Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-15 / 138. szám
1»°4 ■•▼•aber 1» f oldal. „Kimároai Lapok* == Megreformálják a közigazgatási blréaá|tt. A legfelsőbb iBsifasgatlai bíróság megreformálását ia tervbe Tette a kormány. Mi Bin kutatjuk ugyan, hogy miért, d* jell-msönek kall tárté ónak a j-denlrgi kormányra éa reaiaserére, bogy a köztársaság a legfögget ieaebb bíróságot is megreformálja. Az erről «lóié aj törv'ny végleges megszövegezésére vonatkozó muikálatokat nagyjában már bsf*. jeleteknek lehet tekinteni. Még a legfőbb közigazgatási 1 Íróság egyes, különösen kényes ügyekben va ó illetékességének végleges meg állapítása van hátra, de rövid időn belől e kéraáabrn 1« végesre* eredmény várható. Ha •a is megoldást py*r, akkor a javaslatot a min'sztertanács letárgyalj* és azután még a karácsonyi szünet előtt a képviselőház elé fog kerülni. Ima tt al a ulowzi magyarság? Komárom, — november 14. Mikor Szlovenszbó és Ra*zinszkö „felszakadok* az „ezeréves járomból“, gyorsan megszámlálták a lakosságot és akkor még a békeszerződésnek híre hamva sem lévén, azt konstatálták, bogy ezen a területen milliónál több magyarság él Eves a népszámlálása még a tinta is alig száradt meg, már másodszor és harmadszor is megszámláltak bennünket és három esztendőn belül a milliónál több magyarságtól negyed félsz áz^zer magyar tűnt ek A népszámlálás módszer ivei volt alkalmunk annak idején bővebben foglalkozni, tudjuk, kik és hogyan csinálták, roa a végeredmények érdekein k. Az isbolakőnyvekben, sm^lyaket miniszteri engedélyezés nélkül nem szabad az iskoláknak ha*za&<ni, hol ötszáz-zer, hol hétszázezer a magyarok száma, aszerint, ahogy eseh vagy szlovák a szerző. Most azonban egy állami szerv: a központi statisztikai hivatal kimatatása és indokolása foglalkozik népünkkel, ez okadatolj* meg annäk szinte elképzelhetlen számbeli megfogyatkozását. Olvassunk a számokból. A legutolsó magyar népszámlálás szerint J. millió 71 ezer magyar élt ezen a területen. Est a népszámlálást, ahol senkit nem kapacitáltak nemzetiségének megváltoztatására, tehát mindenki olyan nemzetiségűnek vallotta magát, amilyennek lelki eg érezte, éppen pártatlanságánál fogva fi k<ll fogadnánk olyannak, amely a tényleg 8 valóságot tödte. Az 1921. évi megismételt és megkorrigált népszámlálás már cak 755 ezer magyart talált ezen & területen, tehát 31« tier ays <alanil tint el a Nirvánába a föld sziléről. A szegény aémetek még sind is rosstabba! jártak, mert az IttO. évi Söl ezer helyett 1921 ben már csak 117 tier találtatott Dém-tnrk és 104 ezer v^sz-tt el. Mer magyarázza ezeket a számokat a többi n"mz*>ti8égüfk gyarapodás« és pedig a cseh ké 74000 a szlovákoké 248000 és a rn szinoké 32000, ö»*z‘S n tebát 374000. a zsidóságé p dig 1Ö5ÓÖ0, akik koránban nemzetiség szerint nem küflmt-t»ók el magokat. Ma az ezen a területen é’ő 238000 zsidó kő ül hébernek vallia magát 155000, «zlávnak 37000, magyarnak 28000 és nécnein«k 9000 az á lám: statisztikai hivatal kimutatása í» rmt. A statisztikái b vat&l a magyarok számának ezen feltűnő fovystkozását azzal magyarázza, hogy az 1910. évben magnkat magyar anyany-lvü ka** v-lló zsidók megtagadták nemzetiségüket, továbbá az elmagyarositott&k vieszuért-k szüe'é-ük szerinti nemzetiségükből, végül sokan, töeg közalkalmazottak, elköltöztek Sdovenszkó és Rusziuszkó területéről. A csehszlovák kormány valóban boszorkányos gyorsasággal sziávo itotta vissza a megmagyamodott szláv el met, sót nemcsak szokat, hanem & kétségtelenül «-znletésük szerint magyarokat is, fő eg olyanokat, akik az állammal, mint annak alkalmazottai, munkásai valamilyen viszonyban vannak, akik a kenyér gondjaitól is kényszerítve feláldozták nemzetiségüket. Maga a népszámlálás, tndjnk, hogyan folyt 1* a magyar vidékeken, ezek a visszaélések már a nemzetközi fórnm elbírálása alá bocsáttattak. Az tény és való, hogy az állsmfordulat után igen sok magyar közalkalmazott elköltözött Szlov nszkó és Rnszinszkó területéről. De talán a távozás kifejezése nem elég szabatos: elmenekült, mert állásaikból elkergették őket és m nt-külósrs kénytzeritették. Áz, akinek rendes lakása v«n, nem kívánkozik vagonokban lakni hónapokon és éveken keresztül és Magyarországon, jól tudjak, hogy még mindig többezer v»ggool»kó van. így szabadult meg a csehszlovák kormány attól a kötelességétől, hogy ezeket az elütött és állásaikból elbocsátott alkalmazottakat ellássa végkielégítéssel vagy nyngdtjj-l. Tadjuk, hogy nem miod-n közalkalmazott menekült el, maradtak itt bHösük jó néhány eznn, akik még ma sem kapnak nyngdijat ég ellátást az állam részéről. A zsidóság, mely nem különült el a liberális magyar rezsim alatt, a demokratikusnak hirdetett köztársaság érája alatt a kormány Jókai. Zaiffmend Ferenc: Jókai. A M. Tud. Akadémia kiadása. 415 L —U. a.: Jókai Mór élet* ét müvei. Bethlen Gábor írod. és nyomdai r. L kiadása. 78 I. Irta: Szász Károly. Az irodalmi centennáriumok gazdagon őmiő áradatában a ránk következő esztendő megint nagyon nevezetes fordulót hoz : Jókai születésének százados évfordulóját. Ennek az országos nemzeti ünnepnek előre vetett első fénysugarai már jelentkeznek s szép és érdekes, hogy Akadémiánk kezdi meg az ünnepi kiadványok sorát, Zsigmond Ferencnek Jókai ennS vaskos kötetével, hogy utána nyomban a Bethlen Gábor r. t. következzék, melynek kiadásában szintén Zsigmond Ferenc tollából, ugyancsak most jelent meg egy derekas kis ffizet — Jókai Mót élete és müvei cimmel. Zsigmond Ferenc — a fiatalabb irodalomtörténész-nemzedék egyik legjelesebb tagja — régóta foglalkozik már a legnépszerűbb magyar regényíróval. Közleményei az hodalomiSrténet és az Irodalomtörténeti Közlemények eimO folyóiratokban, mind írójuk alaposságáról és lelkiismeretességéről s egyben Ítélőképességének élességéről és stilulásának válaszíékosságáról tettek igen kedvező tanúságot s igy csak helyeselhető, hogy a magyar tudományos élet legelső testületé, az Akadémia éppen Zsigmond Ferencet biíta meg a Jókai monográfia megírásával és csak természetes, hogy ő a maga régebbi tanulmányainak sok heiyen szó szerinti beolvasztásával készítette el munkáját. Zsigmond nagy müve három főrészre tagozódik. Az elsőben hősének életét ismerteti egészen röviden, talán nagyon is vázlatosan, — a második rész Jókai költői pályájának rajza, — a harmadikban pedig a nagy iró egyéniségének s munkásságának elemzését nyújtja a szerző, egy lövid fejezetben a Jókai kritikusairól is szólva. Méltó érdeklődéssel vettük kezünkbe e könyvet, hiszen arról az Íróról szól az, akinek nemzeti közéletünk annyit köszönhet s aki iránt mindnyájan, egyen-egyen, az ö nyújtotta gyönyörűségért, mulatságért és vigasztalásért annyira hálásak lehetünk. Mert igaza van Zsigmond Ferencnek, hogy ha Jókai tehetségének igen erős fogyatkozásai vannak is s ha futénkedéaábll, miit aeiusetiség, élesei klföttótettfl *1 ««gat • akifa kétU»m*d részébe», éa a »1000 raag*t «agyarnak vállait a.-idóvallásn közül t«»k >• *«*-r aurait rag asgyiv nemiKtisége modelt, 11000 paliig feladta Magyar nemzetségét és közülük 37 ezer szláviak (cseh, szlovák, ru»ai } vallotta nugát. Az állami statisztikai hivatal elismeri azt a tényt, hogy az el magyarosodon szláv elemet a nép-zámiálás alkalmával viaszasziftvo8Ította éa ezt agy f-j *i ki, hogy az „utolsó légy évtizedii'igyarotát&fcáBak következményei el lrttek hárítva.“ Ez az önvrlloraá* mindéi bizonyítási anyagot f lesleg-sssé tesz arra léivé, hogy a nép-záadá'áM 1921. évben a magyarosítás elháritá-áért folyt, a statisztika adatait is ezzel a fentariással lehet és kell használnánk. Egyebekben ez a statisztika tovább uniókét nem érdekei. Tudjuk azt, hogy rseb és szlovák politikusok — hivatko unk B n*sre —a m-tgyar nemzetet essk félmi Hóra beesülgetik beszédeikben, épp-n ngy, mint taaisőayy- Íróik, akiknek statisztikáját tanulják a magvar isko át ban Hogy a hivata os staii-ztika 766000 magyart konstatál, az nem ig n érinti ezeknek a politikumoknak a men alifását. Tndjnk, hogy Hodzsa volt az, aki Rnszinszkóban kijelentette, hogy tiz év mn'vt n-*m lesz magyar kisebbségi kérdés. És H dz-ának ig za van. Ha két éB fél év alatt 316 ezer magyarral fogyatkozott meg a mi lint meghaladó kisebbségünk, öt év alatt enn-k a két>a*r se is eltükhetik, a további két és fél év p dig még a nyomokat is eltünteti, ha a statisztika vezetését is Hudzsa ur venné a kezébe. Áz einemzetietlenités munkája tervszerűen folyik, erre számos alkalommal matattunk rá. Magyar taany Ivtt iskolák varázsütésre változnak át tótnyeivüeské és a szü ők igen sokszor hiába kéri* az iskola nyelvének a megváltoztatását. Nas-y ritkán sikerül az ilyen akció ős vezet eredményre. De azt tudjuk, hogy ezer és ezer gyerm-ket, mert szláv hangzása neve van, nem engednek a magyar iskolába járni és az állatni alkalmazottak, még ha magyarok is, gyermekeiket magyar tannyelvű iskolába nem adhatják. A statisztikának és a népszámlálásnak itt a nagy segítsége és ha a magyar ság nem érvény-siti kisebbségi jogait, akkor félő, hogy a valóságban is letzáll a magyarság arány szám*, D«mc«ak a n<p«%ámlálás ezerínt. A magyarságnak más oldalról való számszerű csökkentésére vezet sz állampolgárság ügye. Az 1910 ntán ide költözött magyaroka békeszerződés szerint állampolgárok ni nem te| regényei között alig van egészen kifogástalan : azoknak összessége mégis a magyar nemzeti i léleknek egyik legmaradandóbb becsű és legjellemzőbb megnyilvánulása. Jókai ugyanabban az esztendőben —• | 1825-ben — született, mikor nemzetünk történetének talán mindenek között legszebb, Jeg- i nemesebb lendületű korszaka: a reform kor kezdődött. Ez persze véletlen talákozás. De, j hogy ennek a világnak, reménységben oly gazdag időszaknak irányitó mély hatása volt a Jókai csodálatosan korán fejledező lelkére : az kétségtelen. Ennek a nagy jelentőségű kornak — mely a szabadságharcban érte el leggazdaj gabb virágzását s érte meg gyászos bukását — formáló és fejlesztő ereje nélkül Jókai taj- Ián sohasem lett volna azzá a költővé, aki — ‘ mint Zsigmond mondja — írásaival megbe| csülhetetlen történeti értékű kultuszt teremtett Ia magyar lélek eszményei és ábrándjai ápolására — s akinek e korbeii emlékei a későbbi nagy írónak hangulatát annyira befolyásolták, fantáziáját oly erősen táplálták, őt a témák keresésében és az alakok rajzában annyira se' gitették. Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. IfaSdaJJiitra OVSKÄ »Ä. Viszontelárusitók és magánosok legolcsóbb bevásárló helye. Kívánatra árjegyzéket“ küldök.
