Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-12-25 / 147. szám

lSLolrial. _______________________„Komáromi Lapok“ érzésével. Érték volt akkor is, mikor már ál­­kdtrii hem tudott, csak őrködni és irányítani. Az életrajzból kiáradó szereiét és lelkese­dés, amely azonban miben sem korlátozza az iró objektív kritikáját, teszi a* könyvet kedves és szép olvasmánnyá. Senki sem látta oly kö zelről Bebfhy alakját, mint Kéky Lajos, aki élete végéig mellette volt Senki se volt hiva­­tottabb e könyv megírására, mint ő, aki áhi tattal szemlélte a magasan ívelő írói pályát zenitjén és szomorú szívvel nézte annak hanyatlását, könnyes szemekkel elmúlását. Kéky könyve, nagy nyeresége irodalom­történetünknek és óriási fejlődés korábbi élet­rajzaihoz képest a látókör szélessége, az Ítélet biztossága és a jellemző vonások kiemelése tekintetében. A. Gy. Itti Sons lse: Műinek ? -(Regény. Gömöri Zoltán kiadása, Rozsnyó nagy 8°. 243 1.) A Nélkületek ? egy sebzett leánysziv ver­gődése, melyből erős elhatározás és kemény, dacos akarat születik. Megélek a magam ere­jéből is, nélkületek! Tudniillik, férfiak nélkül. Az eszes és igen szép Ernőd Hellát mindenki kényezteti, az egész kisváros diákságának, sőt tanárainak a fejét is elcsavarja, de túlzottan reális életfelfogása, elbiiottsága szépségében és okosságában magasabb körök gazdagságának meghódítására ösztönzi, hogy élhessen és él­vezhesse az életnek a szegények számára elér­­hetlen szépségeit. Nem is a család neveli bele ezt az ösztönös vágyat, hanem az élet, mely­nek árnyas oldalát ott látja a nővére házassá­gában, aki egy falusi fáradt és goromba kör­orvos felesége és pár év alatt három gyermek elhervadt anyjává lesz. A jó alkalom hamar adódik, Hella a Tátrában tölt egy nyarat és a szépséges kis teremtés, akiben raffinált számitó és színészi képessége is van, egy milliomos képviselőt hó­dit meg; Lontoy, Európát végig flörtölte ugyan, és negyven esztendős, de gazdag, nagyon gaz­dag . . . Hella boldog, mert elérte célját. A boldogságát sokon megirigylik, megindul az intrika, amelyben Lontóy vén kisasszony test­vére és Berkenyésné, Hellának irigy és üres lelkű rokona viszik a főszerepet. Céljukat el­érik és Lontóy lelkiismeretlenül és férfiatlanul összetör egy leányszivet. Hellát lesújtja a csa­pás, de kiegyenesedik és elhatározza, hogy mégél a maga emberségéből és munkájából — nélkületek férfiak ! Orvosi pályára lép és azt kitünően elvégezve, Berkenyés professzor balatonmenti szanatóriumában lesz tanársegéd. Annak váratlan halála után pedig a szanató­rium tulajdonosa. Érett szépség és csupa ko­molyság. Kitör a világháború és a szanatóriumból hadikórház lesz. Ide kerül Lontóy őrnagy is, egykori vőlegénye, akit súlyos lábsebével meg­operál, de közeledését hidegen utasítja vissza, mert a beteg tisztek közül egy százados nyeri meg tetzzését és szerelmét is. Záró Dezső szá­zados szerelme sem képes hivatásától elvonni az erős lelkű Hellát, az a harctérre megy visz­­sza és arra kéri, hogy ne Írjon neki levelet. Talán még mindig nincs tisztában magával, hogy ez az igazi ? Hella fáradságát kipihenni a Tátrába megy téli kúrára, ott van nevelt fia, Berkenyés Bandi önkéntes ski tanfolyamon és éppen Záró Dezső a parancsnoka. De váratlanul Lontóy is oda érkezik és ki akarja erőszakolni Hella sze­relmét, de Hella megvetéssel utasítja el. Ezért öngyilkossá lesz. Szerencsére közel van Záró, és most már csakugyan meg is lehetne a' há­zasság, de Hella még mindig nem hajlandó, mindaddig, míg Bandi a harctéren van. Záró­val mennek ki a Piave mellé és onnan jönnek vissza sebesülten és halálra fáradtan. A két szerető szív összedobbanhat és elindul a piros rózsákat vivő fehér hajó a szerelem révébe. Hella alakja sok szeretettel és melegség­gel van megrajzolva a regényben, talán sok is a him, melyet ruhájára rávart és becéző kezé­vel megsimogat rajta, a kisleány léhasága el­tűnik belőle s az akarat legyőz mindent, mikor a kivadászott jó parti felbomlik. Talán túlsá-Íosan kemény is második vőlegényével szem­en. Lelkileg nem megokolt kacérsága Lontóy­vál Vőlegénye jelenlétében, aki kihallgatja a szerelmi vallomást, annak erélyes elutasítását és meglesi fájdalmas és igaz könnyeit. A Hella­­féle büszke lelkek, akik ismerik a saját érté­küket, ilyesmit nem tűrhetnek el. Záró Dezső jellemzése nem elég egyenletes, nem látjuk annak a férfinak, akinek szeretnők látni, aki meghódítaná és lefegyverezné az erős akaratot a maga erősebb akaratával. U hódol meg Hellának, aki végűi megadja magát az asszonyi sorsnak és belátja, hogy „nélkületek'', férfiak, nem teljes az élet öröme és szépsége. Néhány széles vonással megrajzolt alakja a regénynek a szerző élesen látó szeméről és kitűnő megfigyeléséről tanúskodik. Bertókh körorvos munkában és gyermekei ápolásában elfáradt felesége milyen igaz és valószerü alakjai az életnek. A háború képe, a hadikórház, a megvakult katona, eleven színfoltok a képea, amelyek a realizmus erejével hatnak. Stílusa vonzó és könnyed, igen sok az elbeszélése és mondanivalója, meseszövése ügyes és könnyed, egyenlő értéke a képzelet és érzés ereje, mely kellemes olvasmányá teszi a regényt. Néha kiütközik az asszonyos gon­dolkodás, mely a részleteket figyeli meg job­ban, de ez a lényeget nem befolyásolja ked­vezőtlenül A nyomdának korrektora rengeteg sajtóhibát hagyott a könyvben, mely önálló útra tért irodalmunknak nyeresége. Amit az is bizonyít, hogy az utolsó példányig elfogyott és sehol sem kapható. A. Qy. (*) A Jókai Ejjve ölei Jókai-óda pályá­zatának ersdmr nye. A Jókai Egyesület irodalmi biiottsága a napokban bírálta el a Jókai Egye­sületnek Jókai Mór emlékét dicsőítő alkalmi vers pályázatára beérkezett költeményeket. A pályázat úgy mennyiségileg, mint eredmény szempontjából kielégítő, amennyiben 19 pályamű érkezett be, ezek közt több abszolút irodalmi értékű darab. A bíráló bizottság beható tanács­kozás után az első dijat (300 K) az „Arany­ember“ jeligéjű: fókái szelleméhez cimü költe­ménynek Ítélte oda, mely magasan szárnyaló lendületével, nemes páihoszával főképpen sza­valásra lesz igen alkalmas, szerzője Borka Géza dr. komáromi főgimnáziumi tanár. A második díjjal (200 K) a „Még jönni fog, ha jönni kell.. „ jeligéjű Jókaihoz cimü költeményt jutalmazta, amely költői stílusával, zengő ritmusával meg­­vesztegáiö hatást gyakorol a hallgatóra. A vers I szerzője: Tamás Lajos, Pozsony. A har- I madik dijat (100 K) a „Semper idem“ jeli­géjű költemény nyerte, amelynek súlyos gon­­j dolataiban erős nemzeti érzés lüktet. A vers { szerzője ismert nevű és nagytehétségü poétánk: i Ölvedy László. A Jókai Egyesület ezeken kívül több pályaművet dicséretre érdemesített. A pá­lyadíjnyertes költeményeket az egyesület kiadá­sában megjelenő fókái Emlék- könyvben közli, I amely gazdag tartalommal, az összes reprezen­táns magyar irók közreműködésével a centen­­nárium ünnepére jelenik meg. (*) A qyermeki lólek. Bognár Cecil dr. komáromi főgimnáziumi tanár, a budapesti tu­dományegyetem magántanára, a jeles filozófiai iró uj könyve jelenik meg A gyermeki lélekről a berlini Voggenreiter cég kiadásában. A ki­tűnő szerző, aki a Magyar Gyermeklanulmányi Társaságnak is munkás tagja, hosszú évek meg­figyelési és kísérleti anyagát bocsátja közre a könyvben, mely a gyermek emlékezete és fan­táziája, a gyermek, mint költő, az erkölcsi ne­velés és a szuggesztió szerepe a nevelésben, a gyermekek hibái, a szülők hibái, a cserkészet nevelő hatása, végül a magyar gyermek lélek­­rajzáról rajzol pontos és megbízható képet. A tudós iró, kinek ez ötödik lélektani munkája, ezzel a könyvével, annak fényes megfigyelései­vel, finom elemzésével olvasmánynak is érdekes munkát nyújt a magyar közönségnek, mely nyeresége gyanánt üdvözölheti a munkát, bő­vebb Ismertetésére annak idején visszatérünk. Az a félelmetes másik. Ki vagy, te félelmetes idegen, Akit költőnek nevez a világ, Aki megmozdulsz lelkem rejtekén, Mint vulkánban a tűz? Ki vagy, Ki lelkem fáit tompán zúgatod, Mig nem melódiába fo£ áz erdő? 1924. áóáwnaber H Ki vafcy, ki elzsongni nem hagyod A szivem sebeit, S lelkem halottait Tetnététlenül hagyni readeled? Ki vágy? Hogy lehet, hogy igy úrrá lettél rajtam Hogy ajtóimon ninas számodra zár, S kopogtatásod ha nem hallanám, Döngetni kezdesz ?! Ki vagy, Hogy nincs számomra oly hatalmas ur, És nincsen oly imádott valaki, Hogy meg ne szakitnám a szót vele, Ha te kívánsz beszélni? Ki vagy, Hogy szivem véréből táplálkozol És nagyra nősz, És éjjeleim álmát elveszed És ha ölembe nyugtatnám kezem, Sziklákat hengeritní kényszeritsz, Mik a hegyről a völgybe visszahullanak?' Ki vagy, ki meggyötörsz és üdvözitsZ? Ki vagy, ki vagy ? 1 Végvári. ' * Vasárnap, december 28 án'esfe 8 órakor a Kalturház szinhháztermaben színre kérni Szijj Ferenc dr. pályázaton első helyen dicsé­retet nyert népszínműve : „JULIS» Helyárak: I. hely 8 K, II. hely 7 K, III. hely 6 K, állóhely 4K Jegyek dec. 26 tói előre vált­­hatók Spitzer Sándor nádor-utcai könyvesbolt­jában és elóadas napjain este 6 órakor a Kulturházban. Az ojdonságot Januar 1-én meg­ismétlik. SZÍNHÁZ (A Jókai-centanárium és a budapesti szín­házak.) Jókai centenárium bizottságának szín­házi albizottsága első ülAsén a fővárosi és vidéki színházik ejntenáris Jókai-eiőadásaiva! foglal­kozott. Az ünnepélyek sorát a Nemzeti Színház kezdi meg, még pedig az évforduló napján a Szigetvári vértanuk előadásával. Az utána kö­vetkező napokban pedig a Magyar nábobot adják elő Hevesi Sándor dramatizálásában. Azonkívül pedig *gy Jókai matinét is rendeznek vagy a Nemzeti Színházban vagy a Kamaraszínházban. A szezon folyamán azonban nj betanulásban színre kerül az Aranyember. Az Opera egy kó­­sőböi dátumon a Cigánybáró felújítását adja ünnepi előadásul A vidéki színházak az évfor­duló napján mind Jókai darebot játszanak. Külön előadást rendez Jókai emlékére az Országos Szinművészeli Akadémia is, amely három darab­­részleten kivül főleg Jókai Urai költészetéből matat be érdekes szemelvényeket, A Zenemű­vészeti Főiskola pedig hangversennyel vesz részt az ünnepségeken. (Bánhegyi Ilona megválik a színpadtól.) Bánhegyi Ilona, a Faragó társulat kedves dráma­­művésznője, aki különösen az Antóniában ara­tott emlékezetes sikert, eljegyezte magát Pola­­csek Károly hajóállomás főnökkel. Fórjhez­­menetelével egyidejűleg Bánhegyi megválik ta színpadtól s Rimaszombatra már nem is követ e a társulatot. Komáromba költözik s január 1-éu tartja meg az esküvőjét. — A művésznő távo­zása vesztesége lesz a társulatnak s az egész szlovenszkói magyar színészetnek. Csak az a vigasztaló, hogy ezek a színpadtól való megválá­sok rendszerint igen átmenetiek szoktak lenni, rendszerint nem tndaak megválni a színpadtól s nem tartjuk kizártnak, hogy egy esztendő malva Bánhegyi Ilonkát, már mint boldog asszonyt, fogjuk a színpadon viszontláthatni. — (Homonnay Rezső elhagyta a Faragó­társulatot) Homonnay Rezső, a Faragó-társalat hősszerelmese az elmúlt héten feleségével Víz Juci énekesnővel együtt gázsidifferencia miatt megvált a társulat kötelékéből. Hirtelen távozása nagy komplikációkat okozott a társulatnál, mert a műsorba már be volt állítva. E héten minden szerepében Faragó igazgató volt kénytelen be­ugrani. Egyébként legiakább Nómethy Zoltán, a társulat fiatal drámai színésze fogja szerepkörét betölteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom