Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-03-07 / 29. szám
6. oldal. »Komáromi Lapok 1925. március ?. evolúciónak, csak a revolúciós törekvéseket fojtja el, különösen akkor, ha azok az ó uralma ellen irányulnak. A mohamedán sejtek nagyobbrésze és a francia befolyás alatt álló keresztény arabság, állandóan nyugtalankodnak az angol uralom miatt, de különösen a zsidó bevándorlás élénkíti elkeseredésük (tizét. Delegációjuk eljárt a Népszövetségnél, Angliában, a pápánál és egyéb fórumoknál. Külföldi ütjük sikere gyanánt, az angolok beszüntették a szabad bevándorlást, mely azóta csak beutazási engedéllyel lehetséges. Mindazonáltal ez csak látszat siker, mert a bevándorlás korlátozására az ország belső gazdasági helyzete kényszerítette a hatóságot. A delegáció, külföldi útjában, de egyéb propaganda politikájában is, hivatkozik a wilsoni elvekre, a népek önrendelkezési jogára, melynél fogva jogtalan és igazságtalannak bélyegzik meg Palestina zsidó-nemzeti-otthonnak történt beiktatását és az angol uralmat. Utalnak az európai békekötésekre s ennélfogva követelik, a Palesztinára vonatkozó békecikkelyek mrisióját, még pedig oly értelemben, hogy Pafestina független arabállam gyanánt legyen elismerve, ahol a zsidóság nemzeti kisebbségi jogokat élvez. Ezen törekvéseikben — titokban — segiti őket a francia politika és a Vatikán. Mindazonáltal a palestinai arabság önkormányzati törekvései kisebb hullámokat vetnek, mint pl. az egyiptomiaké. Néha pogromokban törnek elő a felgyülemlett szenvedélyek, melyeknek, talán-talán a nagyobb erupció elkerülése végett enged lefolyást, az angol politika. A zsidóság a világ minden tájáról, de főleg a gazdaságilag sújtott országokból gyűlt 1 össze. Ennélfogva, még nincs tiszta, kiforrott zsidó nép, mert a bevándorlottak mindenike magával hozta azon nép tulajdonságait, mely I között élt. A teljesen zsidó érzésű nemzedék j most nő föl az iskolákban és ép ügy éi benne a sovinizmus, mint minden más nép fiai lelkében. ; A vezetők komoly, öntudatos munkát foly- ! tatnak az ország meghódítása végett. Földet ! vásárolnak, mely már nemzeti tu’ajdonként lesz kezelve; elősegítik a mezőgazdaság és ipari telepek létesítését és minden erejükkel dolgoz- | aak a kultúra előhaladásán Sokszor, anyagiak I hiányában nagy nehézségekkel kell megküzde- ; niök, melyből kifolyólag egyenetlenségek támadnak közöttük. Ezen kívül küzdelmes harcot kell folytatniok, nemcsak az arab gyűlölettel szem- í ben, hanem magában a zsidóságban is. Ugyanis a vallásosak (hasszidok) csoportja, prófétai Ígéretekre támaszkodnak, mely szerint a zsidóságot majd a Messiás fogja ősi jogaiba visszahelyezni s ennek mindennemű siettetését Istenkáromlásnak tekintik. Ennélfogva szent kötelességüknek tartják, a cionizmus ellen küzdeni, s harcuk néha még az angol politikának is fejtörést okoz. A torzsalkodás már odáig fajult, hogy valaki orvul lelőtte a hasszidok éleseszü vezérét, Dehán orvos, holland költőt. A gazdasági élet, európai szemmel nézve, még kezdetleges minden vonalon. Az utóbbi négy év alatt létesült Haifában egy nagy olajgyár, egy modern malom és most van befejezés alatt egy hatalmas cementgyár; Tel-Avioban bőr-, textil- és csokoládégyár, ezenkívül egy modern áramfejlesztő telep s most van a megvalósulás stádiumában egy tésztagyár. A kézművesség meglehetősen elterjedt, de az asztalos iparon kívül nivótlan. Általában, csak az építkezés ad lendületet az ország ipari és kereskedelmi életébe. Kereskedelme, tekintettel, hogy maidnem mindenbe behozatalra szorul, meglehetős é'énk. Kivitelében, narancs, bor és kegyeleti cikkeken kívül, más nincs, melyek alig teszik egy negyedét a behozott áruk összegének. Az ország tőke szegéry s igy főleg a külföld adományaiból él. Mikor ezen csatornák elapadnak, a gazdasági nyomás érezteti erejét minden vonalon. Sokszor és sok helyen a mindennapi élet éltető anyja, a hitel. Ebből viszont sok baj, sok fizetésképtelenség és jellemtelenség származik, melyek beteggé teszik az ipari és kereskedelmi életet. A viszonyok általában nem jók, melyek azonban az egyéni érvényesülés lehetőségét nem zárják ki Akinek elhelyezkednie sikeiült, az nemcsak a mindennapit képes megkeresni. hanem normális kulturéletet folytathat. A munkások keresete is megfelelő, azonban sokszor munkanélkül vannak, amikor nyomorral kell megküzdeniük, meg az ország kicsinysége miatt, állandóan vándorolniok kell egyik LELEGZESE könnyű és kellemes lesz, a kellemetlen szag ital é3 dohányzás utáo azonnal elmúlik, ha Ön naponta higitott A L P A MENTHOL- SÓSBORSZESZ szájrizt-t használ. Ez a jelen legjobb és legolcsóbb szájápoló szere. Ügyeljen arra, hogy szorosan zárva es plombával ellátva legyen, ami az utánzatoknál nem fordul elő. Ez védi meg, hogy Ön ne mást kapjoü, mint valódi ALPÁT Mindenhol kapható. S» 6 munkahelyről a másikra s igy nincs megállapodott otthonuk, mely tény eicsüggesztően hat reájuk. A bevándorlás lassan folyik és Lengyelországból már a vagyonosabbak is kezdenek oda szivárogni. A cionismus eszméje állal odavezetett tömegek egyéneit, akik csak munkabírásukat hozták magukkal, úttörőknek (chaluc) nevezik. Nagyobbrészük tanult ember, akik mindazonáltal mindennemű munkát elvégeznek. Egyáltalán nem ritka az egyetemi hallgatóból lett munkás, napszámos, de akadt doktorátussal rendelkező egyén is ezen a téren, A bevándorlottak zöme munkássággá válik, mindazonáltal ők képviselik az értelmiséget is. Egy ideig küzdenek, nyomorognak, azonban sokakban elfárad a lélek, az egyén élni akarása megtorpan az ideál előtt s tovább mennek. De már mind olyan szándékkal, hogy amint tehetsegükben áll, visszatérnek. És tértek is vissza, még az Egyesült Államokból is. Általában Palestina még magán hordja a mohamedán fatalismus tunyaságának bélyegét. Földje nagyobbrészt századok óta műveletlen, hegyei sziklás kopárak, a tengd- mellékén homoksivatagos, belsejében hellyel-közzel mocsa■ ras és maláriás. Az arab faekével dögönyözi földjét, sarlóval arat és állattal tapostatva csé- i pel. Falvaik a hegyek között kövekből épültek, • míg a síkságon sárból gyömöszölt házak ta'álj hatók. Lakhelyük környéke kietlen sivár, sehol ; egy fa vagy zöld ág nem látható. A legvissza í tetszőbbek azonban a nomád beduinok piszkos | sátraik. A nagy kietlenségben oázisként emel j kednek ki a zsidó kolóniák. Nagyobb részében j élénk gazdasági élet folyik, de sok helyen még ) kevés hozzáértéssel. Környékük eukaliptus és | pálmafáktól zöld. A városok keletieden épülték, | szűk utcákkal rendezetlenül, a mohamedánság szellemében. Az újonnan létesült zsidó városrészek már higénikusak és a m dern ízlésnek megfelelőek. Azonban igazi európai város az egész országban csak egy van: Tel Aviv. Itt már vízvezeték, jó ivóvíz található, ami Palestinában nagy szó. Jaffában, Haifában, agyonpetróleumozott rossz kutvizet, a falvakon és Jeruzsálemben részben ciszterna (eső) vizet fogyasztanak. Jeruzsálemben okoz legnagyobb gondot a város vizzel való ellátása. Még Salamon által építtetett medencékben fogják föl az esővizet, amelyhez kevés forrás víz is jön és ez szolgáltatja a nép szükségletét. A vízvezetékek az uccákon vannak elhelyezve s csak a délelőtt egy bizonyos órájában folynak. A csapok körül olykor ötven hatvan főnyi tömegek is tolonganak bádog kannákkal, hogy biztosítják az napi vízigényüket. Néha az esős évszak előtt vízhiány áll be ; ilyenkor fullasztó a kocsiutak pora, megállnak az építkezések, munkanélküliség köszönt be, akiknek ciszterna vizük van, azok kihasználják a helyzetet, üzérkednek vele; a vallásos zsidóság pedig böjtöl, imádkozik, esőért könyörög. A possadt viz használatától sokan vérhast kapnak, mely tlyenkor járványszerüen szók föllépni. A nép műveltsége és szellemi érettsége nagyon különböző. A beduin még lelkiismeretfurdalás nélkül gyilkolni képes, dicsőségből vagy rablási vágyból. A mohamedánok között ritka az irni-oivasni tudó; a keresztény arabság már iskolázott, mely főleg a francia befolyásnak tulajdonítható. Európai műveltségű kevés akad közöttük s ennek is nagyobbrésze még nem tudott kivetkőzni ara mivoltából. Általános népnevelés csak az angolok bejötté óta van közöttük, sót annyira, hogy a közoktatásra engedélyezett teljes összeget ök veszik igénybe. A zsidóság nagy akarattal plántálja át az európai kultúrát. Még nem élvezik, csak megteremtik. Létesítettek Jerusálem, Haifa és Tel-Avivbar. gimnáziumokat, reál és müipariskolát, tanítóképzőt, technológiát és most van Jerusálemben építés alatt a héber egyeteme. Jellemző, hogy Tel Avivban, mely kizárólag zsidó város cca. 15000 lélekkel, tiz hébernyelvü, különféle iskolával rendelkezik és a százezer főnyi zsidóság egyetemet igényel. Minden kultur intézetét önerejéből, állami segítség nélkül tart főn. Ez néha gazdasági erejét is próbára teszi, mi miatt megtörtént, hogy a tanerők hónapokig nem kaptak fizetést, miáltal a legnagyobb nyomornak vöt tak kitéve. A körülményekhez képest meglehetős kulturéletet fo'ytatnak. Alakult héber opera és színház, me'yek váltakozva játszanak Jeruzsálem és Fel-Avivban Kultur előadásokat, zeneestélyeket, fölolvasásokat rendeznek, melyeken Mozart szerzeményei ép úgy műsorra kerülnek, mint Einstein elmélete. Különösen sok könyv jelenik meg, melyek legnagyobbrésze fordítások, Egy évvel ezelőtt került a könyvpiacra Madách müve: mAz Ember Tragédiája“ Feuerstein Avigdor fordításában, „Házon há Ádámu címmel. A gyönyörű biblikus stilben hangzó mondatok s a mű megragadó ereje, megbfivöiték a közönséget. Megjelenése irodalmi esemény volt s a gimnáziu nokban érettségi tárgyra lett emelve. Sőt annyira hatott, hogy a közönség kérelmére, Madáchról egy fölolvasó estélyt kellett tartania Feuerstein Avigdornak. Ugyancsak az ő fordításában jelentek már meg Petőfi és Ady versek, Karinthy némely műve, mindemk általános tetszést aratva. Ezeken kívül ültetett át, héberre magyar népdalokat is, melyeket énekelnek szerte Palesiinában. A magyarok csekély számúd dacára, hatalmas munkát végeznek Palesztina ujjáteremtésében. Edd g még minden nagyobb építkezést magyar mérnökök, vagy pallérok terveztek, illetve viteleztek ki. De nem csak az építkezés terén foglalnak el vezető pozíciót, hanem meg találhatók a jeruzsálemi vízmüveknél, a lecsapolásoknál, csatornázásoknál is, és az egyetem első Palesztinában levő tanára is magyar ember. Élnek a zsidóság között keresztények (magyarok is), akik sohasem érzik vallási különbözőségüket, mivel küzdő társaknak (clalucnak) vannak tekintve, akik segitenek az ország fölépítésében. Nagyon szépen megférnek egymás mellett, egyenlő jogokkal, egyenlő kötdezettségekkel. általában a ma yarokat nem igen szeretik Palesztinában, nem tartják őket eléggé zsidóknak. Itthon egyre hangoztatjuk, hogy nem magyarok, míg végre néhány közülök tényleg zsidó akar lenni,’Palesztinába megy és mire kiér, megtudja, hogy nem is tud más lenni, mint — magyar. Bizony, a kintlevőket probléma elé állította a sors,, mert itthon nem akarják őket magyarnak, Palestinában meg zsidónak elismerni. Furcsa, de igy van. Nagyon ajánlatos lenne, jobban meggondolni a „faj e, vagy vallás“ teot iájában kimondott szavakat, — mert a tények beszélnek. Előadások, mulatságok. Március 7. A Zsidó Egyházi Énekkar hangversenye ás bálja a kultúrpalotában. Az új földesúr előadása a főgimnázium színpadán. Március 8. Az új földesúr II. előadása a főgimnázium színpadán. Március 14. Gyurtsy Margit operaénekesnő hangverseny« Papkovách Elvira közreműködésével a kultúrpalotában. Március 16. Az Aranyember délutáni utolsó előadása a kultúrpalotában. _____________ — Adomány a Jókai ünnepségek költségeire. A Jókai cut nnáriuroi ünnepségek tetem-e költségein-k fed zésére újabban N.N. ártól 10 K t kaptunk. Hálás köszönettel nyugtatja a Komáromi L>pok szerkesztősége.
