Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-28 / 130. szám
8 oldal 1924. október 28. „Komáromi 'Lapos* ß / Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb sülben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — Református templomnak szembún. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! &4& mar bekövetkezhet egy olyan változás, mely titeket Szlovenszkó területéről elfújhat,« A »Slovak« a következő sorokat fűzi hozzá: »Srobárcak ezen szavait kétszer is át kell olvasni és kérdezni kell, hogy mi ütött Srobárba, hogy most egyszerre igazságokat vág a csehek fejéhez. Ezek, mert b £ zka-ünnepen mondotta, kétszeresen értékesek és jelentősek. Jelentős ez rá is és az egész Szlovenszkóra is. Jön még az az idő, mikor még segítőtársaik is elítélik a csehek szlovenszkói magaviseletét, mely rossz, bűnös és a köztársaságra is veszedelmes volt. Srobár szájából a cseh irányt még követőik is elítélik. Remélhető, hogy rövidesen rezsimváltous lesz, mely a szlovákoknak, és Szlovenszkó* nak lesz kedvező s melynek neve: szlovák autonómia.« Felhivás a szlovenszkói csehszl. áll. civil nyugdíjasokhoz. Sajnos tény, hogy a szlovenszkói csehszlovák légi állami civil nyugdíjasok közül még sokan most is a nyomorral küzdenek. A csehszlovák köztársaság törvényhozása ezen nyugdíjasok segítésére ugyan már több ízben alkotott üdvös törvényeket, ám ezeknek végrehajtása sok esetben és különösen a most már az államiakkal egy csoportba beosztott megyei nyugdíjasok tekintetében ezideig csak részlegesen történt meg, de a hosszantartó s újra növekvő drágaság, valamint a jövőre néava sem kecsegtető kilátások egyáltalában a régi nyugdíjasok nyngdijilletményeiueklnjabbí rendezését teszik szükségessé. A szlovenskói csehszl, állami civil nyugdíjasok most már törvényesen megalakult egyesülete tehát, hivatásának tudatában a csehszlovák köztársaság kormányához és a nemzetgyűlés elnökeihez njölag feliratot ínté zett, melyben a régi és az uj nyugdíjasok nyugilletményeinek egyenlősítésére vonatkozó, már Ígért törvényjavaslatnak az állami alkalmazottak járandóságainak szabályozásával egyidőben még a f. é. őszi ülésszakában való beterjesztését illetve nspirendre tűzését és ietárgy&lásának siettetését kérelmezi, egyben pedig az illetékes körök figyelmét arra irányítja, hogy a régi nyugdíjasok felsegítésére eddig alkotott törvények végrehajtása a Szlovenszkóban ezideig sok esetben csak részlegesen történt, minek következtében az érintettek még most is a nyomornak vannak kitéve. — Az egyesület kérve kéri az illetékes köröket, hogy egyelőre legalább a fentebb említett eddigi törvények teijea végrehajtásáról gondoskodni méltóztassanak. Reméljük, hogy az egyesület ezen kérelme nem marad meghallgatás nélkül. Azonban, hogy az egyesület felszólalása kellő súllyal bírjon és tagjainak szellemi s anyagi helyzete javítására vonatkozó egyéb tevékenysége kelló eredménnyel járhasson, szükséges, hogy a szlovenszkói csehszl. állami civil nyugdíjasok összességének bizalmával és rokonszenvével találkozzék, nemcsak a régi, hanem az nj nyugdíjasoknál is. Az egyesület igazgatósága tehát az ősz«zés szlovenszkói csehszl. állami civil nyugdíjasokat, ezeknek özvegyeit és árváit, amenyayibeu még nem tagjai &z egyesületnek, ezennel sürgősen felhívja, hogy az egyesületbe saját érdekükben minél előbb lépjenek be. Tájékozásul szolgáljon, hogy az egyesületbe való felvétel belépési nyilatkozat alapján történik, mely nyilatkozat vagy az igazolt fyfljtőnél, vagy közvetlenül az egyesület igazatóság&nál. Stvckelbuber Béla ur ny. p. ü. titkárnál (Bratislava, Dabrovits Miháiy-ntca 4.) megszerezhető. Ez a régi tagok által is pótolandó. A belépési nyilatkozat további felvilágosítást nyújt. Egyébként az igazolt gyűjtő vagy az egyesület igazgatósága egyéni kérdeaőskődésre szívesen válaszol. A nyugdíjasok társaikkal lépjenek érintkezésbe, nagyobb ismeretségekkel bírók jelentkezzenek egyesületi helyi képviselőknek, esetleg rendezzenek gyűlésekét és ahol tagok elég számban jelentkeznek, alapítsanak egyesületi fiókokat. Megjegyzendő, hogy a hdratási dij egyszersmindenkorra 1 Ke, a tagsági dij p?áig az évi nyugdijilletmény minden 1000 koronája vagy ennek töredék« után évi 50 fillért tesz ki. Pozsony, 1924 szepi. 30. Az egyesület igazgatósága. A Komáromi Jókai Egy AI pályázatai. A Komáromi Jókai Egyesület Jókai Mér születésének százados évfordulója közeledtével pályázatot hirdet: 1. Jókai Mór élet- és jellemrajzára. A pályamű terjedelmi! 8—10 nyomatott iv. A pályaművek gépírással, a papirosnak csak egyik oldalára Írva, összefűzve, lapssámozva a szerző nevét rejtő jeligés levél kisé rétében az egyesület elnökségéhez (Komárom, Kultúrpalota) küldendők. A pályázat határideje 1924 október 31. Pályadij 1000 (egyezer) K. A pályadijat nyert pályamű a Jókai Egyesület tulajdonát képezi; a pályadij csak abszolút irodalmi becsű műnek adatik ki. 2 Jókai emlékünnepen előadandó alkalmi költeményre. Palyadijstk: I díj 300 K, II. dij 200 K. III. dij 100 K. A pályaművek gépírással, a papirosnak esak egyik oldalára Írva, a szerző nevét jelentő jeligés lavél kíséretében nyújtandók be a Jókai Egyesület elnökségéhez (Komárom, Kultúrpalota), A pályázat határideje 1924 október 31. Kossuth Lajos emlékkiállítás. Budapest, 1924 okt. 25. Az elmúlt március 21 én volt harminc éve, hogy a magyar demokrácia legnagyobb alakja, Kossuth Lajos, egy kénytelen kelietkn megbékélt nemzet s as egész miiveit demokratikus világ hirtelen felssjgó fájd■>ima között befejezte ősz életét. Szimbólummá magasodott ember veszett el benne. A népek millióinak minden társadalmi rétege az ő ravatalánál talán még egyszer pillantást vetett egymásra s aztán keméDy elszántsággal, könyörtelen nekitűrkőzéssel fogott hozzá a maga külön céljainak a megvalósításához. A demokrácia Kossuth kezében még egy szélesen humánus, közös ethikát teremteni akaró s a gazdálkodásban minden tényezőt a maga értékével s nem a másik kárára megbecsülni akaró koncepció volt. Utána a sz&badverssny demokráciával ez az alap nagyon hamar feledésbe ment. Valószínű, hogy a fejlődésnek ezt a folyamát sem megakadályozni, sem helyes mederbe terelni egyetlen ember ereje, vagy az emberi erő nem lett volna képes. D . bizonyos, hogy ha a magyar nemzetnek ezekben a rohanóvá gyorsult időkben lett volna egy Kossuih-fajta egyéniség vezetője, akkor annak a szájából sok okos figyelmeztetés elhangozhatott volna és sok öngyilkoló mozdulatnak kellett volna megvalóau latiénál maradnia. Kossuth volt az első modern, nyugateurópai magyar, aki érzelmeiben és tetteiben nemes internacionalizmust tadott egyesíteni okos faj szeretettel. 0 egy csipetnyi pont volt a hazája földjéből, almikor neki kellett indulnia a nagyvilágnak s „... úgy valók, mint a tört hajó roncsa, amelyet a szélvész kidob a homokba t^gy sivaíagoa ..." — mondja őoi&ga. S ekkor kesdődött életének az a része, amelyben hitet tett hitének komolyságáról. Aß* goi, olasz, am rikai városok, egyesületek, mnnkújszövetségek, egész nemzetik ismerték törhetetlen harcosának, aki elsősorban a hoszá legközelebb álló közösségnek, de ereje és ideje maradtán minden más nemzeti közösségnek is az embsríbh életéért oda tudja áldozni a maga életét. A bpesti Nemzeti Muzumban gazdag anyaga kiállítás keretében Kossuth gszdsg éleiének majd minden fontosabb eseményéről érteaftlünk mos'. A Kossutk-h&gystSk kéziratsnyaga nsrmiBc óv alatta katalán és a nagyközönség eiöst zárva volt. Most ez és sok értékes relíquák is bemutatásra kerültek, pályájának fő mazzanat&it feltüntető ügyes elrendezésben. Ifjúkori t&Busmányainsk, első nyilvános ssertpléssinek. a 48 as időknek, kormányzóságának emlékeit szemlélve, eljutunk éheiének első fordulójához; innen a világosi tragédiának, törökországi számkivetésénak a* emlékein keresztül a második fordáiéhoz: a diadalmas ezabsdu*ás és magyar embert ssm előtte, sem utána soha sem ért angliai és amerikai ünneplés díszes emlékeihez. Az 1859—1866 ikimozgalmak néhány érdekesebb kéziratán és nyomtatványán végigmenve, elérjük a politikai reményeiben csalódott, nyilvános szerepléstől visszavonult Kossuth öregkori foglalatosságainak maradványait, természettudományi és irodalmi munkálkodásának emlékeit. Végű! halálának emlékei zárják be a kép teljességét. Az az impressziónk marad, hogy Kossuth Lajost életében (mert azóta talán már elfsl*dte) a nyugati demokrácia is épp annyira magáénak tartotta, mint a magyarság. Ragyogó dokumentumait kapta a megbecsülésnek úgy az amerikai, mint az ogol társadalomtól Angliától pl: Birmingham lakóinak üdvözlő irata, Manchester „dolgozó osztályainak“ üdvözlő irata selyemre nyomva, birminghami kézmüvaeektöl ugyanaz, Hamilton város díszpolgári oklevele, kék selyemben Manchester lakóinak üdvözlete, Oobolm Richárd Is-vels Kossuthoz, a „The Illustrated London News“ angol folyóirat 1851 nov. 1 iki száma Kossuthnak Angliába való érkezését ábrázoló lelkes képekkel, az ö tiszteletére selyemre nyomva és vörös bőrbe kötr®, Plymouth, Dávcuport. Síonehouse és minden számottevőbb város üdvözlő irata nagy tömegben, Dunfermline és Hawick és sok más város diszpolgársági oklevelei. Továbbá Kossuth angol nyelvű, Londonban megjelent beszédei, angol tankönyv, ahol Pitt és Lord Brougham mellett Kossuth is szerepel egy beszéddel. Burns Róbert költeményeinek diszktsdása, abból az alkalomból, hogy Kossuth meglátogatta Burns sírját, előtte Murdoch „Kossuth at the grave of Barns“ cimii költeménye, rengeteg újságcikk stb. Amerikától: Kossuth munkái, amerikai szónoklattá»! könyv, a példák között öt Kossuth beszéd, Washington kardja (az Egyesült Államok ajándéka Kossuthnak), Baltimore város ezüstkötésü ttdvüzlö irata, az amsrikti államok sjándéfc&i, amerikai e^yízerü emberek művészi ajándékai, aranytól! Stimpson Györgytől, a philadelphiai nők által ajándékozott serleg, üdvözlő iratok selymen, egy n*gy zászló, melyet Kossuth a baltimom Jasurum szabadkömives páholytól kapott, rajta Washington, Mózes és Kossuth képe, Kossuthdollárok s az am ríkai pánzgyüjtés, stb., stb. Franciaországtól: Napoleon Járom hercis? me* J -ghangu lévaié, Bruxelles üdvöz'ő irata, Louis B anc és a menekült francia politikusok üdvözlő irata, Kossáth kiáltványa Marseille la-
