Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-15 / 138. szám
ap*-*' cssst «IC4ik «vfelva». . ***** SaftMfeatt 19X4. november 18. ■ I I.r-»IMI ■ima»<*■ POLITIKAI LA P. EíMzctM *r eMb-fsiovák ériéi Se* J tMybss ét vliékra gMtii «zitkUdétMl: ágéi» érre 86 I, félévre 40 I, aagjedévre 20 lo KllfSldSi ISO ló. igym híd ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. főszerkesztő; QAÁL GYULA ár Szerkesztő ■ BARANYAY IÓZSEF ár. SierKeutSiéi ét kiadóhivatal: Nádor*« SS , hová úgy a lap ixellemi rétiét illető köiieménytk ilw< a hitdetétek, elófiietéti ét hirdetétt dijak itb. kSldenllá Késiratokat nem adónk vutsa. Iigiilnrik betiikiil báremszer: csStfirtOkfii is snatiki <*• Öreg nyugdíjasok érthető izgalma. Komárom, — nov. 14. A kakas kukorékolja: minden nyug-dijasnak tyúkot szerzek a vasárnapi fazekába! A kormánylapokban felbukkannak a hírek: rendezik a régi nyugdijakat. A páros napokon ilyesmiket olvas a szegény öreg nyugdíjas és reménykedik; éhségtől összeaszott szivében gondolatok csatáznak: megérem-e, hogy öreg napjaimra csakugyan emberibb módon élhetek és elnyűtt télikabátomat ipegfordittathatom, a télen jut e arra, hogy a konyha mellett a szobában is befüthessünk ?! A viaskodó gondokat a páratlan napokon megjelenő hírek megint halmazra döntik, a reménység zsendülő vetését megeszi a dér és az elhervad, amikor olvassák a kormánylapok közléseit: a pénzügyi bizottság petykája és a kigondoló bizottság gyeszatkája aggodalmasnak látva a pénzügyi helyzetet, bár megállapítja, hogy a régi nyugdíjasok állapota tarthatatlan, mindazonáltal az állami költségvetés egyensúlya megrázkódtatásoknak lehetne kitéve, ami elkerülendő; de talán mégis az állami szeszgazdálkodás jövedelmének feleslege felhasználható lenne a régi nyugdíjasok helyzete javítására, ami régen megérett a döntésre. Sovány, leaazott nyugdíjas állak essek le az ilyen sorok olvasása után és fénytelen szemek bámulnak bele a levegőbe üresen, tétován. Tehát tovább is ■üres lesz a kamara, a tovább nem foltozható nadrág helyébe, mely végleg és visszavonhatatlanul felmondja a szolgálatot, sohasem kerül már uj és a hideg, amelytől annyit szenvedett az elmúlt télen, az idén bizonyosan megveszi a szegény öreget. Petyka, gyeszatka látod-e ezt, megérzed-e havanna szivarral fogaid között, hogy vannak magyar nyugdíjasok, akik nem kapnak egészen húsz és harminc koronákat egy hónapra és abból kellene megélniük, ha irgalmas jólét-telkek nem volnának! Avagy van-e fogalmatok az özvegyről, akitől öt gyermek várja a napi kenyeret, amit havi százhúsz korona nyigdijból kellene előteremtenie! óh demokrata politikusok, akik duzzadó pénztárcákkal és nemzeti önérzettel intézitek ennek a köztársaságnak szociális ügyeit, üljetek fel a gyorsvonat első osztály« külön fülkéibe, ahil ezer koronáért utazhattok újév napjától Szilveszter éjjeléig és szánjatok ki Szlovenszkó bármelyik városában, keressetek meg egy öreg nyugdíjast, aki majd elvezet a többihez is. Ha halovány az orcátok, el lógja önteni a szégyen pírja és ha a túlzott jóléttől biborszinű az arcotok, bele fog sápadni, ha a szemérmes nyomorúság fészkeibe csak egy pillantást fogtok vetni és lenéztek az élet szédítő mélységébe. Mert tanult és művelt emberek, olyanok, vagy különbek mint ti, szenvednek öreg napjaikra éhségtől, hidegtől, ártatlan árvák, akik senkinek és semminek nem vétettek, felnőnek öröm, játék és dal nélkül, anélkül, hogy kacaglak volna. Óh, mert az éhség és hideg szomorúvá teszi az emberi kedélyt, a gyermeki lelket pedig koravénné változtatja. Bölcsek, államtudósok, pénzügyi kapacitások, államalkotó bankárok és tudós szociáldemokraták, akik azt hirdetitek, hogy ember és ember közt nincs különbség, győződjetek meg róla, hogy nem mondtatok igazat, mert a különbség nyugdíjas és nyugdíjas között is iszonyú és elképzelhetetlen. Pénzek és számok emberei, vegyétek elő a ceruzátokat és számítsátok ki: hogyan él meg egy család évi kétezer koronából anélkül, hogy koldulni vagy lopni kényszerülne! Azután a szeszgazdálkodás feleslegét úgy igazítsátok, hogy abból csorduljon vagy cseppenjen az élete alkonyáig vizetivó öreg nyugdíjasnak, aki boldog lesz, ha kenyérrel jóllakik. És mély tisztelettel könyörgünk alássan a szegény jobbsorsra érdemes öregemberek nevében: ne csináltasson a hadügyminiszter ur a hadseregnek fényes kardokat, cifra kardbojtokkal, amikor kard nélkül is olyan jól lehet sétálni. A kard helyett kenyérre való jutna a nyugdijaaoknak, akik harminc, negyven évet szolgáltak, ha nem Í3 ennek az uj államnak, de dolgoztak és munkát végeztek és ki becsülje meg a munkát jobban, mint a köztársaság, melynek jóléte a munkán alapszik ? Hagy olvassák boldogan a kopott ruhájú öregek, hogy a nyugdíjasok ügyét a törvények és rendeletek gyűjteményébe iktatott hatodik — mert eddig ít van végrehajtva vagy papiron — törvény véglegesen és egyenlően megoldotta. Az utolsó előtti szót különösen hangsúlyozzuk. = A nagy zsúp ik a történelmi országokban. Mikor a korinai y le erjs ztetle a nagy. z upákról szóló törvényjavaslatot, már akkor tadomisára hozta a köztársaság lakosságának, hogy a nagyzsupa rendszert, m-i y tisztái a csth centralizációt szolgálja, egyelör» c-ak Szlovenszkóban fo/jak éleibe léptetni. Es a közigazgatási törvény azntáu tényleg létrehozta a nagy megyéket, amdyekn k alkotásánál & legfőbb gondot arra fordították, hogy a németi kisebbségek, elsősorban pedig a magyarok még azokon a területeken is, ahol domináns szambán Jaknak, tejesen elveszítsék befolyásukat a közigazgatás hányitására nézve. Kisérietk pen Szloven»akóban vezették be a nagymegyerendszert a úgy látszik, hogy a kíséri it anny ra bevált, hogy most már arra is lehet gondolni, bogy a nagyzaupákai az úgynevezett történe mi or«z igokban is bevezessék. Egyik félhivatalos jelentés szerint, az erre vonatkozó törvényjavaslat előkészítése annyira előrehaladt, hogy számolni lehet az elaborátumnak a jövö hónapban való Hké»zuésév*l. Ezek szerint a javaslatot újév mán mar tárgyalni is lehetne, n. y, hoey a n-mzetgyülés meg a tavaszi időszak előtt elintézhetné a javasl tot. A félhivatalos szerint, ha v»lameiy akadály ba n-a következik, akkor való-zinü, hogy 1928janii 1-éa a törvény hatályba lép. = A magyar-csehszlovák kereskedelmit tárgyalások. A hét k óta u.eigo t magyare*thi>z ovák kereskedelmi tárgyalások, egyik magyarországi lap hir> dis* szerint, végre a jövő heten megkezdődnek Budapesten. November 18-án étkezik Budap-atre a csehszlovák delegáció. A lap szerint a táigjaás egyik legizmosabb pontját a tmiláruk vámja képezi, amey kérdésben a csehszlovák delegáció a legnagyobb méréklést akarja kieszközölni Eorn-k ellenénél ül a magyar lisztnek C«eh- Szlovákiába való behozatalát akarják fejleszteni. A magyar álláspont az, hogy a magyar lisztre ugyanolyan kouc-ssziót kell Bdoi, mint amelyent a magyarok adnának a csehszlovák szövetárakra. = Elhalasztott pártvezetőségi ülés. Az Országos Magyar Kisgazda, Főidmives és Kisiparos Párt november 16 ára kitűzött pártvezetőségi ülését egyelőre elhalasztották. Az fi és későbbi megtartásának idejét az elnökség kfifin meghívóban fogja tudatni a párt vezetőség tagjaival. = Numerus clausus a középiskolákban. Az iskolafigyi minisztérium költségvetésének tárgyalásán az előadó annak a véleményének adott kifejezést, hogy a köztársaságban tálsok a közép- és szakiskola. Az a gondolat vetődik tehát föl, hogy a tanulók számának apasztására a közép iskolák elsó három osztályába numerán clausust reeds/erősítenek. A gondolat nemqjéa mivel az előadó részéről nyert kifejezést, fiaként következik, hogy felsőbb hivatalos helyen is foglalkoztak már ezzel a kérdéssel. Viszont az sem kétséges, hogy ezt a megszorítást, ha egyszer életbe lépteti«, elsősorban a kisebbségek ellen fogják rend-.zeres.teni. Résen kell tehát lennünk, hogy egy újabb solyos sérelem ellen idejében megtehessük a kellő lépéseket Sgmándó kúrák otthon. Reggelenként kS? ______________________ mely évsaakban kiváló eredménnyel hassuáihaté uékrekedés és en-Ura aóveiú oitru i a étvágy és enáaitáshiüny, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdagaaat, aranyér, elkSvéredáa, ódnlás, vár hőség stíl. Sok esetben efogenáó már néhány evőkanállal is. K«»ih»té mind m gyógyszertárban és jobb füsser-Az Igmámái nem tévssmtsmáó 8seme másfajta keserlvimekkcl.
