Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-25 / 129. szám

■i ©wStBáili gvf&Sfan» 129. isáni Szombati 1924« október 25« a—SB WM». v ^Ba■—— gg— KOMAROMI F* O 1L- I T I K A. 1 F-. A IR« fJHzäft&l Jar =*i»e&«ey*S*,’r§!k értékbe* 3 fteiyüM t* íiáékr* pstia! íiítkStőéess!: évre fel) £j félévre áS f, sisgy «Hévre 88 8 IttlföldS* 180 S2, Így«« sxím #?*? S© fülé?. 1 [ill leleli »Ui. Komárom, okt. 24. A cseh külpolitika tengelye, a kis­­aulant létrehozása, teljesen elveszítette azt a nagy jelentőségét, melyet ahhoz fűztek. Ez a francia barátkozásnak volt a ter­mészetes folyománya, amelynek katonai konvenciói a németek ellen irányúinak és a csehszlovák és lengyel támogatás pillérein nyagosznak. Ennek a kü politikának a tengelye azonban nem nyugaton, hanem keleten nyugszik és a legtávolabb gon­dolata a nagy szláv egység, az orosz bi­rodalom végtelen határaihoz való közeledés Ennek a Magyarország ellen alakult kisantant egyik igen nagy akadálya volt. Oroszországgal szemben a kisantantbau úgy a cseh, mint a szerb szövetséges kimondta érdektelenségét és Románia körülbelül magára volna hagyatva egy orosz konfliktus esetén, amely tekintve az orosz hadsereg erős felkészültségét, egyáltalán kizártnak nem tekinthető. Az orosz szinpátiának azonban ára vau. Nem Oroszország, hanem a cseh­szlovák köztársaság részéről: ez a lengyel szomszédi viszony, amely ma körülbelül olyan, mint a Magyarországgal való vi­szony : hűvös és tartózkodó. Az oroszbarát politika Lengyelországban meglehetősen rossz hatást tett a közvéleményre, amely ismeri, hogy a lengyel területről származó ukránok egész légiójáéi Csehszlovákiában, akik Prágában egyetemet végeznek, de van ukrán gimnázium is az emigránsok részére, azonkívül igen sok emigráns szolgál, mint altiszt és tiszt a hadseregben. Hogy az ukránok milyen kedvez­ményekben részesülnek,csak Ruszinszkóra kell néznünk, ahol ezek az emigránsok foglalták el a hivatalokat, a tanítói ál­lásokat és kiszorították a rutén őslakosság amúgy is gyér intelligenciáját. Ezek ál­lampolgársága és illetősége, bár csak egy­két éve laknak itten, sohasem áll vitán, nem úgy, mint a 40—50 éve itt élő magyaroké. A nagyszláv testvériség gondolata az alapja a C3eh imperialista külpolitikának, amelynek a be nem vallott célja az, hogy ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. ffanrkMstő; <MáL ŰYÖLA db Szerkesztő* BABAÜYAY JÓZSEF ár. | Ssefk8**tőség 6* iiadóbirtia!: ííádor-e. 88. ' hová úgy a lap exellemi részét ilM8 közlemények j*>«i * hirdetések, előfizetési és hirdetés dijak ath, küldeni!!*-' Kéziratokat mm adunk vissza. leojílsaik «kis! Mnarar: csSJSrtökSi át vttá&i a szlávság vezére legyen. Azt nem vitat­juk, hogy a cseh kuitura fejlett, de ex­panzív ereje nincsen és Így nem való­színű, hogy a nagysziáv álmok, melyek a cseh nemzetben élnek, valaha is meg­valósuljanak. Az orosz barátságnak áldozatul esik a lengyel barátság. Az a törekvés, hogy az orosz piacot a cseh gazdaság uralja, beleütközik a németség világgazdasági tö­rekvéseibe. A cseh nemzet általában gyakorlati és anyagias gondolkodású, de idealizmus is él benne, ha nemzeti tö­rekvései megvalósításáról van szó. A most felnövő nemzedék egy részének Orosz­ország felé van szegezve a tekintete. Az intelligencia körében várható lúlprodukció orosz löidön fog elhelyezkedni, mint ke­reskedők és szabad életpályák intellek­­tueljei. Oroszországban a bolsevik uralom alatt az intelligencia sorai nemcsak meg­ritkultak, de csaknem teljesen elpusztul­tak. Megmaradt része mint emigráns ten­geti életét Európa minden országában. A cseh nemzet egész kulturális had­sereget nevel Oroszország részére, ameiy ott fog elhelyezkedni. Ezzel az oiosz-len­­gyel ellentét még inkább kimélyüi, mert az oroszok a lengyel ellenes cseh befolyás alá kerülnek idők folyamán. De ennek a keleti külpolitikának a legmarkánsabb célkitűzése a cseh ipari krízisnek likvidálása. A német ipar foko­zatos talpraállása folytán a cseh ipar el fogja veszteni jelentőségét Középeurőpá­­ban és a Balkánon is, mely Németország­nak le-z a piaca, ezért kell Csehszlovákiá­nak az orosz piacot a maga részére meg­hódítani és megszervezni, azzal káprázatos kereskedelmi perspektíva lehetőségeit nyit­ván meg részére. Az út azonban legrövidebben Len­gyelországon vezet Oroszországba. És Lengyelországgal még nincs kereskedelmi szerződése Csehszlovákiának, amint nin­csen sem Német- sem Magyarországgal; Ausztriával most van munkában. A tény tehát az, hogy a cseh kül­politikát a lengyel nép legnagyobb bizal­matlansággal kiséri és Benes sakkhuzásai a lengyel közvéleményben teljesen határ talanok. A dunai gazdasági konföderáció gondolatáról is úgy vannak a lengyelek meggyőződve, hogy az kizárólag a cseh nemzet gazdasági hegemóniájának a meg­alapozását jelentené. Hogy erre a kon­föderációra szükség van, azt mindenki érzi az utódállamokban; de ahhoz senki­nek sincsen kedve, hogy gazdasági ér­dekeit ennek feláldozza. A lengyelekre ebben aligha lehetne számítani, mert ez a lengyel ipar kiszorításával volna egy­értelmű. A konföderáció szláv alapgondolata Magyarországban is alig találna nagyobb lelkesedésre, amelynek zsenge iparát szin­tén védenie kell az erősebb gazdasági és ipari infláció ellen. A dunai konföderáció nacionalista alapgondolatok és tendenciák nélkül talán a gazdasági megújhodásnak feltételeit nyitná meg, de a Benes tervezte formákban általános bizalmatlanság nyil­vánul meg vele szemben, mert senki se siet Benesék politikai járszalagjára ke­rülni. A cseh külpolitika keleti orientációi Oroszország felé mutatnak és ennek szí­vesen áldozzák fel, ha szükséges, a kis­­antantot is a dunai gazdasági konföderá­cióval egyetemben, mert ez a nagyszláv tervek expanzivitásának a megvalósulását jelentené a cseh külpolitika óh nemzeti törekvések részére. Ennek akadálya legelső sorban a közvetlen szomszédságon kívül, amelynek ezzel ellentétesek az érdekei, a nagyhatalmak közül Olaszország, amely minden szláv terjeszkedésben a státuskvó megzavarását tekinti. Ezenkívül Német­országgal kell számolni, melyet a cseh­­külpolitika egész a londoni konferenciáig csak magas lóhátról kezelt. A lengyel-cseh ellentét mérsékelheti ennek a külpolitiká­nak az iramát, amely belföldön sem ta­lál osztatlan helyeslésre és a nemzeti kisebbségek is ellene fognak küzdeni. = A szlovák néppárt feltételei A lapok legutóbb sokat, foglalkoztak az?al, begy a esek néppárt egyesülni kíván a szlovák néppárttal és iízsel kapcsolatosan a kormánynak az a szándéka, hogy fölhívja a szlovákokat a koa­lícióba való belépésre. A néppárt lapja, a Slo­­vak hossza cikkben jelöli meg szokat a fölté­teleket, amelyek teljesítése u án szó Ehetne a koalícióban való együttműködésről. A lap szó rint a szlovák néppárt mindaddig mm léphf-t be a centralista kormányba, míg Masaryk ég Benes föl nem áüi'ják a szlovák antocómiá Modern és ölesé VajdalNitm TELEFON SZÁM iSO. 22PÁROVSKA 22. Viszoníelárusiték és magánosok legol­csóbb bevásárló helye. Kívánatra ár­jegyzéketw küldök. is# 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom