Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-11-01 / 131-132. szám
6. old«!. „Komáromi Lapok ?0i?4 november 1. }oga az asztalt ütni, ami nem való a közgyűlésbe. Ezután a kis incidens után szavazásra került a sor, melynél 14 szóval 8 egyesült ellenzéki szavazatával szemben az uj díjszabályzatot fogadták el. Mint értesülünk, a határozatot az ellenzék meg fogja felebbezni. A Délszlovenszkói villamosmű. Mint ismeretes, a Délszlovenszkói Villamossági Részvénytársaság Nyitramegye és a komáromi járás területére kiterjedően villanyte- Iepet kiván létesíteni. Elsősorban azonban a részvénytársaságnak meg kell törvény szerint alakulnia és az erre vonatkozó tárgyalásokban a város a többi érdekeltségi képviselőkkel részt vesz. A tárgyalások jelenleg abban a stádiumban vannak, hogy az arra kiküldött bizottság most késziti elő az alapszabálytervezetet, melynek egyes részleteire nézve már megállapodtak. Minthogy a városnak kényszerű szüksége, hogy részt vegyen a részvénytársaságban, a tanács és a pénzügyi bizottság javasolja hogy a 1 város 500 000 K ig jegyezzen részvényt és ezzel * álljon be az alapítók közé. A város azonban ) a következő föltételeket állítja föl ezen érdé- jj kéltségnek vállalása esetén. A város kártala- \ nitása, hosszú lejáratú kölcsön biztosítása, Ko- jj marom részére a kiszolgáltatott villany oly ked- ! vezményes árért biztosíttassák, mint azt a leg- \ kedvezményezettebb felek kapják, a gázgyárnál j feleslegessé váló munka erők átvétele, a veze- ! tékeknek lefektetése és az igazgatóság székhelyének Komáromban leendő felállítása. Biró Sándor főmérnök ilyen értelemben ajánlja elfogadásra ajánlatát. Ivánfy Géza javasolja, hogy kösse ki a város azt is, hogy érdekeltsége arányában az igazgatóságban megfelelőképen képviselve legyen. Kamrás József dr. az eddigi tárgyalások eredményét ismerteti és arra mutat reá, hogy egyelőre még arról folynak tárgyalások, hogy Komárom feltételeit az alapítók honorálják. E felszólalások után a közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta. Egyéb tárgyak. Dréiich János ügyében a járási bizottság utasította a várost, hogy nevezett részére nyugdijat állapítson meg. A tanács javaslata évi 5600 K-t állapított meg, de a közgyűlés egy szótöbbséggel a tanácsi javaslatot elvetette. Popper Józseffel, akivel perben állott a város, a főügyész tanácsára kiegyezett. Nevezettnek 20.000 K és kamat, valamint perköltség fejében 4000 K fizetendő, ami a városra 10.000 korona megtakarítást jelent. A közgyűlés ezt elfogadta. A városi csatornadíjakra nézve szintén uj díjszabályzatot fogadott el a közgyűlés, még pedig hasonlóképen a vizdijszabályzathoz, százalékszerinti kivetésben. E díjszabályzat szerint csakis azok kötelesek csatornadijat fizetni, akik olyan helyen laknak, hol a csatornahálózat már ki van épitve. Több segélyügyet és egy sereg illetőségi ügyet tárgyalt még a közgyűlés, amely fél ő órakor ért véget. HEHH-KÁVÉ FIÓKOK: BRATISLAVA L&r'mckapu-utca 7 Széplakutca 66, Ounautca 25 Előadások kezdete Előadások kezdete hétköznap cs» I MODERN MOZI KOMÁROM i»"*-- «* «»■*»■» Wfe! ínkor I TISZTI PAVILLON |U,0S'j:9 Orakir. Szombat és vasárnap, november 1-én és 2-án. Színezett film! 1001 éjszaka Színeset! film! Fényes keleti SZÍNEZETT film. Főszerepben NATALIA KOVANKO és NIKOLAUS RIMSKY Párisban filmező, híres orosz művészek. *89 Komáromi levelek, < Nagyságos Asszonyom 1 Ob unatkozik és egyéb szórakozás hiányában nekem, a hatezeréves Faunnak irl Szép, kalligrafikus Írással telecsevegett levelében azt kéri többek között, hogy Írjak valamit a házi barátokról. Mielőtt e kérésnek eleget tennék, bocsásson meg, de meg kell állapitanom, hogy ön Asszonyom, már nagy veszedelemben forog, nemcsak ön, hanem a kedves férje is. Egy i asszony, aki unatkozik és a házibórát témája i érdekli, az már kész veszedelem. Az nnalom I az egyik fökerilő, amely sok ballépésnek volt a kiinduló pontja. Ön pádig már unatkozik és , ugyan nem egyenesen a leendő házibsrátn&k ir, hanem nekem, de mái a házibarátokról szeretné hallani az én véleményemet, amely a lehető leglesnjtóbb rájuk nézve. A házibarátokat tartom a világ legszánalmasabb teremtéseinek. A házibarát szánalmas és nßm erkölcsös intézményét azonban nem a könnyűvérü asszonyok teremtették meg, hanem maguk a férj-k, nem egyszer önhibájukon kívül okozzák ugyan a házibarát föllépését, de mégis j ök okozzák. A házibarát ugyanis azért van » ezen a romlott világon, hogy mindazt pótolja, | ami a férjből hiányzik. A szegény férj bűzd : az élettel, keresi a kenyeret, ideje alig van a | menyasszony korában agyondédeigetett asz- I szonnyal foglalkozni, a vÖlegénység alatt csupa j figyelem és tapintatból álló férfit az életküz| delem idegessé, nyerssé, sokszor tapintatlanná 1 teszi, amikor a házasélet évei szálldosnak, az ! asszonynak ez visszatatszik, talán nem szól | róla, de a lelke sir titokban. Van ugyan élete ' párja, de azért úgy érzi, hogy egyedül áll, jj mint az oázis a Szaharában. A lelkét nincs I kinek kiönteni. Hazaszaladjon és a szüleinek ' panaszkodjék és ezzel keseritse az öregeket, | akik őt túlboldognak hiszik? Vagy a barátné| jának öntse ki a lelkét, hogy nem igy álmodta 1 meg ő a boldogságot, és hogy erre a szinleg j részvétet mutató barátnő befelé kárörvendve j nevessen, hogy az irigyelt barátnő boldogsága l csak csalóka álom. A barátnőjének mondja el l a lelke keservét, hogy holnap már az egész ■ város arról meséljen a kávétraccsokon. Hiszen Ia barátnők titoktartásáról már lesujtólag nyilatkoztak ezelőtt háromszáz évvel Tat-Auk- Amen fáraó idejében is, akinek sirjában talált felirat a fáraó feleségének a tanácsát közli, amely szerint: .Ha azt akarod, hogy valami hir Thebe városában villámgyorsan elterjedjen, titokban mondd el azt a legmeghittebb barátnődnek és hangsúlyozd előtte, hogy neked nagyon kellemetlen lenne, ha ezt a hirt a városban megtudnák. A biztonság okáért esküdtesd meg Ozirisz, írisz és Herusz istenekre, bogy senkinek se mondja el. Ezután már nyn■ godtan alhatsz, a hir gyorsabban terjed el, j mintha a fáraó kürtösei hirdetnék azt ki minden utcasarkon.“ így szól a háromezer éves intelem a meg hitt barátnők titoktartásáról. Hát hova fordul jón a lelki szomjaságban szenvedő szegény asszony? Vannak, — mint ön is Asszonyom, — akik először hozzánk fordulnak, mint uj ságirökhoz, s mi sokkal diszkrótebbek vagyunk, mint a barátnők, mi nem mondjuk el senkinek, legfeljebb kiirjuk az újságba. Persze ! olyan formában (szerkesztői üzenet, vagy Fauulevél alakjában), hogy a legközelebb érdekelt férj se ismer rá, ha el is olvassa. Szóval a feleség, mint társas lény, szeretné feltárni a lelki keserveit valaki előtt. Légtöbb asszony megkísérli ezt az ura előtt., de az ideges, a munkában kifáradt blazirt férjek azzal tolják el maguktól a keserű poharat, hogy — Ugyan Mucikám, eléggé kijnt nekem a panaszból az irodában, az üzletben, a műhelyben. Nem azért jöttem haza, hogy a te lelki problémáiddal gyötrődjem, én el akarom szívni nyugodtan a szivaromat, újságot akarok olvasni, no meg egy kicsit szundikálni is akarok. Ha lelki problémáid vannak, ird meg a Színházi Életnek, az Erdős Benőének, vagy ha nem akarsz olyan messze Írni, írj a Faunnak, annak a hatezer éves örök ifjúnak, majd azok felelnek, de addig hagyj engem békében! Vagy: Ne lógj mindig a nyakamon! Vagy: Ne idegesíts I És ehhez hasonló rövid, de valós mondások mindjobban megértetik a feleséggel, hogy őt otthoD, a családi életben nem értik meg. Hát körülnéz & családi fészken kívül, hogy egy megértő, érző lelket keressen. Es ha talált — hála az elszomorodott asszonyok védsz ant j ének, rendesen talál és akkor már megszületett a házibarát. Ne tessék ennél a szónál mindjárt rosszra gondolni. Mi itt a legszigorúbb lelki barátságra gondolánk. Igen sok tisztességes asszony házánál van házi barát, acnélkül, hogy a ballépésre gondolnának. A nagyon elfoglalt férj intelligens asszonya el se képzelhető házibarát nélkül, aki pótolja a férj szellemi jó tulajdonságait, melyek ugyan megvannak a férjben, de so’sincs ideje azt kiönteni a felesége előtt. Itt a házibarát az asszony szellemi és lelki jó tulajdonságainak, szelídségének, nőiességének akkora bámnlója, hogy a férfi a lelki gyönyörűségek mellett nem is gondol a testi gyönyörökre. Ez a férfi tipns a középkor trubadúrjainak, Don Qnihatteinek, Cyránónak utolsó Mohikánjai. Fajuk mindegyre kiveszőben van a házi barátok mindegyre szaporodó másik faja között, amely nem elégszik meg a ház úrnőjével folytatott szellemes társalgásával. Ezek az egész asszonyt akarják, testestül, lelkestül. Ez sajnos legtöbbször nem is hiába akarják. Itt az indító okok igazán sokfélék, amelyek az asszonyokat a házibarátok karjába döntik. A férj által való elhanyagolás sokszor nem is játszik szerepet. A férj bárhogy is a kedvébe járhat a feleségének, ha az asszony többet akar pl. ékszert, szebb ruhákat, minőket az ura venni tud vagy akar. Minden férj a felesége toalettjein akarja elkezdeni a világ megegyszerüsitését. Persze a férj a barátnőinél egészem más elveket vall, illetve más elveket vallat vele a barátnője.) Szóval a férj hiába hangoztatja a feleségének, hogy te a legegyszerűbb ruhában vagy a legbájosabb, ezt kevés asszony hiszi el és a barátnőket megpnkkasztó toalett, a feltűnést keltó ékszer sok nőt kergetett a házibarát garzon lakására, vagv sok ajtót nyitott már meg a házibarátok előtt. A lelki vaksággal megvert férj nem veszi észre, hogy sokkal drágább rnha és ékszer van az asszonyon, mint aminöre telik. És ha észreveszi, az asszonnyá változott hízelgő kígyó (elhiteti az arával, hogy azt a konyhapénzböl spórolta és a kaszinóban el is dicsekszik vele . és nem veszi észre azokat a gúnyos moselye-
