Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-25 / 147. szám
1924. december 25. »Komáromi Lapot« 13 oldal Julis. (Réwlet Siijj Ferenc dr. legközelebb színre kér815 színdarabjából.) I Felvonás. Falusi szoba. A függöny felgördültekor Sándor az aszta! teritetlen végénél ül és levelet ir. 1. jelenet. Sándor, Rostáné. Sándor (kikiált) Édesanyám, gyüjjön be! Kész a levél. Rostáné (bejön). Minden benne van ? Sándor. Minden írja alá. Rostáné. Az is, hogy a Zsömlye üszőt eladtuk ? Sándor. Az is. Rostáné. Meg, hogy árpa nem termett ? Sándor. Benne van. Rostáné. Hát az, hogy mit álmodtam róla ? Sándor. Minek volna már azt is megírni I Rostáné. Hát csak ... ezért, hogy tudja. Sándor. Aztán mit nyer vele, ha tudta is? Rostáné. Hogy vigyázzon magára, mer’ valami veszedelem fenyegeti. Sándor. Édesanyám, nem hisz ám a Lajos abba, amit az álmoskönyv mond. Ros’finé Pedig az igaz; mer’ amit én álmodok, az mindig beteljesedik. Sándor. Eh, én ilyen babonaságot nem írok bele. írja csak alá édesanyám, igy fs jó lesz a’. Rostáné. Hol is van az ókulárém ? (A »ubloton megtalálja, fölteszi és leül az asztalhoz és írni készül.) Hát mit Írjak ? Sándor. Csak annyit, hogy: anyád. Rostáné. No persze, csak úgy, hogy az anyád! Az én drága jó fiamnak ! Hát mit tud abból? (ir, lassan, öregesen.) Sándor. Hiszen én már mindent beleírtam; azt is, hogy tisztöljük csókoljuk mindnyájan. Rostáné (befejezte az írást). Itt van, no. (Sóhajt) Az én édes fiam 1 Mikor is látom őtet megint? (könnyeit törütgeti). Sándor, (olvassa, amit Rostáné irt) „Csókol szerető anyád, Szekeres Örzsébet“ (nevet) No, ezt biztosan megérti. Rostáné. Csak jönne már az apátok. Hadd írná az is alá. (Kivül, az ablak előtt Rosta vonul el.) Sándor. Jön is már, ni, 2. jelenet. Voltak. Rosta bejön és leül az asztalhoz. Rostáné. Hol jár kend már olyan sokáig? Kész a vacsora. Sándor. Meg a levél is. írja rá kigyelmed is a nevét. (Nyújtja a tollat Rostának.) Rosta (kedvetlenül). Lajosnak küditek? Sándor Annak. Rosta (mereven). Nem irom oda a nevemet. Sándor ) (egyszerre) Nem-e ? Miéit ? Rosta Mer’ hallottam valamit. Rostáné Lajosról ? Rosta (bólint). Ühüm. Rostáné (hirtelen). Jézusom, meghalt ? Rosta. A’ nem. Sándor. Hazagyün ? Rosta. A’ se. Rostáné. Mondja má’ kend, rossz vagy jó ? Rosta. Nekem rossz. Rostáné. Mi az má’ no, bökje ki má’I Rosta. Hát a’, hogy belegabalyodott vaam hm - . i Rostám. Úristen! Engedetlenségbe . .. szökésbe ?... Jaj istenem, becsukják ... agyon- Ilvik ? ... Rosta. Nem a’. Sándor. Inkább hiszem, hogy valami mulatozásba vagy adósságba csöppent bele’. Rosta, fii re. Rostáné. Ejnye, mi az hát ? Mibe gabalyodott belé, no ? Rosta. Hát valami cselédbe, nol Rostáné. Jaj de megijedtem, azt hittem, hogy valami nagyobb baj történt. Rosta. Ölég nagy baj ez is. Sándor. Mér’ volna ez olyan nagy baj? Iszen férfi még hozzá katona U, huszár; most van itt az ideje, hogy ficánkójjcnt Rostáné. Ha nincs tovább, akkor talán nem baj. Máj’ kigabalyodik. Rosta. Háiszen ippen az, hogy tovább fs van. Rostáné (megütközéssel) Gyerek is? Rosta. No csak a’ kőne mégl Le is törném akkor Lajosnak a derekát 1 Hanem megígérte neki, hogy elveszi. Rostáné. Ej, ej, ez a gyerek, ez a gyerek. (Kimegy.) Sándor. írja hát alá apámuram is ezt a levelet, hadd küidjem a póstára, mei’ mindjár’ este lesz. Rosta. Nem én! Még csak látni se akarom azt a kölyköt, ha ilyen bosztohó. Sándor. Tudhatja kigyelmed, hogy hirfelen természetű volt a Lajos mindig, de azért nem rossz gyerek am az. (Félre). Éppen olyan, mint az apja. Rosta. Hát írd belé, hogy el ne merje venni azt a lányt! Akkor aláírom a nevem. Sándor Ugyan már, hogy imám bele? Háiha nem is igaz az egész? Rosta. Akkor csak kűdd el igy. Mer’ igaz a’. Sándor. Ki mondta kigyelmednek ? Rosta. Rigó Panni látta őket együtt a városban, aztán beszélt is a leánnyal. Sándor. No, akkor bizonyosan nem igaz, hanem csak afféle rigófütty; hát nem tudja kigyelmed, hogy a Rigó Panni minden második szavában hazudik? Rosta. Nekem nem mer hazudni. Sándor. írja már alá. Rosta (mérgesen az asztalra csap). Nem irom alá, no! Nekem nem köll az a lány! Sándor (fölkacag) Persze, hogy nem kigyelmednek köll, hanem a Lajcsinak. Azt hiszi, hogy kigyelmed köllene annak a leánynak, ha ugyan igaz ez ez egész história ? írja alá no I (Rostáné behozza az ételt s az asztalra teszi.) Rosta. Azt mondom, Sándor, ne mérgesíjj annyit. Elmegy az a levél úgy is. Sándor. Jó, én nem bánom. Rostáné. Itt a vacsora. — Sándor (kiált). Eszter! stb. stb,________ Meinyilt a Köpni litó magái osztálya. Losonc, 1924 december 23' (ESŐ.) A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodája a pártok vezetőségeivel történt megbeszélések után és az ő hozzájárulásuk és meghatalmazásuk alapján, megfelelő előkészítő munkálatok után, Prágában külön osztályt létesített, amely most kezdi meg működését. A központi iroda prágai osztályának fontosabb feladatai a következők lesznek: A pártok törvényhozói munkájának érdemleges előkészítése, a napirenden szereplő törvényjavaslatok állandó tanulmányozása, valamint a közönséggel való megismertetése. Ide tartozik különösen az állami költségvetés földolgozása és a készülő költségvetésbe a szlovenszkói és ruszinszkói nemzeti kisebbségek kulturális és egyéb céljaira igényelt tételek fölvételének kieszközlése. A központi iroda prágai osztálya akár saját kezdeményezésére, akár a pártoktól, szervezetektől és egyes emberektől érkező indítványok alapján a kormány által benyújtott törvényjavaslatokhoz módosító, illetőleg kiegészítő indítványokat fog készíteni és elő fogja készíteni a kezdeményezési törvényhozói munkát. A központi irodához beérkezett panaszok alapján azonkívül interpellációkat és kérdéseket fog előkészíteni, valamint ezeket a bel- és külföldi sajtó utján ismertetni fogja. A sérelmi anyag gyűjtése, amelyet eddig a losonci Központi Iroda végzett, lényegében a prágai osztály hatáskörébe kerül, miután a szükséges adatok Prágában könnyebben beszerezhetők. A Központi Iroda prágai osztálya módját fogja találni annak, hogy az ebben az államban élő többi nemzeti kisebbséggel, különösen a szudétanémetekkel való kapcsolatokat elmélyítse, nemcsak politikai, hanem társadalmi és gazdasági téren is. Ennek érdekében a központi iroda vezetősége máris összeköttetésbe lépett a különböző német politikai, kulturális és gazdasági szervezetek vezetőivel. A központi iroda kötelességének fogja ismerni, hogy olyan hatályosaknak bizonyult szervezeteket és intézményeket, amelyek a németek ellenálló erejét fokozni alkalmasak, megfelelő tanú1 mányozás után, alkalmas formában és keretek között szövetkezett ellenzéki pártjainkban tömörülő nemzeti kisebbségek részére is életre hívjon. A prágai osztály kötelessége lesz a szlovenszkói helyzetről, különösen pártjaink közvetlen céljairól és küzdelmeiről a csehországi sajtót, elsősorban a német sajtót kellőképen informálni, hogy a politikai barátságot ezáltal is szorosabbra forrassza. Kötelessége lesz továbbá a külföldi sajtóval is összeköttetéseket teremteni és a külföldi közvéleményt az igazságnak megfelelően és tárgyilagoson tájékoztatni nemzeteink helyzetéről. A külföldi sajtó informálásánál természetesen gondot fogunk fordítani arra, hogy a magyarországi közvélemény az itteni állapotokról, de elsősorban a csehszlovákiai magyarság helyzetiről tiszta és igaz képet kapjon és állandóan tájékozódhassék a ni küzde meinkről. Ezt az utóbbi tevékenységi kört különösen fontosnak tartjuk, mivel a különböző országokban szétosztott magyarság nemzeti és kulturális egységének biztosítása és fönmaraddsa csak úgy lehetséges, ha egymás helyzetéről és célkitűzéseiről közvetlen tájékozódási lehetőségeink vannak. E célból keresni fogj'uk az öszszes fontosabb magyar lapokkal — pártállásukra való tekintet nélkül — a közvetlen öszszeköttetés megteremtését. Reméljük, hogy a magyarországi elvadult politikai ellentétek között, amelyeket oly nagy fájdalommal szemlélünk, az ottani magyarság velünk szemben való egységes felfogását mégis megőrizte. Ugyanezen szempontok által vezéreltetve, keresni fogjuk a közvetlen érintkezés! az utódállamok magyar sajtójával is. A prágai osztály az ellenzéki sajtóosztály : (ESŐ.) utján informálni fogja a közvéleményt különösen a kormányhafóságok fontosabb állásfoglalásáról, a bíróságok elvi jelentőségű döntvényeiről, slb. A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligának minden munkájában rendelkezésére fog dllani a prágai osztály, különösen a szükséges í anyag beszerzése tekintetében és elő fogja mozj ditani, hogy Csehszlovákiában a létező többi ! ligával, valamint a brüsszeli központtal a megfelelő érintkezést lebonyolítsa. A pártjainkban tömörülő nemzeti kisebbségeknek jogsegélyt is kíván nyújtani a prágai osztály Egy jogvédő központ létesítése Prágában már régen érezhető, égető hiány. Tudvalevő, hogy a pozsonyi minisztérium hatásköre 1 állandóan csökken és ma már csak egy közvetítő posta szerepét látja el. A felek ügyeiben a legfőbb döntés Prágában történik, hasonlóképeR a prágai közigazgatási bíróság határoz egyes feleknek és szervezeteknek, valamint intézményeknek a hatóságokkal szemben fölmerült jogvitái ügyében. Prágában vannak a pénzintézeti központok, a különböző nagy vállalatok is. Ezeknek az ügyeknek egy részét eddig a parlamenti klubtitKárság is intézte, azonban egyéb technikai elfoglaltsága miatt azokat rendszeresen ellátni képes nem volt. A közönség tájékoztatására közöljük, hogy az elvi jelentőságü, továbbá közérdeki ügyeket (például pártok memorandumai, kérvényei, akciói, sajtóügyek, egyesületek és önkormányzati testületek ügyei, iskolai és egyházi ügyek, valamint a közgazdasági intézmények politikai jelentőségű ügyei) a prágai osztály teljesen díjtalanul, csupán a készkiaádsok megtérítése ellenében, fogja ellátni. Egyes embereknek olyan ügyeiben, amelyek ügyvédi képviselet nélkül nem intézhetők el, a prágai osziály készséggel fog ügyvédet közvetíteni a feleknek, kivételes méltánylást érdemlő esetekben és közérdekű ügyekben gondoskodni fog a díjtalan képviseletről. A prágai osztály programjába fölvette a prágai magyar diákság megszervezését is, természetesen felekezeti különbség nélkül és szomorú anyagi helyzetük javítása érdekeben alkalmasaknak mutatkozó akciókat fog indítani. Az imént körvonalazott hatáskör — magától értetődően — nem meríti ki az osztály programját, hanem inkább csak egyes példákat j ragad ki, mert hiszen hasonló szervezeteknek I hatáskörét mindig a felmerülő szükségletek és i problémák szabják meg. Hisszük azonban, hogy i ez osztály létesítésével nemzeti kisebbségeink ! értékes intézményt nyernek és hogy az mükö[ désével igazolni fogja szokat a reményeket, j amelyeket mi létesítésekor hozzáfűztünk. A prágai osztályt Flachbarth Ernő dr., í mint a központi iroda helyettes igazgatója fogja | vezetni. Mivel az osztály része a központi iro! dának, természetesen a központi iroda igaz* gatójának Petrogalli Oszkár dr.-nak irányítása
