Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-18 / 34. szám

1924. m áldás 18. »Komáromi Lapok“ 3 oldal munkája, szorgalma, t-k^rékossága az állam erős pilléréré tették. H> kiveszik kezéből a szerszámot, vagy legyengült tagj iból kiesik . az, az állam értékes része sfiyed a niocstele Bek, az elégedetlenek, a prol«tánátus sorába. Ez a eél nem vezetheti az államot s úgy gon­dolja, hogy az útlevél nehézségeknél is inkább egyes hivatalnokok tnlbuzgóságát és a bürok­ráciát terheli minden panasz. F lkéri a testű* let nevében a járásföoököt, hogy szívlelje meg az elhangzottakat és felsőbb hatóságait infor­málja az itteni helyz»tr5l, a személyes érint kazés folytán módjában állott az elhangzott panaszokból kiérezni a munkáért sóvárgó tisz­tességes iparosság gondolkozását és ez bizto­sítékot nyújthat arra, hogy ezért a szorgalmas osztályért minden mentő intézkedést megtenni nemcsak emberi, da gazdasági érdekű feladat is. Ismerteti a közgyűléssel a városi pénzügye­ket felülvizsgálni itt id&zött Pontsán min. ta­nácsosnak a testület nevében átadott memo­randumot, amelyben ugyancsak rámutatva a sérelmekre, és egyben a módokra is, amelyek­kel a mentési teendők keresztülvihetök lenné­nek, Ígéretet kapott, hogy a kiküldött, megér­téssel lévén az itteni iparosság helyzete iránt, az orvosló intézkedéseket a minisztérium rö­videsen meg fogja tenni. Isután áttért a közgyűlés egy számvizs­gáló és 9 elöljáróság! tag választására. Elnök b‘jelenti, hogy az alapszabályok értelmében az eiö járóságból kilépő tagok kö­zött van Lukoviss József, a testület egyik legrégibb tagja, a helybeli csizmazia társulat elnöke. Tekintettel arra, hogy Lukovics József köztiszteletben álló érdemes iparos tevékeny­ségére a testületnek a jövőben is szüksége lesz, javasolja, hogy ót a közgyűlés tisztelet­beli aleluöknek válassza meg. A közgyűlés Lukovics Józsefet tiszteletbeli aleluöknek megválasztotta. Uj számvizsgálóvá választatott W»lf Gyula, a testületnek régi idők óta kipróbált tagja. Uj ipartestületi tagokká választattak: Baits Károly, Dtbrova András, Janlulár György, Kelemen F r ne, Langsáil Gyűl», Milus János, Pongráee Sándor, Seabó F-r-ne, Tóth Lajos asztalom, póttaggá választatott Much József; valamennyiri a helybeli iparosság és az flgé-z városi közönség által közbeesülésnek Örvendő iparosok, akik valamennyien az előző években is rátermettségükkel, meleg érdekló déiiükkel igazolták a bizalmat, amellyel a köz­gyűlés megválasztásukhoz egyhangúlag hozzá­járult. A költségvetést az 1914. évre a közgyű­lés egyhangúlag jóváhagyta. Boldoghy Gyula elnök rámutatott arra, hogy a testület elöljárósága éppen a mai súlyos helyzetre való tekintette), a tagdíjakat ez évre leszállította és egyben felszólítja az iparosságot, hogy a redukált tagdíjakat pon­tosan fizessék, mert a testület hasznos mun­kát csak úgy tud kifejteni, ha a tagok a tes­tületi kiadásokhoz rendesen hozzájárulnak. A testület az iparosságé, saját jótétük-t mozdít­ják elő, ha a testület anyagi gondoktól men­tesen végezheti az össziparosság érdekeit ön­zetlenül védó tevékenységét. Bef jezó szavai ban kö zönetét fejezi ki a járás főnöknek, hogy a közgyű ésen megjelent s az elhangzott pana szokat végighallgatta és kéri, botry *z iparossá got munkásságában támogassa. E^yéb tárgy nem volt s az ülés az eluök éltetésév-1 feloszlott. A közgyűlés befejeztével Bsldoghy Gyula eluök megmu'atta a testület székházát, könyvtárát és irodáját a járásfőnöknek, aki a testületi tagok szorgalmát, műveltségét diesérö testületi élet és a t stttleti r< nd felett legnagyobb megelégedését és dicséretét fejezte ki. * Az alapos készültséggel összeállított évi jelentés, amely Gzirja Kálmán, ipartest, jegyző munkája, egyes fontsabb ré zeit legközelebb ismertetjük, mert ngy véljük, hogy az iparos polgártársainkat érdekelni fogja. Mellek Anna hangversenye-Szombaton, március 15 én m 1-g eatjs volt a Jókai Egy »ül tnek. M-dk Anna, a budapesti opera büszkesége tartotta hangver­senyét telt ház előtt. Med k Annáról kritikát Írni szinte lehe­tetlen, hiszen akár diszponált, akár índiszponált, az ó művészete mindig tökéletes, A finom, olasz hegedűre emlékeztető puha piauissimok, a sima átmenetek, a kristálytiszta intonáció nagy müvészuój ó. Minden egyes énekszámát nemcsak énekeli, de szívvel-lélekkel meg is játszja. Csupa szív, ceupa érzés az előadása. Amikor a magyar müdalokat énekelte — kü­lönösen Rék*i »Mikor láttam“ cimüt és a »Li Horn szálat“ — szinte a tavasz lágy fuvallatát éreztük szivünkb-n, a kék eget, a pacsirtát. A közönség lélekzat visszafojtva élvezte a nagyszerű z-nét, a természet legszebb zené jét, az éneket és tomboló tapssal hívta ki m n den egyes szám után a művésznőt, akinek két ráadást is kellett adnia. A zoDgorakisóretet Schwalb Miklós, Doh nányi volt t&Diiváuya láttáéi uong^niális meg­értéssel, aki két szóló számában Chopin Bar­­c&rolájáb&n, de különösen Liszt Bipoletes para­­phiacában mutatta be a legszebb reményekre jogosító művészetét. A közönség lelkes tapsaira ráadásul Bar­tók egy érdekes szerzeményét játszotta absolut technikával és kiváló értelmezéssel. (P. B.) Színesen vetített képekkel kisért előadás a kultúrpalotában. 1924. március 23-án vasárnap délután 6 órakor, amikor is Dr, JANÜÍOVICH MARCEL a pozsonyi Toldi kör elnöke 5VEJG ÉS AZ ALPOK címen tart felette érdekes előadást sok-sok száz vetített színes képpel illusztrálva. — A mindvégig lebilincselő előadásra BELÉPŐDÍJ nincs csak tetszés szerinti adományokat kér a kiadásai fedezésére a Jókai Egyesület. Debrecenbe kéne menni. Milyen örömnapja lesz Komáromnak, mi­kor majd az öreg szent András templom tornyá bői üonepre szólítanak bennünket az nj harangok. Ptdig ehhez a naphoz — úgy látszik — már csak néhány ezer korona hiányzik. Katholikus intézményeink versenyezve hoznak meg minden áldozatot a szent cél érdekében. Március 16 án a Kath. Legényegyesület lelkes szinigárdája adta elő Farkas Imre kedves daljátékát, immár ti zenegyedszer a harangalap javára. A vasárnap délután nagy sikere megint egy nagy lépéssel vitt közelebb a cé hoz. Jóval az előadás kezdete előtt kinn függött a tábla : »Mind n jegy elkelt«. A terem zsúfo­lásig tömve volt. Vidékiek is voltak nagy szám­mal. És ez a nagy közönség, mosolygó arccal, könnyező szemekkel, a legnagyobb érdeklődés­sel, szeretettel, együttérzéssel kitérte végig a darabot. Pedig a legtöbben már többször láttuk. Talán betéve is tudjuk sok-sok részét. A nótái a fü üuxbe csengnek. De agy megvette a szivün­ket, lelkünket hogy mindig oj gyönyörűséget, szépséget találunk benne. Ahogy ott a Balogh Nagy oramék udvarán az akácvirag hullatja csendesen fehér szirmait, úgy hull a mi szivüakre is virágesőként a sok kedves dal, ének, magyar szavak zenéje, ma­gyar szivek és magyarul dobogó szivek jósága. Mintha eltűnne a színpad és mi igazán Debre cetiben volnánk és májusi szellő sodorná fa lénk a virágba borait Nagy erdő illatát. És messze, messze látnánk a Hortobágyot, az Al­föld rónaságát. Mit írjunk a szerepekről ? Hiszen mind­egyiküket régóta szivébe fogadta a komáromi közönség. R. Moly Margit megint lelke volt a dirabnak. Mennyi gyönyörűséget szerzett már nekünk ez a kedves művésznő az ő kivételes ragyogó művészetével. Kaubek Károly, Haber papa, most is könnyekig megkac-igUtta a kö­zönséget Kiss Eridre megint érvényre juttatta ne­héz szerepéinek mii den legkisebb árnyalatát. He­gyi Lajos az 0 nagy tehetségével, a nemzete» ur szerepében ízig vérig magyar alakot teremtett meg Pataky József megint az a kedves Tommy volt, akinek a mókáin, szelebnrdiságain any­­nyit nevettünk. Hit mikor Ristdorftr Maca és Blaho Lajos, Jntka és S tudor színpadra léptek A közönség harsány kacagással ju­talmazta minden szavakat. És a második fsivonás ragyogó szemű, c-ac-ogó kislányai — Apró Manci, Kiss Manci, Ivanies Bözsi Rossz hallásom van, de tőlük megtanultam »Az nt amerre elmegyek« kedves melódiáját. Két aj szer-plő is volt a darabban. Makky Manci helyett Kaubek Vali jáiszotta Balogh Nagyné szeropét. ő is az az áldott szivfi jó, magyar anya volt, akinek Grete nevezi. A bájos Lotti, Huber papa szemefenye, az »Alte Haus« csi­csergő kedves madárkája, Zsidek Manci beteg. Helyette Nagy Bözsi játszotta Lottit. Mint ha­lottak, az utolsó órákban vállalta el a szerepet és önfeláldozásával megmentette a darabot. Elmondhatják, nagyon kedvesen, átérzésssl ját­szott és énekelt. Kedves megjelenése, fiatalsága napsugarat, melegséget árasztott a színpadra. A zenekiséretet újból Lohner József adta a télé megszokott nagy tudással és precizitással. Azt halljuk, hogy a Legényegyesület nagy munkatér vet dolgozott ki a tavaszra, örülünk neki. Hivatásos színészeinknél sajnos, sokszor az üzlet, az érdek diktál. Pedig a színjátszáshoz a hivatás na^y megbecsülése, lelkesedés, tiszta szív, nemes lélek, sok becsületes szándék kell. Ez mind megvan a Legényegyesület lelkes másodelnökében Király Józsefben és színjátszó gárdájában. — h. I. — Iéé és tanító urak Mini! Gallo Pál—Lukác Károly ; Térmészettan átdolgozta Banal Tóth Pál megjelent. Kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29. Városi közgyűlés. — 1924. március 17. — A képviselőtestület ülése. — Viharos Jelenetek. — A kommunisták tiltakozása. — Hosszáé vi­ták a munkáslakások bére körül. — A köz­gyűlés többsége az iskolák államosítását el­vetette. — Folytatás kedden délután 5 kor. — A március 12 én a polgári pártok távol­maradása folytán meg nem tartott községi képviselőtestületi közgyűlést a városbiró márt. 17 éré hivta egybe. A közgyűlést megelőzően a tanács rendkívüli ülésében a szövetkezett pártok indítványára elhatározta, hogy a köz­­gyű'ésra 75 belépő jegyet bocsát ki, amelyet a pártok aráuya szerint oszt szét avárosHró. A kommunista tanácstagok az ülést tüntetőén el­hagyták, amellyel kifejezést akartak adni an­nak, hogy a jegyeknek a pártok arányában való szétosztásához nem járulnak hozzá. A tanács tagjai helyszíni szemlét tartottak a nasy teremben és intézkedtek, hogy a közön­ségnek a terem befogadóképességének meg­felelő ülőhelyek és állóhelyek álljanak rea­­d-lkf zésére, oly képen, hogy a képviselótegttlet tanácskozási rendjét és szabadságát a tülztá foitság ne akadályozza, de viszont a jegyek kiosztásával a választóközönség minden réte­gének biztositassék hely az ülésteremben. Csizmazia György városbiró azonban nem a tanács által megállapított számban bocsátott ki belépési jegyeket, hanem azon jóval felül: 125 jegyet bocsátott a pártok rendelkezésért. Ennek az eredménye az tett, hogy a hétfői közgyűlésen is zsúfoltan szorongott a hallga­tóság a teremb-n, bár el k<dl ismerni, hogy ezúttal nemcsak a munkástömegek, de a város teherviselő polgársága is képviselve voltak a közgyűlés hallgatóságában. Hogy a kosamuni-ták a szövetkezett, pár­toknak a tárgyalás szabadságát biztosító tö rekvését oly. n sz ub-u kívánták föltün'etní, mintha az a nyiiváuosság kizárását eálozná, azt mindenki előre tudhatta, aki ismeri ennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom