Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-01 / 1. szám

■egyvenhatodik évfolyam. I. szám CsQtBrtSk, 1925, január I. I KOMABOMI l.APflK POLITIKAI JL, P. citflz»t*Al ír c«wfa"8xlovAk #«rtékbe*J Helyt*» ét vízikre peitai tzétkKIMMel: Sgéta évre 80 Kf félévre 40 X, aegyedévre SO X« Killföldöa 160 K& Efy«« **ám ár® t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA MHOS. rőas.rkeaztcí; SAÄL GYULA dl. Szerkesztő; BARAEVAY JÓ2SEF ár. ............... ■ ■ ' ■■■."■■■-S3MW. S*erkeMtő*ég és fciadóhivatid: Wádor-a, 29,, b uK *mí résiét illető közlemények, Mm­a detí isi és hirdetési dijak stb. küldendő Kési.-.okát nem adunk vissza. Megjeiioik hetenkia! háromszor: ksddp\ csOtürtökön is szemOstoi Jókai éve. Komárom, 1924. dec. 31. . Szilveszter éjszakáján megszólalnak a komáromi harangok és zúgó szavuk belekiáltja a néma éjszakába, hogy nagy év mesgyéjét léptük át. Minden templom­ban harangoznak jeléül annak, hogy test­véri láncba íogózva valamennyiünk ün­nepi éve jött el. A harangszó áthallatszik a Dunán is magyar testvéreinkhez, je­lentve, hogy itt nagy ünnepre készül az elszakadt magyarság. Száz éve egy komáromi kis nemesi kúriában jó reménységekkel imádkoztak egy jövendő életért, nem is sejtve, nem is álmodva, hogy aki születni fog, mekkora fényt fog árasztani szülővárosára és ma­gyar nemzetére. Száz év múltán nehéz várásban peregnek a napok, de elérkezik majd a nagy nap is, amelyen a világ szeme erre a kis dunamenti városkára tekint, amely nemzeti irodalmunk legr tovább és legíényesebbeQ lobogó, leg­messzebb világitó fáklyáját adta. Ebben az esztendőben fájdalmunkba feledkező, búbánatba temetkezett arcainkat felemeljük, mert ez az esztendő sok szép tanulságra oktat bennünket. Jókai eszten­dejében vissza kell emlékeznünk azokra az esztendőkre, amikor a magyar nép saját hazájában az elnyomott szolgaság keserű kenyerét ette, legjobbjaink bitón pusztultak és az osztrák börtönökben sínylették, de ekkor megszólalt a komáromi költő bűvös-bájos mesemondó ajka és mesélt a csodás keletnek ragyogó színekbe öltöztetett népeiről, melyek a szabadságért folytattak véres harcokat. És nemzete megértette allegóriáit, tudta, hogy az a szabadságáért rajongó keleti nép a magyar. Jókai lett népének tanítója, vigasztalója, a tetszhalottnak virrasztója, az ébredőnek gyámolitója, a feltörekvő nemzet szelle­mének irányitója, naggyá lendülésének büszke és boldog tanúja. Szóljatok komáromi harangok és hirdessétek a világnak, északnak és dél­nek, napkelettől napnyugatig, hogy egy szerencsétlen nemzet balsorsába az ő em­léke vegyit örömet, gyászába ez visz fé­nyességet és ragyogást. Legyen büszke mindenki arra, hogy jó sorsa magyarnak engedte születni, legyen rá büszke balsorsában is és gon­doljon arra, hogy az a sok kincs, amelyet Jókai a világnak adott műveiben, valójá­ban a magyar nemzetnek egységes és osztatlan nemzeti kincse marad. Túláradó örömmel és boldogsággal kezdjük ez évet mi komáromiak és en­nek adnak hangot templomaink ércszavú harangjai, melyek ünnepre harangoznak, Komárom legnagyobb, legszebb ünnepére. ká»i mentalitásának bélyegéi rányomta egész Jugoszláviára, nem számolva azzal, hogy az uj államba beosztott horvátok és szlovének sokkal kulturáltabb nép, mint a szerbek. A horvát parasztpárt sok borsot tört már Pasies­­n*k az orra ala és R.diccsal az élén egy pil­­lantra sem szűnik meg követelni azokat a jogokat, melyeket a háború alatt Pasica a kurvátokkal kötött szerződésben biztosított. Minthogy elnémítania R.dicsot nem lehet, bal­káni módszerrel most arra törekszik Pasics, hogy a horvát pirasztpártot föloszlassa. Hogy azután mi fog történni, azzal, ugylátszik, ke­veset törődusk Belgrad »an, hiszen a katona­ság és a szerb nacionalisták mindenre kap­­. i hatók. = Elismerik vagy new ismerik? Az ősz- j — _■■■. • —........ 1 szel, amikor a nsgy nyugati államok egymás- . SAr»«i bizottság ülése után ismertek el Szovjetoroszországot, Benes j A járási E?lZ.Oll.£*sS.g UiGÄC. dr. külügyminiszter is sietett kijelenteni, hogy Csehszlovákia ebben a kérdésben teljesen füg­getlenül jár el és novemberben már arról be­szélt, hogy Szovjetoroszországuak elismerését. a csehszlovák köztársaságnak is el kell határoznia. Igaz ugyan hogy ezen lépés megtételére francia­­ország magatartása volt a döntő és bizonyos fokig nagyzolás ritt ki Benes azon kijelentéséből, hogy az elismerés kérdésében függetlenül jár el. Most j a Rude Pravo olyan hirt korp iltál, amely sze­­j rint, Benes egyelőre más orientációt keres az orosz kérdés eldöntésére nézve és áílitóan Mus­­> soliiiihez fordul, hogy vele es az angolokkal együtt a szovjetelleni froutot megalkossa. Igaz e ez, vagy nem, szükségtelen kutatni, de az bizo­nyos, bogy ebben a szerencsétlen kérdó-ben nem mer B-nes dr határozott állást foglalni, amit egyrészt, a cseh nemzeti párt befolyásásak le­het tulajdonítani, de nem lehet tudni azt sem, hogy az örökös habozáshoz mit szól a legfőbb j Protektor^ Francmország^^^^^ -|ó# Az 0f_ j teremtésével dolgozói muukakrdvét ébroutartsa, szágos Magyar Kisgazda, Földmivea és Kisiparos hogyha mar egész n*m is, legalább egy ka­pán országos pártv^ tősége 1925. jannarö án réjnyi kenyér mindig legyen annak a munkái - d. u. fél 5 órakor Érs huj várt, a Polgári Tár- I embernek a keiben ki a jövőt vau hivatva j saskör helyiségében ülést tart. felépítem. Csodáé {.hát, ha a muBkaBság kö­| = Mapyarorszácnak nafjyobb követelése j rében ennek a kis kenyórszeletnek védelmében van Csehszlovákiától, mint amennyi a tartozása. \ disszonáns hangok is hangzottak el; annál is Köztudomás szarint most vannak folyamatban ■ inkább, mert a munkának csakúgy, mint ér­­a Csehszlovákia és Magyarország között meg- térmérőjének, a pénznek — nem szabad se­­kezdődött kliringforgalomra vonatkozó bej?- > milyen szagának lannin. .... leütések. Az eddigi bejehntésakböl megába- ; AIxm8géf 1sne\eZ]Ä4 *5dL??Jiat pitbató, hogy Magyarországnak sokkal nagyobb azt a lén^gte.enn^k látszó közlést,^ melyet {A dohánybeváltó hivatal komáromi munkások­kal egészíti ki munkáslétszámát. A hárommilliós' kölcsönügyben jóváhagyták a képviselőtestület határozatát) Komárom, — dec. 31. Komáromnak sok fájó kérdése között leg­fájóbb a munkanélkü iség kérdése, mert ennek megoldatlansága nemcsak azt jelenti, hogy a vagyoni megerősödés helyébe a nyomor lépett, hanem azt is, hogy egy földrajzi fekvésénél fogva ipari és keraskedelmi gócpontnak alkal­mas ht-iy nem m^gy természetes élethivatása felé. Ha a lakosság dolgozó rétege elégedet­len, ezt az éluiakarás ösztöne szükségképen diktálja ottan, ahol minden feltétel meglehetne egy erőteljes közgazdasági élet kifejlődésére. Ez ;k tud.iában & város vezetősége még áldozatok árán is mindenkor arra törekedett, hogy addig is, míg a város természetadta köz­­j gazdasági hivatását betöltheti, munkaalkalmak követelése van Csehszlovákiával szemben, mint a tartozása. = Radios pártját feloszlatják. A horvát parasztpárt, mely az autonómia alapján áll, igen súlyos terh i a kisebbségben levő Pasics kormánynak. Már maga az a tény, hogy a Jugoszláv parlament többségét az ellenzők képezi, a legképteienebb helyzetet teremtett a Balkán vsseő államában, melyet a béke­­szerződések soha még csak meg sem álmodott nagyságra növesztették meg. A politikában sem­mi sem változott Jugoszláviában, Pasies bal-Novotny Richárd járá3Í főnők tett a járási bi­zottság szombati ülésén a doháDybeváltóhiva­­tal és a munkásság között támadt konfliktus elintézések ép n. A bizottság ezen évzáró üléséről, melyet a volt megyeháza nagytermében tartottak, kü­­lönben részlete« tudó itásunk a következő: Délelőtt 11 órakor nyitotta meg a járási főnök a bisotíság ü é.ói, melyen Markovich Ede seoc. dem. bizottsági tagot Szász József póttair helyettesítette. Novotny elnök közli a bizottsággal, hogy Modern és olcsó ................................ ‘ n ,| TELEFON SZÁM 160. X ¥ádaXNih*a & _________________ Állandó kiállítás kül- és belföldi bútorok­ban : Legmodernebb stylus ::: Díjtalan megtekinthető' i

Next

/
Oldalképek
Tartalom