Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-26 / 12. szám
w«N91'W«**at#^ISi Avfoly««n-IS cx*m <sa Szombat« 1924- Január 26« KOMAROMI LAPOKI IP O I T í H A I Ij A P. Süiizsté** ír iia«ú-*ttle«4Uk ^rtéslMni í Xetybee «• vHékre *?éíkMMét#sl: $géga ám 89 I* 'éiém íö 8 *<Mry«i#>m 80 KflKSláSn ISO Ki. Egye* s*4®b ára t m yillér ALAPÍTOTTA: TUBA JÄäÖS. fdszorkssztő; ÜAáL OYULá tir SzerKesztő BARANVA¥ tÓ7SFF ár ■Her-e*itA»é* ét tiadóhfratal Né3«r-a 2« , hová agy • lap szellemi részét illeti közlemények, múlt a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb kflldemiék Kéziratokat nem adunk vissza. Myqielenili aatenkinl tiámmsiai MH csütőrtökÖB ét nmkb Lenin. Komárom, — jan. 25. A nevét beírta a történelembe, amely véreskezü zsarnoki uralmát az orosz históriában Rettenetes Ivánnal együtt fogja említeni; a szociológia, mint a marxizmus elméletének megvalósítójára fog hivatkozni, amelyet hét éven át erőszakolt, de sem a termelés rendszerét megváltoztatni, sem a gazdasági berendezkedést uj alapokra fektetni nem volt képps. Kiirtolta a földbirtokos osztályt és az intelligenciát menekülni kényszeritette, amely százezrével hagyta el a kincses orosz földet és ma szétszórva él a világ minden táján. A szociális termelésből fakadó jólét olyan nagy volt, hogy az orosz muzsik milliószámra halt meg éhen és emberhússal is kereskedtek, mint a tatárjárás után Magyarországon. Lenin hívei és követői Európában is tért foglaltak. Magyarországon meg is kísérelték a kommunt, melynek összeomlása kikerülhetlen volt, mivel a mozgalom vezetői nem rajongó idealisták voltak, hanem önzésüket a tömegek korán felismerték é3 elfordultak tőlük. Németországban erős kommunista áramlat van, de a velük szemben álló polgári és katonai pártok sokkal erősebbek. Francia és Olaszországban csak törpe kisebbséget alkotnak, mig a balkáni államokban a nacionalista politikai áramlatok folytán Dem érvényesülhetnek a kommunista törekvések. A csehszlovákiai kommunista párt elég erős, mint parlamenti frakció, de a párt térfoglalása inkább a gazdasági helyzet konjukturáival, a munkanélküliséggel van összefüggésben, mint a tömegek politikai meggyőződésével. Az államalkotó népek többsége az osztályharcot, a marxizmus lényegét politikai programnak el nem ismeri és az ellen egységes frontot alkot. Az osztályharc és a forradalom állandósítása volt csak képes Lenin uralmát intézményesen biztosítani. Hogy ez gazdaságilag mennyire nem felelt meg az orosz nép érdekeinek, mutatta a szovjetnek uj gazdasági orientációkra való áttérése, magyarul: visszatérés a tőke- és munka, mint egyenrangú gazdasági tényezők uralmára. A forradalmi láz bacillusainak beoltása a széles tömegekbe tehát a szervezet pusztulását idézi elő Az orosz közgazdaság teljes elpusztítása után i vissza kellett térni a cári uraiom közgazj dasági rendszereihez. íme Marx gazdasági elveinek teljes kudarca Politikai hatalmát Lenin mégis ál- i iandó-itani tudta. Erkölcseit ismerjük ; a | diktatúra nem törvényeken nyugszik, ha! nem a szuronyokon. Emberi szabadság, í egyéni szabadság, demokratikus jogok kicsiségek voltak az ő szemében, holott ezek az emberi élet legnagyobb javai. A tú hajtott materializmus, melynél az első és végső cél a gyomor kielégítése, mint í végcél nem lehet politikai és kormány‘ zati program. Az eddigi kultúra megsemmisítése sem. A vallás kiirtása a tömegek leikéből sem viszi előbbre az emberiség ügyét. Lenin a történelemben az emberi értékek nagy rombolója marad, aki maradandót építeni nem tudott s aki energiáit I megvalósilhatían teóriák erőszakolására ; fordította. I ■ ■ =—....—---- ------— Prásek lemondott a «zenaiusi elnök-I sógrői A szeszpanama ügyében végre egy olyan mozzanat ál'ott elő, amely az egész botrányt közelebb viszi a befejező megoldáshoz. Prásek Károly a szenátas elnökségéről lemondott és ez elhatarozáíárói hivatalos átiratban értesítette : a szenátus elnökségét. Az agráriusok parija, melyj hez Prések is tartozik, egy bizottságot küldött ki a szenátus elnöke ellen elhangzott panamavádak megvizsgálására, és a bizottság, bár Prásekre nézve semmi b c ü etbeli momentumot m m talált, kimondoita, hogy a komoly politikai helyzetet csak felsőbb érdekekben hozott sze j mélyes áldozattal lehet megoldani. Erre megtörtént a lemondás. A lemondassál kapcsolat, ban a cseh lapok azt hangoztatják, hogy ezzel j a lemond issal a szeszpanama mág nincs be; fejezve. Nagyon fel van háborodva a csehsajtó Prásek Vencelnek a tü ügy minisztérium levéltárából származó kémkedesi levele miatt és I erélyesen követeli, hogy a kormány indítson j szigorú vizsgálatot az iránt, hogy ki által került | az okmány nyilvánosságra. Kü öubeu pedig Prá I sek uh dja iránt érdeklődnek most Prágában. A i lemondott szenátusi elnök hely ebe többeket hoz! nak kombinációba. A cseh agrárpárt bárom i tagját emlegetik elnökjelöltként. Az egyik Hora- I cek tanar, a költségvetési bizottság előadója, a ; második Krojher páter és a harmadik jelölt ; Donat Vencel, aki az agrárpárt igazoló bízott j sagáüak is tagja volt. Igen érdekes jelenség, : hogy a szenátus elnökéues lemondásával a szo! ciálista párt sajtója nem foglalkozik, amelyből i politikai körökben azt a következtetést vonják j le, hogy a panama- ügy megoldása az ő veresé\ güket jelenti. = A szlovák néppárt január 22 én Zsolnán tartott ülésén újra állást foglalt a pittsburgi szerződés mellett, melynek az alkotmánylevélbe való minél előbbi beillesztését követeli. Tántorithatatlanul kitart Szlovenszkó autonómiája mellett. Az amerikai szlovákok üdvözlését örömmel fogadták, annyival is inkább, mert ez az üdvözlés egyúttal elismerése és helyeslése annak a politikának, melyet a párt követ. Tiltakozik a párt az ellen, hogy Sziovenszkóban akár Csehországból, akár Morvaországból származó püspököt nevezzenek ki. Foglalkozott a club a szeszpanamával is, melyre nézve azt a határozatot hozták, hogy felhívja az igazságügyminisztert, hogy utasítsa az illetékes államügyészségeket, a büntető eljárásnak valamennyi bűnössel szemben való maginditására. Felhívja a párt a kormányt, hogy helyét feltétlenül hagyja el, mivel elvesztette az erkölcsi alapot a nemzet sorsának intézésére. A szeptemberi i választások és a napirenden levő különféle afférek alapján követelik a nemzetgyűlésnek haladék nélküli feloszlatását. A párt a legélesebben elitéti, hogy a megyei képviseleteket mindezideig nem hivták össze és követeli, hogy I a törvény értelmében azok összehivását esz] közöljék. = A Neue Freie Presse és Bethlen audienciája. A Neue Freie Presse az audenciát olyan nagyfontosságu ténynek tartja, hogy vasárnapi 1 számában vezércikkezik róla. Ebben — egyebek : között — ezeket Írja: Mister Macdonald még • nem költözött be a külügyi hivatalba, a Labour Party még nem uralkodik, de befolyása már érezhető. Ennek a tevékenységnek jele Bethlen 1 gróf audienciája. Egy legyőzött állam minisz: terelnökét fogadta egy olyan hatalmas fejede| delem, aki a lakott föld nagy részének és sok száz millió embernek monarchiája. Ez sorsdöntő pillanatban következett be, amikor a köicsönügyben döntenek, mert ilyen módon az álláspontok közeledése lehetővé vált. Az audiencia j azt mutatja, hogy Anglia nagy érdekeltségét Magyarország szanálásában dokumentálni akarja, hogy Anglia királya Magyarországgal szemben ugyanazt akarja tenni, amit az olasz király jóval a szanálás előtt Ausztriával megtett, azt tudniillik, hogy fel akarja szabadítani Magyarorszgot a békeszerződés rárakta átoktól, hogy páriának ■ ne kelljen magát éreznie a többi népek között. Ennek az utálatos elrabszolgásodásnak vége \ szakadt, annak a megkülönböztetésnek, hogy I a legyőzőitek más lények, mint a győzők, véget ; kell érnie Az audiencia szép és előkelő de: monstráció. Az audienciával az angol király \ annak az akaratnak adott kifejezést, hogy a jövőben többé győztesek és legyőzőitek között j semmiféle külső és morális külömbséget ne ’ tegyenek. Egyúttal ez a kihallgatás az angol j kormánynak azon az akaratán alapult, hogy a francia-csehszlovák szerződésre Anglia egy Magyarországgal szemben barátságos gesztussal I feleljen és az angol nagytőkének figyelmez- I tetést adjon, hogy az angol pénznek részvétele ' Magyarország szanálásában politikailag nagyon j kívánatos. = „Sakáílok a francia oroszlán mögött" Lloyd George, aki most az angol politikai életben újból jelentősebb szerephez jut, a világlapok hasábjain figyelemreméltó cikkben foglalkozik Franciaországnak és a kisantantnak viszonyával. Ennek a cikknek alábbi részlete bennünket is közelebbről érdekel: „A csehek nyugaton saját országukban 3 millió német s közé vannak ékelve és keleten 7 millió ellenkúrák otthon. Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy1? üveg SCHMiDTHAUER féle IGMaNDI keserüviz, mert szükség esetén reggelizés előtt fél pohárral használva, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomor- és belekben rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben. — Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. — Az Igmándi nem tévesztendő Össze másfajta keserüvizekkel.
