Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-25 / 147. szám
3 oldal. Komáromi Lapok“ 1924. tommber |6 Háló és ebédlő mesés kivitelben) a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Református templomnak szembon. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! őü, Körzeti választmányi ülés. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt ülése Érsekujvárott. Érsekújvár, — dec. 22. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt komáromi körzete látogatott választmányi ülést tartott december 21 én, vasárnap Érsekujvárott a Polgári Kör nagytermében, melyen több fontos kérdéssel foglalkoztak. A választmányi ülést Kukán Béla dr. országos pártelnök vezette, aki megnyitójában örömmel üdvözölte a pártszervezetek szép számban megjelent képviselőit. Sajnálattal jelentette be, hogy Ficza József szenátor és Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő betegség miatt nem jelenhet tek meg az ülésen, hasonló okból maradt távol ifj. Koczot Gyula ügyv. elnök is. A választmány e bejelentést sajnálattal vette tudomásul és miután az elnök a jegyzőkönyv vezetésére Bazsó Kornél titkárt, hitelesítésére pedig Kelemen Ferenc és Ficza András választmányi tagokat felkérte, áttértek a tárgysorozatra. A körzet munkásságáról szóló jelentés a távollevő ügyvezető elnök helyett Bazsó Kornél központi titkár terjesztette elő, amelyben beszámol az elnökség arról a nagyszabású tevékenységről, amelyet a párt szervezése, gyűlések tartása körül fejtett ki. Beszámolt a jelentést az elvégzett ügyekről, valamint arról, hogy a földreform ügyében számtalan esetben jártak el az illetékes helyeken. A körzeti iroda tisztikara élőadásokat is tartott több községben és azokat az idén a téli évadban is folytatják. Jelentést tett az iroda a párt uj napisajtó orgánumról, a Magyar Újságról is, melynek csütörtöki nyolc oldalon megjelenő számát a párt tagjai a tagsági dij fejében kapják. Baranyay József dr., a „Barázda“ felelős főszerkesztője pedig bejelentette, hogy a Magyar Újság csütörtöki számát továbbra is ő fogja szerkeszteni és kérte a pártvezetőséget, hogy tudósitásaikkal, úgy mint eddig tették, továbbra is keressék föl. A választmány Baranyay dr. beLegenda. Irta: Lampérth Géza. A dicsőség csillagfényes egébe’ Öreg huszár állott az Ur elébe. Három sebhely szive táján s homlokán ... Lengyel mezőn egyet szerzett, Másikat a Drina mellett, Harmadikat a Kárpátok bércfokán, Ott védte —hogy jött a muszka áradat — A szent magyar, istenrakta várfalat. Három sebért hatot adott cserébe. S mikor dolgát elvégezte, Egy viharos téli este Szállt egyenest föl a hősök egébe. Nem volt néki zokszava, se panasza, „így lett, merthogy igy kívánta a hazai“ Hej, de titkon az égben is tépte őt Egy földi gond éles karma... Észre vette az Ur rajta, Mikor ott állt jóságos színe előtt. „Vitéz fiam — kérdé tőle — mi bajod ? Sebedre kérsz tán zsongitó balzsamot? Adok rája, mondd: melyik fáj, hol sajog ?“ S szólt a huszár: „Nem a végett... Megkövetem szent fölséged : Tárd ki nekem földre néző ablakod I“ „Odalenn ma szent Karácsony-este van, Mutasd meg: a szülőföldem merre van? Ott hagytam én két árva kis gyereket... Madd nézzek le, Uramisten: Van-e még ott szív s a szívben Részvét, hála, becsület és szeretet?' jelentését ölömmel vette tudomásul és a „Barázda“ szerkesztésében 1920. óla elévülhetetlen érdemeket szerzett főszerkesztőt melegen megéljenezte. Végül az előadó lelkes beszédben hivta fel a jelenlevők figyelmét arra, hogy a párt érdekében kifejtendő munkában legyenek kitartó és odaadó támogatói a vezetőségnek. A tárgyhoz Mohdcsy János dr. is hozzászólott, aki örömét fejezte ki afelett, hogy a párt immár napilappal fog rendelkezni és bejelentette, hogy a „Barázda“ lap sajtóalapját az uj pártlap céljaira fordítják, minthogy a „Barázda“ szintén beleolvad az uj sajtóorgánumba. A jelentést a választmány egyhangúan elfogadta és ifj. Koczor Gyula ügyvezető elnöknek munkásságáért jegyzőkönyvileg is köszönetét szavazott és megbízta Mohácsy János dr. országos elnököt, hogy a választmány üdvözletét tolmácsolja az ügyvezető elnök előtt. Mohácsy János dr.-nak a Barázda sajtóalap hovaforditásáról tett előterjesztéséhez szintén hozzá járult a választmány. Holota János dr. körzeti alelnök a hadikölcsön ügy és a külföldi követelések bejelentéséről tartott szakszerű, szorgos tanulmányra valló ismertető előadást, melyben a megjelenteket behatóan tájékoztatta azokról a törvényekről, melyeket a két ügyben kiadtak és a szükséges eljárásról, melyet az érdekelteknek követniök kell. A törvény fontosabb pontjait szószerint közölte és megmagyarázta a teendőket. A választmány feszült figyelemmel hallgatta a rendkivüi értékes előadást és többek felszólalása után a legnagyobb elismerését és köszönetét fejezte ki Holota János dr.-nak, hogy e két nagyon is aktuális kérdést oly meggyőző módon megvilágitotta. Kukán Béla dr. elnök meleg szavakkal üdvözölte az időközben a gyűlésre érkezett érsekujvári kér. szoc. párt küldöttségét, mint együttküzdő fegyverbarátokat. A szives üdvözlést Néder János köszönte meg, kijelentvén, hegy testvéries megértéssel készek küzdeni a magyarság közérdekeiért a kisgazda és kisiparos párttal. Majd a párt kulluráiis teendőiről tett jelentést Fillöp Zsigmond, a kulturális osztály elnöke, aki bevezetőjében megemlékezett- az augusztus hó 30 án Komáromban végbement körzeti zásziószentelési ünnepélyről, mely nemcsak a pártnak, de az egész magyarságnak ünnepnapja volt. Meleg elismeréssel adózott Füssy Kálmánnénak, aki a zászlót a körzetnek adományozta és Szent Ivdny Józsefnének, aki a zászlóvédői tisztei töltötte be. Indítványára a választmány hálás köszönetét szavazott Füssy Kálmánná áldozatkészségéért, Szent Ivány Józsefné szives vállalkozásáért, valamint a zászló fölszentelését végző Mayer Imre dr. apátplebánosnak, Gálfy Géza alsógelléri ref. lelkésznek és Jánossy Lajos ev. esperes-lelkésznek, Szent Ivány József nemzetgyűlési képviselőnek, ki a zászlót ünnepélyesen fölavatta, a komáromi bandérium összes tagjainak, a koszorúslányoknak, az alkalmi dalárda vezetőjének és tagjainak és mindazoknak, akik az ünnepély fényes sikerében közremunkálkodtak. Ezután a körzet kulluráiis teendőire hivta föl az előadó a választmány figyelmét, rámutatva arra az igazán súlyos helyzetre, melyben a magyarság van és arra a veszedelemre, mely az iskolák államosításával a jövő generációt fenyegeti. A községi és felekezeti ovodák és iskolák föntartására hivta föl a pártszer ve reteket, amit saját jól fölfogott érdekében, nemzete és faja jövőjének biztosítására meg kell tennie a magyarság-' ak még áldozatok árán is. Majd a téli évad önmüvelődési programját ismertette és meleg szavakkal indítványozta a választmánynak, hogy Jókai Mór születésének századik évfordulóját a jövő év elején a pártszervezetek is megünnepeljék. A lelkes éljenzéssel fogadott jelentés után Ozoray József dr. ügyvéd, az érsekujvári magyarság egyik köztiszteletben álló érdemes vezére kért szót és beszédében elismeréssel emlékezett meg Fülöp Zrigmond előadásáról, mely neki rendkívüli nagy örömet szerzett. Amíi Párbaj. Irta Tímár József. Adrienne lefekvéshez készült. Hajából kiszedte a haj tűket s az illatos, szőke hajzuhatag, széles, csillogó patakban omlott a vállára. Hirtelen megkoppant az ablak s a lány összerezzent. Mi az? Talán csak valami éjjeli bogár. Ideges nyugtalansággal nyúlt a hálóköntös után s ekkor újabb koppanás. Nem, ez nem éjjeli bogár, mert az üveg élesen csettent, mintha kavics érta volna. Egyetlen mozdulattal felcsavarinotta haját s az ablakhoz lépett. Kinézett. Lent, a gyepen egy férfi állt. Az utcai gázlámpa épen rávilágított. A szemüvegén megcsillant a lámpafény. Ottó! A lány kinyitotta az ablakot és kihajolt. — Nem is hittem, hogy ilyen regényes hajlamai vannak — szólt le a férfihoz és mosolygott. — Miért nem kerül a kapunak ? — Kissé későre jár — felelt a férfi. — S talán be sem eresztenének. Tudja, hogy összevesztünk ? — Kivel? — Az édes papájával. — Maga csak tréfál. — Komolyan beszélek. — Nekem édesapa nem szólt semmit erről. Hol vesztek össze ? — A parlamentben, — Akkor nem veszedelmes. — Azt nem lehet épen mondani, mert provokáltatott az öregur. Adrienne felkacagott. — Ugyan ne mondjál Ezt már igazán nem hiszem el! A vőlegényem és az apám Hát ez tisztára komédia! — Tragikomédia! — Ugyan, ismerem az apámat. Szilaj, nyakas ember, az igaz, de jószivü. Reggel majd beszélek vele. — A párbaj egy óra múlva lesz. Adrienne megszédült egy kicsit, de aztán hamar összeszedte magát. — Eh, a mai bárbajok nem veszedelmesek. Mindegyik lő egy lyukat a levegőbe s aztán szépen kibékülnek. Ugy-e, Most is igy lesz? — Nem, — felelt Ottó — mert karddal állunk majd szemben egymással. A leány megrázkódott. — Istenem, lehetséges ? A vőlegényem és az apám ? De hát az Istenért, mi történt, nem lehet ezen segíteni? Ottó most előre lépett, egészen az ablak alá. — Nézze, Adrienne, én azért jöttem, hogy akármi történjék, tisztán akarok maradni maga előtt. A dolgon már változtatni nem lehet, azért megakarom mondani, hogy az összeveszést nem én kezdtem. Mindössze meginterpelláltam a minisztert. Kissé élesebb hangot használtam, mint ahogy szoktam, s az édes papája azt kiáltotta felém, hogy — gazember! — Az egész Ház hallotta, a sérést nem lehetett elhallgatni. A segédek is önként ajánlkoztak. Még a lelkűkre kötöttem, hogy simítsák el a dolgot, én megelégszem, ha az öregur sajnálkozását nyilvánítja, de nem igy történt. Az édes papája mindenáron verekedni akart. Azt mondta, hogy majd megtanítja azt a tacskót. Már mint engem. Láthatja, hogy én az
