Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-01 / 131-132. szám
1$24. november 1. »Komáromi Lapok. 5. oldal. 3.000,000 külföldi kölcsön. — Különböző szabályrendeletek. — A vizdijak és csatornadíjak új díjszabályzata. — Egy kis incidens. — A villamossági részvénytársaság alapitői sorába lép a város. Komárom, — akt. 30. A város k 5pviselő4estü!etének csütörtökön tartott közgyűlésén több fontos tárgyban hoztak határozatot, amelyek a város polgárságának anyagi viszonyait igen közelről érintik. Ezek között kétségen kivül a legfontosabb a Zemska Bankának a külföldi kölcsönre vonatkozó ajánlata, amelyről hosszas vita folyt és végeredményben a tanács által javasolt 8 millióból 3 milliót szavazott meg a közgyűlés, illetve ilyen összeg erejéig jelentette be a képviselőtestület a város igényét a beruházási külföldi kölcsönre nézve. Ugyancsak hosszabb vitát provokált a városi vizdij szabályzatnak uj megállapítása, mely dacára, hogy hivatalos helyen „progreszsziv“ nek van feltüntetve, a legnagyobb igazságtalanságokat tartalmazza. Sajnos, a kevés számban jelenlevő egyesült ellenzéki pártok képviselőit a kommunisták és a csehszlovák egyesült pirtok leszavazták s igy a súlyosabb javaslatot emelte a többség határozattá. Közben ennél a tárgynál az egyik képviselőtestületi tagtól egy kifejezésért az elnöklő városbiró megvonta a szót, anélkül, hogy előzőén figyelmeztette volna, ami természetesen érthető megütközést keltett. A Délszlovénszkői Villamossági Részvénytársaság alapításában a város 500000 K-val kíván résztvenni, de több a város előnyére szolgáló föltétel kikötése mellett, melyeket ha az alapítók nem honorálnak, a város anyagi hozzájárulást az alapításhoz nem nyújt. A közgyűlést Csizmazia György városbiró megnyitotta és a távoltétüket idejéöen bejelentett képviselőtestületi tagok helyetteseit bejelentette a közgyűlésnek. E helyettesitő tagok közül Pristán Vladimir a fogadalmat letette Napirend előtt Steiner Gábor interpellált, azt kérdezvén a városbirótól, hogy van e tudomása afelől, hogy az iparostanonciskolában az igazgató és a tanítók részéről agitáció folyik, mely szerint a tanoncoknak megtiltják, hogy a Munkás-Otthont látogassák. Hajlandó-e a városbíró ebben az ügyben eljárni és odahatni, hogy ilyen politikai (?) agitáció többé ne forduljon elő. A városbiró természetesen sietett kijelenteni, hogy kötelességének tartja a közbelépést s megfogja keresni az igazgatót aziránt, hogy ilyen eset többé ne forduljon elő, amit az interpelláló tudomásul ve:t. Boldoghy Gyulának a vasúti tarifa leszállítása ügyében a miniszterhez intézendő feliratra vonatkozó javaslatához a közgyűlés egyhangúan hozzájárult. A külföldi kölcsön. Majd a Zemska Bankanak (Országos Bank) a külföldi kölcsön ügyében a városhoz intézett ajánlatára került a sor, amelyet a hozzávaló tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatokkal együtt Sándor Ernő főszámvevő ismertetett. Ne- j vezett bank Szlovenszkó és Ruszinszkó közsé- i geinek beruházási célokra vonatkozó, összesen ! 300,000.000 csszl. K hitelszükségletét külföldi j (frank, fonisíerling és dollár) valutában kibo- j csátandó adósleveleken alapuló kölcsönnel haj- j laadó kielégíteni oly képen, hogy a kölcsön ka- j mata, törlesztési részlete és kezelési jutaléka j mindenkor annak az államnak valutájában lesz fizetendő, melynek valutájában az adósleveleket kibocsátották. A kamat 9 százalék, a kezelési jutalék %%. A kölcsön névértéke szerint legalább 20 év alatti időben annuitásokban lenne törlesztendő, a kurzus átszámítása a községek \ számára és a névérték szerinti kamatoztatás akként lesz szabályozva, hogy az ebből alakuló tényleges (effektiv) kamatmegterheltetés a községekre nézve az iliető külföldi valutában a 9 százalékot nem haladja meg. A főszámvevő, tekintettel arra, hogy a külföldi valutában való törlesztésnél a csehszlovák valuta beállható változása következtében kockázatosnak mutatkozik, azt javasolta a . tanácsnak, bogy a helybeli pénzintézetek igaz- ! gatóit szólítsa föl vélemény nyilvánítás végett és állásfoglalását tégye ezektől függővé. A szakvélemények beérkeztek és ezek közül a Komáromi Első Hitelintézet, a Vidéki Hitelbank és a Koronabank igazgatói kedvezőnek jelezték a külföldi kölcsönt, a Népbank igazgatója azonban a törlesztéseknek és kamatoknak külföldi valutában való kötelezettsége miatt nem ajánlotta a városnak. A tanács az előző három szakvéleményt figyelembe véve, a külföldi kölcsönnek 8 000.000 csehszl. korona erejéig való j igényoevételét határozta el, mely összeget a kö- I vetkező beruházási célokra kívánja fordítani: a város utcáinak kövezésére, a sertés-vágóhíd építésére, a csatornahálózat kiépítésére, színház és moziépület létesítésére, a villamos részvénytársaság alaptőkéjéhez való hozzájárulás és mun- i kásiakások emelésére. A pénzügyi bizottság a tanács javaslatát elfogadta és a közgyűlés elé való terjesztéséhez hozzájárult. A tárgy fölött beható vita indult meg, melyet Weisz Miksa dr. vezeteti be, aki ; azt javasolta, hogy a város fizesse ki a helybeli bankoknál és iparosoknál levő függő adós; sígait és ha már kölcsönt vesz föl, vegyen föl 1 10000.000 K-t, amiből az adósságokat is ki lehet egyenlíteni. Kamrás József dr. nem látja a felveendő kölcsön fedezetét, pedig anélkül nem lehet adósságot csinálni, hogy annak viszszafizetéséről ne gondoskodnánk. Szerinte 800.000 K-t kellene a kölcsön törlesztésére és kamatára évenként fizetni, ezt pedig a tervbevett beruházások hozadékából nem látja biztosítottnak. Ha a város kölcsönt akar fö venni, akkor, szerinte, csak annyit vegyen föl, ameny- I nyivel a helybeli adósságait kifizeti. Ifj. Koczor ] Gyula szerint elsősorban szintén a regi adós| Ságokat kellene kifizetni, mert ezekért már végrehajtják a városi. Szeretné tudni, hogy mik a kölcsön feltételei és mi a fedezet arra. Kéri a főszám ve vöt. hogy erre adjon felvilágosítást, amire Sándor Ernő a Zemska Banka ajánlatát szóról szóra felolvassa. Koczor Gyula ujabbi ; felszólalásában elfogadhatatlannak tartja a kölcsönre vonatkozó javaslatot, mert a községek részére nyújtandó átszámítási km-zusnak (1000 K kölcsön után készpénzben 777-77, 833 33 és 888 88 K-t kapna a város) nagyon megdrágítják a kölcsönt. Fülöp Zsigmond a Népbank igazgatója, mint aki a nemleges véleményt adta a kölcsön ! ügyében, kijelenti, hogy véleményének megadá: sánál a valuták esésének veszélyét tekintette egyik inditóoknak, amelyet a külföldi- kölcsön igénybevételével a városnak magára kell vállal- I í nia. Erre egyébként a Zemska Banka átirata í is hivatkozik azzal, hogy a csehszlovák valuta ; | 3 év óta stabil jellegű A jövőbe azonban senki • . sem láthat és nagyon megfontolandónak tartja, ' i hogy a vállalt terhek arányban állanak-e nemcsak a tervbevett beruházások jövedelmével, de : egyáltalában a város fizetési képességével. Nem ; látja a biztos fedezetet, még súlyosabb helyzetbe pedig nem szabad a várost juttatni. Távol van tőle az a gondolat, hogy akadályt állítson Komárom fejlődése elé, a szóló maga is szeretné, ha az a szép beruházási programúi, melyet a tanács megállapított, teljesen valóra válna, de j érzi és éreznie kell a képviselőtestület minden egyes tagjának az erkölcsi és anyagi felelősség súlyát és épen ezért mérlegelve a város hely- j zetét és számolva a külföldi kölcsönből reá há- i rámolható nagy kockázatra, ezt a kölcsönt nyu- j godt lelkiismerettel nem ajánlhatja. Steiner Gábor az előtte szólóval polemizálva amellett érvel, j hogy meg kell ragadni az alkalmat a városnak l és föl kell venni a kölcsönt. Nem hiszi, hogy a város közönsége, ha a beruházások megin- i dúlnak és ezzel kapcsolatban nagyobb forgalom i lesz a városban, soknak tartaná az ebből reá j háramló terheket. Egyébként is szerinte a köz- ! gyűlésnek elvi határozatot kell hoznia, a kölcsön irészleteit később fogják megtárgyalni. Ajánlja j a kölcsön fölvételét. Boldoghy Gyula a főszám- j vevővel vitázik és azt mondja, hogy az egész í ügyet világosabban kellett volna előadni és meg \ kellett volna jelölni a fedezetet is a kölcsönre, j Ő nem járulhat ahhoz, hogy ezt a kölesönt a \ város igénybe vegye, mert az a város csődjéhez vezetne. Sándor Ernő főszámvevő válasza után, melyben kijelenti, hogy ő nem a saját javasla- 1 tát, hanem a tanács és a pénzügyi bizottság javaslatát terjesztette elő a közgyűlésnek, — Fülöp Zsigmond figyelmezteti a képviselőtes- j fület tagjait arra, hogy a Zemska Banka átirata ] szerint a bank előtt szükséges, hogy az „egyes \ községek számszerű hitelszükséglete szilárdan | és kötelezően ismeretes IegyeD.“ Tehát nem elvi jelentőségű határozatról van szó, mint azt Steiner jelezte, hanem kötelező erejű vállalásról. Kamrás József dr. hasonló értelmű felszólalása után Fleischmann Samu 3 és félmillió kölcsönt kíván fölvenni, hogy ebből a függő adósságok is kifizethetők legyenek. Csizmazia városbíró a kölcsön felvétele mellett érvel és hivatkozik arra, hogy a városnak, mely már sok helyen hiába kilincselt kölcsönért, most itt volna az alkalom, tesát ragadja azt meg. Felsorolja a szükséges beruházásokat, amelyek nélkül továbbra is hátul marad Komáj rom, holott nagyobb forgalomra, elevenebb i életre, munkaalkalomra nagy szüksége lenne. ■ Kéri a közgyűlést, ne zárkózzék el a kölcsön , elől és fogadja el a javaslatot. Mielőlt az elnöklő városbiró a kérdést szavazásra föltette volna, Kamrás József dr. javaslatot tesz, hogy a szükségesek fedezésére 3.000.000 csszl. koronát vegyen föl a város, amelyet a közgyűlés 18 szóval 2 ellenében (s kommunisták és egy csehszlovák nem szavaztak) el is fogadott. (Ezt megelőzően a tanács 8 milliós java>latára történt szavazás, amelyre a kommunisták és egy csehszlovák tag szavaztak, az egyesült ellenzék és a csehszlovák képviselőtestületi tagok többsége ellene szavazott) Egyben erre a kölcsönre a kövezetei, a vágő- S hidat és villanyvilágítást jelöli meg a közgyűlés beruházás gyanánt. { Uj vizdijszabályzat megállapítása. A városi üzemi dijszabályrendeletek között nagy vitát keltett a vizdijszabályzat megállapítása, melyre nyolc óra felé került a sor. A kormány i elrendelte a különböző üzemekre vonatkozó szabályrendeleteknek a törvény rendelkezése szerint leendő átalakitását. A törvény szerinti díjszabályzat a következő: a lakbéreket véve adóztatás alapjául 500 kig 3%, 1000 kig 5%, 1000-2000 kig 8%, és 2000 k-tói feljebb 10%. A tanács ilyen értelmű javaslatát Mihola Ferencz dr. városi főügyész terjesztette elő, a szükséges számadatokkal pedig Sándor főszámvevő szol gált. A javaslat ellen Fülöp Zsigmond szólalt ; föl elsőnek, aki igazságtalannak tartja a javas latot, mely ha progressziv is, nem számol a való helyzettel. A főszámvevőtől nyert fölvilágositás szerint a város régi kitünően bevált : szabályrendeletet alapján beszedett vizdijakkal teljesen fedezve van a szükséglet és az uj díjszabályzat anyagilag semmivel sem kedvezőbb a városra nézve Indítván^ ózza, hogy a tanács és pénzügyi bizottsággal szemben a régi díjszabályzat tételeit tartsa fönn továbbra is a közgyűlés. Ifj. Koczor Gyula elfogadhatatlanak tartja az uj díjszabályzatot, amelyet a helytelen alapon fölvett házbérmegállapitások szerint állítottak össze. Az uj díjszabályzatot tarthatatlannak mondja elsősorban az üzletekre nézve, amelyek nagy bérösszegek folytán alig pár liternyi viz elfogyasztásáért horribilis vizdijat lesznek kötelesek fizetni. Az ilyen helytelenül összeállított, igazságtalan dí jszabályzatot nem szavazza meg. Sándor Ernő főszámvevő kijelenti, hogy az üzleteknek meg kell fizetni a százalékos vizdijat; Kamrás József dr. azt vitatja, hogy a háztulajdonos vagy a nagy lakástulajdonos, nehogy sokat fizessen, kénytelen lesz fölállítani vízórát és csakis az elfogyasztott vizért fog fizetni. Erre a főszámvevő megjegyezte és egyúttal Biró Kálmán főmérnök is igazolta, hogy vízórát csak nagy üzemeknél lehet fölállítani, amire ifj. Koczor Gyula felpattant helyéről és hivatkozott arra, hogy tegnap a pénzügyi bizottságban azt jelentették ki, hogy magán fél is állíthat be vízórát lakásaba és most az ezzel ellenkezőt állítják. Az ilyen félrevezetést visszautasítja és tiltakozik a becsapás ellen. Mire a városbiró a felszólalót rendreuta sitotta s mikor erre ifj. Koczor Gyula újból beszélni kezdett és megismételte az előbb mondottakat, sőt ingerültségében az asztalra ütött, a városbiró megvonta tőle a szót és az ülést öt percre felfüggesztette. A közgyűlés megnyitása után fölkérte a városbiró a képviselőtestület tagjait, hogy tartsák meg higgadtságukat a gyűlés alatt, majd pedig ifj. Koczor személyes kérdésben felszólalván, erélyes szavakban tiltakozott az elnöklő városbirónak eljárása ellen és kijelentette, hogy nem volt joga tőle a szót, minden előzetes figyelmeztetés nélkül megvonni. A városbiró kijelentette, hogy senkinek sincs
