Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-04-04 / 41. szám

1925.- április A »Komáromi Lapok« 8. oldal. Vasárnap, f. hó 5-én Ráfael Margit Városház-utcai üzletében. 266 megfontolt számvetésen nyugvó felismerés a választmányt arra indítja, h<gy a párt országos elnökségét nyomatékosan felkérje arra hogy ezen határozatának indokait komoly és lelki­ismeretes e bírálás tárgyává téve, az egységes magyar nemzeti politikai párt megalakítása ér­dekében a célirányos intézkedéseket haladék­talanul tegye meg. :'ü= A mstyar és csehszlovák gazdasági ,ís kere«ked»lmi tárgyalások. A múlt évben megkezdett és több ízben félbeszakított magyar és csehszlovák gazdasági és kereskedelmi tár­gyalások már annyira haladtak, hogy a hirek szerint, a legközelebbi hetekben már lehetővé fog válni a végleges egyezség megkötése is. A csehszlovák delegátusoknak néhány fontos kérdésben nemrégiben meg kellett szakítani a tárgyalásokat, hogy kormányuktól a szükséges utasításokat beszerezzék, a delegátusok a na­pokban tértek vi sza Prágából és Budapesten újra felvették á tárgyalásokat. A delegációk a jövő héten készülnek el az első olvasással és mihelyt ez megtörtént, husvét után sor kerül­het az egyezség megkötésére. Magyarország mezőgazdasági terményeinek előnyös elhelye­zését kívánja Csehszlovákiában, mig Csehszlo­vákia iparának akar kedvező piacot biztosítani Magyarországon. = 0 vasi kamarákat állítanak fel. Hi­vatalosan jelentik, hogy a kormány a tavaszi ülésszakra az orvosi praxisra s az orvosi kama­rákra vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett be. A legfontosabb változás az eddigi förvéryben az hogy az orvos az orvosi kezelést elháríthatja, ezzel szemben az első segélynyújtás kötelezet­­sége megmarad Az orvosi kamaráknak a jövő­ben ugyanazon joguk lesz, mint az ügyvédi kamaráknak, hogy tudniillik bgjaik orvosi gya korlátát hosszabb-rövidebb időre megvonhatják, de az orvosi d'p'oma megmarad. Eddig az or­vosi praxist csak törvényes u’on, a diploma megvonásával lehetett felfüggeszteni. A tö:vénv feljogosítja a kormányt orvosi tarifák kiadására, mint azaz ügyvédi és közjegyzői gyakorlatban most is fennáll. Az orvosi kamarában a kato­nai és hatósági orvosok is felveendők, ameny­­nyiben privátpraxist folytatnak. Ini H az egész világon. Finnország Észtország ünntpli a mesekirályt Dr. Csekey István levele az ünnepségekről. Komárom, —ápril. 3. Budapest, Komárom után következik az egész világon Jókai ünneplése. Ma Berlinben, holnap Párizsban, a kékegü Itália földjén, azu­tán északon gyulladnak ki az ünnepi lángok, melyek Jókaink irói nagyságát, világirodalmi jelentőségét hirdetik. Csekey István a tartui (Dorpat) egyetem professzora, a jeles magyar tudós, levelet irt dr. Alapy Gvulának és megküidötte a tartui Jókai ün ep Jókai arcképével ellátó t programm­­ját és a Postimees nagy észt napilap |zon szá­mát, melyet Jókai emlékének szentelt és arc­képét is közölte. Mindez a Jókai múzeum anya­gába kerül. Nagyon érdekes, amit a professzor a finn és észt kapcsolatokról ir, akik a magyar nép fajrokonai. Tavaly Madáchot ünnepelték, az idén Jókait Érdekességénél fogva közöljük Észak e két fulturnépe ünnepélyeinek leírásait. A Jókai centennárium Finn és Észtországokban. Március 28 án az Észt Irodalmi Társaság ünnepelte Jókait a tartui (Dorpat) egyetem aulá­jában fényes keretek közt lefolyt ünnepen. Az egyetemi vegyes énekkar a magyar és észt him­nuszokat énekelte beveze'ésül és befejezésül. Virányi Elemér dr. a tartui egyetem magyar lektora észt nyelvrn méltatta Jókai életét, irói I + Sérvben szenvedők 4» Eqyntlan, buta« vadaimat nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéietesitett ru gónelkOii sár kötőnk mely éjjel is hordható. Mindanf la bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsütyedésnél. Szabadalma­zott lúdtalpbetét. Flanell has-, hát- és meU- meilmelegitő. JYGIE1T kötszerből BRATISLAVA, Dntts Sí. Rendelő orvos: dr. nopti K. F. egy. m. tan. Árjegyzék ingyen. i A vidéki faiak mag aznap elintéztetnak. működését es jelentősegét az óriási közönség előtt Az énekkar Hubay Károly dalát énekelte, m-jd Weski, az észt nyelv lektora Jókai hatá­sáról beszelt az észt irodalomra. Észt dalok kö­vetkeztek a műsoron, utána pedig Kruus Alfréd J okain? k észt nyelvre lefordított müveit ismer­tette. Óriás hatás mellett játszotta el inglisman észt hegedűművész Hubay Jenó egyik csárda­jelenetét (Helyre Kati) és Nachez Cigány táncát. Kinger Eliz egyetemi hallgatónö Jókainak „A kötél áztatva jo“ c mü komáromi tárgyú humo­ros elbeszélését olvasta föl nagy teiszés mellett. A gyönyörű ünnepen megjelent Dorpat (Tarfu) színe-java. Jövedelmét az ottani Magyar Tudományos Intézet kapta. A Postimees észt napilap most közli Jó­kainak „A dagői torony“ cimü elbeszé'ését, mely az Észtországhoz tartozó Dagő szigetén történik. A fordítást Murakin gimn tanár vé­gezte. aki három évig volt hadifogoly Magyar­­országon és kitűnően megtanulta nyelvünket. Ez a J ‘»kai elbeszélés könyvalakban is megje­lenik Jókamak 15 legénye és 20 novellája jelent meg észt nyelven Február 18 án ünnepelte a »Finn Irodalmi Láska Teofil fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező rak­tárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező feltételek mellett. Elfogad fegyverkészitést és minden e szak­mába vágó javítások >t teljes jótállással, amit 20 évi működé-e a fegyvergyártás terén is garantál. Kérjen árajánlatot! 14 volna. Figyelmeztettük is Kálmán barátunkat, hogy ne igy fejezze be a regényt De ő ma­kacsul ellenállott. Oka pedig ennek az volt, hogy az öreg Görgey István abszurdumnak mondotta Görgey alispán esetleges kivégzését. Mit, — kiáltja erre Mikszáth, — abszurdum! No hát most már azért is lefejeztetem Görgey alispánt. Egy fillér ára kegyelem sem leszeni Tudott dolog, hogy a Kisfa udy-Társaság még Mikszáth életében megiratta az életraj/át. Várdai Béla a rábizott feladatnak pompásan megfelelt. Ma is ez a legkitűnőbb Mikszáth­­életrajz, azaz hogy nem is annyira életrajz, mint inkább Mikszáth irodalmi munkásságának méltatása. Mikor ez a munka elkészült, Mik száth kéziratban megkapta azt. Elolvasván, igy szólt hozzám mondd meg Várdai barátodnak, hogy élvezettel olvastam szép müvét, de némi igantani való lesz rajta; mert „ő mindazt, amit én magamról írtam, készpénznek vette, pedig az legnagyobbrészt költölt dolog 1 Aztán a re- I gényeimet kissé tulszigoruan kritizálja 1“ Mikszáth e nyilatkozata világosan hirdeti, hogy miként Jókai, úgy ő is maga magáról nem annyira valóságot, mint inkább költészetet adott. így cllván a dolog, gondolhatjuk, mi ér­téke van a halála után megjelent egyik élet­rajzának, ahol azt olvassuk, hogy amit Mikszáth magáról irt, az „szubjektív hang, őszinte val­lomásnak keresetlen kifejezése, tökéletes Mik­száth életrajz.* (Rubinyi.) Trés faciunt collegium — szokta volt Mikszáth mondani. Tehát egy csöppecskét sem örült ha valaki szombaton a páholyunkba lé­pett. Egyik író ismerőse jővén egyszer oda, Kálmán barátunk igy fogadta őt: „Mi a fenét keressz itt, kedves barátom! Látod, mi hárman már megszoktuk egymást dicsérni, most kezd­jünk egy negyediket magasztalni? De ha már idehozott a szél, vond be a hazugság cégérét s mondd meg, miért jöttél?“ Hát biz ez nem nagyon biztató fogadás volt. Mikor Mikszáth látta a hivatlan vendég savanyu ábrázatát, mosolyogva mondá a kö­vetkezőket : mandátumért menvén le a kerüle­tembe, ünnepiesen fogadtak s tejben-vajban fürösztöttek. A választási költségek elszámolá­sáról azonban senki egy hangot sem szólt. A j főispán az urakkal és a borcsiszár kortesekkel az állomásra is kikisért. Mikor a vonat már indulóban volt, hangos szóval kiáltottam nekik: Gyerekek! a maradékpénzzel aztán elszámolja- I tok ám ! Lám kedves barátom — fordult most j hivatlan vendégünk felé — ezek épp oly sa- j vanyu képet vágtak, mint most te ! Aztán kedvre derülvén, jóízűen adomázott ! s csakhamar kiszedte az erősebb tréfa fulánk- j ját. Különösen szeretett beszélni az ő görbe j országáról, szülőfalujáról. »Ott vagyok én örökké — szokta volt mondani — az az én életem forrása.“ Két emberről szeretett fölötte hosszasan beszélni Jókai volt az egyik, Beöthy Zsolt a ! másik. Hogy mennyire szerette e két kiváló : szellemet, későbbi írásai hirdetik. Különben, amig egészsége engedte, a szombati összejövetelt el nem mulasztotta. Egyik télen Bécsbe keltvén utaznom, elbúcsúz­tam tőle. Még föl sem szedtem a sátorfámat, ; levelet küldött hozzám, írván : „Még szerettein volna veled karácsonyig is fecsegni. Ha úgy kerül sora, hogy karácsonyig visszajössz, el ne feledd, hogy az ünnepek nálam való töltése végett kötelező Ígéretet tettél.“ Visszajővén Bécsből, pompás adatokat hoztam neki tervezett regényéhez .* az Ál Káro­lyihoz. Tetszett neki, hogy a megyei urak ki­végzés helyett azt határozták, hogy a szélhámos csalót mezítelenül kikötik az Ecsedi-lápba, hadd szívják ki a szúnyogok minden csepp vérét, — No, — mondá Mikszáth — igy jól van, ezt már nem fogom lefejeztetni 1 Nem sokkal halála előtt egyik szombati estélyen jókedvvel szórta szellemes ötleteit, va­gyis, hogy az ő szavával éljünk, hajigálta a színes kavicsokat. Ám egyszerre, mintha sötét felhő szállt volna kedélyére, méla hangon mondá: „Gyerekek! már nálam is kopogtat a kisbiró! Bizonyos orvosságokat nem bir el a gyomrom. Ez a vég kezdetét jelenti 1“ fís igaz volt az eiőérzete. Itt hagyott min­ket s itt hagyta örökéletü kincseit, nemes szi­vének, páratlan kedélyének e mindétig derűs, mindig üde virágait. Még élte utolsó hónap­jaiban is olyan volt, mint a termőfa, melynek gyökereit vagdalják, de amely éppen ezért a legszebb virágokat nyujta. A szombati estéknek is több emléket emelt ő, hiszen utolsó novellái is itt, a hármas összejöveteleinken születtek. De mégsem ez, hanem az ő szeretete a mi leg kedvesebb emlékünk és örökségünk. Ha tudná a boldogult, hogy S hármak ketteje mennyit s mily szeretettel emlegeti őt, tán még egyszer felnyitná szemeit, melyek egykor oly sokat mosolyogtak reánk. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom