón a magyar nemzetnek politikai pártokra való tagozódása mellett ,a nemzet erkölcsi és gazdasági érdekei kielégítően meg nem védhesők, dacára annak, hogy az .É'sekujvári egyezmény“ hivatva van biz. toshani a Szövetkezett E lenzéki Pártok egységes vezérletét Ezen megállapításra alapul az a gyakorlati tapasztalati tény szolgált, hogy az egységes vezérlet okiratszerflen bár biztositvt is lévén, a pártszövetségen belül az országos vezénylet és annak végrehajtása következetesen elhanyagoni látszik azon pártok felett áUö eszmét és egyetemes nemzeti érdekeket, atnelyeknek.biztositékai az .Érsekújvár! egyezmény*ben le vannak fektetve. Ezen tapasztalat a párt helyi választmányát annak bensőén és megfontoltan átérzett felismerésére vezette, hogy a kormány politikájának egységesen irányított támadásaival szerrben az egységes nemzeti védelmi ha c eredményesen csak úgy vehető fel, ha a most fenálló párttagozódotiság megszüatettetik és a nemzet erkölcsi és gazdasági erőt i magyar nenzeti alapon, de pragmatikus val-Ilásfc lekezeli, társadalmi, gazdasági, munkásszociális és népjóléti érdekvédelmi programmal egy politikai táborba vonatnak össze. Ezen pnnn sza*’pan I UlilU mosópor a legjobb mosószerek! ===== Gyártja: POCSATKÓ TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE, ess Hárman valanak együtt. — Emlékezés Mikszúth Kálmánra. — Irta: Takáta Sándor. A pes’i régi Katona (tiszti kaszinó) vendéglőjének egyik kicsike páholyában bátran tehetnének emléktáblát, mert az ország egyik legnagyobb írója: Mikszáth Kálmán nemcsak a szombati estéit töltötte ott, de több elbeszélése és regénye itt fogamzott meg. Hát igen is, ott tartotta ő éveken át a szombati divánt. Tudniillik, hogy ő volt a divánülő basa s Horánszky Lajos és jómagam meg fóhajtó jobbágyai S hogy Mikszáth szavaival éljek, mi eltenyésztettük a magbuzát, 5 meg kicsiráztalta és gyönyörű kalászos vetéssé varázsolta azt. Jó Mikszá h Kálmán, az utolsó magyar bölcs, már elköltözött közülünk. Ma még emlék nem hirdeti nagy nevét és nagy alkotásait. De akik közelebbről ismerték e jó, e fenkölt lelkű embert, azokban úgy él, azok előtt úgy áll most is ö, mint mikor ontotta magából a pompás ötleteket, a jói/ü adomákat Igen, igen! mintha most is hallanék bájos és üde előadását, vidám rajzait, miket pajkos derűje és utolérhetetlen könnyedsége mindenkorra feledhetetlenekké tett. S ha mindehhez hozzávesszük azt az őszinte szeretetet és ragaszkodást, mellyel kiválasztott barátai iránt viseltetett: akkor megértjük, miért nem lehet felednünk őt soha. Hát úgy volt, hogy szombaton hét órakor mindig érte mentem. A szokásos páholyban már várt reánk Horánszky Lajos. (Mikszáth csak Lajoskámnak hívta őt) Aztán néhány perc alatt megvacsoráltunk s kezdődött a beszélgetés, mely bizony igen sokszor csak hajnalsetétekor ért véget. Mikszáth örökéletü írásait minden magyar ember ismeri. Amilyen volt ő Írásaiban, olyan volt a társalgásban is. Csakhogy az utóbbi esetben egyéni szeretetreméltósága, kedélyének gazdagsága, humorának mélysége s kifogyhatatlansága még nagyobb halassal volt az emberre. S e hatást csak növelte az ő eredeti palócos kiejtése, melyet Írásaiban természetesen nem adhatott vissza. Gyöngéd és körültekintő j gazda volt otthon, páratlanul szellemes, szere- í tetreméltó és vidám a vendéglőben. Mint valami orákulumot, úgy hallgattuk őt. Hiszen ; minden uj, szokatlan és rendkívüli volt, amit . mondott. Sok, igen sok remek ötlet, adoma, ; bonmot, melyek novelláiban később elragadták az olvasót, először itt, e kis páholyban került terítékre. De nemcsak ő beszélt, nekünk is meg kellett eresztenünk a szót. S jó Kálmán barátomnak tetszett mindaz, amit Horánszky Napóleonról és Bacsányi pőréről beszélt. „Tu- | dód Lajoskám — mondá ekkor — kívánom, 1 hogy Bacsányidnak több vásárlója legyen, mint I ahány lapja van.“ Rendkívül szeretvén a históriát, rendszeresen tárgyaltuk a Habsburgok i három századát Természetesen nem oly dolgok- i ról esett szó, amik könyvekben is olvashatók. 1 Olykor-olykor megállított a beszédben, nagy I szemében a lelkesedés tüze csillogott s jó kedv- ! vei kiáltotta: „Gyönyörű dolog az, igy bele- j nézni az akkori élet gyomrába! Most kezdem csak érteni Balassa Balint versét.“ Ha valami megkapta a figyelmét, másnap már levélben irta: „Egy kis novellát ép most Írok, melyet szóbeli dolgaidból merítettem “ í Mikor több estén át végre letárgyaltuk I Ferdinánd uralkodását, Mikszáth imigyen szólott: „Holnap megírom tárcában, hogy végeztünk I. Ferdinánddal. Isten nyugosztalja őt, nem sok jót tett velünk“. Mivel épp ekkor az idő is kinyílott és szép tavaszi napok jártak, Mikszáth igy szók hozzám: „Te Takáts ! el kell jönnöd Horpácsra szarvasbőgésre “ „Nem vagyok vadász,“ — felelém én. — „Hát ki a fene hí vadászatra?“ — mondá ő. — „Talán nem is tudod, mi az a szarvasbőgés ? Horpácson az istállóban van egy szelid szarvasom. Ha vendég jön a házho*, fiaimnak piszkálniok keli a szarvast, hogy bőgjön! Ez az úgynevezett horpácsi szarvas • bőgés 1“ Közben letárgyaltuk I. Lipót gyászos korát. Bizony szomorú, nagyon szomorú dolgokat kellett elmondanom. Nem csoda, ha kissé erősebb kifakadásokra vetemedtem. „Barátocskám, — mondá ekkor Mikszáth, — ezer szerencse, hogy már nem tanítasz; mert már régen elcsaptak volna a kathedráról. De én szívesen hallgatlak, mert úgy jó a pezsgő, ha habzik I“ A legérdekesebb a dologban, hogy Mikszáth a Fekete város cimü regényében nemcsak fölhasználta azokat az ismeretlen adatokat, miket ez alkalommal hallott Lipót koráról, de még ki is színezte azokat Ennek a regénynek különben alig van fejezete, mely ne emlékeztetne a mi szombati összejöveteleinkre, Horánszky iránt való szeretetből, két Horánszkyt is szerepeltet ottan s a török barátságról úgy irt, mint senki azelőtt. Tudott dolog, hogy a,regény végén Lőcse város lefejezteti Görgey alispánt. A történeti hűség kedvéért ez bátran elmaradhatott
