Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-03-07 / 29. szám

•1925. március „Kortáromi L»nofc‘ 5. oldal. ElőadSsek kPíd.se hétköznap este %16 y Étakor MODERN MOZI KOMÁROM TISZTI PAVILLON 1 Előadások kezdete 1 ■ vasár- és ünnepnap jiuuöw. Szombaton és csütörtökön moziszünet. V .sárnap és hétfőn, március 8-án és 9 én 1. Kedden es szerdán, március IO-és és li-én II. <!k9 rér»z rész Ml BELUNGl )K (A KÖD FIAI). ft német hősi eposz a világ legszebb, legmüvészibb, legtökéle­tesebb remekműve! — Főszerepben Hanna Ralph Wlargarette Schön, Paul Richter, Bernhardt Geötzfce és Rudolf Klein Rogge (Attila) Rendezte: Fritz Lang. Filmre átdolgozta: Thea von Harbon. Minden helyár 50 fillérrel felemelt! I. hely (I—IV. sor) 10 K II. hely (V-X. sor) 8 K . III. haly (XI-XIV.) sor 6 K Erkély I—II. *or 8 K Állóhely 4 K. A délután 3 órai kezdet különösen alkal­ma» arra, hogy a vidéki érdeklődők is meg­nézhetik a darabot, este kényelmesen haza­utazhatnak. A helybeliek közül is nagyon sokan várják a délutáni előadást. Akik nem akarnak este sokáig fennmaradni, a délutáni előadás az ő részükre falette kényelmes. A jövő vasárnapi előadás természetesen abban & pompás szereposztásban megy, amely azt az osztatlan sikert aratta. A szereplők a következők: Tímár Mihály (később Levetinczy) . Trikálisz Euthim (Ali Csorbadzsi) . Tímea, a leánya .... Kadisa, mérnökkari tiszt Teréza ........................................... Noémi, a leánya .... Brazovics Athanáz gazdag gabonaiizér Zsófia, a neje.................................. Athália, a leánya .... Krisztyán Tódor .... Csajkás tiszt.................................. Fáb-ila, hajókormányos . f. csempész . : . II. csempész.................................. Bazilidesz Sándor Ruzicska József Gergelyi Alisz Wánkay László ifj. Nagy Jánosné Tihanyi Magda Széles László Riszdorfer Maca Kellner Hus dr. Pyber Kálmán ifj. Kollányi Miklós Kathona Kornél Lenhardt György Farkas Endre Külön meg kell említenünk Fabula uram 7 gyönyörű gyermekét, akik magyar ruhában pompásan festenek a színpadon. A művészi és korhű díszleteket a komá­romi festőművész gárda jeles tagjai: Basilides Sándor, Lenbardt György és Nagy testvérek, tervezték és festették meg általános tetszéssel. A korhű férfi jelmezeket Polgár Károly, volt pozsonyi színigazgató hatalmas és gazdag jelmeztárából kölcsönözte ki a Jókai Egyesület. A jövő vasárnapi Aranyember előadását azért is ajánljnk melegen közönségünk szives figyelmébe, mert ez lesz az Aranyembernek utolsó ünnepi előadása. Aki ezt elmulasztja, soha se nyílik alkalma ebben az együttesben látni ezt a darabot, amely együttesnek minden egyes tagja szívvel, lélekkel, tudásának a legjavát nyújtja és a szereplők kiállják a hi­vatásos színészek játékával is a versenyt. De nemcsak a művészi játék, de a ren­dezés, a diszletezés és a jelmezek tekinteté­ben is sokkal lelkiismeretesebb munkát végez a derék rendezőség, mint a hivatásos színé­szek. A kultúrpalota díszletei olyan szépek, hogy azt csak a fővárosi állandó kőszinház ndja ntána csinálni. A darabból semmit ki nem hagynak. A színészek pl. teljesen kihagyják Fabula aram megható jelenetét a 7 gyerekkel. A felvonásban úszó tihanyi apátságot, a pom­pásan ható hóesési jelenetet a balatoni hold­­fényben vájjon melyik színtársulat matatta bt? Egyik sem. Ezt az avatott rendezés mind bemutatja és a darabból semmit se hagy ki, azt a maga egészében adják elő. Jegyek már kaphatók a Spitzer féle nádor nccai könyvesboltban és az előadás nap­ján d. n. 2 órától kezdve a kultúrpalotában. Az előadás alkalmával a nagyterem fűtve lesz. A színházlátogató közönség részére ké­nyelmes rnhatár és gazdag büffé és cukrázda áll rendelkezésre. Az előadás alatt a terem ajtajait lezárják. A mai Palesztina.* Irta: Darida Zoltán. Utánnyomása a szerző enge­detnie nélkül tilos. Palestina, a Biblia révén állandóan benn van a kulturnépek látószögében, azonban ko­molyabb érdeklődés iránta csak a háború befe­jezése óta tapasztalható. Régebben a keresz­ténység jogokat formait hozzá, harcokat viselt megszerzéséért, míg a világháború előtti időben megelégedett azzal, hogy néhány szerzetes ren­det fönniarthasson és hogy a missionárusok téritgeihessenek a mohamedánság között. A keresztény befolyás és a nagyhatalmi versengés létrehozta az angol, francia, olasz, német, orosz papirendeket, iskolákat, kó házakat és néhány német falut (kolóniát.) A zsidóság ezidöbeni kitelepülései is, főleg vallási megnyilvánulások voltak. Erejük a dogmák gyakorlásában merült ki.'Termelő munkával nem foglalkoztak, mert megélhetésüket az Európában összegyűjtött ado­mányok nyújtották. Alakult néhány kolónia a párisi Rotschild alapításában, melyek azonban legnagyobbrészt életképtelenek voltak s csak a folytonos segélyekkel lehetett fönntartani. A török uralom alatt a fejlődés nagyon szűk kor­látok között mozgott s minden kolonizálás, épitke.és és kulturmunka a nagyhatalmak dip­lomáciai nyomása alatt jött létre. Az állandó diplomáciai nyomás következtében az európaiak több jogot, jobb személyi biztonságot élveztek mint a benszülöttek. Ez a kivételes helyzet gyülöltté tette a kereszténységet a mohamedán­ság előtt, mely miatt sokat szenvedtek az áttért arabok fajtestvéreiktől. A világháború alatt harc­­színtérré vált Palesztina s az akkori rendkívül rossz közlekedési állapotok miatt és, hogy a török hadvezetőség keveset törődött a lakosság­gal, az nagy Ínségnek volt kitéve. A nyomorú­ság már az angol hadsereg bejöttével enyhült, majd mind jobbra vált annyira, hogy ma már minden tekintetbe a békeéveknél is jobb viszo­nyok uralkodnak. A háború alatt, mikor fölmerült az ántánt vezető köreiben Palestina zsidó otthonná téte­lének eszméje, az angol hadsereg kötelékében zsidó légió alakult, menorás jelvénnyel ellátva s küzdött az ország török uralom alóli felsza­*) Palesztina mai helyzetéről se magyarul, se né­metül hasonló ismertetés nem jelent meg. Éppen azért hívjuk fel olvasóink szives figyelmét ez értékes cikkére Darida Zoltánnak, ki öt évet töltött ott és nem rég jött Onnét meg. baditásában. A békekötésnél, a Balfour-dekla­ráció alapján, Palesztina — zsidó — nemzeti otthonná lett nyilvánítva, ahol a zsidóságnak huszonöt év alatt túlsúlyba kell kerülnie s ak­kor már parlamenttel rendelkező önálló állam­ként fog szerepelni. A népszövetség a mandá­tumot 1923-ban Angliára ruházta s igy az ő védelme alatt folyik az ország fölépítése. így Anglia a „szenvedő zsidóság védelme*' köpenyébe burkolja önérdekét. Ugyanis Anglia érdekei megkövetelik Szuez fokozottabb védel­mét, amiért a csatorna egyik oldalán bázisra van szüksége, ahol állandó haderőt tarthat. Egyiptomban egyre mozog talpa alatt a föld s ha onnan hadserege Szudánba vonul, a „ide­genek védelmére* visszamaradt katonaság nem tudná meggátolni, hogy egy esetleges hatalom Egyiptommal szövetkezve lehetetlenné ne tegyék hajói részére a csatorna utat. Ez az angol világ­kereskedelemre súlyos csapást jelentene, mivel Ausztráliával, Indiával és egyéb gyarmataival csak Afrika megkerülésével tudna közlekedni. Így, a hosszú hajóút miatt, az anyaország ipari cikkei tetemesen megdrágulnának és verseny­­képtelenek lennének az ázsiai piacon. Ezen fontos érdekeit Anglia nem kockáztathatja, azért' szüksége van Palesztinára, mely ily módén egy fontos pontjává vált a világbirodalomnak. Vagyis mivel érdekkörbe esik Palestina, — azért angol sereg védelme alatt válhat valóra a zsidó­­nemzeti otthon eszméje. Mintegy tízezer angol (katona és tisztviselő) vigyáz Szuez biztonságára Palestinában ég' mellékfoglalkozás gyanánt a belső rendre. Bel­politikája szintén a világbirodalom érdekei sze­rint mozog s ezért történhetett meg a krizisés indiai és egyip omi napokban, hogy pogrom alkalmával Jjffában negyvenhárom zsidót meg­gyilkoltak és több mint kétszázat sulyosan­­könnyebben megsebesítettek az arabok. Ekkor is, meg az ugyanazon évben (1921-ben) tör­tént jeruzsálemi pogromnál is csak lomhán, immel-ámmal mozdult meg az angol hatalom, mivel a világbirodalom sakktábláján a pales­­tinai húzás esetleg Judia, vagy Egyiptom mo­­hamedánsága között éreztette volna hatását. A politikai türelmesség okából megtörténhetett az is, hogy a jeruzsálemi pogrom alkalmával egy magyar mérnököt, aki a csőcselék elől mene­kült, két arab rendőr elfogta, karjánál fogva cipelték, miközben egy arab görbe késsel há­tulról szurkába, a szivét keresve. Azon magyar mérnök hál’ Istennek, fölgyógyult, bíróság elé vitte az ügyet, ráismert az egyik rendőrre, mind­azonáltal az még mai napig is szolgálatot tel­jesít Jerusáiemben — politikai okok közreját­­szása miatt. Azonban ezen eset még nem jelenti azt, hogy ott fölfordulás uralkodnék, de kivételek — mini mindenütt — Palestinában is akadnak. A városi közbiztonság kielégítő, mig a kolóniák körül fordulnak elő apróbb-cseprőbb csetepa­ték, a zsidóság és a beduinek között. Sőt tör­téntek oly esetek is, hogy arabok leshelyről lőttek le zsidókat. Ilyképen akarták a beván­dorlási kedvet lelohasztani. Hasonló esetek többszöri megismétlődése a vérbosszú rendsze­réhez vezetett a két testvér nép között, mely még ma is föl fölüti Medusa fejét. E barbár rendszer Damokles kardként lebeg minden kint­levő feje fölött, melyben csak az a szerencse, hogy ritkán fordulnak elő. Ettől eltekintve, a közállapotok megfelelők, sőt oly egyéni szabad­ság van, mely az európai kulturállamokban nem élvezhető. Az évszázadokon át kiforrott angol gyarmat-politika helyet ad mindennemű Láska Teofil fegyver- és vadászati felszerelések szaküzlete Komárom, Városház-u. 1. Ajánlja nagy választékkal rendelkező rak­tárát mindenféle fegyverekben, valamint vadászati cikkekben, kedvező feltételek mellett. Elfogad fegyverkészitést és minden e szak­mába vágó javításokat teljes jótállással, amit 20 évi működése a fegyvergyártás terén is garantál. Kérjen árajánlatot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom