Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-28 / 38. szám

1925. március 28. •Komáromi Lapok« 5 «Ma havonta. Ezen havi segélyek végösszege az dnult évben kb. 10 000 koronát tett ki, ami majdnem a kétszeresét teszi ki az előző évi hasonló segélyeknek. Ezen felül kiosztott az egyesület mintegy 300 koronát egyébb más természetű pillanatnyi segély címén. Karácsony ünnepén az egyesület még külön anyagi támogatásban részesítette a szegényeit, amikor is minden egyes állandó segélyzettje 5 kiló lisztet és 50 kiló fát kapott. A társadalmi élet terén is kivette részét minden mozgalomból- Az állam fordulat óta szünetelt régi hagyományos tea estélyét az elmúlt évben ismét felújította, amiből szép összeg jutott az egyesület céljaira. Megtartotta az egyesület a régi hagyományú szegény napot, utcai gyűjtés keretében, ami szintén szép összeggel gyara­pította az egyesület pénztárát. A város lakos­ságának áldozatkész odaadása és az egyesület hölgyeinek és kitűnő titkárának fáradságot nem kímélő munkája tették lehetővé, hogy az egyesület az elmúlt évben oly nagy tevé­kenységet fejthetett ki a város szegényeinek, és aggjainak segélyezésében és támogatásában. Kegyelettel emlékezett meg a titkár évi jelentésében arról az igaz fájdalomról és gyász­ról, amely az egyesületet az elmúlt évben érte, 3lelkes buzgó nemes szivü,tagjainak: özv. Bányai Lipótné dr-né, özv. Kossár Dezsőné és Zsidek Mihályné elhunytáról, akiknek felejthetetlen em­lékét az egyesület jegyzőkönyvében örökítette meg. Az egyesület agilis és fáradhatatlan pénz­tárnoka Freistadtl Pálné ismertette az elmúlt év zárszámadását, amit a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett és a tisztikarnak a felmentvényt megadta, utána elfogadta a f. évi költség­­vetés előirányzatot, megállapítva a f. évi mű­ködésnek programmját. Több szegényt felvett a segélyezettek közé és elhatározta, hogy az állandó szegényei részére, akiknek száma 82-őt tesz ki, a húsvéti ünnepekre lisztet fog kiosz­tani- Végül ismertette az egyesület titkára Kiss Endréné egyesületi alelnöknek ezen tisztségéről való lemondását bejelentő levelét, amit a köz­gyűlés nem vett tudomásul s egy 3 tagú kül­döttséget választott, hogy az keresse fel laká­sán és ott kérje lemondásának visszavonására. Schmidthauer Lajosné indítványára a köz­gyűlés az egyesület tisztikarának köszönetét szavazott az elmúlt évi szép, eredménydus te­vékenykedésért és további hasonló kitartó mun­kára kérte fel tisztikart. Ha csak futó pillantást vetünk is a Komá­romi Jótékony Nőegylet munkásságára a jóté­konyság terén, őszinte elismerésünket kell lerónunk az Egyesület elnöksége iránt, akinek nélkülözhetetlen jobb keze volt Igó Aladár egyesületi főtitkár, aranyifjuságunk e derék, rokonszenves tagja, aki időt, fáradságot, után­járást sohasem kímélve, elévülhetetlen érde­meket szerzett a komáromi jótékonyság terén. Ezt hálásan ismeri el róla Komáromban min­denki, szegény és gazdag egyaránt. Emberbarát. Uj felnőtt tánckurzus 30-án hétfőn kezdődik Kominek tánciskolájában. a Mik líitiüt miiül (Elnöki beszámoló az 1924. évi tevékenységről.) Komárom, — márc. 27. A Komáromi Kereskedők Testületének március 29 iki rendes közgyűlése elé tartalmas elnöki jelentést terjeszt a testület vezetősége. A jelentés híven beszámol a kereskedők ez érdek­­képviseletének elismerésre méltó tevékenységé­ről és minden sorában lüktető, mozgalmas tes­tületi életről ad számot. A testület fáradhatatlan és rendkívül agilis elnökének, Fried Jenőnek beszámolója ez, mely a testület érdemes jogtanácsosának, Gad/G/ula dr.-nak ellenjegyzésével a közgyűlési meghívó­hoz van csatolva. Érdemes volna ezt a helyi kereskedelem szempontjából nagy fontossággal Wró jelentést egész terjedelmében e lapok ha­sábjain is közreadni, de mivel azt a testület tagjai nyomtatásban megkapták, térszüke miatt csak a fontosabb momentumok közlésére szo­rítkozhatunk. Az egész elnöki jelentés híven tükrözteti vissza azt a nagy küzdelmet, amelyet kereske­dőinknek, de általában Komárom lakosságának a város keltéválasztása következtében exiszten-Ha jól akar kinézni, I ezt legkönyebben úgy érheti el, ha naponként használja az egyedül jó ALPA MENTHOL-SÓSBORSZESZT Az utcának, gyárnak, irodának pora az izzadsággal kapcsolatban kellemetlen komplikátiókat okozhat, vagy legalább is pattanásokat idéz elő. Ezekre desinficiáló­­lag hat néhány csepp ALPA menthol-sósbor5zesZnek használata. Óva­kodjék utánzatoktól és kizárólag a valódi ALPA SÓSBORSZESZT kérje. Mindenütt kapható 1 Ára 5-50 Ké 10 f ciális érdekeiért állandóan folytatnia kell. Ebből a küzdelemből bőségesen vette ki részét az 1924. évben is a Komáromi Kereskedők Tes­tületé, mely úgyszólván örökös permanenciában volt a sok nehézségek és sérelmek elhárításá­nak megakadályozása céljából. A mi súlyos viszonyaink között igen nehéz valami eredményt elérni, de teljes dioséretére válik a derék tes­­: tületnek és érdemes elnökének az a kitartó és : semmiféle sikertelenség által el nem csüggedő ügybuzgalom és önzetlen munkálkodás, ame­lyet a múlt évben is kifejtett s amelyet a tes­­; tűiét tagjainak odaadó támogatással kell a jö- i vőre is biztosítani. A jelentés örömmel emlékezik meg a múlt : évben tartott ünnepi közgyűlésről, amellyel a | testület fennállásának 20 ik évét zárta le s ami­kor a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara s az ország társegyesületei szeretettel siettek üdvö­zölni a jubiláló testületet. Ebből a diszközgyü­­; lésből egy Írásbeli beadványt intézett a testület ; a járási főaökhöz, akinek küldöttség nyújtotta I át az emlékiratot, amelyben a kereskedelmet j ért sérelmek adatainak felsorolása mellett a szabad mozgást megszorító korlátozások meg­szüntetését nemcsak a kereskedők, de város ; egész dolgozó közönsége részére kérelmezte a ' testület. Az átkelési engedély hatályának vasúti használatra való kiterjesztését, a határforgalom­nak 10 km. helyett 50 km.-es körzetű távol­ságra leendő kiterjesztését szintén kérelmezték. Az utlevélkényszer megszüntetése érdekében is szót emelt a testület és hangot adott annak a jogos keserűségnek is, melyet a büntető rend­­őrbiróság túlságos ridegsége váltott ki a testű­­let tagjaiból. A testület kérelmét a határszéli forgalom . tekintetében eredmény kisérte, amennyiben az j átkelési idő kezdete és zárása a téli időben ; egy-egy félórával meghosszabbittatott s az ebéd j után 1—3 óra közti hidzárlat ideje fél 1 órától j 2 óráig terjedő másfél órára szorittatott. A pozsonyi Keleti Vásáron megjelent ke­reskedelmi miniszter elé az Országos Szövet­ség egy memorandumot terjesztett, amelyhez a testület gazdag adatokat szolgáltatott s fölhívta a miniszter figyelmét a járási főnökhöz terjesz­tett kívánalmakon kívül a Bécscsel és Buda­pesttel nélkülözhetetlen telefonösszeköttetés fel­vételének szükségességére, az Ausztriából ér­kező áruk megvámolására Marchegg vagy Po­zsony, a Magyarországból jövő cikkeknél Ko­márom vagy Párkánynánánál létesítendő vám- j állomás előnyeire a brünni vámállomással szem­ben. Hangsúlyozta a testület a komáromi kereskedelem teljes pangása alapján néhány évi adókiméleti idő engedélyezésének indokolt voltát. Az Országos Szövetség jóindulatú tá­mogatással gondoskodott az előterjesztések sor­sáról és értesítette a testületet, hogy egyes kér­désekben máris megtették a szükséges intéz­kedéseket. A határmegállapitó bizottságnak Komá­romban történt időzése alkalmával a bizottság­nak memorandumot nyújtott át a testület el­nöksége szintén felsorakoztatva a panaszokat és sérelmeket, melyekre orvoslást kért. Az Ausztriába való utazás megkönnyítése terén szintén eredménnyel járt a testület közbe­lépése, amennyiben sikerült a helybeli keres­kedők, iparosok és ezek alkalmazottai részére az osztrák vizűm bélyegeket megszerezni. Lépést tett a testület a helyi kereskedelem számára vasúton érkezett és az állomásról a dunamenti vágányra kitolt vagonáruknak a kereskedők saját munkásai által való kirakodásának további : fentartására. A helyi hatóságok és a pozsonyi | kikötőparancsnokság megértése folytán vissza- i vonásig engedélyt nyert a testület a régi gya­korlat megtartására. De ennek a kérdésnek végleges rendezése céljából szükségesnek mu­tatkozik egy, a kikötői vágányból kiágazó csonka­vágány kiépítése, amely iránt az elnökség a vasúti igazgatósághoz fordul. A testület mozgalmat indított az elmúlt évben is a jövedelmi adójavaslatokkal szemben, ez a mozgalom azonban nemcsak a kereske­dők, de a város összes érdekelt lakossága ér­dekét képviselte. Megszervezték a testületben az adóügyi jogvédelmet is, amely abból áll, hogy a tagok adóügyekben megfelelő felvilá­gosítást nyernek és egy adóügyi szakértő áll a tagok rendelkezésére. Az irodai és üzleti záró- i órák rendezésében is hathatósan közreműkö­dött a testület. Igen fontos közérdekű tevékeny­séget fejtett ki a vezetőség abban, hogy a város képviselőtestületének minden olyan határozatát, amely indokolatlanul emeli a közterheket, meg­­felebbezte. Röviden ezek a fontosabb momentumok, : amelyek a testület múlt évének történetéből külön is megörökitendők. Az elnöki jelentés végén a választmány azon javaslatát terjeszti a vezetőség a közgyűlés elé, mely szerint az uj ipartörvény alapján kereskedői szaktársulat ala­kítását tartja a választmány kérelmezendőnek a kormánytól. Egyébként az Országos Szövet­ségnek is ez a tanácsa az átalakulás tekin­­í tétében. í .... ---- ■ ' ■ — :--------=r Bebe tánckurzus kezdődik 30-án 4 órakor Kominek tánciskolájában. Sorozások a komáromi járásban Az 1925. évben sorozás alá kerülnek az 1905, 1904. és 1903. évfolyambeliek, még pe­dig az 1905. évben születettek mint I., az 1904. évben születettek mint II., az 1903. évben szü­letettek mint III, korosztályú kötelesek. A fenti évfolyam beliek, akik akár önként jelentkezéssel, akár rendes sorozás utján cseh­szlovák hadkötelesekké váltak, akik azonban az 1920 évi Védtörvény 30 ik §-a értelmében katonai szolgálatra való alkalmatlanságuk foly­tán a csehszlovák hadseregből el bocsáttattak újonnan sorozási kötelezettség alá kerülnek, ha elbocsátásuk 1925 március 15 ike előtt történt. Sorozás alá kerülnek 1925. évben az 1902. és idősebb évfolyambeliek is, ameddig azok bármi oknál fogva sorozási kötelezettségüknek eddig nem tettek eleget. A sorozás Komáromban, a volt Megyehá­zán a következő napokon fog megtartatni: 1925. évi április hó 23., 24., 25 , 27,28., 29. és 30. napján, mindenkor délelőtt 8 órai kezdettel. A sorozás alá kerülő állitáskötelesek egyes községek szerint a következő sorrendben je­lentkeznek : Április 23-án Ekecs, Ekel, Aranyos, Bogya Alsógellér, Felsőgellér, Nemesócsa. Április 24-én Gúta I. és II. korosztály, az 1905. és 1904. évben születettek. Április 25-én Gita III. korosztály, 1903. évben születettek; Csicsó, Komáromfüss, Ke­szegfalu, Örsujfalu. Április 27 én Kolozsnéma, Apáczaszaká! las, Lakszakáilas, Szilas, Turiszakállas, Me gyercs. Kamocsa, Nagykeszi, Tany. Április 28 án Szűnő, Nagymegyer, Izsap Április 29 én Komárom I. és II. korosz tály, 1905 és 1904. évben születettek. Április 30 án Komárom III. korosztály 1903. évben születettek és az összes más jé rásbeli illetőségűek, kik Komáromban tartói kodnak és azok, akik eddig nem jelentek me Az állitáskötelesek behívó jegyet kapna a sorozáshoz. Akiknek behívó jegy esetleg ne

Next

/
Oldalképek
Tartalom