Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-18 / 34. szám
«Komáromi Lapok« lu 4 március 18. 2. ölü l. ■'i' I iákii Ml Éjjiléie. i A Jókai Közművelődési és Hazeum Egyesület máreraé 16 án, vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését a kot tárház képtárt érmében. A szép számban megjelent tagok élénk érdeklődéssel kísérték a közgyűlés lefolyását, melynek a különböző beszámolókon kívül különös érdekességet kölcsönzött Alapy Gyula dr. jász. izgázgatónak előadása a tíz éves kulturházról. A közgyűlést Seijj Ferenc dr. elnök nyitotta meg lendületes és költői képekben gazdag beszéddel, melyben rámatatott az egyesület klltttrtevékenységére, melyet a letűnt XIII ik egyleti évben kifejtett. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Janosits Józsefnek, az egylet feledhetetlen érdemeket szerzett oaztályelnökének elhunytéról, akinek emlékét a közgyűlés Jegyzőkönyvében is megörökítette. Kegyelettel örökítette meg a közgyűlés Dávidháey János ig&zgató-tanácátsgnak emlékét és mély sajnálkozását fejezte ki Mdrocz Emílián társelnöknek és Qosetonyi Nándor titkárnak távozása folytán történt elvesztése miatt. Az egyesület céljaira a Komárom vidéki Hitelbank 500 K-t, Dózsa József vendéglős 200 K-t, Kenessey Kálmán dr. pedig az idei közgyüjésen tat tandó előadás tisztelet dijára ez évben ismét 100 K-t adományozott, melyekért köszönetét fejezte ki a közgyűlés. Hasonlóképan köszönettel fogadta Alapy Gyula dr.-nak is azon nemen cselekedetét, hogy a közgyűlésen tartott előadásért neki járó tiszteletdijat a Jókai szobor alapjára engedte át. Az elnöki magnyitó lelkes szavakkal hívja föl a közgyűlés figyelmét arra a szép feladatra, mely a Jókai Egyesületre háramlik a Jókai centennárinm méltó megünneplése által. Az egyesület nagyszabású kultnrünaepélyt fog rendezni a jövö évben- és ez ünnepélyen való részvételre nemesek az egyesület tagjait, de az egész város magyar társadalmát fölkéri. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Alapy Gynla dr. az egyesület múzeum és könyvtár igazgatója tartotta meg jelentését az 1923. évről. A főtitkáré beszámolóban hűségesen felsorolta az egylet működésére vonatkozó adatokat és meleg közvetlenséggel emlékezett meg a Petőfi centenáriumról, melyet az egyesület szintén megünnepelt, Petőfi halhatatlanságát Erdélyi Pál dr. elnök méltatta, a Komáromi Dalegyesület múködőkara két Petőfi költeményre szerzett férfikart adott elő, Gergelyi Aliz pedig szavalt. Madách emlékezetének Qosetonyi Nándor titkár és Alapy Gyula dr. főtitkár áldoztak szép előadásokban. Az egyesület a múlt év elején 2, decemberben pedig egy hangversenyt, rendezett, ez ntóbbin Evhay Jé nő mesteri művészetében gyönyörködhetett a közönség. Az irodalmi osztály Bognár Cecil dr. elnök lelkes vezetésével több nagysikerű szabadoktatási előadást tartott, melyeken az elnökön kívül közreműködtek Kitenberger Károly, Kenessey Kálmán dr.. Jankóvich Marcel dr., Alapy Gynla dr., Szijj Ferenc dr., Borka Géza dr. és mások. A művészeti osztály zene és szépművészeti o!ztá!vra tagozódott; a zeneművészeti osztály élén Farkas Ferenc elnök és Polony Béla dr. titkár fejt ki agilis és eredményns munkát, a szépművészeti osztály Harmos Károly elnök és Pyber Kálmán dr. titkár vezetésével tölti be sikerrel feladatát. Tavasszal az njabb festőgeneráció sikerült képkiállitást rendezett, melynek sok látogatója volt. A knltnrház nagytermében két hónapig Földessy Sándor débzlovenszkói magyar társulata játszott a közönség nagy és állandó támogatása mellett, az egyesület a magyar társulatnak a knltnrház összes emeleti termeit mérsékelt összegért adta bérbe, hogy maga is segítségére legyen a társulatnak. Az elmúlt év végén az egyesületi élet különös lendületet vett, ami az egyes szakosztályok agilis és odaadó működésének eredménye. Az egyesületnek összesen 754 tagja volt 1923 ban. A múzeum az elmnlt évben is zárva volt, de az iskolák és testületek részére minden alkalommal mepyitották. A csicsói régi temető feltárásánál Alapi Gyula dr., múzeum igazgató jelent meg. Az államsegélyből a muzeum részére komáromi vonatkozása tárgyakat szerzett be az egyesület. A könyvtár részére tekintettel a könyvek drága voltára, nagyobb beszerzéseket nem eszközölhettek, a R'dl hagyatékból sikerűit néhány igen értékes müvet megvásárolni. A képtár megfelelő anyagi erő híján, szintén nem részesülhetett lényegesebb beszerzésekben. A közgyűlés Alapy Gyula dr. tartalmas és minden kis mozzanatra kit-rjeszkedő jelentését egyhangún tudomásul vette. Az 1923-ik éyi zárószámodásokit a köz gyűlés jóváhagyta é? Baranyay József dr. pénztárosnak és MaJcíy L-ijo* ellenőrnek a fdlmt-ntvényt megadta. Az 1924. évre szóló költségvetést 32000 K ban állapította meg a közgyűlés, mely annak keretében a költségeket utalványozta. A Gasztonyí Nándor távozásával menüre sedett titkári állásra & közgyűlés Ivinfy Gézát választotta meg egyhangúan. Majd &z igazgató tanács az egyesületnek a Jókai c*ntenoáriam megünneplésére vonatkozó iudiiványát gyh&ngu lelkesedéssel tette magáévá a közgyűlés, mely a kiküldött bizottságot megbízta az ünnepjég rendezésével. A közgyűlés tárgysorozata után az elnök fölkérte Alapy Gyula dr. mu«. igazg. eiöidásána* megt&rtásava. A apy Gyula dr. a »uKu htz tiz éves történetéről tartott figyelmet lekötő előadást, melyben hálásan emlékezett meg a hulturház létesítése körül el vü hntetlen érdemeket öz-rzétt, Kürthy István akkori főispánról, Baranyay Géz* töldbinokosió Antal Gábor református püspökről és Beöthy Zsolt egyetemi tanárról és mindazokról, ázik a magyar kultúra művelés érdekéh n áidozatkétzséggel fáradoztak. Küiöaöseu kiemelte Weisz Fülöpnek, a Magyar Kereskedelmi B-.nk elnökének érdemeit, aki a káli árpalota felépítő ét tette lehetővé igen előnyös kölcsön nyújtásával. A tiz év ó a fennálló ku tárházban a Jókai Egyebet fejtett ki nagy mcuuálkodást s a kultnresemények egész sorozatával tette nevezetessé otthonát. Az egyesület munkáját különösen eredményessé tették a jeles előadók, akiknek sorában Bognár C-cil dr. 12 előadással szerepel. A felolvasás végén a sz-riö megható kegyeletes érzéssel emlékezett meg azokról, kik a vezéri karból a tiz év alatt kidőltek. Az előadást meleg tapsa-1 fogadta a közgyűlés, mely Erdély Pál dr. indít vány ára Alapy Gyula dr.-nak az értékes előadásért és az egyesület alapításától kezdve kifejtett odaadó munkásságáért elismerő, hálás köszönetét fejezte ki. Ezzel a Jókai Egyesület évi rendes közgyűlése véget ért. VÍZUMOT útlevelekre, mindenféle utlevélügyet, ki- é» beviteli engedélyek megszerzését, közbenjárást, felvilágosításokat és fordításokat megbízhatóan, gyorsan és a legolcsóbban intéz el a „Passtelle des Zentral Ausschusses für jüdische Studenienfürsorge Prag V., Maislova 18. III. 32. (Ezelőtt: Hilfsverein der jüd. Hochschüler aus der Slovakei). Közbenjárási dij vizumonkint: 15 EC. Levelezés: magyar, német, szlovák, cseh. Nagy számban egybegyült iparosság jelenlétében tartotta meg az Ipartestület március hó 16 áa 36. évi rendes közgyűlését, melyen első alkalommal vett részt Novotny Richárd járási főnök, mint az iparhatóság vezetője, továbbá Ivánfy Géza iparhatósági biztos, dr. Mo hácsy János test. ügyész. Boldoghy Gyula ipar testületi elnök megnyitó beszédében a testület nevében üdvözölte a járás főnököt s örömének ad kifejezést, hogy megjelenésével módját ejtette annak, hogy a testület életét, működését s egyben a tekintélyes számú iparosság panaszait, kéréseit közvetlenül halhassa, amenynyibea módjában áll, hogy azok elintézését a testület egyeteme előtt, iparostársai nevében kérje, Az elnöki megnyitó után Oeirja Kálmát test. jegyző felolvasta évi jelentését a tes tűiét 1923. évi működéséről. A jelentés felölel: mindazt a sok dicséretre méltó tevékenységet amellyel a testület elnöksége és elöljárósága « testületi tagok érdekeit védeni, anyagi gyarapodásukat előmozdítani s a mai súlyos helyzetben egzisztenciájukat fenntartani igyekezett Meleg hangon emlékezik meg Boldoghy Gj«l& elnök kiváló érdemeiről, aki hasz esztendeje viseli a komáromi iparosság majdnem osztatlan bizalmából az elnö*i tisztei s e hossza idő alatt fáradhatatlan munkássága?*], rátermettségével és önzetlen áldoz-itkói-z-eéggd a testület történetének talán legszomorubb esztendőiben is az iparosság háláját, polgártársai beestlésót érdemelte ki. Ha-onlőan köszönettel emlékezik m*g a jelentés Ivánfy Géza iparhatóság* biztosnak az iparosság és a testület minden érdeklő ügyében kifejtett működéséről. Ceike Dénes test. alelnök a tőle megszokott formas beszédben szóval is kifejezi az iparosság szerető ragaszkodását Boldoghy Gynla elnök iránt, aki a mai válságos időben is egyforma biztossággal vezeti a testületet és biztosítja, hogy a 20 esztendős elnöki mait, amelyhez a testület felvirágzása fűződik, még szorosabbra fűzi a kapcsot, mely a testület tagjai és szeretett elnöke között f nnáll. Broczlcy István építőmester felhasználja az alkalmat, hogy a járásfönök előtt, mint aki az iparhatóság t j*, ismertesse azokat a sérelmeket, amelyek az iparosság munkáját ma lehetetlenné teszik. A minden izében komoly, őszinte hangú felszólalás keretében fölemlítette az adózási viszonyokat, amelyek a komáromi mnukátlanságban tcspedő iparosság egzisztenciáját támadták meg. A helybeli iparosság ki sem mozdulhat a városból, keze meg van kötve s ha akad is néha munkája, abból alig kereshet annyit, hogy megélni tudjon, sőt még az adóját sem tudja megkeresni. Szomorúan szögezi le azt a tényt, hogy a közgyűlésre nem jelenhetett meg az iparosság teljes számban, ! melynek oka n<-m az érdeklődés hiánya, hanem „mert nincs már tisztességes ruhája, amelyben ezen a tisztes iparos gyűlésen önérzete sérelme nélkül megjelenhetnék.“ Szóvátette a vissza! manöiegesen követelt balesetbiztosítási j áruié - 1 kok ügyét. Hiaba küldik ki a végrehajtót az : iparosságra, mert ahol nincs miből fizetni, ott , már a végrehajtó sem taiál semmit. A nemrég 1 még jómódú, jól kereső, minden polgári köte- i lességét híven teljesítő iparos önérzetével kéri • a járás főnököt, hogy minden lehető eszkőz| zel hasson oda, hogy a nyomorba sújtott kis' iparosság kereseti lehetőségeit keresse és ka | kereset biztosiitatik, a komáromi iparosság í minden állampolgári feladatát szívesen fogja teljesíthetni is. A mély benyomást keltő felszólalás után Langsádl Lajos elöljárósági tag az iparosságot is sújtó ntltivélszerzési anomáliákat teszi szóvá. A mai rendeletek szerint azt követelik az ut-I levelet kérő iparosságtól, hogy az adójukat az 1924. évre is kifizessék. Amikor közismert doj log, hogy éppen a nagyszámú iparosság már 1 évek óta csak tengődik, a légi jobb időkben - szorgalmával gyűjtött vagyonkáját emészti fel kereset nélkül, nem humánus, de nem is alkalmas oly intézkedések erőszakos követelése, amelyek éppen azt akadályozzák m.g, hogy iparosságunk keresethez jusson. Komarom ipa\ rossága a régi békeévekben sem egyedül Ko• máromból élt, hanem felkereste a közeli me■ gyéket Dunántúl, s ma ei van zárva a lehetőségétől annak is, hogy a családja megélhetésére szükségeseket is megszerezze. Kén a járásfőnököt, hogy a sérelem orvoslása iránt Bűrgösen intézkedjék, mert csakis a felesleges korlátozásoktól mentes forgalmi és közlekedési szabadság biztosíthatja a helybeli iparosság fennmaradását. Dósétól Jakab test alelnök felemlíti, hogy ] az útlevél megszorítások már annyira mennek, ! hogy még a családtagoktól is követelik a csa- 1 ládfőt terhelő vagyoudózsma lefizetését. Ei oly \ intézkedés, amelyről nem gondolja, hogy komoly közigazgatási fórum adott ilyenre utasítást. Boldoghy Gynla elnök köszönettel fogadja a felszólalásokat; a felszólalások őszinte tisz| teletteljes hangja s azokban foglalt igazi és ; jogos sérelmek hangoztatása csak azt bizonyít- I ják a járásfőnök előtt is, hogy az itteni iparos! ság s annak testületé minden politikától men] tes működésűket kizárólag az iparosság gaz- I dassági érdekei megvédésére fordítják. Nincs ennek az iparosságnak más óhaja, ) mint az, hogy dolgozhassák, keresethez jut| hasson. Az államnak som lehet célja az, hogy I éppsn azt az osztályt fossza meg kereseti le- 1 hetőségeit&j, amely bátran mondja magát államfenntartónak, mert az iparosság évszázados II KiM Ipttűlüt Mié».
