Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-31 / 39. szám
4. oldal. „Komáromi Lapok11 1925. március 31 Eltad*8ok ktzd'te hétköznap est« Vés'Mata FOXFIM S MODERN MOZI KOMÁROM TISZTI PAVILLON Kedden március 31-én Előadások kezdete vasár- és Bnnepaep úl2,4,6,És'|;9í. FOXFILMl relhők szárnyán Szenzációs cowboy dráma. Főszerepben: a legvakmerőbb amerikai cowboy Tom Mix. Szerdán és csütörtökön, Április I. es 2*an FAT&PATACHON Mint mindenes lányok Pat & Patachon (Zoró és Huni) páratlan vigjátéka. a magyar kisebbséghez tartozó nyugdíj«sok, özvegyek és árvák tarthatatlan helyzétét tegyék interpelláció tárgyává és követeljék a kormány tói a magyar nyugdíjasok részére a csehszlovák nyugdíjasokkal egyenlő elbánást. Elismerik az államnak azt a jogát, hogy számfeletti vagy a megnemfelelő alkalmazóiak nyugdíjba küldhesse, azonban kisebbségi szerződésbe ütközőnek kell kijelenteni azon eljárást, hogy a magyar állam által nyugdíjba helyezettek a többi csehszlovák nyugdíjasok nyugdijától eltérő, kisebb nyugdijat kapjanak. Miután kétségtelen, hogy magyar kisebb séghez tartozó nyugdíjasok nem részesülnek Csehszlovákiában a minden csehszlovák állampolgárt megillető egyenlő bánásmódban, ennek orvoslása végett minden törvényben biztosított módot igénybe fognak venni. Amint már múlt számunkban jeleztük, a Komáromi Kereskedők Testületé vasárnap, március hó 29-én d. e. 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a kultúrpalotában levő saját helyiségében Fried Jenő egyesületi elnök elnöklete alatt. A közgyűlésen a tagok igen nagy számmai vettek részt. Az elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, a hatóságok és a sajtó képviselőit, a közgyűlést megnyitja és a következő beszéddel vezeti be a közgyűlést: Tiszteit Közgyűlési A Komáromi Kereskedők Testületének 21-ik évet jelentő testületi 17 ik közgyűlését, úgy mint azt az alapszabályok előírják, meghirdettem, a hatóságoknál a gyűlés megtartását bejelentettem, megállapítom a határozatképes számot, üdvözlöm a megjelent tagtársakat s a közgyűlést megnyitom. A lefolyt testületi esztendőben előfordult lényegeseb dolgokat a tagoknak kikézbesitett elnöki jelentésemben sorban felemlítettem. Méltóztassék ezekből elbírálni, hogy a testület vezetősége megtette-e kötelességét, elég agilis volt-e, kezdeményezései kielégítik-e a testületi tagokat, közbenjárásaink, fellépéseink adott esetekben szükségesek- e, helyesek voltake; vájjon mulasztottunk-e és mit a kereskedők érdekében cselekedni? A közgyűlés megadja az alkalmat minden egyes tagnak, a jogot és kötelességet, hogy szemtői-szemben bírálatot mondjon, felvilágosítást kérjen, panaszt emeljen. Mi ezek elől nemcsak nem térünk ki, hanem szivesen várjuk ezeket és meg fogunk felelni mindenre. A vezetőség törekvése a lefolyt esztendőben sem lehetett más, mint küzdelem minden ellen, ami a szabad, tisztességes kereskedelemnek nehézségeket, gátol, korlátot eme!; az elviselhetetlen közterhek kisebbététele, a forgalmat fokozó eszközök szaporítása s a meglévők kiterjesztése. Az 1924. éves kereskedelmi élet városunkban pangó, gyarló volt; noha a bénító korlátozások (árszabályozás, uzsoratörvény, útlevélnehézségek) legfeljebb még egy-két tulambiciós tisztviselő helytelen beavatkozásában voltak csak észlelhetők. Büntető rendőrbiróságunk tulszigoru ítéleteiben még mindig elégszer hallatott magáról; de az igazát érző kereskedő ne veszítse türelmét, keressen ez ellen felsőbb fórumnál jogorvoslást. Az adóterhek agyonnyomnak bennünket. Ezeknek rideg kezelése ós az, hogy az adóelőirások lehetetlen késedelmezéssd iratnak elő, az adók sokfélesége, egyszerűen kétségbe ejtik a komoly kereskedőket A város improduktív tulnagy kiadásai elvonják a befolyt százezreket elengedhet lenül szükséges befektetések’ől, utak kiépítése, jókarbantartása stb. egyebektől. Még erős korlátozás alatt áll a szomszédos határforgalom, még mindig hivatalos órákat tart a hid; órákat keii eltöltenünk semmivel, hogy perceket igénylő munkát végezhessünk. A póstaforgalomban javulás állott be; a telefon kiterjesztése négyrendbeli beadványunk, személyes utánjárásunkkal végre megnyílt Magyarországgal és hihetetlenül hangzik bár, de itt is külömbséget tesz az engedélyt megadó hatóság csehszlovák állampolgár és csehszlovák állampolgár között. A telefon, vasút, pósta, útlevél, határátlépés nem lehet kiváltság; ezek nem kegyek; ezek minden állampolgárnak járnak. A mi felfogásunk szerint nincs megbízhatatlan csehszlovák állampolgár. Kétféle állampolgár van; olyan, aki a fennálló törvényeket betartja, a törvényes rendeleteknek engfdelmeskedik s olyan, aki ezekkel szembehelyezkedik. Ezek az utóbbiak azok, akik ellen minden konkrét esetben a törvényes vizsgálat lefolytatandó és velük törvény által előirt módon méltóztassék a hatóságnak eljárni. Olyan törvény, amely a kereskedőt a vasút, sürgöny, telefon, útlevél használattól kizárja — ludturkkal — nincs érvényben. Mindezeknél nem kisebb baj az, hogy minden kereskedelmi szakmában túlszaporodott a kereskedő; sokan vagyunk erre a megkisebbedett területre, a megcsappant számú fogyasztókra. A régi regiek nem lettek kisebbek, sokkal kisebb mennyiségi egységre nagyon nyomasztóak. Ép igy nagyon elbírálandó volna a magunk hibája is, mely sajnos a háború utószüleményekép megállapítható a „tisztességtelen versenyami az utóbbi években tulsürün jelentkezik városunkban is. Az egymás iekincsinylése, jól elhelyezett valótlan hirek kolportázsa, a „minden áron" és „minden eszköz“ beállításával való üzlettörekvés lealacsonyítják a mi szép foglalkozásunkat, a kereskedelmet. A kereskedő előzékenysége nem jelentheti a talpnyalásig való megalázkodást; az uj viszonyokhoz való természetes alkalmazkodás nem egyenlő a régi évezredes múlt meggyalázásáig menő leereszkedéssel; a kihitelezés nem mehet el az adóssá*csinálásra való csábításig; az anyagok, áruk felajánlása még messze van a tolakodó felerőszakolasig. Ez mind igen megszívlelendő téma azok részére, akik a hibákban téveiyegnek. Az 1925 ös esztendő talán javulást hoz, élénkebb forgalmat, nagyobb fogyasztást s kedvezőbb eredményt. Ezt kívánom jó mindnyájunknak s ezzel megkezdhetjük tárgyalásainkat. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Zechmeister Sándor egyesületi tag kéri az elnökséget, hogy a közszállitásokra is terjessze ki figyelmét és hasson oda, hogy a közszáüitásokat pályázati hirdetményekben közzétegyék. Az elnök megnyugtatja a felszólalót, hogy ez ügyben már évekkel ezelőtt tett lépéseket a testület, sajnos, eredmény nélkül ígéri, hogy ismét akcióba lépnek a cél érdekében. Pick Richárd szóvá teszi, hogy az adókivető bizottságban a kereskedői osztály nincs eléggé képviselve. Az elnök megjegyzi, hogy a kereskedők képviselve vannak ugyan a bizottságban, dei csendesebb természetű tagokkal, akiknek már alaptermészete kizárja a heves viták provokálását. Ezeket a hatóságok jelölik ki, a testületnek nincs módjában máskent cselekedni. Ezek után az elnöki jelentést, a múlt évi zárszámadásokat és a folyó évi költségvetést, amelyeket nyomtatásban már minden tag megkapott és ismert, egyhangúlag elfogadták. A kilépett választmányi tagokat újra beválasztották és pedig a kővetkező tagokból: Arnstein Lajos, Abelesz Ernő, Berger F. Vilmos, Braun Andor, Blau Lipót, Brenner Márk, Czike Dénes, Elbert Ignác, Erdős Vilmos, Fieischmann Samu, Fülöp Zsigmond, Hoffmann Simon, Ivánfy Géza, Kiss Mór, Kincs Izidor, Koczor Gyula, Koltay Rezső, Kircz Alfréd, Kellner Gyula, Kohn Jakab, Krausz Béla, Lukoviís István, Milch Dezső, Nádor Ernő, Pick Richárd, Riszdorfer Károly, Renner Miksa, Schmiedthauer Lajos, Schnell Béla, Schwartz Samu, Spitzer Béla, Sieiner Gyula, Steiner S. Zsigmond, Weisz Pál, Zechmeister Sándor. Póttagok: Haar Miksa, Luka Péter, Korai Aladár, Búkor Lajos. Most következett a íárgysor legfontosabb pontja, a választmány indítványa a testület további fenntartása s az uj ipartörvény szerint kereskedői szaktársulat alakításának engedélyezése iránt a miniszterhez küldendő kérvény tárgyában. Fried Jenő elnök alaposan és minden oldalról megvilágositó beszédben ismertette az előzményeket és kérte a javaslat el’ fogadását. Ha a miniszter megengedi a külön kereskedői szaktársulat alakítását, akkor a kereskedők testület© beolvad abba. Ha a miniszter a külön alakulást nem engedné meg, akkor a tagok belépnek ugyan az uj vegyes társulatba (iparosoké és kereskedőké), de ez esetben a Kereskedők Testületét, mint társadalmi alakulatot, továbbra is fennfogják tartani. Dr. Gaál Gyula jogtanácsos felolvassa a miniszterhez küldendő kérvényt. Ivánfy Géza az iparos körrel való teljes összeforrást, illetve a vegyes társulatba való belépést ajánlja. A polgári társadalomnak nem széttagolődni, hanem összeforrni kell. a i Láska Teofil fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező raktárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező feltételek mellett. Elfogad fegyverkészitést és minden e szakmába vágó javításokat teljes jótállással, amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén is garantál. Kérjen árajánlatot! 146 I Mi leletéi intése.
