Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-12-27 / 148. szám

I«gvv»i6t5^ik ivffttlyaas* 148. uAm. Szombat» 1924. december 27.

EíMzefé«! ár cs$b-«iovák értékbe* t Mslybei (« vMékrt «stkildímí:

Sgísa évre 60 1, félévre 40 I, negyedévre 80 *■ KttUSldO. 160 K&

Egye» nán ára t 80 ff fiér „

I» O TU IT I ££ AI I- A P.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főazsrkesztő; GAÁL GYULA ár

Szerkesztő: 8ARANVAY JÓZSEF dr.

HierkeutAié| él kiadóhivatal: Nádor-«, 29.,

hovi agy > lap ixellemi ré»ét illető köaleményak, ■!*;

a hirdetőiek, előfiietén él hirdetési dijak itb. kflldeoifk Kéziratokat nem adunk vissza.

Mogislsnik helinkiiri báramnor: kstf-M cs^törtfiMüa éi tzmkttu

A politika karácsonyának angyalfia a Svehla kormány távozását hozza hírül, ami egy csöpp meglepetést sem jelent az ellenzék számára A parlament feloszlatá- : sát sem merik elrendelni és felelőtlen i hivatalnok kormányt tologatnak a helyükre a cinikus Svehla-Benes-Strbrnyék, mely természetesen a petyka játékszere lesz még sokkal hatványozottabb mértékben, j mint a mostani kormány volt.

Hogy a politikai helyzet teljesen megérett a gyógyításra, ez bizonyításra j nem szorul. A koalíció marakodása a | színfalak mögül a politikai aréna porondjára is kikerült már és Benes elérkezettnek látta az időt a cseh néppárt elleni aknamunka helyett a nyílt harcra is a Vatikán és a katolikusok elleni durva j támadással, mely pártjából indult ki. A cseh néppárt nem fog adós maradni j ezért, de a szlovenszkói ellenzéki pártok is válaszolni fognak és megértetik majd Európa köz ismert frondőrjével, hogy a csehszlovák köztársaság fennállásának hatodik éve időszerü-e kultúrharc bevezetésére ?

A kormány távozása a centralista abszolutizmus fokozottabb és kíméletlenebb alkalmazását jelenti, amely annyival kényelmesebben alkalmazható, mivel hivatalnok kormányt a parlamenti ellenőrzés sem igen feszélyezi. A demokrata alkotmánynak a hírhedt császárparagra- \ fussál való kormányzati tevékenysége a külfölddel szemben bizonyára nem fogja j igazolni az eddigi kirakatpolitikát, mely Európának a parlamentáris demokráciát ! harsogta a fülébe fanfárjaival. Fényesen fogja igazolni ezt a parlamentarizmust az ellenzék kivonulása a parlament mind- ‘ két kamarájából, azé az ellenzéké, mely a választók többségét képviseli, s amely ! ennek a kormánynak, amely a kisebbségi jogok állandó arculverésével kormányzott j eddig, nem hajlandó költségvetést adni s vele szemben a végletekig bizalmatlan.

A hivatalnok kormány fogja elbocsátani a felesleges hivatalnokok tízezreit, ez |Og ráfeküdni a közvéleményre a választások előkészítésénél egyik kezében a rendtörvénnyel, a másikban az uj sajtótörvénnyel s a mögötle álló csendőr és rendőrhadsereggel. De azt megakadályozni nem fogja tudni, hogy minderről Európa is értesüljön, hogy megtudja, mi készül és mi történik kellős közepében.

= Hlinka és a magyarok. A P. M H

munkatárs* a karácsonyi ünnepek aika mából m ginterjuvolta Hlinka Andrást, a szlovák néppárt vezérét, akihez Sí’ovenszkó au onómiájáa&k ügyében intézett kérdőit. H inka kije lentette, hos-y törh-tetlenü! rag módik Sz ovenszkó autonómiájához, am )yn-k kivivása képezi neki és pártjának legfőbb poiitikti programját. A magyrrokuak az autonom S lovenszkóhan való helyz téiől szóivá, Hlinka András kijelentette, hogy a magyarok az autonóm Silovmszbóban az ők= t m gilletö jogokat fogják élvezni, mert a szlovákok minden nemzetiségűek elismerik jogait.

= A Svehla kormány bukása. A prágai lapok karácsonyra azt a hirt közölték, hogy a kormány rövid ideig marad helyén. Svehla és kormánya állítólag már az év vég^n beadja lemondását, hogy átadja helyét egy hivatalnok kormánynak, amelynek élére Gsernyt akárják állítani. Azt is írják a lapok, hogy a hivatalnok kormány fogja előkészíteni az uj választásokat, bár ezt hivatalosan leplezik ami annál nagyobb tápot ssolgáltat arra, hogy a hivatalnok kormány feladatául az uj választásokat je ö!jék meg.

A viiágbéke alagút ja.

A La Manche esatornán építendő alagút húsz millió fontba Tterülne. Harcok az alagút Icörül.

Földrajz, történelem és politika beleid gzette a köztudatba a „spl ndid i-olalion“ fogalmát. Anglia a nagy európai kontinens északnyugati szélén, a cUrékföldtöl elválasztva tengerek és csatornák által, nyugodtan fejlődhetett és míg Európa törzsét vészes háborúk dúlták, addig Ang'iát már hosszú évszázadok óta nem érik ellenséges inváziók, földjén mm pusztított idegen hóditó. A népvándorlás viharai óta háborítatlanul frjlödh*!. Még a modern technika korában is megvédi sziget helyzete és a mostani világháború megmutatta, hogy Conan Doyle rémlátását a tengeralattjárókkal való blokádról nem lehet valóra váltani, mert ehhez olyan nagy tengeralattjáró hajőr> j lenne szükséges, amelyet egy elleaséges állam sem állíthat eló.

Anglia lappangó félsziget.

Szigethelyzetém k tehát csak előnyeit látta Anglia, amely az újkori hajózás kifejlődésével legközelebb érte a világtengereket és igy a legelső kereskedelmi és gyarmatosító hatalommá,

v.iigbirodalommá fejlődött. „Anglia csak a m kiszálló állomásunk, de a tulajdonképp Angiit az egész világ!“, ezt a mondást a tények igazolják. M"gis a 31 milliós területű birodalom részeire hu l&ua, ha magva, az angol szigetek valaha idegen uralom alá kerülnének.

P di< Anglia valamikor a geológiai őskorb n nem is volt sziget, hanem hozzátartozott a derék tóidhoz. A délkeleti angol síkság felépitésób-n teljesen egyezik a párisi medencével. A doveri pírt azonos felépítésű a calaisi francia parttal, bizonyságául annak, hogy a két partot egykor krétarétegek kapcsolták egybe, meiyrt a tenger állandó ostroma kirágott. A kel-ti p rt széleit mosó Északi tenger is későbbi ereF tü, errefelé a germán alfölddel függött ö>BZ8 Anglia. Ennek a tengernek az átlagos mélys ge mindössze 50 m., sőt a heriDgfogásról hires Dogg< r pad mindössze 13 méternyire van a viz színe alatt. Ha a tenger talaja csak 30 métert emelkednék, akkor Anglia és a kontinens szárazföldi kapcsolata újra létrejönne. Ezért nevezi a nagy francia geográfus, B clus, Angliát lappangó félszigetnek.

A csatorna jelentősége.

Angliára különösen fontos történelmének egész folyamán a csatorna melletti fekvése, mivel a csatorna átlagos 31 km. szélessége mel- 1 tt Angliához itt esik legközelebbre a szárazfö d. Az áthajózás az európai partokról mindössze másfél óra. A csatorna keskenységo okozta, hogy mindkét partján normannok telep^dt k le, ami először Anglia és Franciaország dinasztikus kapcsolatát hozza magával, később évszázadokra m nö harcokat és ellenségeskedést hozott létre Anglia és Franciaország között. Es a tény irányította Nyngatenrópa egész történeti fejlődését. Napoleon agy akarta megsemmisíteni a gyűlölt ellenséget, hogy a csatorna európai partjának minden sztratégiai pontját kiépíti Anglia ellen. Különösen Antwerpent tartotta fontosnak, amely francia katonai kézben „állandó tör lenne Anglia szive ellen.“ A két ellenség között a súrlódási felületek a legújabb korban megszűntek, a legutolsó ellentét a Faschoda puccs alkalmából vo't, a két nagyhatalom között politikai szövettség fejlődött ki. A csatorna sztratégiai jelentősége tehát szünóben van és a kereskedelmi kapcsolatok kerekednek felül.

Az angol parlament az alagút építéséért.

Néhány héttel ezelőtt MacDonald az alsóháznak mintegy 400 tagú küldöttségét fogadta, amely joggal hivatkozhatott arra, hogy az egész Anglia kívánságát tolmácsolja, amely a caatoraa-alagut megvalósítását várja.

Ezzel a d putáeiózáss&l, amely a legtiunepélyesebb keretek között ment végbe, & 100 évűéi idősebb terv a megvalósulás döntő stádiumába lépett.

Napóleon vetette fél a tervet.

Egy évszázaddal ezelőtt Angliának leg-Modern és olcsó

TELEFON SZÁM 160.

Viszontelárusitók és magánosok legolcsóbb bevásárló helye. Kívánatra árjegyzéket14 kü lelökj