Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-19 / 9. szám

S. óidul. 1S2-4 január 19 eshet egy országban, ahol hanyag a rendőrség és hossza életű egy tudós. Én ezt mind hiszem. í Nem Fiammsrioanak hiszem el, de magokat a : dolgokat már készséggel. E?y emberi fejlődés* ben, ami mindenféle ismereteknek még annyivá 1 az elején vr.n, hogy azt sem tudja egészen 1 pontosan, miféle szellemidézéseket rendez or- \ ganizmusában a pajzsmirigy . .. hiszek én min- f den tepsitedön k, ha mászni tud. És miért ne \ tudna mászni, amikor mozdulatlanul is tud ? feküdni ? Az egyik olyau csoda, mint a másik, j főként, ha gyerekkezekkel hasztalan rángatjuk j róla a leplet 8 mindenképpen tovább nem tart ; az egész három napnál. — Haas Otto, a hires grafológus, — mint megírtak — megkezdte szlovenszkói turnéját, ; melynek során szombaton érkezik Komáromba, ahoi este 8 órai kezdettel a Horváth féle ét- ; teremben tartja egyetlen előadását. A kiváló \ irá8elemző Érsekújváron ztjos sikert aratott, ; ami főként abban nyilvánult meg, hogy a fő- l gimnáziumban, a Flaenger intézetben, a zsidó­­iakolábau és a nyilvánosság előtt tartott elő­adások után tömegesen keresték fel megbízá­sokkal. Az előadás után Haas Ottó elfogad írásokat bírálat és elemzés cé'jáhól. — Felhívjuk t. Olvasóink szives figye'mét & Frank gyárnak mai számunkhoz csatolt színes mellékletére. — A Karenin Anna a bécsi Volksoperben. Hubay Jen6 dalmüvét Bécsben a Volksopar mutatja be a jövő szezonban. A Volksoper két igazgatója végignézte a Karenin Anna vasár napi előadását, amelyen Medek Anna énekelte újra a címszerepet. — Panasz könyv. (4 gutái vicinális) Egy idő óta mind gyakrabban és gyakrabban elő­fordul, hogy a vasúti vezetőség a komárom— érsekujvári és a komárom — gúlái v&euton, ki­zárólag III. osztályú kocsikat járat. Igen szép dolog elvben a demokráda, de az talán még­sem tartozik hozzá szükségképon, bogy tyúkok és lúd k között utazzunk, mikor az ember hajlandó megfizetni az amúgy is tulmagas fuvarnak dupláját, csak azért, hogy tiszta ruháját & különféle kosarak és batyui között be ne szennyezze és ne legyen kénytebn a városban — a batyukkal való érintkezés foly­tán — bepelyhezett felöltőben megjelenni. A t mondják, gáztöltés céljából viszik el a kocsikat Újvárba, mert ilyen készülék k csak ott vau nak. Nem tud m, így vaa-e a dolog? De ha igy van, tehet ezen másként is segíteni a ko esik kicserélésével. Előbb hozzák el a már gázzal felszerelt kocsit s azután vigyék el szt, amelyiknek gáza kifogyott. Azelőtt ilyen soha­sem fordult elő, mégis volt mindig kivilágított kocsi. Kérjük a különben előzékeny vasúti fő’ nők urat, szíveskedjék ezen a bajon egiteni. Talán nem méltánytalan kérés azon közönség­től, amely ezen vonalakat utánjárásával és hozzájárulásával létesíteni segített. Egy utas. — Modern Mozi vasárnap, jan 20 án uj meglepetést tartogat Komárom közönségének, Műsorra jön a legjobb amerikai filmregisseur Griffith csodás alkotása: A két árva (A nagy iorradalom gyermekei), mely a közel múltban Budapest inozikedveiő népét is lázba hozta. A francia forradalom lűzcsóvás légkörébe kon­trasztul illesztett romantikus, megható mese bámulatos egyszerűséggel sodorja le a világ­égés pernyéit. A két árva kislány szerepeit megkapó közvetlenséggel játszák a testvérpár film­­staiok : Lilián és DorotheGish, kiknek mesteri ala kitását a vasárnapi első rész után kedden és szerdán, január 22, és 23 áu a fílmkoiosszus második epochában is alkalma nyiiik városunk műpártoló közönségének ismételten megcsodálni. Nem túlzás, ha hangoztatjuk, hogy A két árva szinrahozása: kulturasemény. — Gyógyítás Röntgensugarakkal. Több, eddig csak operativ módon, vagy teljesen gyó­gyíthatatlannak tartott betegségnél ma már Röntgen-sugarakkal kitűnő eredményt érnek el. A Röntgen-sugarak hatása abbau rejlik, hogy általak a beteg sejtek tönkremennek, legyenek azok a bőrön vagy akár a test belsejében. Eme gyógyító besugárzásokat már évek óta több gyógyíthatatlannak tartott betegségnél kitűnő eredménnyel alkalmazzák. így az évekig nedvezö és viszkető bőrgyulladásoknál, ezcémáknál, ki­­fttéseknéi, haj- és szakállb8tegségeknél, bőrfeké­lyeknél, mindenféle mirigydaganatoknál is. Leg­újabban a modern Röntgen-gépekkel oly erős »i£o&ái-omi Littpük« sugarakat sikerült előállítani, amelyek a test mélyében levő daganatokat, rákekat is képesek tönkretenni és tzáltal gyógyítani. A bratislavai Grand Szanatórium szakorvos vezetése alatt álló és a legmodernebb gépekkel felszerelt Rönt­gen intézete az említett bajok gyógyítása terén kiváló eredménnyel működik és nemcsak benn­lakó, de bejáró betegeket is fogad. — A legrosszabb könyv díjazása. Ezt az újítást is természetesen Párisban találták ki. Mint a párisi »Comoedia« jelenti, a francia fő­városban írók bizottságot alskitoltak, amely a Goncourt-díjjal ellentétben, nem a legjobb könyv­nek, hanem a karácsonyi könyvpiac legrosszabb könyvének fog dijat odaitélni. A zsűriben Henri Béraud, Fonchardióre, André Warnod és más írók ítélkeznek. A dijat német márkákban fogják kifizetni, öt trillió márka lesz a jutalomdij. Pa­risban még tudnak mulatni az emberek! Könnyek. Irts: Basilides B. Budapest. (folytatás.) A háború és forradalmak (a demokrácia hatása.) A XIX-ik század végén és a XX ik század elején nagy ajak utáni vágy forró, kítarthatat­­lanná tette a már tespedt levegőt. Mindenki langyos esőt, felújító magvat termő erőt várt. És jött a zivatar! Dacos kibontakozással robog­tak elő erőik egy uj mű/ésri akarásnak. A vá gyak csúcsairól megindul robajjal zúgott alá az újítók feífrisdtők tömege. Meginduló lavina lett az uj erő, ami zúz, rombol, bár útjában min­dig újabb és újabb szépségeket vesz fel. Hata­lommá nőtt! Uj élet, uj lüktetés lett a művé­szet. Jövendölője egy nagy magasztos igaz szép nek. Forradalom volt! Az ember Ó3 a szép for­radalma. Hatalmas erők toppannak a megszo­kott, dédelgetett, kis stilű raézes-mázos mesélők elé. (Margittay, Neógrády, I moeent, Kézdi Ko váes stb. síb.) Brutális erejű, bigott akarók zúg­ták az igazszóp első szavát az alvók fülébe, hogy az álomból felzavart embertömeg fog­­vicsorgatva csaholja meg az ajitókat. Ahogy szegény legnagyobbnak Munkácsi és sokan nem találnak elismerésre idehaza, most is kiüldözött magyar tehetségek járják a nagy-nagy Golgothát. A harc azonban folyik. Nagy erőink csak nő­nek, hatalmas ököllé lesznek és szinte szétzúz­zák a múlt lárte pour lártját. A művészi csipke. Irta: Dr. Basilides Barndné. Talán soha. mióta a csipke keletkezése és fejlődéséről beszélni lehet, nem volt annyira aktuális ez a théma, mint most. A — bár las­san, de annál céltudatosabban — fejlődő Ízlés a divatnak magának styiusra törekvő tenden­ciája, az otthon művészi díszítésére való törek­vés mindinkább előtérbe lépteti a csipkének, mint díszítő elemnek való használatát. És ez nem is csoda! A csipke oly sokféleképpen al kalmazható s ott ahol a falakon festmények, a padozaton valódi szőnyegek, a vitrinekben régi, előkelő márkájú porcellánok vannak, ott igen furcsán festene az, ha az ablakokat gépcsipke takarná, ha az a sok apró terítő és vánkos, ami oly szükséges a lakás hangulatához, érték télén utánzat lenne. Ugy-e ezt ma már minden jó ízlés határozottan visszautasítja s ha föl is hangzik idő jként a valódi csipke drágaságán való elszörnyedés, alig képzelhető, hogy a hamis után nyalnánk. A csipke minden korok legelőkelőbb dísze j volt. A csipkének története van, stylust képvi­­l seit, méltán foglalhat tehát helyet a legdrágább kép és szőnyeg társaságában a legdrágább ék­szer mellett is, viszont egy művészi kivitelű ; násfa, vagy valódi gyöngy nyakek nem eshet ) hamis csipkére, mert ez az ellentét oly bántóan ' ordító lenne, hogy minden jóizlés méltán visz­­sza riadna tőle. Van egy régi mondás: Tárurnő vagy? Kézicsipkét viselhetsz. Jobbágyleány vagy ? Gép­csipkénél ne vágyj többre. Biz ez afféle feudális mondás, amely ma visszásán hangzik, mindazon­által nagyon kifejezi a valódi s a hamis csipke közötti — hogy úgy mondjam — rangkttiönb­­séget. S ahogy megvonta ez a mondás a valódi Ó3 hamis csipke közötti rangkülönbséget, agy létesült a különböző kézicupkék között is rang­sor aszerint, amint azok többé vagy kevésbé lettek a formai szépség kifejezői technikájuk ál­tal s igy lett a csipkék királynője a tű vagy ; varrott csipke. S bár ősanyja határozottan & népies Riticella, amivel valószínűleg dalmát pásztorleányok díszítették magukat először, a i művészi izlós és annak követelményei odafej­■ iesztették ezt a népies naiv technikát, hogy ' ugyanezzel a móddal csinálhatták meg a két­­| ségteiőuüi művészileg tervezett s a legnagyobb : formatökéllyel előállított Point-coupé és velen­­, cei Relief csipkéket. Ugyanezt a technikát lát­■ juk a XVII. század Spanyol csipkéin s ugyan­ezen technikának káprázatos tökéletesbülése az j Alenkoni és Brüsseli csipke. Ezek a kreációk : avatták a tű csipkét a művészi csipkék király­nőjévé, úgy, hogy a vert, horgolt és reeózett \ csipkék csak mint kisérő udvarhölgyek követ­hetik a fejedelmi jelenséget. S ha bár hatásban, : formakeresésben határozottan artisztikusak ezek is, a tű csipke rangját el nem érhetik már csak ; azért sem, mert nélkülözik a technika szabad­­: ságát, hajlékonyságát, amely nincs beosztott í térhez kötve, mint pl. a receháló kockái, nem szögezi le gombostű, mint a vert csipke szálait, i A varrótűbe fűzött szál szabadon követheti & legragyogóbb fantáziájú rajz vonalait, formálha-. tok vele, úgy, ahogy a terv megköveteli, szóval j mindig a technikát alkalmazom a rajzhoz, nem I a tervet a technikához, mint a többi kézicsip­­kénél. Ez nyitja meg formakifejezésónek, fejleszt­hetőségének határtalanságát. Anyaga a pókháló ) vékony lenfonál, eszköze a tű, lelke a mindig szépet kereső emberi lelkesecós. Ei a csipke művészi értéke. Anyagi értékét nagyban emeli az időpazarló munka, amit technikai kivitelezése kivan. Hiszen köztudomású dolog, hogy egy egy feudális úrnő menyasszonyi fátylán sokszor félőleten át dol­gozott nem is egy munkáskéz s annak készíté­sét valószínűleg már akkor megkezdték, ami­kor a szerencsés csillagzat alatt született kis Burgfiäulein vagy Marchessa még a bölcsőben ringott. Groteszken szomorú, hogy inig viselőik nevét legalább a góthai Almanach megőrizte, | készítőik neve feljegyzés nélkül maradt. Legfel­jebb azoknak a kolostoroknak neveit Írták föl, ahol a világtól elvonult apácák penitenciá3 fog­­: lalkozása volt a csipkekészités. Nem megütközést kelthető tehát az a tény, hogy a valódi csipke drága, bár határozottan \ ez okozta, hogy nem válhatott népszerűvé, mert bizony az aféle utasítást, hogy inkább viseljünk ? egy tenyérnyi valódi, mint 10 mtr. hamis csip \ két csak úgy lehetne megszívlelni, ha ahoz a i pénzutalváuy is csatolva lenne. Ma már azon- I ban nem csak bűnbánó apácák s robotoló jobbágyieányok szánják rá magukat a csipke­­| készítésre s ha valakinek a jóizlése visszariad S a hamistói, pénze nincs a valódira : veszi a | varrótűt s elkészíti azt. A mai modern csipkék kivitelezése sem ; oly nehéz, mint a régi Brüsseli, Valenciene vagy I Alettám, vagy Brüsseli csipkéké s e mellett I igen szepek. Itt vannak mindjárt a mi gyönyörű magyar csipkéink, a halasi és csetneki csipkék, amelyek mar messze földön híresek s amelyek sem nem elkészithetetlenek, sem megfizethetet­lenek. A halasi csodaszép Ifi csipke a Point- Gipnr technikájával előállítva s a horgolt cset­neki csipke az Izlandi Gipur után dolgozva. Igazán művészi mindakettő s mert jön a far­sang, amikor keil a csipke a báli ruhákra s mert divatos a bársonyruha, amelyre el sem lehet előkelőbb díszt képzelni a valódi csipkénél, közelebbről megismertetem velük a kedves kö­zönséget. (Folytatása következik,) Régi mondás jut az eszembe, hogy ké­peknek és könyveknek meg van a sorsuk, ami­kor azt azt érdekes hirt hallom, hogy a bécsi Hofburg lomtárában egy új Velasquez-képet fedeztek föl. Majdnem ötszáz évvel azután, hogy Renaissance halhatatlan mestere Margaréta- Terézia infánsnőt (IV. Fülöp leányát, a későbbi

Next

/
Oldalképek
Tartalom