Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-25 / 142. szám
&»$'s'Vda8fS4tti AvfsSfgNRR» 142. &s&m. Kedd; 1924« november 25. ^saas KOMAROMI POLITIKAI L A. IP. "(ifimé*! ár saah-Bsloyikk írtékben: MsEvtaf ét viáékrs svilal tízáikHIdéittl: 3giSct» érr» Sö-ft, fciévrs «I £, jte^/odérre 8® K. j StlföldSa ISO KC. j Egy«« »aásas árat 80 fülé?. ■^«■■KMfisfifiBSBSfiHMidifaasáiiywMiSMHSHMgriTriíiii 1 ■■■"■■ TmFn■■■■■ miSSSSm ALAPÍTOTTA: TUBA IANöS. rfoznkwtfi: Q&AL GYULA dr Szerkesztő: 8ARANYAY JÓZSEF ár. S*Mke**íő*ég é* kiadóhirstal: Nádor-e 23, hová qrt a lap tzellemi réuát illető közlemények, sálét a hirdetések, elöfizetézi él hirdetési dijak itb. küldeniük Kéziratokat nem adunk risiza. KegjaleBik Jutnkint háiaatzar: &*#>t tsaíüriiikm is nősíts* llÉÉiliniiPSDIBP. Komárom, — nov. 24. Benes nagyszabású külügyi propagandája mellett, mely egész Európában az itt uralkodó demokrácia boldogságát harsogta és az állam pénzügyeinek és gazdálkodásának nagyszerű sikereit hangoztatta, a külkereskedelmi mérleg aktiv zárlatával olyan nagyra volt, most megjött a kijózanító zuhany: először Londonból, azután Párísból. London, a hideg és számító kalmárok főváro-a, igen kedvezőtlenül Ítéli meg a csehszlovák köztársaság gazdasági helyzetét, mely az angol pénzpiacon igen súlyos összeggel, egy milliárd fonttal adós. A Times azt Írja, hogy a köztársaságnak hitelezni tovább nem szabad és a csehszlovák pénzügyeket nemzetközi ellenőrzés alá kell venni, mert azoknál sok állam van érdekelve. Csehszlovákiát szorítani kell a középeurópai vámunió megkötésére és a dunai államok közgazdasági szövetségére. A.Times cikkét Benes nem teszi az ablakába. Az angolok józan önzése nem lelkesedik az itteni demokráciáért, mely drótsövényekkel zárta körül ezt a köztársaságot Magyar-, Németország és Lengyelország felől. Egész Európa közgazdasági rendszere szenvedi ezt az állapotot, amely ismét igen kedvezőtlen a benesi külpolitikai mentalitásra és annál érzékenyebben tehetik, mert éppen a francia protektor oldaláról indul ki. Régi álláspontunk, amit igen sokszor megvilágítottunk, hogy nem a Homoluluval kötött kereskedelmi szerződés a fontos, hanem a középeurópai közgazdasági egyensúly megtartása. De ehhez nem agresszív és nacionalista irányú külpolitika szükséges, kisantantokkal és németellenes kirohanásokkal, soviniszta kisebbségi politikával, hanem őszinte és becsületes szándékok a békére. Mert ne gondolják azt Benesék, hogy Németország és Magyarország belemennek gazdasági együttműködésbe anélkül, hogy a határontúli véreiknek a békeszerződéseknek megfelelő helyzetet ne biztosítanák. Az a mentalitás, hogy a határokat sorompókkal zárjuk le minden és mindenki elől, ez lehet néhány szűklátókörű prágai : politikus felfogása, de nem Európáé. i Európa mást akar és többet: igazi békét, ; a régi gazdasági keretekkel. Európa most i tátja, hogy a békeszerződések milyen | igazságtalanok és tarthatatlanok. A csehszlovák köztársaságot talán kényszeríteni tudják a nagyhatalmak más megfontolásokra és eddigi álláspontjának revíziójára. Nem tudjuk, nem lesz-e késő ez ? Addigra a szlovenszkői ipar tönkremegy, a rnszinszkói százezrek éhen halnak, akiket a magyar síkság sohasem hagyott éhen pusztulni. Életkérdés ez, amelyet az angol bankárok lapja, a Times felvet. Mi is ennek az álláspontján állunk és azért érthető kíváncsisággal várjuk fejleményeit. = Megkezdték a csehszlovák —magyar tárgyalást. Szombaton, november 22 én kezdték meg a c ehszlováe—magyar kereskedelmi tárgyalásokat, amely alkalomból a Prager Tagblatt Bethlen István gróf magyar miniszterelnöktől és Benes Eduard dr. csehszlovák külügyminisztertől nyilatkozatot közöl. Bethlen István gróf miniszterelnök annak a reményének ad kifejezést, hogy a kölcsönös forgalomban sikerű ni fog a még fennálló akadályokat megszüntetni és tekintettel lesznek azokra az érdekekre, melyek a szabad forgalomnak annyira szükséges kifejlődéséhez fűződnek. Benes dr. külügyminiszter kijelenti, hogy Csehszlovákia sohasem feledkezett meg arról, hogy a földrajzi szomszédság és a volt monarchia keretében hosszú időn keresztül folytatott együttélés a közös gazdasági érdekek egész sorozatát teremtette meg, amelyek Ausztria- Magyarország összeomlása után nem tűntek el és amelyeknek tiszteletben tartása egész Közép- Európa konszolidációjának érdeke. Arról van szó, hogy a Csehszlovákia és Magyarország között levő érdekközösségnek konkrét kifejezést adjanak. Ha a két ország között a gazdasági és politikai viszony szabályozása ugyanolyan eredményre juthat, mint amilyent Csehszlovákia és Ausztria között sikerült elérni, úgy ezáltal meg- j teremtődik az alap a tartós, békés együttműködésre. = Ismét egy petyka. A csehszlovák köztársaságban különös nagy szerepet játszanak a különböző petykák, amelyeket a koalíciós pártok tagjaiból alkotnak meg s mint a különböző intézmények fő főtámogatói, tulajdonképen ezek intézik a végrehajtó hatalmat is. A különböző petykák száma egygyel újra szaporodott, mert a földhivatal mellett is fölállították a petykát, mely hivatva lesz a kátyolba került földhivatalt rendes kerékvágásba juttatni. Vájjon a földhivatal ellen minden oldalról meguyilvánitott panaszoknak ezzel végét fogják e vetni, az kérdéses, mert a petykák eddigi működése valami jelentős eredményről nem győzött meg eddig még senkit sem. = A kisantant ismét konferenciázik. A kisaníaat még ebben az évbeu konferenciát t«rt, hoey újból tisztázza úgy az egymás közötti helyzetet, valamint a külpolitikával szemben elfoglalandó köíö* álláspontot. A konferencia december közepén Bukarestben lesz m-gcartva és azon meg fog jelenni Lengyelország képviselője is, ami e^yb^n azt is jelentheti, hogy a kisáutántba Lm^yelország belépése elhatározott dolog. A konferenciának azonban egy másik tárgyát Szovjatoroszország elismerése képezi, amit Benes dr. külügyminiszter, aki tudvalévőén ebben a kérdésben „függetlenül“ jár el — sürget szövetséges társainál. Ha egybevetjük e két aktuális kérdést, nem nehéz arra a következtetésre jutnunk, hogy a kissntant decemberi tárgyalása igen nagy nehézségeket fog fölszinre hozni, annyival is inkább, mert Szovjetofoszország elismerése egyelőre sem a bukaresti, som a belgrádi kormányoknak nincsen programjukban, sőt a román kormány egyáitalábtn hallani sem akar erről a dologról. Igen éles ellentétek vannak a kisantant kormányai között ebben a kérdésben, és a bukaresti konferencián ezek az ellem étek nyilvánvalókká lesznek. Bécsi lapok híradása szerint a jugoszláviai kormány sem hajlandó a választások előtt ezzel a kérdéssel foglalkozni, sót állitóan még arról is szó lehet, hogy Belgrád és Bukarest között külön defenzív szövetség létedül az orosz román és románbolgár konfliktus esetére. A kisautant köreiben ezek szerint érlekes események várhatók s nem lehetetlen, hogy az orosz szovjet elismerésének kérdése ke-iyérterésra viheti a dolgot. Ban-íS dr. diplomáciai ügyességétől függ, hogy a konferencia eredménnyel végződik-e, vagy pedig meddő marad. A dunai konföderáció. — Hótzsch tanár, a német nemzeti ■párt egyik vezérének nyilatkozata. — Hötzsch tanár, a német nemzeti párt egyik vezére, aki a keleti kérdésben Európa egyik szaktekintélye, nyilatkozott dunai konföderáció kérdésében. A r ndkisüi érdekes nyilatkozatból közö jük a kővetkezőket. — Elméletileg — mosdotta Hötzsch tanár — nem találom lehetetlennek a duo«i konföderáció eszméjének megvalósítását. Viszont azonnal hozzá kell tennem, hogy elméletben minden ilyen gazdasági megegyezés Németországban bizonyos ellenérzést keltene. A német nép a közeli ma t tapasztalatai után kétségtelenül abban a hitben élne, hogy ez a szövetség is, amelynek p trónusa Franciaország volna, Ném-tország ellen irányulna. Gyakorlati értelemben azonban nem tudok Benes terve megvalósulásában hinni. Ali már az egy-s államok, Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. VajdalNitra 22 PÁROVSKA 22. Teljes polgári berendezések. Hálószobák, ebédlök, uriszobák. Szalonok, konyhák, iroda és kerti, szálloda bútorok/ Saját müM.
