Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-31 / 39. szám
1925. március 31. »Komáromi Lapok« 3. oldal. ‘meinlgyula KÁVÉ BEHOZATAL TEA BEHOZATAL KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, ÍSádor-utca 2. ben nemcsak eddigi pártszervezeteink minden, a nemzet javát akaró tagja, hanem közéletünknek azok az értékes elemei is elhelyezkedhetnek, akik az eddigi, világnézleti és gazdasági alapokon szervezkedett pártokban elhelyezkedni nem tudtak. Ilyen módon végre létrejönne ez az egységes falanx, amelyen megtörne az ellenfél ostroma, létrejönne az az egységes szervezet, amely megtudna védelmezni bennünket a kormány iskolaügyünket, gazdasági erőnket és nemzeti vagyonúnkat támadó politikájával szemben, amely mindig egységes frontba állít bennünket, valahányszor Prága nemzetiségünktől el “ akarja idegeníteni gyermekeinket, őseink földjére idegeneket akar telepíteni és az adóprés kíméletlen alkalmazásával mindnyájunkat tönkre . akar tenni; létrejönne a magyarság egységes politikai pártja, amely biztosítaná számunkra az alkotó, positiv nemzeti munka lehetőségét; kialakulna az a légkör, amely kiküszöbölné körünkből a pártoskodást, az örökös egyenetlenséget, a Viszályt és gyűlölködést és egy hatalmas aka ratban, egy épitömunkában foglalná össze a csehszlovák köztársaságban élni kényszerült millió magyar akaratát és energiáit. A magyar sajtó túlnyomó része, még pedig éppen a tekintélyesebbik része, esztendők óta hangoztatja az egység szükségességét és számos alkalommal kifejezést adott abbeli kívánságának, hogy az eddigi párlkeretek lebontassanak és helyükbe egységes párt alakittassék. A magyar sajtó munkásai tudják, hogy mi a múltban is mindig a pártok minél szorosabb együttműködését követeltük és az eddigi pártmegoszlás mellett is a nemzet egyetemes érdekeit tartottuk szem előtt és azért biztosan reméljük, hogy a magyar sajtó támogatni fog bennünket most is, amikor a magyarság politikai egybeforrasztásának, az egységes pártalakulásnak tervével kilépünk a nyilvánosság elé. £bben a reményben kérjük a magyar lapok tekintetes szerkesztőségeit, hogy a rendelkezésükre álló hasábokon minél többet szíveskedjenek foglalkozni az egységes pártalakulás tervével és biztosítsanak helyet 'azoknak a közleményeinknek, amelyek akciónk minden jelentősebb fázisáról rendelkezésükre fogunk bocsátani. Fogadja a tekintetes szerkesztőség őszinte tiszteletünk nyilvánítását, mely mellett vagyunk nemzethű üdvözlettel Losonc, 1925. március 29. Szent Ivdny József Szilassy Béla. A komáromi járási bizottság hétfőn f. hó 30 án d. e. 11 órakor tartatta szokásos ülését a megyeház nagytermében. Először Novotny Richárd járási főnök elnöki bejelentéseit tette meg. Ismeretes, hogy Komárom város külön szociális ügyosztályt állított fel és az ennek vezetésével megbízottnak fizetési is megszavazott. Amikor az ügy a komáromi járási bizottság elé került, a bizottság kimondotta, hogy a szociális ügyosztály szervezését nem hagyja jóvá, de még kevésbbé nem az ügyosztáy vezetőjének fizetés e folyósítását. Kimondotta a járási bizottság, hogy Komárom városának van még akkora létszámú tisztviselő kara, hogy a szociális ügyeket az is képes ellátni és pedig külön díjazás nélkül A járási bizottság ez elutasító határozatát a város kommunistapárti bizottsági tagjai megfelebbezték a megyéhez. A járási főnök most közli a bizottsággá», hogy Pozsonymegye választmánya a járási bizottságnak adott igazat és a kommunisták felebbeztsét elutasította. . Jelend továbbá a járási főnök, hogy Nagymegyer a már meglévő 5 országos vásárja mellé még egy hatodikat is kér a minisztertől. E kérdésben a jövő havi ülésen határoz a bizottság. Keszegfalva a községi biró, a helyettese és a tanácstagok tiszteletdijának a drágaságra való tekintettel 200 százalékra való emelését kéri. Fodor szolgabiró azt az aggodalmát fejezi ki, hogy ha nem emelik a biró fizetését, aki egész nap az irodában tölti idejét, előállhat az az eset hogy a községek nem kapnak bírót. Dr.^Mohdcsy János bizottsági tag felszólalása után úgy határoztak, hogy a biró fizetését a kétszeresére emelik, de a többiekét nem. Guta határához tartozó örkénypusztai bérlők ügye került most tárgyalás. alá. A tavalyi rosszviszonyokra való hivatkozással Guta község a bérlőknek árendáját részben és egészben elengedte. Ezt a községi határozatot megfelebbezték Scholteisz és társai. Az előadó javaslat az volt, hogy felebbezésnek helyt kell adni, meri a bérlőknek még lesz módjuk a jobb termésű esztendőkben kiheverni a tavalyi silányabb esztendő hiányait. A bizottság ezt elfogadta. Kamocsa község uj szervezési szabályrendeletet alkotott. A bizottság ezt jóváhagyta. Gűta község a jegyző földeket átvette a jegyzőtől. A jegyzők ugyanis állami hivatalnokok lettek, nem jár nekik községi föld. Gűta ezzel uj jövedelmi forráshoz jutott. A járási bizottság ez intézkedést tudomásul vede. Egyéb kisebb ügyek letárgyalása után az ülés déli 12 Órakor véget ért. B FISCHER RaTISL*w Jirinser-Btca 14, if. ein, (Hattér mellett.) . 497 . (Minden nyugdíjast érdekel). A világháború Csehszlovákia lakói között talán senkit sem sulyíott súlyosabb következményekkel, mint a magyar nemzetiséghez tar tozó civil nyugdíjasokat. Ezek az emberek, akik 20, 30, 40, esetleg még több éven keresztül is becsülettel, hűséggel szolgálták a közt most öreg napjaikban megrokkanva 500—2000 korona évi nyugdíjból tengetik siralmas életüket és semmi mást nem kapnak, sem családi pótlékot, sem más féle fizetési jelleggel biró kedvezményt. Ezeken kívül azonban még vannak rosszabb helyzetben lévők is, akiknek bár meg van a nyugdíjigényre való jogosultságuk, de még sem kapnak egy filiérnyi nyugiját sem, bár a folyósítás végett megszámlálhatatlan kérvényt nyújtottak be már az illetékes tényezőkhöz. Azonban minden eddigi utánjárás, kérés, könyörgés hasztaan volt. Mindez nem fájna annyira, ha az igazság egy lenne és az állam területén élő összes nyugdíjasok egyforma elbánásban részesülnének az állam részéről. De ép azt látjuk, hogy igenis nagy a külömbség a nyugdíjas és nyugdíjas között a nyugdíj tekintetében, mert mig egy részük 20.000— 30000 K. nyugdijat kap, addig a volt magyar tisztviselők és szolgák csak az előbb említett csekély nyugdijat élvezik. A nyugdíjasok elviselhetetlen helyzetének javítása végett a szlovenszkói civil nyugdíjasok lévai fiókegyesülete 1925. évi márc. 8-án közgyűlést tartott, ahol megállapították, hogy Csehszlovákia legszembetűnőbben a nemzetközi szerződéseket éppen a magyar kisebbséghez tartozó civil nyugdíjasokkal szemben hagyja figyelmen kívül. Az 1919. széptember 9-én, Sain Garmain és Laye ban kötött kisebbségi szerződés bi tositja a kisebbségeknek a törvény előtt és és annak végrehajtása során a többség hez tartozó állampolgárokkal együtt a leijei egyenlőséget és az első fej. 3. cikke igy hangzik: „Csehszlovákia kötelezi magát arra, hogy a szerződés 2-8 cikkeiben foglalt rendelkezéseket alaptörvényekül ismeri el, hogy semminemű törvény, rendelet, vagy hivatalos intézkedés ezekkel a rendelkezésekkel nem lesz ellentmondásban, vagy ellentétben s hogy ezekkel ellenkező semmifele törvény, rendelet, vagy hivatalos intézkedés nem lesz hatályos“. Az I. fejezet 7. cikkének első bekezdése a következőket mondja: „Minden csehszlovák állampolgár faji, nyelvi, vagy vallás külömbség nélkül a törvény előtt egyenlő és ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezi “ Az I. fejezet 8. cikkének első mondata: „Azok a csehszlovák állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi csehszlovák állampolgárok.“ Végül a II. fejezet 14 cikkének első mondata : „Csehszlovákia hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben az I. és II fejezetek rendelkezései oly személyeket érintenek, akik faji, vallási vagy nyelvi kissebbséghez tartoznak, ezek a rendelkezések nemzetközi érdekű kötelezettségek és a nemzetek szövetségének védelme alatt fognak állani.“ Az egyenlő eibánásmód minden téren, tehát a nyugdíjügy terén is biztosítva lenne. Valóságban azonban nincs meg, mert nem csak a volt magyar nyugdíjas tisztviselők ás szolgák, de az 1920. évi április hó 15 én keit 269 sz. törvény alapján újabban nyugdíjazott volt magyar tisztviselők és szolgák is a csehszlovák nemzetiségű tisztviselőktől eltérően ma is az 1918 év előtti magyar törvények szerint járó nyugdijilletményeket élvezik. Az 1924. évben hozott csehszlovák nyugdíjtörvény kilátásba helyez ugyan bizonyos javításokat a magyar kisebbséghez tartozó nyugdíjas tisztviselők és szolgák részére, de csak 1925 évi január hó 1-től kezdődő hatállyal. Itt is fenn ált tehát a jogsérelem, mert az 1918. október 28 óta magyar nyugdíjasoktól elvont nyugdijjárandóságok megtérítéséről a törvény nem intézkedik, erről pedig a mindenükből kifosztott, lerongyolt és eladósodott nyugdíjasok le nem mondhatnak. Megállapítja továbbá a közgyűlés, hogy az 1920. évi 269. sz. tőrvény 1 fejezet 6 §-a az 1919. évi szeptember 9 én Saint-Germain és Layeben kötött kisebbségi szerződés rendelkezéseivel ellentétes intézkedéseket tartalmaz, mert a kormány által át nem vett volt magyar állami, megyei, községi és vasúti alkalmazottakat nem a csehszlovák nyugdíjtörvények alapján, hanem a régi magyar törvények szerint járó illetményekkel helyezik nyugdíjba. Ez sérelmes a nyugdíjasokra nézve, ezért a küzgyülés egyhwgulag egy határozatott fogadott el, mely szerint: A szlovenszkói civil n;. ugd'jasok fiókegyesülete a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó nyugdíjasok, valamint ezeknek özvegyei és árvái jogainak megvédése iránt a kisebbségi szerződésben lefektetett törvényes rendelkezések alapján mozgalmat indít és annak vezetésére a magyar ellenzéki pártok központi irodáját kéri fel. A közp. pártiroda utján felkéri a magyar ellenzéki pártok nemzetgyűlési képviselőit, hogy
