Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-28 / 38. szám
4. oldal. Komáromi Lapok* 1925. március 2#;. MEINL GYULA KÁVÉ BEHOZATAL TEA BEHOZATAL KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁBOM. Nádor-utca 2» szomorú helyzetét, rámutatott sérelmeinkre» amelyekre orvoslást csak a szervezkedésben, a magyar falu népének tömörülésében találhatunk. Hegedűs Balázs a földreform törvényt és a tör* vény igazságtalan végrehajtását tárgyalta. Rámutatott arra a magyarságot üldöző gyakorlatra, amelyet a földosztásnál a földhivatal részéről eddig tapasztaltunk. Beinrohr Dezső a kisebbségi jogokat, azokat az írásban lefektetett elveket ismertette, amelyeket az „igazságosság“ szellemében fektettek le, de amelyek csak írott malasztként maradtak, mert a valóságban az ellenkezőjét látjuk. Bontani akarják a sorainkat csalogatással, közben lábbal tiporják legszentebb jogainkat. Csánki-Mikié földmérése nem feledtetheti el a földdel járó súlyos adók keserűségét. A hallgatóság lelkes hangulatban és a legnagyobb rendben oszlott szét. = A szenátus és a kormány. A miniszterelnök helyettese, Sramek miniszter, átirt a szenátus elnökségéhez, hogy a nemzetgyűléstől beterjesztett törvényjavaslatok közül mindenekelőtt a fedezetről szóló törvényt intézze el a szenátus, hogy a pénzügyminisztérium az állami alkalmazottak pótlékainak kifizetését megkezdhesse. A szenátus elnöksége azonban ezen követelést visszautasította és pedig a prágai lapok szerint — tiltakozásképen az ellen, hogy a képviselőház által elintézett törvényeket mind egyszerre terjesztették a szenátus elé azzal a dekrétummal, hogy azokat néhány órán belül hajtsa keresztül. A szenátus elnökségének ezen erélyes állásfoglalása feltűnő, de mégis annak a világos kifejezője, hogy a kormány mégsem rendelkezik a törvényhozás felső házával úgy, amint azt gondolja és amint azt a prágai gyorstalpalónak nevezett nemzetgyűléssel megszokta tenni. = Az adóreform javaslat. A régebb idő óta emlegetett adóreform törvényjavaslatára vonatkozó előkészítő munkálatokat befejezték. Úgy hírlik, hogy az egységes adózás bevezetésétől annak keresztülvihetetlen volta miatt elállanak. Az uj javaslat szerint a munkát, keresetet, tőkét nem adóztatják meg egyenlően, hanem progresszív alapon. Úgy tervezik, hogy az adóreformot 1926-ban léptetik éleibe és öt év alatt hajtanák végre. Az 1926—27 években az adókat jelenlegi nagyságuk egy ötödrészével, 1928—29 ben további egy ötödrészével és 1930-banegy tizedrészével csökkentenék. Mindeneseire érdeklődéssel várja mindenki, hogy az adóreform tényleg az adóterhek csökkentését ogja-e előidézni. Mert eddig csak a terhek emelésében volt része a köztársaság lakosságának. \ = A magyar jóvátétel. A háborút követő békeszerződések tudvalévőén kimondották, hogy a vesztes központi hatalmak és szövetségeseik jóvátétellel tartoznak a háborús károkért a szövetséges ántánthatalmaknak és a volt osztrákmagyar monarchia fölosztott részeiből alakult utódállamoknak: Csehszlovákiának, Jugoszláviának és Romániának. Még pedig olyképen, hogy az egész jóvátétel hatvan százalékát Németország tartozik fizetni, negyven százaléka pedig Ausztria-Magyarország és a velük társult Balkán-államok terhére esik. A megindult jóvátételt tárgyalásokon a magyar álláspont azonban az volt, hogy a nagy területeitől megfosztott és Ausztriától is elszakadt kis Magyarország képtelen a ráeső jóvátételt a saját erejéből megfizetni és a Magyarországra megállapított kártérítési kötelezettségben megfelelő kulcs szerint és méltányos arányban osztozniok kell a magyar területekkel bővült utódállamoknak is. Ezt a javasolt megoldást viszont az utódállamok jóvátételt delegátusai kifogásolták és ellenezték, mert szerintük teljesen lehetetlen helyzet volna, hogy ők mint a győztes ántánthatalmak szövetségesei és a háborúban támogatói, ha közvetett módon is, de jóvátételt fizessenek szövetséges társaiknak. A jóvátétel! bizottság a fölötte bonyolult és kínos kérdést olyképpen oldotta meg, hogy kötelezte az utódállamok kormányait a magyar területeken átvett magyar állami javak megváltására, olymódon, hogy a kölcsönösen megállapított magyar javak ellenértékét nem fizetik ki Magyarországnak, hanem a magyar jóvátétel számlájának a javára írják. Csehszlovákia a birtokába jutott magyar területeken átvett magyar javak összeírását és fölbecsülését, mint értesülünk, már befejezte és a terjedelmes jelentés már a párisi jóvátételi bi zottság előtt is fekszik. Ebben az ügyben épen a közelmúlt napokban mint a kormány által kiküldött szakreferens, Párisban járt Slavik János, a kassai vasút helyettesigazgatója, hogy az utolsó szükségesnek bizonyult információkat, amelyek a volt magyar vasutakra vonatkoznak, a bizottságnak megadja. Hir szerint ez év junius vége előtt meghozza a párisi jóvátételi bizottság végleges döntését úgy a magyar jóvátétel nagyságára, mint arra is, hogy mily összeget köteles Csehszlovákia az átvett magyar javak ellenértékeképpen a jóvátétel magyar számlájára lefizetni. — Izsán nemzeti demokrata párt alakult Szerdán délután Izsán, nem mondhatnék, hogy túlságos érdeklődés mellett, megalakult a nemzeti demokrata párt, melyen már vasárnap dr. Louda Ferenc, a folyammérnöki hivatal főnöke fáradozott. Most Prihoda nevű nyitrai kiküldött volt a vezérszónok, aki Széni hány József és Alapy Gyula tisztes neveit is belekapcsolta a beszédébe alantos gyanúsítások kíséretében. Azután a párt elnökévé megválasztották az öreg Kurucz Péter kisgazdát, aki ezzel felmászott a népszerűség legmagasabb fokára, j társelnök Sárnál nevű finánc lett. Az izsai józan , itéletü nép erre azt mondta, hogy Kurucz bácsi a nemzeti, Sárnál meg a demokrata. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy hátha a csizma valahol szorilja Péter bácsit, azért bújik bele az uj elnöki csizmákba. Ezt is meg kellett érnünk: Kurucz Péter nemzeti demokrata lett, bár még földet se ígértek neki. 28-án nagy táncverseny lesz Kominek tánciskolájában. Jövedelemadó tárgyalások. Alábbiakban közöljük az 1924. évi jövedelemadó tárgyalások sorrendjét. Az adójavaslatok f. hó 8-tól kezdődöleg a városházán közszemlére ki vannak függesztve. A felek által vallomásukban bejelentett s a törvény rendelkezései szerint megengedett levonható terhek már a javaslat készítésénél figyelembe lettek véve, azonban az adó megállapításánál csakis azon esetben maradnak ténylegesen levonva, ha azok valódiságát a fél a tárgyaláson hiteles iratokkal igazolja A kérdéses terhek az 1916 évi 127.000 sz. végrehajtási utasítás 13. íjának utolsó bekezdése szerint a felebbezés során már nem vonhatók le, épen azért a felek saját érdekükben legkésőbb a tárgyalás során igazolják azokat. A tárgyalások reggel 8 órakor kezdődnek s a lehetőséghez képest d. u. 2 ig be lesznek fejezve. A tárgyalási terem a pénzügyigazgatósági épület, emelet 6. sz. szobája. Az 1925. március 30-án tárgyalandó adó zók névsora. Rózsa Pál kőműves, Rőhri Jáu bádogos, Ruider Adolf fakereskedő, Ruider Henrik vaskereskedő, Salamon István földm. és hajóács, Samalik Gustáv halker, Sarina Ferenc bérkocsis, Cs. Sebes yén Ferenc ügynök, Sebestyén Péter hentes, Sedlácek Ján szállodás, dr. Selye Hugó orvos, Simon Ján mézeskalácsos, dr. Singer Dezső orvos, Singer Juda ecetkeiesk. Singer Lipót szatócs, Sípos Ignác kertész, Sipos György kertész, Sisa Lajos ügynök, Sonnenschein Lajos bérkocsis, Sovány Lajos szabó, Sörös István nyug. jegyző. Sörös Lajos kádár, Spacsek Mihály asztalos, Spierer Márk tej kér. Spierer Mór szatócs, Spiel mann Lajosné kér. Spitzer Sándor könyvker. Spitzer Blanka szálloda túl. Staik Dezső kereskedő, Stark István kereskedő, Stark Jenő kereskedő, Stark Nándor kereskedő, Stener Sándor ügynök, özv. Steiner Arturné háztul. Steiner Gyula bőrk. özv. Steiner Lipótné kávékimérő, Steiner Mór cipőker. Steiner Zsigm. kér. Steiner Zoltán illatszertár túl. Stemmer Pál felsőrész készítő, Stenge^ Gusztáv festő, Stern Bernát kereskedő, Stern Éliás szatócs, Stern Izidor butorkeresk. Stern Lajos kér. Stern Simon magánzó, özv. Stern Vilmosné kereskedő, Stern Zsigmond bőrker., Studeny Antalné vendéglős, Schneiberg Ferenc prakt. v nák. tál. Scher Vilmos borbély Scheiner Dezső órás, Scheiner József festő és szatócs, Schindler József malom túl. Schlaffer Márton vendéglős, Schleifer Sándor kalapos, Schlesinger Jakab háztulajdonos, Schmideg Jenő keresk. Schmidthauer Lajos háztul. Schneit Béla kér. Az 1925. március 31-én tárgyalandó adózók névsora: Schön József órás, Schreiber János esztergályos, Schwajda Károly kér., Schwarcz Sándor lisztker., Schwarcz Béla cipőkereskedő, Schwarcz Fülöp ruhaker, Schwarcz Ignác esztergályos, Schwarcz Ignácné háztul. Schwarcz Izidor cipész, Schwarcz József ócskavasker. Schwarcz Lipótné kér. Schwarcz Mór sénzáí, Schwarcz Samu nagyker., özv Schsweiger Ká rolyné gyümölcsker., Schweitzer Ármin ecetker.. Szabó András szatócs, Szabó Diniéi élelmiszerker., Szabó Ferenc ács, Szabó Gyula szatócs, Szabó István asztalos, dr. Szabó Kálmán adv. kandidát, Szabó Lajos kőműves, Szabonai Ede műszerész, Szalay Gyula bognár, Szalay János kelmefestő, Szalay János halász, Szalay Mihály asztalos, id Szántó Béla vendéglős, ifj Szántó Béla szatócs. Táncvizsga lesz a Vigadóban szombaton Komineknél. II Komüioi Jitiy lityiét folyó évi március 22-én d u. a Kultur palotában tartotta 57 ik évi rendes közgyűlését, az egyesület tagjainak igen látogatott érdeklődése mellett Csepy Daniné az egyesület lelkes elnöke elnöklete alatt. Igó Aladár az egyesület fáradhatatlan titkára részletes jelentésében számolt be az egyesület 1924 évi nagyszabású tevékenységéről, melyből különösen kiemelendők a következők. Az egyesület 82 elhagyott 70 éven felüli szegényt részesített állandó havi segélyben, mely havi segélyek 8—10 koronásak voltak Láska Teofil fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező raktárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező feltételek mellett. Elfogad fegyverkészitésf és minden e szakmába vágó javítások d teljes jótál lássál, amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén is garantál. Kérjen árajánlatot t 146
