Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-25 / 147. szám
1924. december 26. »Komáromi Lapok« 11 «Idái — Közbirtskossági birtokterűfeUk zár alá ; vétele. A föídmivelésügyi miniszter a parlament- : ben törvényjavaslatot nyújtott be a lefoglalási ‘ törvény novellálása iránt. A törvény 3-ik cikkelye 1 szerint ugyanis a lefoglalt birtokoknak azon ré- • szei, melyek közbirtokosok tulajdonát képezik, I zár alá nem vehetők. A benyújtott novella ilyen ' birtokorészek zár alá vételét is megengedi. Hév ! szerint szó van az árvái uradalomról, mely , 38000 hektárt foglal magában. Az uradalom 76 i százaléknyi részben szlorenszkói illetőséggel biró ; magyar urak tulajdona, 246 százaléknyi rész- j ben állami tulajdon és nagyon kis részben magyar ! állampolgárok tulajdona. Egészben véve mintegy I száz közbirtokosnak van része benne.' Ha a be- j nyújtott novella törvénnyé válik, az uradalom j fölparcellázásának nem lesz többé akadálya. Menyasszonyi kelengyék és vászonáru szükségletével bizalommal forduljon a közismert Ehrenfreund Jenő fehér nemükészitő céghez Bratislava, Szárazván» 7. szám. {Volt Frigyes főherceg utca.) — Asazonyhaboru Varya Sándorné és Kovács Borbála kéméndpusztai lakosok össze vesztek. A vita annyira eldurvult, hogy Kovács Borbála a kezében volt kannával többször főbesuj tóttá ellenfelét, majd a hajába markolva alaposan megtépázta. Testi sértésért állítják bíróság elé. — Tüzek. Kiskeszin leégett Czibula Ferencné 90 métermázsa szénája A kár 600 kor. — Farnadon Nagy Lajos pincéje pusztult el egy tűzvész alkalmával A kár 2200 korona. — Karván Pollák István községi pénztáros 3000 korona értékű takarmányát pusztította el a vörös kakas. — Nagyobb tűz volt Barton Morvái Péter portáján, hol egy csűr és sok takarmány égett meg. A kár 37 000 korona. Miután a tűzet majdnem minden esetben gyújtogatás okozta, erélyes vizsgálatot indítottak, hogy a tűzvészek keletkezéseinek körülményeit felderítsék. — Kicsinden tűz pusztított Konc Vince és Konc Ferenc lakóházaiban. A kár 3000 korona. A tűz keletkezésének okát kutatják. Mielőtt kapácsonyi bevásárlásait eszközölné, tekintse meg SALAMON LIPUT f ehérnemükészitö e» vászonáru cég Bratislava, Mihály-u. II, alatt levő kirakatait és meg fog győződni, hogy ajándékokat az összes fehépnemQekben, valamint auztalnemttek, vész • nak, sifonok és zsebkendőkben, Ízléses és jó minőségűt, nagyon olcsó áron vásárolhat. A rnélyan leszállított karácsonyi árak már november 20-tól érvényben vannak. 717 — Ágyneműt toptak. Kétr.énden, Bácskai Imre lakásából az ablakon keresztül elloptak két dunyhát és hat fejvánkost. A lopást valószínűleg cigányok követték el. A nyomozás megindult. v — Kézrekerült k. Nemrégiben ellopták Hayn Jakab lévai lakos 1500 korona értékű kerékpárját. A tolvajokat Hec Pál lévai és István Benó garamszentgyörgyi lakosok személyében kinyomozták és letartóztatták Ezek bevallották, hogy a lopott kerékpárat Bátorkeszin eladták Erent Józsefnek 150 koronáért. A csendőrség az orgazdát is letartóztatta és átadta a bíróságnak. — Az útlevelek egyszerűsítése. A belügyminiszter hozzájárult az égeri ipar- és kereskedelmi kamara ama javaslatához, hogy az útleveleken alkalmazott be- és kilépést igazoló bélyegzők a lehető legkisebb formájuak legyenek. Ezáltal nagy hely megtakarítás történik. Azt is hangoztatják, hogy az útlevelek mostani alakját megváltóztatják, sokkal erősebbekké, bővebb oldalszámuvá teszik a kis könyvecskéket, ami főleg a sokat utazgató közönségnek esnék jól. — Kirabolták a gutái zsidó templomot. A gutái Zfeidótemplomban a múlt hét egyik éjjelén betörők jártak és az ott levő értéktárgyakat: thoradíszeket, ezüst serlegeket stb. ellopták, sőt a fali nagy órát is elvitték, róla as összes rezeket leszedték és magát az órát a templomtól nem messze, egy kertbe dobták. A csendőrség erélyesen kutat az ismeretlen tettesek uián. — Baj az uj név körűi. Lőwy Móric áttér a református hitre és ezen alkalomból igy szól hozzá a lelkész: — Ön tehát a keresztségben uj nevet akar. Választott már egyet magának? — Igenis kérem, szeretném felvenni a Luther Márton nevet. — Nana, — szólt a lelkész — az illetlen dolog volna. De hát miért akarja pont ezt a nevet ? — ügy gondoltam kérem, hogy akkor nem kellene a ruháimban megváltoztatni a monogrammot. — Ha a cápa .ugat*. A cápát horvátul „morski pás“ nak, azaz tengeri kutyának hívják. A minap Krk sziget közelében a halászok egy óriási, 5 méter hosszú cápát fogtak A szörnyeteg súlya meghaladta a két tonnát. A halon több sérülés nyomai voltak láthatók, mire a halászok érdeklődni kezdtek a környéken, ki sebesitett meg cápát. Egy öreg botanikus professzor, aki ott nyaralt, erre előadta, hogy ő nem bir aludni, annyira ugatnak a cápák. Az öreg professzor nyilván a „tengeri kutya“ elnevezés miatt hallucinált. Az óriási cápát Zágrábban kiállították. — Tahenet loptak. Ipolyszalkán ismeretlen tettesek egyik éjszakán elloptak Romanik Julia istállójából egy 5000 korona értékű tehenet. A nyomozás szálai Magyarországba vezetnek. IRODALOM. Beöthy Zsolt. ’ (Irta: Kéky Lajos. Költők és írók. Élet és jelj lemrajzok az irodalom köréből. A Kisfaludy ; Társaság megbízásából szerkeszti: Ferenczi i Zoltán. Budapest, Franklin Társulat, 8°, 256 1) A Kisfaludy Társaság Költők és írók cikl lusában, melynek megindítása is Beöthy Zsolt I nevéhez fűződik, értékes életrajz jelent meg j róla, a Kisfaludy Társaság volt elnökéről. A dolgozat szerzője Kéky Lajos a m. kir. színművészeti akadémia tanára, Beöthy jeles tanitj ványa, aki életében igen közel állt hozzája és évek során át mellette dolgozott. A mes!érnék a hálás tanítvány állít emléket az életrajzban, ! melynek minden sorából a szeretetteljes ragaszkodás cseng ki. Ebben a könyvben szerzője Beöthy nagy lelkét és szellemét rajzolja meg és munkájában kezét, tollát szive irányította. Beöthy Zsolt pályájából a gyermekkor és a pályakezdés, szépirói munkássága, tanári működése, tudományos munkássága (irodalomtörténet, dramaturgia, esztétika), utazásai, irodalmi vezérsége, a pálya vége, végül embeil és írói képe találnak a könyvben méltatást. A Beöthy család egyike Komárom régi nemes családainak, mely itt élt egy évszázadon keresztül és gabonakereskedéssel foglalkozott. Édes atyja, Zsigmond, ügyvéd, Komárom követe, a bírói pályára lép és magas méltóságba I jutva Komáromban fejezi be életét. Édes anyja Ferber Karolina, Szinnyei Józsefnek volt a testvérnénje. Beöthy Zsolt Budán született, 1848. j szept. 4 én, hol édesatyja az első felelős mí! nisztériumban vállalt hivatalt, de pár hónap múlva Komáromba költözött az ostrom elől. Beöthy Zsolt azonban élete végéig Komáromot tartotta szülővárosának ; a város üdvözletére ezeket a sorokat Írja: „Én mindig Komáromot vallottam és fo^om vallani szülővárosomnak. Igazi szülőföldünk az, ahol lelkünk megszületik.“ Melegen és hosszasan foglalkozik a könyv l az ötvenes 4vek Komároméval, annak alánjaival és ebben Szinnyeinek Bach korszak cimü emlékezései szolgáltatnak bőséges adalékokat és részleteket a szerzőnek. Szarka János, a vidám táblabiró, Katona Lajos mérnök, Szűcs Sándor, a veterán tanító, Jókai iskolatársa, Orbán Gábor, a hires rajztanár, Brecska Aurél , a bencés kisgimnázium igazgatója vonulnak 1 fel az életrajzban Beöthy komáromi gyermekkorával kapcsolatban, melyekre mindenkor szívesen és szeretettel emlékezik. Komáromhoz való nagy és benső ragaszkodását Jókai felett j mondott emlékbeszédében találjuk meg legjob! ban kidomborítva. Komáromból Pestre került a református főgimnáziumba, hol Gyulai Pál az irodalom tanára, utóbb pedig Thaly Kálmán és Tolnai Lajos, a regényíró. Első irodalmi dolgozata 1861 okt. 6. jelenik meg Bulyovszky Gyula Nefelejts ében, ez egy komáromi tudósiiás levél formájában. Mint diák is erős írói hajlamokat árul el, 16 éves korában már megjelenik első könyve: Elbeszélések az ifjúság számára. Mire érettségit tesz, már a Fővárosi Lapok és a Vasárnapi Újság dolgozótársa, Írót hírneve van. Majd jogot végez a pesti egyetemen és itt az öreg Toldy Ferencet hallgatja, tanulmányait később Bécsbtn és Münchenben folytatja, hol Benczúr Gyulával köt meltg barátságot. 1871-ben a pénzügyminisztériumban lesz segédfogai mázó, a következő évben indítja meg az Aihenaeum-ot, ennek megszűnése után az Országvilág szerkesztését veszi át. Mint szépiró először Jókai hatása alá kerül, de képze ete és előadói készsége nem tarthatott nagy földijével lépést és Tolnai Lajos követői sorába tép aki Thackeray után indult. Elbeszélő munkái közül a Rajzok (1879) tűnnek ki, ezt az új írod almi müLjt Beöthy honosította meg, maga Mikszáth Kálmán is hatása alá kerül. Biró Márton c. regénye mellett Káiozdy Béla regénye kelt nagyobb feltűnést. Ebben a regényében, de rajzaiban is Karámos (Komárom) vármegye szerepel és alakjait mind ez a város szolgáltatja. Utolsó költői alkotása Ráskai Lea c. verses elbeszélése. Mint elbeszélő nem tartozik a kiválók közé, ezt talán maga is érezte, mikor ezt írja „annyiunknak első sze- 1 reime, melyből élet és csalódások elszakítottak: I a költészet.“ A bírói pályán más téren bontakozik ki \ nagy tehetsége és tudása 1875-ben megválik < hivatalától és tanárrá lesz, hét évig taait a terézvárosi főreáliskolában, 1882 hen a beteg Gregusst helyettesíti az egyetemi tanszékén és 1886-ban lett nyilvános rendes tanárrá. Mint tanár a nemzeti mivdődős egyik hatalmas tényezője lesz; megreformálja a tanárképzést és hosszú éveken át vezetője a magyar tanárságnak. Tudományos munkásságának legfényesebb alkotásai iskolai Irodalomtörténete, a Képes Irodalomtörténet és a Magyar Irodalom Kis TüKre, mely művészi összefoglalása irodalmunknak, ebben fejti ki elméletét az irodalomban élő nemzeti létekről. Hatalmas monográfiája a Szépprózai elbeszélés és páratlan irodalmi szépségű essay-i tartalom és forma tekintetében irodalmunk legjelesebb alkotásai. Mint dramoturg a Tragikum ról szóló müvével alapítja meg : hírnevét: szinibirálataiban éles szemmel Ítéli meg a drámai művek szerkezetét és szellemét ; és a francia társadalmi színművek hatása alatt I a magyar dráma átalakulásáról leplezetlenül fejezte ki véleményét. Az egyetemen az eszté| tikát adta elő és ezzel kapcsolatban mfivészet| történeti téren is dolgozott. Magyar balladák i cimü könyvében a legjelesebb műfaj-elméletét i adja. A könyv szerzője ezután Beöthy utazásait ismerteti akinél ez lelkiszükséglet, pihenés és ünnep számba ment. Legjobban szerette az olasz földet, bár egész Európát bejárta, Firenze, utóbb Egyptom kötötték le figyelmét. A művészek nagy alkotásai lenyűgözték és ő azokat, mindig újból szemlélte, mindig újat keresett rajtuk, amit még nem látott és nem vett észre. Irodalmunk és szellemi életünk vezetője lett, mint a Ki faludy Társaság elnöke és éveken át az ő nagy tudása, nemes Ízlése, széles látóköre, mélységes műveltsége irányítja az ország tudományos és irodalmi életét. Melegen ir az életrajziró Beöthy komáromi szép napjairól, a szigetről, melyei annyira szeretett a születésnapok irodalmi ünnepeiről, komáromi iskolatársairól. „ Beöthyt, mint embert is bemutatja az életrajz Írója. Kedves és vonzó egyéniség, előadása, b szédei valami lebilincselő hatással voltak hallgató ra. Foglalkozik Komáromhoz való viszonyával, melyet szülővárosának tekintett, az Erzsébetszigettel, barátságos, ma már elárvult villájával, komáromi kedves barátaival és ismerőseivel. Megállapítja Beöthy helyét az irodalomban. Ó a m >gyar szellemi éleinek irányítója két évtizeden keresztül Hatása a körülötte felnevelkedett tanárnemzedékre rendkívüli volt, az irodalom oktatásába az ő módszeres tanítása vitt rendszert. A szép kultuszát szolgált» és nagy gondolatokat vitt be a köztudatba erős nemzeti
