Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-31 / 14. szám
1926 január 31. .KowSurnmi Lapok' 5. mal BÚTORT legjobban vásárolhat szu-utcát, ott meg elutasítják a Gombai-sorra, pedig a kurján van. így van ez Triesztben is. De végre mégis ráakadtunk az Isten háta mögött, mert a Palestine Amt mindenhol ott van. Kopasz, kövérkés bácsi fogadott bennünket, akinek mi más lehetett a neve, mint Fried. (Rosszul viselte e nevet — amint később meggyőződtünk, — mert nagyon is békétlenkedő természetű volt, mint minden Fried.) Paposán kulcsolta össze kezét a hasán s maimozva hallgatta végig kérésünket. Kivételesen megengedte, kogy a chalnciumban szállásoljuk el magunkat, mert az most renoválás alatt áll. Föliratta a cimet és ezzel neki vágtunk a nagyvilágnak, azaz Triestnek. A Via del Monte 9. szám alá szólt a cédula és mi megkezdtük a vonulást. Szerencsénkre villamos is járt arra felé. Nem mintha azon mentünk volna; csak szintén a sin után. (A villamosra nem vettek föl bennünket a sok csomag miatt.) Sok kaland után, végre mégis elértünk a Via Murátra. Útközben tudódott ki, hogy igy hívják ezt a dicső utcát. Nekirugaszkodtunk, mert ebben a görbe országban még az utak is ágaskodnak s nemsokára már az első számhoz értünk. Utána üres telek következett, ezzel szemben a katonai börtön, azután kis viskó, meg újra telek, utának két emeletes rozzant, kopott épület és ulas telek s végre a 9-es szám. Egy remek villa, egy kéjbarszerü épület, szinte lehelte magából az Ízlést, az előkelőséget. Ejha 1 — gondoltam — mint pottyanhatott ez ide ? Mindazonáltal nagyon tetszett. Önérzetesen nyomtam meg a csengő gombját, mint aki már is ide tartozik. Vártunk, közbe szidtuk az olasz renyheséget és újra becsöngettem. Végre megnyílt a kapu melletti ablak, melyen át kidugta fejét egy deli donna, de oly szép, hogy már ő érte is érdemes lett volna azon a környéken lakni. (Folyt, köv.) Szabadoktatási előadás a ku!fnrp<t)ota emeleti színháztermében 1925. febr. 2 án hétfőn d. u. 6 órai kezdettel dr. Berta Orbán főgimnáziumi tanár címmel tart előadást Komárom nagy szülöttjéről. Továbbá: Ifilyiié Idnu Ilona zongoraművésznő Grieg: Sonata című zongoraszámot ad elő. Belépődíj nincs, csak kiadásai fedezésépe kér minden látogatótól tetszés szerinti, önkéntes adományokat a Jókai Egyesület. Emberevők a vidékünkön. (Nincsen uj a nap alatt. — Komárom—Bars— Honi—Nyitramegyék emberevő bandái. — Mi történt 150 évvel ezelőtt ?) Elmondhatjuk, nincsen már semmi ni a nap alatt. A németországi Haarmannak, Denkének, a boszniai urát megfőző asszonynak rettenetesen borzalmas tettei nem példanélküli már a történelemben. Sőt Komárom és Léva közt elterülő vidéken ezelőtt másfélszázaddal egy egész haramia banda űzte az emberevés borzalmas mesterségét nyíltan, tömegesen, nem elbújva, szórványosan, titokban. Sőt lakodalmak alkalmával egyenesen emberhúsra vadásztak, hogy a lakodalmi menün ott szerepeljen az ember bus is. A németországi borzalmas ksnibálizmns hallatára jnt eszünba a vidékünkre is kiterjedt emberevés szokása egy messzefö dnt rettegésben tartó rablóbandában. E förtelmes büu felett 1782 ben ítélkezett Hintresmegye törvényszéke. A múltak vallomásai, a régi írások között lapozva, azok tanúsága szerint szomorú dolgokra találunk. Nvitra- Bars- és Hontvármegye erdőségeiben 300 tagból álló szervezett, vasfegyelemmel bíró kóbor olácigánybanda garázdálkodott, amely nem egyszer áttette mű ködését Komárom megyébe is és C-n-llókőzben több borzalmas rablógyilkosságot követett el. A messze vidék rémének, ennek a rablóbandának rettegett vezére a 60 éves Sárközy Gyuri volt. Valóságos hadjáratot indítottak ellen» és végre sikerült ezt a fenevadat elfogni. Tör vénytévő bírái elöti 24 gyilkosságot ismert el, illetve ennyire emlékszik, de vallomása szerint . több embert is eltehetett láb alól, de nem \ □agy fontosságot tulajdonított a gyilkosságok- { nak, hát sokról meg is feledkezett. A vérengző Sárközy Gyurival pár rablótársa is kézre került. Ezek azt is bevallották, hogy a gyilkosságok áldozatait legtöbbször megették. Sárközi úgy szerette az emberhúst, ha sertés módjára eWb megpörzsölték és csak azután főzték meg. Voltak a?onbau iuyeneek, kik bográcsban üstön főtt emberpőrköltet szerették nagyon. Ezen ember mivoltukból kivetkőzött v&dálatok azt mondották, hogy az emberhús, ha nincs nagyon megiözve, igen jó izü, de nagyon főtt állapotban nem olyan élvezetes. Még azt is mondták, hogy a sovány ember jj hasa sokkal jobb, mint a kövéré és a nők e tekintetben is inkább ennivalóbbak, mint a férfiak. Bevallották azt is, hogy külön papjuk volt a saját fajtájukból, aki a férfiakat és a nőket (mert nők is voltak a bandában) összeesketne a maguk vad erkölcstelen ritnsnk szerint. PyeDkor nagylakodalmat csaptak. Rendesen 3—4 embert hőitek és azokat megették a lakodalomban. Az emberhús evésről azt tartották, hogy az szerencsét hoz, persze nem arra a szerencsétlenre, akit megettek, hanem akik ettek belőle. E rettenetes vallomások után a legnagyobb eréjjel látlak hozzá, hogy kézre kerítsék az egész bandát, amely egész külön társadalmat alkotott, külön vezérrel, bíróval, pappe' törvényekkel. Őrült, izgalmas hajsza, valóságos hajtóvadászat indult meg ellenük. A régi írások szerint a banda 300 tagból állott, de ebből csak felét 145-tŐt sikerült elfogni. A többi elszéledt, de többet már nem verődtek össze újra bandába. Az elfogottak kivégzése, az Ítélkező igazságszolgáltatás snjtó keze elrémitette őket. Szórványosan még garázdálkodtak Csallóközben, ahol a nádasok, füzesek és az ingoványok útvesztőiben nem tudta utolérni őket az igazságszolgáltatás. Az elfogott haramiák között sok volt a nő is, akik szintén gyilkoltak és embert ettek. Hontvármegye börtöne szűknek bizonyult a banditák befogadására. A kannibálok felett az Urnák 1782-dik esztendejében ítélkezett Hontvármegye törvényszéke. Mind a 145 töt halálra ítélték és nyomban elkezdték a halálos ítéletek végrehajtását A férfiakat felakasztották, a nőket lefejezték. A megyei hóhér kijelentette, hogy ennyi embert nem bir egymaga kivégezni, segítséget kér. Gyors futár ment Selmeczbányára a városi hóhérért, aki sietett kollégáján segíteni. A kivégzések három napig tartottak és nem egy helyen történtek, hanem Bat, Kemence és Csehi községekben. A terhes uszonyok kivégzését elhalasztották a születés utánig. A kivégzett holttesteket a hóhérok felnégyelték és minden idők és mindenki elrettentő példájára, az országutak mentén a fákra szegezték. Valószínűleg ezeket a felnégyelt holttesteket látták a megmenekült banditák és ezek vették el a kedvüket, a további kanníbálizmustól, mert bár 155 megmenekült, mégse merészkedtek később se tömegesen fellépni Az erdőkön keresztül vezető országHt&k mentén kifüggesztett felnégyelt hnllarészek közül éjszaka igen sok eltűnt és másnap elásva találták meg azokat. Az erdőben még lappangó haramiák igy temették el társaik hűl- Iáit titokban. A szájhagyomány azt is mondja róluk, hogy őrült, babonás hitükben még egyesek ettek is a bandita társaik feldarabolt testrészeiből. Szomorú képek ezek, vessük rájuk a feledés sötét fátyolát. Krónikás. Azonnal fizetni. Emlékezzünk vissza mi, akik már «lőj rágunk és a kiknek olvasásnál már rövid a karunk, hogy mit jelentett az valamikor: azonnal fizetn? Nagy népmulatságok voltak, búcsúk, tekeversenyek vagy ünnepélyek, ahol ettek, ittak, pohárköszőntölöl volt fülledt & levegő, egy valaki meg csak tűrte. Olyan alkalom volt, a hol a fiatal és öreg, módos és szegény, zöld alsó és tök felső, király és disznó voltak összepaklizva, felelőtlen nagy tömeg, úgy, hogy a zavarosban halászni minden előtanulmány nélkül is sikerült, Volt is ingyen kenyér, sőt ingyen kanál, meg szalvéta is. A tömeg ezen bizalmaskodása hozta aztán szükségszerűen azt a propbylaktikus intézkedést hogy: „kéretik azonnal fizetni.“ A mulatságok bizonyos kategóriáját jellemezte ez a bebiztosítás és nem lehetett & magasabb társadalmi osztály összejövetelénél alkalmazni, mert gyanakodást, feltételezést, ráfogást jelentett, a mit a jobb erkölcsű fogyasztó tiszta lelkiismerete nem tűrhetett A vendéglős bízott tehát a jó nevelésben, kor[ rektségben, nem kell azonnal fizetni és hogy \ a kronológiában tovább mehessünk, mondjuk I1 egyszerűen, nem is csalatkozott 11 (Elénk közbeszólások.) Igen tttddtó, hallottam, . . . igen, igen . . . még jótékonycélu estélyekén is,... agy van... de ne beszéljünk róla, csúnya dolog. Aztán jött a másik baj. Jupiter Ganymedese igen ügyes utódokat nemzett. Egy mai Jupiter, ha történetesen nem volna oly kényes I a külső szépségre, bizonyára szakszervezett — hanglis — arakat szerződtetne, mert fürgeség, munkabírás, ügyesség tekintetében magasan túlszárnyalnák mithologiai ösmesterüket és Ganymedes csak nagy ünnepélyek alkalmával kapna munkát ott az Olymposzon. Hej,
