Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-29 / 13. szám
2. oldal Komáromi Lapok írs jaauár 29 Sin: Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák' ban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Református templomnak szemben. Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! 545 fairnevébe helyeződött vissza. Legtöbb cég áttért & lezárt, blombázott zsákrendszerre, ami kizárja az akár rossz, akár jóhiszemű tévedést. A bizottság és a nagyközönség örömmel ▼ette és veszi tudomásul e régóta vajúdó kérdés közmegelégedésre való megoldását. Jéleati az elnök, hogy nagy ellenőrzés alá fogják venni a komáromi pékipart tisztasági és közegészségügyi szempontból. A felmerült visszaélések ellen nemcsak a hatósági orvosok, hanem egyes pékiparosok tettek panaszt, hogy némelyik pék műhelyben, pékfizletben a viszonyok nagyon is hadilábon állnak a tisztasággal. Ezé kivül a sütőiparban, különösen az elárusítók között vannak olyanok, akik a tisztaság követelményeinek nem felelnek meg és ragáyt terjesztő betegségben szenvednek. Különösen sok a pan tsz a perifériáson, ahol ezenkívül az árusított péksüteményeket miad nféle piszkos kezekkel végig engedik fogdomi, tapogatni, ropogtatni. Ez egyenesen undorító és az egészségre nagy ve**élyeket rejt magában. A péksütemények végigtapogató,sál feltétlenül meg kell akadályozni a hatóságnak Aki ezt megengedi, vegyék el tőle az árusítási jogot Amelyikhez a vevő hozzányúlt, azt vegye is meg. Ehhez hozzá lehet szoktatni úgy a pékiparosokat, mint a kereskedőket, és vevőhözönséget. Visszatérve a pékipar egészségügyi ellenőrzésére, a hatóság a pékiparban akár közvetlenül, akár közvetve (-ütemény kihordót, utcai árusítás, stb.) foglalkozó egyéneket szigorúan orvosi vizsgálat alá rendeli és hatósági arcképes igazolványokkal látja el az arra alkalmas egyéneket. Akinek ilyen igazolványa nines, az nem süthet, nem árulhat pékárakat. Jalenti az elnök, hogy a lisztárak emelkedése miatt kényielen volt a hatóság a ke nyérárának az emelését megengedni, de a lisztárak emelkedése dacára a kifli se árban, se sülyban nem változott. A közélelmezési miniszter leiratban jelzi a hatóságokkal, hogy a lisztuzsora letörésére nagymennyiségű külföldi lisztet vásárol a kormány. Weistr Pál bizottsági tag megemlíti, hogy ftsakis a külföldi liszt tndja befolyásolni a komáromi lisztárakat. A Komáromban elfogyasztott liszt legnagyobbrészt külföldi, ha a Komáromban termelt lisztre volnánk csak átalva, akkor a lisztárak kilója már 7—8 K volna. A külföldi liszt ára is magas, mert Oroszország vásárolja össze a gabonát és ezenkívül a rizst is. E miatt a rizsárak is emelkedni fognak. Majd áttért a gyűlés a hentesárak megállapítására. Az elnök felolvassa Csizmazia György yárosbiró, mint elnök, Neuwirth József, mint titkár aláírásával benyújtott, a magyar szóeiáldemokrata párt memorandumát, melyben a hentes-, mészáros- és lisztárak sürgős leszállítását kérik, mert a szegény nép nem képes a mai árak mellett húshoz, zsírhoz és kenyérhez jutni. Az elnök jelenti, hogy e kérdésekkel behatóan foglalkoznak a hatóságok és pedig s kivánt megoldás reményével. Most olyan örvendetes fordulatot jelentett be az elnök, amely még soha elő nem fordalt Komárom közélelmezésének történeté* ben. A komáromi mészárosiparosok, akikre eddig ngy a sajtó, mint a nagyközönség kígyót* békát ráhányt, a helyzet magaslatára emelkedtek és emberbaráti jóérzésüknek adtak kifejezést, amikor önként, minden hatósági fel* ■zólitás nélkül a marhahas kilóját 14 K-ról 12 K-ra szállították le. Ez árleszállitáei bejelentő nyilatkozatot Wetzt Lipót kishid-ntcai és Lövinger Géza kórház-téri mészárosiparosok írták alá a komáromi mészárosiparosok nevében. Amire még nem volt példa a világtörténelemben, az most megtörtéit. A két koronával történt árleszállításért ngy a bizottsági elnök, mint a bizottság minden esryas tagja és a sajtó is hálás köszönettel adózik e humánus oielekedetért a fogyasztó közönség nevében is. Ezzel megmutatták, hogy az öozö üzleti érdeket ki lehat kapcsolni és lehet segíteni a mindegyre nehezedő életviszonyokba sodort embertársainkon. R-méli a bizottság és a nagyközönség is, hogy a többi iparágban is hasonló megértő lélekre találnak. Moat a hentes áruk árának a megállapítására tértek át. Bár el kell ismerni, hogy a komáromi h -ntes iparnak két héttel előbb megtartott ármegállapitó bizottsági ülésen a disznóim« kilóját 16-ról 15 re szállították Is, de sajnosán keli megállapítanunk, hogy a hautesiparosok nem tudtak agy a helyzet magaslatára emelkedni, mint a mészárosok. Már több hete rohamosan leszállt az élő sertés ára, a komáromi hentesek azonban csak két hete szállították le 1 K-val a bust és a zsírt. Dacára annak, hogy a komáromi piacon most 8 K az átlag ára a hízott sertésnek és mégsem voltak hajlandók se a zsír, sa a has árából engedni. Pedig mindössze arról volt sző, hogy az alacsony árak csak két hétre szólnak. Akkor újból megállapítják a sertéshús árakat. Heves és beható vita indult meg a bizottsági tarok és a hentesiparosok megbízottjai között. Komlóssy Zsigmoud bizottsági tag az élósertés nagyon alacsony árára hivatkozva kéri a disznótornak 14-ről 13 ra. a zsírnak árát 17 röl, 16 ra leszállítani. Weisz Pál a zsir árának leszállítását azzal is indokolja, hogy ha a hentesek olcsón adják a disznózsírt, akkor egészen kilehet küszöbölni az amerikai zsírt, amelynek ára ma 15.40. Ha nincs nagy különbség a két ára ára között, akkor mindenki disznózsírt vesz. Da 17 K-ás disznó zsir ár mellett már 1.60 K t takarít meg a fogyasztó kilónkint és inkább használja az amerikai zsírt. A vitában még részt, vettek Mihola János rendőrfőkapitány, D'Élia Ferenc főállatorvos, Lovasszer Géza detektív, akinek a közélelmezés terén bokros érdemei vannak, Gzíbor litván, Schlesinger Koméi és még számosán. A bizottság tagjainak érvelései, az alacsony élősertés árakra való hivatkozás mind nem hozta meg a kivánt eredményt. A hentes iparosok azt állították, hogy nem tudják adni a linst 13, a zsir kilóját 16 koronáért, mert kü önben ráfizetnek az üzletre. A bizottság nagytöbbsége a húsárának 14 Kán való megmaradásába beletörődött, de ezzel szemben kívánta a zsir árát 16 K-ban megállapítani. Mivel a hentes iparosokat nem lehetett meggyőzni érvekkel, tényekkel és adatokkal, Soltész Pál elnök előállt az utolsó érvvel, az öreg ágyúval. Kijahatette, hogy ó senkinek se akarja a kárát, de ha a hentes iparosok még abba se tudnak, vagy nem akarnak belemenni,'^ hogy a hasára meghagyása mellett a zsir árát 17 ről 16 ra szállítsák le, a fogyasztó közönség érdskeiaek megvédésér» kénytelen lesz sürgősen bevezetni Komáromba a hideghuspiacot. vagyis megengedi a hatóság, hogy a vidéki hentesek és gazdák a komáromi piacou disznóhusfc, szalonnát, zs’rt árulhassanak. A vidékről már úgyis sokan kérik és sürgetik a hidegpiac bevezetését Komáromba. A hidegpiac eszméjét melegen üdvözli Mihola János rendőrfőkapitány és visszaemlékezik arra az időre, amikor Komáromban a háború előtt hideghuspiac volt. A vidék olyan nagy mennyiségű áruval látta el a komáromi piacot, hogy a hentes árak majdnem a felére estek le. A hentes iparosok erre meggondolták a dolgot és belementek abba, hogy a disznóhus kilója 14, a zsíré 16 K lesz. A hideghuspiac eszméjének felvetésével *3onban elmondhatjuk, hogy a kocka el van vetve. A mindegyre nehezebb megélhetéssel küzdő közönség kívánni fogja a hatóságtól annak mielőbbi bevezetését. Ezzel a nagyhorderejű ülés véget ért. Ismét a taniigy. A bibliában Krisztus megkinoztatásáról igen sokat olvashatunk, ha azonban figyelemmel kísértük eddig a történteket, úgy látjuk, hogy a példa vonz, mert mikor a leglehetetlenebb tanügyi rendeletekkel a magyar kultúra fejlődését megakadályozzák, ugyanakkor a tanerőkön is ütöttek mindig egyett. A magyar kuliura lelkes és becsületes kertészei, sajnos vannak köztük megtévelyedettek,— lassú éhhalálra vannak Ítélve. Alig van egy egy község, hol nem volna fizetés nélküli tauitó, vannak olyanok, kiknek kezeihez jutatták a tanítási engedélyt, de fizetés kiutalásról elfelejtettek gondoskodni. Darék tanfelügyelők és főigazgatók gondoskodnak arról, hogy ezen fiztések ne folyosittasasnak rendesen. Természetes, a tanerők kérvényekkel fordulnak felettes hatóságaikhoz. A kérvényekről rendesen egy ideig hiányzik ez vagy az az okmány, mikor mar minden meg van, az éhségtől kényszerítve megy a kilincselós s ha a kérvényező belép a tanfelügyelőhöz vagy a főigazgatóhoz, igen udvarias fogadtatásban részesül, hol mosolyogva ígérik meg, hogy rajtam nem múlik semmi, a kérvény fel van terjesztve a referátushoz vagy a liqaidaturáboz. A kérvényező megy tovább fel, ott is udvariasan fogadjak és egyben tudtál adják, hogy a kérvény még nem érkezett be, tehát vagy a főigazgató vagy a tanfelügyelő hivatalában lepi a por. A népiskolák redukálásával parallel a magyar tannyelvű középiskolák számát is csökkentették. Mindennek dacára nincs elegendő tanár nm in szappan rULiU mosópor a legjobb mosószerek I ....... , fiviriia- PHr.fi ATKÓ TPfiTVtPPír Éfi PRIPMIANN VflClPP
