Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-28 / 130. szám

StoSWMBtBrfIli tvMiraicM» 110. ssAMi Keddi 1924. október 28. «Bgiggf- —'-i."g '■ U—LILBiü-ü —ÜJ—"i--Jl SMniUi is «weh-wxlováli éüHtbe*í Ksiybui is vlitett pasiul ttitkíMíésSBl: étre 89 £} félévre 40 K. aegyeáérre £3 I-. STÖÍföidSa 160 Kő. Ewyaus o%áxB ár» i f*0 fillér. A tisztviselőkérdés. Komárom, — ölet. 27. A parlament őszi ülésszakának hom­lokterében a tisztviselői kérdés megoldása áll. Régóta húzódik ez a kérdés, amelyet nem tudnak közmegnyugvásra megoldani. Ezelőtt két évvel már kipattant, hogy harmincezer vasutassal több van, mint kellene, holott a magyar vasutasok leg­nagyobb részét, mint »megbízhatatlan elemet« kiletlék a szolgálatból és azóta is razziákat rendeznek nyelvi vizsgák ürügye alatt, ahol attól szabadulnak meg, akitől éppen akarnak. Ismerjük ezeknek a vizsgáknak gya­korlati jellegét és főleg szellemét. A tisz­tikarban is ezzel mustrálják ki a nem tetsző elemet és a cseh nyelvet kitünően bírókhoz azt a kellemes kérdést intézik: miért nem lépett be a szibériai légióba? Ezen a feleleten gyönyörűénél lehet bukni azoknak, akiknek ezt a sorsot szánta a még mindig tomboló sovinizmus. De hát a közalkalmazottaknál ez nem vezet eredményre. Az áilamfordulat ulán mindenki tisztviselő és alkalmazott lett, aki nem akart más lenni, kvalifikáció, ami a szelekciót bizonyos mértékben biz­tosítja, nem történt, mindenki lehetett ami lenni akart, ha politikai érdemekre tudott hivatkozni. A légionáriusokról ho­zott törvényt, mely azoknak annyi előjo­got biztosit, igen jól ismerjük. Hivatali állás, italmérési jog, trafik elnyeréséhez ez volt a legjobb ajánlólevél. Igen ám, de a tisztviselői tulproduk­­ció lassanként aláásta az állami költség­­vetés cselekvő mérlegét és arra olyan te­hertétellel nehezedik, amelyen segiteni kellene. De hogyan? A fizetéseket nem lehet leszállítani, mert a drágaság növek­vőben van. Egy nagy kontingens felesle­ges alkalmazottat kellene elbocsátani, de ezt meg nem merik tenni a koalíciós pártok. A szocialisták, akik a nyolcórai munkaidő hívei, hihetetlen mennyiségű tisztviselőt helyeztek el, ezeknek munka­erejét kihasználni azonban nem tudják és produktivitásuk távolról sem áll arány­ban azzal a költséggel, amibe kerülnek. ALAPÍTOTT*: TUBA 1ÁM8S. 8AÁL GYÖLA <3r. Szerkesztő: 9ARAMYAY lÚZSEFár. A szocialisták odatódultak a hivatali pá­lyák könnyű keresetére és könnyű mun­kájához. Sok kereseti és produktiv fog­lalkozási ág sínylette ezt meg Az állam nem képes alkalmazottait jól fizetni, mert ilyen tömeg állami al­kalmazottat még csak tűrhetően sem le­het ellátni. Elbocsátani szintén nem lehet, pedig húsz- harmincezer tisztviselő elbo­csátásáról lenne szó, ami a költségvetést tehermentesíthetné, de viszont szociális szempontból bajosan vihető keresztül. A fizetés leszállítás gondolata szintén nem népszerű, bár az adózók nagy tömege, amely még olyan egzisztenciához sem tud munkája rétén jutni, mint a tisztviselők, ezt nem venné zokon. A szociális törvényhozás nyolcórai munkaideje, amelyet ma már dogmaként kezelnek, azt eredményezte, hogy az ala csonyabb műveltségű elemek aránylag jobb fizetéshez jutottak és a dolog any­­nyira fejlődött, hogy a szellemi és testi munka közt a különbség csaknem telje­sen elenyészett. Ez a szociális irányú túl­­tengés azonban következményeiben igen súlyos terheket ró az ipar és kereskede­lem vállaira, ahol a munkásságnak meg­­növekedett igényeivel kell számolnia. Ezen a szemüvegen keresztül szem­lélve a dolgok állását, az állami tisztvi­selők kérdése igen kemény dió és a szocialista kormánynak súlyos gondokat okoz. Nem is lehet ezt megoldani a nyug­díjasok ügyeitől elkülönítve, akik éhbére­ken a szó szoros értelmében éheznek és sínylődnek, míg az állami alkalmazottak­nak, ha nem csurog, legalább csöppen. Nem is olyan nagyon szociális törvény­­hozás az, mely ilyen törvényeket hoz. Sseiketxtőcög ét tásdöhiTalal Nádor-a 26, hová ngy a lap tiellemi réizét illető közlemények, nis a hirdetőtök, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldenénk Kéziratokat nem adunk Tissza. Megjelenik hetenkint biranuzac keditpi csütörtökön és sna&afci nemzeti demokratepárt is elejtette Beckát, aki pártjának egyetlen pénzügyi követelését sem volt képes ken-,bztűi vinni és igy elvesztette a bizalmat minden oldalon. A távozó pénzügy­­miniszter utódjául Eughs Karoly dr. volt p nz­­ügymiuisztirrt emlegetik, akivel a miniszterel­nök. a napokban ho&szabk b- szélgetést folytatott. = A kisebbségekért. A népszövetségi li­gák uniója 23 nemzet képviselőjén k részvéte­lével ülést tartott, melyen Paik^rt Alajos, Ma­gyarország képviselője, nyo'C javaslatot ter­j ízlett az ütés elé a kisebbségele gazdasági és kulturális ügyeiről. Az uaió a javaslatokat el­fogadta s azokat a tavaszi ülésszakon fogják tárgyalni. A javaslatok követelik a nép-k ön*­­renddkezési jogának kodifikálásár, a kisebb­ségi védelmi eljárás szabályozását, a kisebb­ségeket védő állam beválasztását a népszövet­ségi tanácsba. Egyik javaslat szerint fölhívás volna intézendő a kormányokhoz, hogy lépja­­nak közbe a kisebbsógrk érd- kében. = A sajtótermékek szabad forgalma. A küszöbön áiló cs hszlovák—magyar tárgyalá­sokon, hir szerint, m gáliapodas várható a sajtótermékek szabid forgalmáról is Cs hazlo­­vákia és Magyarország között. Ez a hir ngyan aligha felel ma« a va óságnak, mert azon a tárgyaláson tarifa kérdésekről iraz szó. Egyéb­ként is ebb^n a kérdésben kölcsönösségről nem igen lehet szó, tárgyalni p dig felesleges, mert Magyarországon mind n, a Csehszlovákia terü­letén megjelenő nyomdatermék bevihető annak a néhánynak kivételével, amelyn-k valamely konkrét, különös okból a kereskedőim! miniszter a postai szállítás jogát egyidőre felfüggeszti, vagy felfüggesztette. Magyarország minden külfö di nyomdai termák it bebossát és terjesz­tését megengedi. A csehszlovák kormánynak azonban v-n gy rendeleíe még 1919-nól, & mely az 1918 óa készült ös-zes magyar nyom­datermékeket kitiltja a köztársaság területé­ről. Eszerint tehát c<ak az vo na szükséges, hogy a csehszlovák kormány ezen rendeletét helyezze hatályon kívül, amihrz pedig semmi­féle konferencia s ra kell, csak egy kis jóaka­rat, m g tárgyilagosság. Ezt azonban egyelőre még nélkülözzük a csehszlovák köztársaság részéről. ~ Visszalép a pénzügyminiszter. Nem először kel hir - annak, hogy Becka pénzügy­­miniszter otthagyja állását helyesebben vissza­lép a pémügyminiíztpri tárca vezetésétől. Most újra kire jár, hogy Becka állása Megrendült és csak napok kéidése, hogy elhagyja helyét. Bukásának oka — a b av tottak szerint — az állami a*k> Imazottaknak tervezett fizet átren­dezése, ame!yre nézve B cka egy előzőiéi» tett kij-Dnt aével ellenke zően most kij lent.ptte, hogy nincs fed* z“t. Emiatt a kormány tagjaival éles ellentétbe kerü t, m rt az egy^s miniszterek az ő szakköltségvetéi-üknek további leszállítása ellen mind-n lehető módon véd keznek. Da a = Srobár a esetiekről. A »Slovenská Pr&v­­da«-ban olvassak; A kassai 2iz4a-ünnepély al­kalmával Srobár a következő beszédet mondotta a cseheknek: »A helyzet Szlovenszkón nagyon komoly, ez azonban a ti büaötök. Ha Szloven­szkón egy állás megüresedett, ti rögtön össze­dugtátok a fejeteket, hogy azon tanácskozzatok, hogy mi módon lehetne az állástól egy szlovák ember kinevezését elütni. Aztán végigjártatok az igazgatóságoknál és a minisztériumoknál az összes hivatalokat, hogy a pályázó szlovák ki­bukjon, amíg csak nem győztetek. Sok szlovák sorsa nyomja a ti lelkiismereteteket, akik intri­káitok által a kenyértől és a hivataluktól eles­tek. Legyetek benne biztosak, hogy nagyon ha-Modem és olcsó TELEFON SZÁM 160. V^daXNitra 22 PÁROVSK A Teljes polgári beren­dezések. Hálószobák, ebédlők, uriszobák. Szalonok, konyhák, iroda és kerti, szálloda bútorok.” Saját Blilyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom