Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-25 / 147. szám
1924. doeenber 94. „ Komáromi Lapok:. 3. oldal. hallottunk, a szivekhez szólott és annak csak akkor lesz foganatja, hogy ha a jelenlevők befogadják a szivOkbe és mindazokat a jó tanácsokat, melyeket kaptak, teljes mértékben tórekednek a magyarság javára fölhasználni. Az előadás minden egyes szava megszívlelendő és hogy ne csak azok között, akik jelen vannak, maradjon meg, hanem a magyarság legszélesebb rétegei előtt is ismeretes legyen, javasolja, hogy a kulturális osztály érdemes elnökének ezen igazán szép jelentése kinyomattassék és szétosztassék. Szívből üdvözli Fülöpöt és előadásáért meleg köszönettel adózik. A választmány zugó éljenzéssel fogadta a javaslatot és miután az elnök is elismerő köszönetét fejezte ki a tan almas és szép előadásért, a választmány ilyen érdemben határozott. Kimondotta a választmány, hogy Fülöp Zsigmond előadását a „Barázda“ hivatalos apban kinyomalja és a jövő év első hónapéiban Jókai Mór halhatatlan emlékére minden pártszervezet ünnepélyt rendez. Az ipartörvényrői szintén Holoia János dr. tartott előadást nagy szaktudással. Tekintetlel arra, hogy az ipartörvény nagy anyag és csak kevés idő állott rendelkezésre, a kitűnő előadó csak a .lényegesebb rendelkezéseit ismertette, de a jelenlevők igy is világos képet nyerlek nagy általánosságban a törvényről. Hálás köszönetét szavazott a választmány Holota drnak ezen előadásáért is, melynek végén melegen megéljenezte. Lukovics Ferenc országos párlígazgafó a szervezkedésről tartott lendületes és formás beszédet, melyben fölhívta a szervezetek vezetőit, hogy hiven tartsanak ki és ne engedjék a magyar közönséget az álpróféták által elcsábitiatni. A zugó éljenzéssel kisért beszéd után Kukán Béla dr elnök indítványozta, hogy a párt vezéreit az ütés alkalmából üdvözölje a választmány. Az indítványt egyhangú határozat követte és a választmány elrendelte, hogy az elnökség Szent Ivdny József és Füssy Kálmán nemzetgy. képviselőket táviratban üdvözölje, Ficza József szenátor üdvözlésével pedig megbízta az elnököt. A tárgysorozat kimerülvén, elnök szívből fakadó szavakkal kívánt boldog ünnepeket a megjelenteknek és az ülést bezárta. Szerbia felelőssége a világháború kitöréséért. — Miss Edit Durham cikke. — A Foerign Affairs londoni lap legutóbbi 6záma Miss Edit Durham ismert írónőnek tollából érdekes cikket hoz a világháború okairól. A cikkben azt fejtegeti, hogy á világháború kitöréséért a szerb kormányt minő felelőség terheli. — A trónörökös meggyilkolását — írja Durham — Belgrádban tervezték. Azzal az ellenvetéssel szemben, hogy a kormány nem tehető felelőssé egyes személyek büntetendő cselekményeiért, ott áll az a tény, hogy a szerb kormány igen könnyen kinyomozhatta volna a gyilkosság tetteseit és bűnsegédeit, ha csak a legtávolabbról is óhajtotta volna A háború kitörésének tizedik évfordulója alkalmából szerb írók „Krv Slovenstva“ címen különböző viszszaemlékezéseket közöltek. Lyuba Jovanovics, POLIO szappan IS mosópor a legjobb mosószerek! Gyártja: POCSATKÓ TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. o összeveszést nem kerestem A párbaj elől is kiakartam térni. Tehát én tisztán állok ebben az ügyben. Csak ezt akartam mondani ... És még azt, hogy ha talán . . . Isten tudja ... Elvégre párbaj párbaj... Akármi történnék . . . Én nem vagyok oka semminek . . . Csak ezt akartam mondani . . . Meg, hogy tartson meg... továbbra is . . . Tovább nem tudta mondani, a hangja elcsuklott. Megfordult, elment. Adrienne üveges szemmel bámult utána. Sokáig bámult, maga sem tudta, meddig. Csak arra eszmélt, hogy denevér csapódott el a feje fölött. Összeborzongott, becsukta az ablakot és azonmódon, ruhástól dőlt le az ágyára. Alig várta a reggelt, mert egész éjjel rémképek gyötörték. Egyszer a vőlegényét látta halva, másszor az apját. Majd piszkos mocsarakba tévedt, ahol a viz vérré változott s akármerre ment, a mocsár kiáradt előtte. Vér és vér mindenütt Sajgó idegekkel ébredt s zúgó fejjel ment le a reggelihez. Az inas jött eléje. — Papa itthon van? —- A nagyságos űr most öltözik. — Nincsen semmi baja ? — Friss és egészséges. Adriene megkönnyebbülten sóhajtott és leült az asztalhoz. — Kérem a reggelit és az újságot. Az inas mindjárt hozta mind a kettőt. Adrienne először az újság után nyúlt s mindjárt a hírekhez lapozott. Gyorsan futotta át a címeket, inig a szeme megakadt az egyiken. „Halálosvégü párbaj. Ma éjjel az egyik előkelő vívóteremben Könyves Albert és Daru Ottó országgyűlési képviselő kardpárbajt vivott egymással. Vivásközben Daru Ottó szemüvege leesett s miközben le akart érte hajolni, ellenfele kardjába bukott bele. A kard hegye a jobb szemen át furódotf az agyba. A képviselő pár perc alatt meghalt...“ Tovább nem tudta olvasni Az újság kihullott a kezéből s a feje bátrabanyatlott a szék támlájára. Most kinyílt az ajtó s az öreg ur jött be frissen, keményen harsogva. — Szervusz, Adrien I Korán keltél ma I Na ? Beteg vagy ? Hogy úgy lóg a fejed 1 Hadd lám, mi bajodd. A leány keze után nyúlt, a ki borzadva ugrott föl a székről s az apja elé tartotta az újságot. Az öreg ur visszahőkölt, aztán hidegen, keményen húzta össze a száját. — Hja? Olvastad?... Hát ezért?... A leány csak állt, sápadtan, fehéren s a könny elborította az arcát. Hirtelen kitört belőle egy keserves szemrehányás, zokogó panasz. — Hát érdemes volt semmiért megölni ? . . . Öt ? Az öreg ur vállat vont. — Párbaj, párbaji Nekem éppen annyi volt, mint neki. Megfordult s nyers hangon kiáltott az inasra. — A kávémat I A leány összerezzent. Mintha rákiáltottak volna Mintha egy gyógyithatatlan, örök sebet kiáltottak volna bele a leikébe. Megfordult. Kiment. Útközben maga előtt látta Ottót. A halott Ottót S az öreg édesanyját, a ki zokogva borul a fiára. S irigyelte az ősz, öreg édesanyját, mert az csak egyetlen egyet veszített el: — a fiát. De ő kettőt veszített. Elveszítette a vőlegényét s elveszítette í az — édesapját. v aki a háború kitörése idején közoktatásügyi miniszter volt a Pasicg-kormányban, ebben a könyvben azt irta, hogy még nincs itt az ideje minden körülmény nyilvánosságra hozatalának. Pasics 1914. májusának végén, vagy juniusá. nak elején kijelentette neki. hogy bizonyog emberek meg akarják gyilkolni Ferenc Ferói, ■ánd trónörököst Szerajevóban, a Vidovbar-na * pon. A merényletet — igy mondotta Pasics — boszniai hercegovinál hazafiak titkos szervezete készíti elő Belgrádoan. Megegyeztünk abban Pasics miniszterelnökkel — folytatta Jovanovics — hegy Stojan Protoics belügyminiszter adjon parancsot a határhatóságoknak, bogy akadályozzák meg a fiatalemberek határátlépését. A határszervek azonban szintén a titkos szövetséghez tartoztak és a miniszter rendeletét nem hajtották végié. Dutham kisasszony azt kérdi, vájjon gon- 1 dolható-e a bűnösség szemérmetlenebb bevaf, lása. Ha ez a bűnös társaság meg akarta volna akadályozni a merényletet, akkor kötelessége lett volna értesíteni a bécsi kormányt és a szarajevói rendőrséget és akkor nyomban elfogták volna a fiatalembereket. Nyilván az is kötelessége volt, hogy a határhatóságokat megbüntesse, de ezt épp úgy nem cselekedte meg. Durham kisasszony ezután tovább idézi Jovanovicsot, aki igy folytatja: A Vidovdan- nap délutánján a sajtóirodából hivatalos telefonjej lentést kaptam a Szerajevóban történtekről. Noha tudtam, mi készült, mégis úgy éreztem i magam a telefonkagyló mellett, mintha villámcsapás ért volna. Durham kisasszony ismerteti ezután Jovanovics leleplezései alapján, hogy a szerb katonai körök milyen háborús rendszabályokat hajtottak végre, továbbá, hogy a szerb hatóságok miképp engedték egérutra a már elfogott Ciganovicsot és miképp tüntették el a bűncselekmény minden nyomát. Jovanovics -igy kiált fel egy helyütt: „Most már feltehetjük, hogy Bécs nincs többe abban a helyzetben, hogy összefüggést mutathasson ki a hivatalos Szerbia és a bűntény között “ Elmondja Jovanovics, hogy ő és több minisztertársa az osztrák követség katolikus templomában résztvett a meggyilkolt áldozatokért szolgáltatott gyászmisén és ott külsőleg gyászt színleltek, belsőleg azonban kellemetlenül érezték magukat. Durham kisasszony mindezek alapján arra a következtetésre jut, hogy felesleges komédia lelt volna a hágai döntőbíróságot megbízni a vizsgálattal. Pasics és társai továbbra is tagadtak volna, támogatva a gyilkosságot szervező szerb katonai köröktől. Csupán egy ut volt a gyilkosok kézrekeritésére, még pedig az, a melyet Ausztria javasolt. Ha Anglia Ausztria mögé dUott volna, akkor Pasics és barátai most életfogytig tartó fegyházbüntetéssel bűn ■ hődnének, a helyett, hogy a szerencsétlen horvátokon, montenegróiakon, albánokon és bulgárokon ugyanolyan véres eszközökkel zsarnokoskodjanak, mint a milyenekkel a háborút lángraboritották. Szerencsétlenségre Anglia kötve volt Oioszországhoz és Franciaországhoz. Franciaország pedig 1906 óta fegyverrel és pénzzel látta el a szerbeket. Lord Grey kijelentette, hogy nem hajlandó az osztrák-szerb viszály érdemét megvizsgálni. Oroszország pedig már csak azért is, hogy a szerb gyilkosok müvének felfedezését megakadályozza, a háborút választotta. El fog jönni a nap, a melyen kiderül az is, hogy Oroszországnak milyen része volt a szera/evói merényletben. Durham kisasszony megemlíti végül, hogy Jovanovics szemrehányást tesz Angliának, mert nem állott nyomban Szerbia oldalára. Nyilván annyira hozzá van szokva a gyilkos merényletedhez, hogy nem is ötlött eszébe, hogy ha Anglia tudta volna az igazságot, akkor nemcsak vonakodott volna hadat üzenni egy gyilkos társaság érdekében, hanem a gyilkosok legszigorúbb megbüntetését követelte volna. Dr. Pless Gyula RÖNTGEN INTÉZETE Tel. 538. Bratislava, Stefanik út 25/a Tel. 59C. Átvilágítás és felvétel tad5-, szít-, gyomor-, bél-, vese-, hólyag-, epekő-, tö- 71« rés-, ficam-, izületi megbetegedéseknél. — Rendel naponta 8—10-ig, 2—4-ig.
