Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-21 / 127. szám

POLITIKAI LAP. ÍISdSR'SM if értékb*»» Hstyfew ia vidékm íss»i«í eiittüSs#**!: JsSögs #/we 86 X, félévre 40 X, B«gyeűévr« S *« 1 xtureuö. iso x& Ejgy©s XK&tta ásr* t 80 fölÄr. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. af'éaz#irkMstfí; QAÁL QTULA dz. Szerkesztő: BARANYAY IÚZ8EF úr. iiiii Komárom, — október tO. Az október végén megnyitandó őszi üéeazaknak legfontosabb tárgyát képezi az állami költségvetés, melynek előkészítő tárgyalását megkezdették Az 1925. évi költségvetésről előzőén olyan híreket ter­jesztettek a kormány koalíció lapjai, hogy az kedvezőbb lesz az előző évinél és a kormány mintegy négy miíliárddal csök­kenti a kiadásokat. Mikor ezek a hírek megjelentek, kétkedve fogadta mindenki, mert hiszen s^nki sem tud a kormány­nak olyan tervéről, amelynek megvalósí­tása esetéa az államháztartás kiadásaiban redukció áüana be. Mert bár itt volna az ideje, hogy az adózó polgárok terhein könnyítsen az állam, sajnos, erre irányuló intézkedésnek semmi nyomát nem lehet látni. Akik kételkedve fogadták a kormány­sajtó jelentéseit, azoknak igazat adtak a későbbi hírek, melyek szerint mégsem csökkentik a költségvetést négy miíliárddal, »őt ennek a kérdésnek tárgyalása még mindig folyik és bár a koalíciós pártok Í3 kénytelenek belátni, hogy a kiadások tételeiben jelentékeny törlések eszközlen­­dők, csak igen nehezen tudnak az egyes miniszteri tárcáknál némi megtakarításhoz jutni. Eddig mintegy másfélrnilliárdról szól­nak a hirek, de hogy végeredményben tudnak-e a koalíciós pártok érezhető csök­kentést elérni, az kétséges. Két milliárdról van szó, amelyet le akarnak faragni az egyes tárcák költség­vetéséből, de a kilátások nem sok siker­rel biztatnak, mert a csökkentésnél még a nemzetvédelmi és külügyi miniszté riumok költségvetési tételeit is kellene redu­kálni. Aki azonban ismeri a helyzetet, az nem igen reménykedik sikerben. Mindenki tudja, hogy ez a két tárca mennyire tul­­vaa terhelve kiadásokkal, amelyek telje­sen improduktív költségek fedezésére szol­gálnak. A nemzetvédelmi minisztérium a hadsereg eddigi létszámának fenntartása mellett nagy kiadásába kerül az államnak, súlyos tehertétele a költségvetésnek, mely sem a demokratikus elvnek, sem az állam polgárai teherbíró képességének nem felel meg. A másik részen a külügyi miniszté­rium tárcája, mely szintén aránytalan i módon veszi igénybe az államot és amely­nek nagysága olyan kiterjedt külföldi j képviseletet oktrojál a csehszlovák köz­­; társaságra, amilyennel csak a nagy impe- 1 rialista áilamok rendelkeznek. A költségvetésnek, egyéb részletein í kívül, e két tárca indokolatlan, súlyos és l szertelen kiadásaiban kell elsősorban re­dukálódnia. Csehszlovákia kis állam, amely­­! nek szükségtelen nagyhatalmat játszania, mert azt nem birja el. Nagy hadsereg ! föntartásával és az állam anyagi erejét | felülmúló külügyi képviselettel nem lehet \ elkápráztatni a külföld szemét, mert aki j az egyszeregyet megtanulta, az tisztában ’ van azzal, hogy egy olyan szegény ország, j mint Csehszlovákia, mennyit bírhat el. A ; kormánynak arra kell tekinteni, hogy az j amúgy is elviselhetetlen terhektől legalább | részben mentesítse a polgárságot, olt kell \ tehát csökkenteni a kiadásait, ahol azok | semmi néven nevezendő hasznot ne n haj- S tanak. Ha pedig nem lehet másként célt érni, tessék redukálni mindkét tárcánál a í létszámot, mert annak fentartása nyeli : el az adózók keservesen kiizzadt nailli­­; árdjait. Itt van az ideje, hogy a kormány ’■ egyszer számoljon a polgárság lizetőképes­­■ ségével is. » ■ ---------- ■ —----------­= A lupék elkobzása. Az ellenzéki saj­­- lóorgánumoknak igen sok kellemetlenséget és ! haszontalan kiadásokat okoz az igszságüey-I miniszternek elkobz&si gyakorlata. A minisz­tertanács is foglalkozott a napokban ezzel a kérdé sei és az összes miniszterek értésére \ adták Dolsnsky igez^ágügyminiszternek, hogy j nem értenek vele egyet ebben a kérdésben, j illetve az ö konfiskíciós praxisát nem belyes­­- ük. Dolansky nr azonban ezt az egyöntetű 5 állásfoglalást nem akarja tudósáéul venni. ■ Mert minden alkotmányos államban, ahol a I kormány tagjai valamelyik miaisztertársnkkal j ellentétes álláspontra helyezkednek, a leszava­­í zott miniszter táreáját rendelkezésére bocsá'ja a kormánynak, zonban a csehszlovák köztár­­| saságbín ez nem igy van, itt minden miniszter : görc ö-’bq ragaszkodik tárcájához. így tesz az igezságQgyminiszter ur is. I = Kommunisták által megzavart szoc. dem. népgyülés. A komáromi szoc dem. pá t­­sz-rvezet vasárnap, folyó hó 19-én a Vigadó nagytermében népgyülésí akart tartani, de a gyűlés színhelyén túlnyomó számban m-gj-dent Sserkeutöiég éi kiadóhivatal: Nád«r-e 29., hová úgy a lap Melleim tAmAI illető közlemények, atf«,is a hirdetőiek, elöflsetén é* hirdetőit dijak itb. kllldendgk Kósiratokat nem adunk viasza. ifefjilsiit! Mtsskiit báriaszot: WM csltörtikn is kommunisták lehetetlenné tették a kit ütött n plrend letárgyalását. A teremben mintegy 80—100 ezoc. demokrata mellett töb > száz főre ragó koamjuuista jelent m^g, kik már a nép­­gyüléstgmegDyitó Csizmazia György városbiró beszédét is zavarták közü^azólásaiákal. ▲ nép­­gyűlés szónoka Borovszky Géza nemzetgyűlési képviselő volt, akit mar beszéde elején nagy zajongással, fü'tyel és kiabálással fogadtak. Burovrzky a nagy munkanélküliségről beszélt és annak az oka, hogy a kormány a segélyeket nem fizeti, a szónok szerint abban van, hogy a munkásság egy része még ma is szervezet­ben és igy nem kép*s érdekeit megvédeni. Ezekre a szavakra zajos közb kiáltások törtek elő: Mindennek a tzoc. dem párt as oka! A rendiörvényt is ások szavarták meg ! Majd óriási lárma Um dt, amelyben a szónok n**m tudta tovább folytatni beszédét. A kommunisták el­énekelték a IH. Internacionálét, mely után Boromky ismét folytatni akarta b'szádét, mi­közben valaki & feoramuuUták közül odakiál­­lőtt: Ne szidja a kommunista pártot, hiszen nem régen még maga is kommunista volt! E re a közbekiáltásra B>r<v«si>y azt M-lte: Igaza van elvtárs, én is voltam kommunista, de mi­­után meggyőződtem arról hogy a kommunista pártban csak csirkefogók vannak, otthagytam azt! Borovszky e válasza olyat zajt és fülsi­ketítő lármát provokált, hogy Borovszkv ez­után már egyáltalán nem tudott szóhoz jutni, ugj hogy az elnök & népgyülést, anélkül, hogy a gyűlés szónoka beszédét elmondhatta volna, kénytelen volt berekeszteni. Az iskolamulasztási bírságok eimen a »Komáromi Lapok« ban megjelent közlemények annyira közérdekűek és igen sok iskolaszéket és iskolaigazgatóságot közelebbről érdeklók, hogy én is bátor vagyok hozzászólni és kérni a tek. Szerkesztőséget annak közlésére. Az iskolának, legyen az egy vagy több­­tanerős, az 1923—24 tanév kezdetétől az igtz­­gatója az a tanító, akit az iskolaszék &janlatára az iskola jellege szerinti felsőbb hatósága ki­nevezett. Az igazgató-tanító végzi az iskolának ösz­­szes adminisztratív ügyeit és ezekért felsőbb hatóságai előtt felelős. Az isk. és nemzetmüve. lődésügyi minisztérium és annak referátnsa által kiadott rendeleteket a tanfelügyelősóg utján 6 kapja kézhez és természetük szerint intézi el. Ilyen eset á!it elő itt is. amidőn a tanügyi referálás 1003/1—A. ai. 1923 sz rendelkezése leérkezett, hogy az 1922. évi ju ins 13 iki 226. sz. törvény végrehajtása szerint már az 1923/24, tanévtől kezdödőieg ott, ahol lehetséges, beve­zetendő a VII. évfolyam, illetőleg 1 évvel kibő­­viteodő az iskolai korhatár. Ezen feuti száma rendelkezés szerint az iskolaigazgatóságok szi­gorú felelősség terhe mellett köt leztettak a helyi Modern és olcsó TELEFON SZÁM 166. Teljes polgári beren­dezések. Hálószobák, ebédlők, uriszobák. I Szalonok, konyhák, | iroda és kerti, szálloda ! bútor ok.^ Saját Hülyék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom