Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-25 / 142. szám
2. oldal Komaromi Lapok 18^4. november 25. J J Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Református templomnak szemben. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! hi6 amelyek a danái konföderációban helyet kapnának, állami és gazdasági életükben fejlődésük oly fokát érték el, hagy aligha volnának hajlandók politikai hatalmak és gazdasági befolyások egy részét is semmivel sem biztosított előnyökért feláldozni. Végre is beszéljünk őszintén 1 A danái konföderáció a közeli kelet gazdasági termékeinek az útját csak a német határokig nyitná meg. Ausztria és Csehszlovákia azonban nem tadná a felajánlott és feléje özönlő élelmiszert pénzzé váltani. Viszont Csehszlovákia iparának kiaknázására a keleti piaeok nem elegendők, mert e piacoknak nem áll a szükséges tőke a rendelkezésére, másrészt azonban nyilvánvaló, hogy az összes kis államok arra törekszenek, hogy ipari szükségleteiket magok elégítsék ki. Például jól tadom, hogy Magyarországon a szövőipar kiválóan fejlődik é3 kétlem, hogy a magyar kormány hajlandó volna a cseh szövőipar termékeinek ntját szabaddá tenni, csak azért, hogy a dunai konföderáció nynjtotta csekély előnyöket a maga számára biztosítsa. — Nem használ e tervnek, folytatta Hötzsch tanár, hegy Franciaország mögötte áll. Franciaországnak nincs szüksége sem a keleti államok gazdasági termékeire, sem Csehország ipari cikkeire. Legfeljebb alig értékelhető mértékben. Franciaországban tehát a danái konföderációnak piaca Dem akadna. A danái konföderáció tehát, ha valahogy megalakulhatna, kénytelen volna céljai elérésére Németországra támaszkodni és a német birodalmat érdekkörébe vonni. Meg kell mondanom, hogy a terv ilyforma alakulása egyelőre, sajnos, csak — politikai álom. Da nagyon szép álom. Mert magában foglalná, a közeledés szabadságát, az Európát átszelő folyók árjának szabad használatát, magában foglalhatná a stabilizált pénz egységes formáját, megnyitná a német piacokat a keleti államok gazdasági termékei előtt, de egyúttal Németország ipari és kereskedelmi életének ntját biztosítaná a közeli kelet felé. Et a szövetség az ideálja lehetne a nemzetek közeledésének az igazi béke értelmében . . . — Benas, hiszem, hogy kissé nagyon is bőkezű tervei elkészítésében. Úgy tűnik fel nekem, mint egy olyan államférfin, akinek mindig van valami eszméje, amellyel a diplomatákat, nagy a közvéleményt foglalkoztatja, de feledi, hogy tervei nem egyszer egymásnak ellentmondók és megvalósítva egymás hatásait teljesen megsemmisítik. Vagy azt is gondolhatom, hogy Csehszlovákiának belsöpolitik&i helyzetére való tekintetből szüksége van állandó küisőpolitikai kísérletezésekre, hogy a belső bajokat lehetőleg eltakarják. Pedig előbb utóbb mindama problémákat, amelyek Csehszlovákia belső életében jelentősek, meg kell oldani. Ide tartozik kétségtelenül Benes államának gazdasági válsága. Hogy erre a célra a danái konföderáció Benes értelmében a legjobb gyógyitószer volna, nem tartom egész bizonyosnak. Ami pedig a kérdés politikai oldalát illeti, éppen ebben a' keretben látom a legnagyobb nehézségeket. A politikai ellentétek a kisantant kebelében is. kisértenek. De mit szóljak ama politikai ellentétekhez, amelyek például Magyarországotja.kisantanttói elválasztják. Vájjon át lehetne azokat hidalni gazdasági kedvezésekkel. Csak egy fájó pontra szeretném figyelmüket ráterelni. Vigyázzanak a kisebbségekre! Mert, hh megvalósulna a danái konföderáció, a nemzeti kisebbségek sorsa, hogy helyesen fejezzem ki magam, a\gyöztes államokban valószínűleg nem javulna, hanem egyenesen rószszabbodna. A tisztán gazdasági megegyezés egyik következése volna, hogy a kisebbségek knltorális jogai védelmével senki sem foglalkozna a kellő komolysággal, panaszaik süket fülekre találnának és a polgárok milliói vesznének el. A politikai és gazdasági különállás órájában a kisebbégek jogának védelme állami és nemzeti kötelesség, a gazdasági közeledés után, ami talán rövid időre bizonyos föllendülést is hozna, a kisebbségek jogainak megnyirbálása vagy akár eltiprása már kevesebb akadályra találna. Az ellentétes véleményre csak azt fsíelhetném, hogy annak a reménynek, hogy a gazdasági közeledés a kisebbségek jogainak védelmét is jelenthetné, talaja nincs. A történelem tapasztalatai egészen mást tanítanak. — Es végre még le kell szögeznem, hogy az nj államalakulás marandandó voltának semmi biztosítéka sem volna. Vájjon mi történne, ha egy szép napon Szerbia vagy Románia kijelentenék, hogy nem kérünk a szövetségből többet, mi kiválunk. A danái konföderációnak semmi hatalmi eszköze sem volna a kényszer alkalmazására. Még katonasága sem. Mert fegyverrel szövetségeket csak össze lehet törni, de nem fölépíteni és életben tartani... LYSOFORM a tudomány mai állása szerint a legtökéletesebb fertőtlenítő szer LYSOFORM megóvja Önt és gyermekeit minden bajtól, betegségtől LYSOFORM minden kellemetlen szagot eltüntet és hölgyeknek nélkülözhetetlen LYSOFORM csak eredeti zöld 6S1 Kis rágalmazó politikusok. Komárom, — nov. 24. Miből élösködnének ezek az eszmeszegény kis falusi politikusok, akik felkapaszkodtak az nbork&fára, de a tudományukat lenn felejtették a fa alatt, mi volna az érvük a belpolitikában, ha a magyar és német kisebbség nem lenne ebben az államkeretben és nem tadnának felülni a magyar irredenta vesszőparipájára és a nagy német államellenességre. A rágalomh&djáratnak ezek a harsonás szóvivői miért nem találnak kinjabb meséket, ezt már könyv nélkül is tudjuk; miért nem beszélnek a maguk kisebb vagy nagyobb üzleteiről, kampányairól, kijárásairól és sápjairól ? A magyar irredentán mi csak nevetünk, az ostoba parasztfogást meg keli mosolyognunk. Ezek a kis agyvelejű falusi prókátorok ezt a verklit tndják csak forgatni és mindig csak ezt az egy nótát. Ciak magák mulatnak már rajta, a nép egész más hnrokat penget, de a füleiken alnsznak és nem hallják. Mutassatok híres neves államalkotók, egy icike-picike irredenta pert, hozzatok egy elsütött bombát, egy betört koponyát, ha tudtok. De ilyen nincsen. És mást mondunk, gyerünk elő a statisztikával megbízott néptibun arak és lássuk, hol fizetik jobban az adókat, a magyar vagy a csehszlovák vidékeken? A véradó hol magasabb; a cseh gyárak közt-e vagy a magyar síkságon? Erről hallgatnak ezek a szájhős p&rlamanti szajkók, akik ott is azt hiszik, hogy a kocsma előtt beszélnek. És micsoda szánalmas és naiv dadogás a németség ellen erős kéz politikáját hirdetni, akiken a közgazdaság súlypontja nyugszik, azok ellen, akik itt a kultúrának évszázadok óta tanítómesterei és akik a világkultúra élén álló németség egyetemes mivelödés folyamának sodrában élnek! Csak semmi közösség a németekkel! Hangzik a harci jelszó. De vájjon ki ijed meg tőle? Talán Európa? Vagy a nagynémetség? Vagy a négymilliós német kisebbség? A kultúrát nem hanggal, hanem csak a mivelödés szellemi fegyvereivel lehet legyőzni. Az elcsehesttett német iskolák, az eltótositott magyar iskolák, amiért küzdelmünk folyik és meg nem szűnik, amíg a nemzetközi szerződéseknek érvényt nem szerzünk. A fülünk botját se mozdítsuk az ilyen ugrálásokra és idézzük a közmondást a karavánról emlékezetünkbe. Mi is haladnnk a magunk ntján, a pasztában a reménybeli oázis után, ahol majd megpihenünk, azután megpihenve folytatjuk tovább utunkat. Nekünk sajnos, csak egy fegyverünk van : ez a knltnra, amelyet kezünkből kicsavarni nem engedhetünk. A mi fegyverünk a papír, toll, az eeset, a vászon, az iskola, a könyv, az újság, a kalapács és szerszám, amely bennünket önvédelmi harcunkban sikerrel védhet meg. A rágalmak visszapattognak, a rágalmazók nyilai nem hatolnak belénk. Mi emelt homlokkal állunk Európa előtt, amelynek kinyílik a szeme, ha erre fordítja tekintetét és meghallja az egyre erősebb szózatot a kisebbségek küzdő frontjáról. A rágalom mindaddig rágalom marad, mig azt tények nem igazolják, s rágalmazók pedig megérdemelt sorsukra jutnak, ha majd elkövetkezik az idő, amikor a népet meg kell kérdezni akarata felöl II [saliözi naptft Iliül esztendőre. Szerkesztette: Dr. Baranyay József. Egy csinos kiállítása, gazdag tartalomn naptár hagyta el a sajtót Spitzer Sándor cég kiadásában, a közkedvelt Csallóközi Naptár az 1925 ik esztendőre. A nagy népszerűségre jutott naptár immár VI. évfolyama került az olvasó közönség kezébe, amely az előző évfolyamokat annyira megkedvelte, hogy mint szívesen látott vendégét látja mindenki a vaskos kötetet kitevő szép bori téka és sok szép képpel díszített Csallóközi Naptár e legújabb évfolyamát is, mely ismét Baranyay József dr. gondos szerkesztésében jelent meg. A naptár külső kiállítása kiadóhivatalunk nyomdájának ízlését dicséri. A gazdag tartalma naptár ára csak 4 K. Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában. Minden dicséretet feleslegessé tesz, ha végig lapozzuk a csinos kiállítású naptár gazdag tartalmát. A naptár gazdag tartalmából kiemeljük a következőket: Naptári rész. A nap és a hold járása. Időjóslás Herschel szerint. Időjóslás tapasztalat szerint Nap- és holdfogyatkozások. Gazdasági teendők. Névnapmutató. Százesztendős jövendőmoudó. Dr. Baranyay József: Hatodik éve már. —: Jókai Mór. (Arcképpel.) Végvári: PredestiDáció. Dr. Baranyay József: A régi Csallóközről. A komáromi víztorony. (Kép.) Olvedi László: Csallóköz. Kozma Andor: Gadő házasodási elvei. A komáromi dunai hid. (Kép.) Dr. Takáts Sándor: Ribillió Komáromban. Dr. Baranyay József: Egy csallóközi kutyabüvöiő. Heltai Jenő: A szerelem kertje. Karinthy Frigyes\ Hogy van? A komáromi földmives iskola. (Kép) Csanády György: Petőfi. Heltai Jenő: A márki kalapja. Falu Tamás: A háztetők. Dr. Baranyay József: A komáromi kő szűz. (Képpel.) Seomuhdzy István: Az uj ruha.
