Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-06-28 / 78. szám

9. oldal.

tűnést kelt ez az alig hihető jelentés, mert attól tartanak, hogy Harriot, mint oroszbarát Banes dr. tervét nem ellenezné. Benes terve szerint egy szláv korridor alaknlna ki, mely Rnszinszkón keresztül Csehszlovákiáig nyomulna. A hirrel kap csolatban, — mely meglehetősen fantasztikusnak és kitaláltnak látszik — a Nemzeti Újság azt irja, hogy ezekutáu Magyarország joggal követelheti a trianoni szerződés revízióját és Rnszinszkóra vonatkozó igényeinek elismerését. Mint érdekes körülményt lehet megemlíteni, hogy a fenti táviratot a hétfői bécsi lapok is közölték. _____

Csehszlovák református teológia.

Komárom, — junius 28.

A kormány egy törvényjavaslatot terjesz« tett a nemzetgyűlés elé, melynek értelmében Pozsonyban, az egyetemen egy evangélikus teológiai fakultást akar fölállítani, de olyképen, hogy azon a református lelkésznövendékek is tanulhatnának. Vagyis a református lelkészeket a kormány szerint az evangélikus teológián képeznék ki. Az egyetemen felállítandó fakultással megszűnnék a pozsonyi evangélikus teológiai akadémia és mivel a reformátusoknak a köztársaság területén lelkészképző főiskolájuk nincsen, a kormány a fakultás fölállításával ezt a kérdést is meg akarja egyúttal oldani.

A kormány ezen különös gondoskodása igen meglepi a reformátusokat, mert eddig nem dicsekedhetett a ref. egyház azzal, hogy az államnak kitüntető kegyeiben részesült volna, de azonnal tisztába jöhet a gondoskodás tendenciájával is, amely a fakultás tanítási nyelvének meghatározásából könnyen megérthető, hogy miért veszi most sürgősen pártfogásába az elárvult egyházat, m ilynek főiterjesztett egyházalkotmányát még mindig nem hagyta jóvá, noha az egyház érdeke ezt sürgősen kívánja. A kormány ezen javaslatával is nacionalista irányzatot szolgál. A teológiai fakultás tanítási nyelve az államnyelv lesz, de a kormány nagylelkünn azt is javasolja, hogy a magyar református lelkészjelölteknek egyes meghatározott tantárgyak magyarul is adassanak elő. Ez a kedvezmény azért történnék, mert a reformátusok nagyobbrészt magyarok.

A tervbevett teológiai fakultás súlyos

Azurea.

Irta: Színi Gyula.

Csipkésfalu, hegyestornyos gót kastély emelkedett a Rajna egy festői kanyarulatánál. Mintha Hoffmann meséinek valamelyike elevenedett volna meg benne, oly szép és regényes volt.

És a gazdája is — Rolf von Rolf — ép oly furcsa volt, mint a kastély.

Középkori lovag a huszadik században és egyúttal csillagász. Grófi családja hagyományai ellenére, polgárleányt vett el feleségül, Erasmus kölni optikus mester Azurea nevű leányát. Erasmus mester, a gróf apósa nevezetes ember volt Kölnben. Régebben egy düsseldorfi cégnek dolgozott, de onnan részegeskedése miatt elcsapták. Sorsa csak akkor kezdett jobbra fordulni, mikor megismerkedett Rolf von Rolffal. Ismeretségük azzal kezdődött, hogy Erasmus megjavította a grófi csillagvizsgáló egy ócska teleszkópját, amelyet a gróf még apjától örökölt.

Rolf von Rolf pártfogásába vette Erasmust különösen attól az időtől fogva, amikor leányával, a gyönyörű és okos Azureával is megismerkedett.

Azurea a Rajna völgyének egyik legszebb virága volt. Szőke haja a rajnai bor aranysárgájával vetekedett. Termete sudár, karcsú, fejedelmi volt Keze, lába a legszebb, a legkisebb messzi vidéken. És különösen égszínkék szeme lobogott néha rejtélyes tűzzel, olykor a legcsudálatosabb ibolya vagy ametiszt fényével.

Rolf von Rolf sokáig tanulmányozta Azureát, mielőtt elvette feleségül. És meggyőződött róla, hogy Azurea nemcsak a legkedvesebb, a legszellemesebb és legelragadóbb hölgy Kölnben, hanem egyúttal a legerényesebb is. Soha semmiféle fiatalemberrel nem volt dolga és a gróf volt az első férfi, akit közelebb engedtek hozzá. Erasmus féltékenyen vigyázott leánya erényére.

sérelmet jelent a magyar nemzeti kisebbségre. A reformátusok, elenyésző százalékot kivéve, magyarok, tehát lelkészeik sem lehetnek mások, mint magyarok. A kormány intenciója szerint az egyházak lassú elnemzetietlenitése következnék be, mert az államnyelven tartandó teológiai előadások oly nyelvtudást követelnek a hallgatóktól, amilyennel tősgyökeres magyar létükre nem bírhatnak és vagy az fog történni, hogy erre a fakultásra csak a szlovák nyelvet teljesen beszélő nem magyar református ifjak mennek majd, vagy pedig az fog bekövetkezni, hogy a magyar teológusok sorra elbuknak a vizsgákon és a magyar református egyházak élére nem magyar lelkészek kerülnek,

A nemzeti kisebbségeknek, de a felekezeteknek is törvényben és szerződésekben lefektetett jogaik vannak, amelyek az anyanyelvnek minden téren, tehát az egyházi téren is, szabad használatát biztosítják. A kormány a magyar kisebbség e jogát csak mint megtűrt jogot kívánja igen csekély hatállyal érvényesíteni,holott a magyar reformátnsságnak nyelvhasználati jogának a legteljesebb mértékben érvényesülni kell. A felállítandó teológián ia a tanítási nyelvnek magyarnak kell lennie, ezt követelik a törvények és a kisebbségek jogait védelmező szerződések, amelyeket a csehszlovák köztársaság ünnepélyesen elismert. Semmi értelme sincsen szembehelyezkedni ezekkel, annyival is inkább, mert a szerződések be nem tartása a kormánynak minden jéhiszemüségét kétségbevonná. A magyar református egyháznak magyar lelkészekre van szükségük, tehát csakis olyan tóológiát végezhetnek, amely nyelvre és szellemre nézve egyaránt magyar.

Érdekes, hogy a kormány mennyire siet az nj teológiai fakultás hirtelen felállításával. Kétségen felül áll, hogy igyekezete nagyon is összefüggésben van a református konventnek nem régiben megkezdett akciójával, mely a ref. lelkészképzőnek és tanítóképzőnek felállítására irányul. Az erre kiküldött bizottság, mint ismeretes, már megállapodott abban, hogy a teológiát szeptemberben megnyitják, — úgy látszik, hogy a kormány ennek akar elébe vágni. A református egyházak saját nagy áldozatkészségükkel hozzák létre főiskolájukat, csak a kormány jóváhagyása kell hozzá, hogy az megkezdhesse működését. Da a kormány ezt nem akarja. A kormány az államnyelvű teolé______„Komáromi Lapok*_____________

giai fakultást akarja megnyitni, amelynek pedig semmiféle gyakorlati jelentősége nincs. Ha igazán szivén viselné az itt élő kisebbségek sorsát, akkor a református egyháznak maga indította akcióját támogatnia kellene és a magyar tannyelvű lelkészképző megnyitásához megadni az engedélyt. Félő azonban, hogy ez nem fog megtörténni, mert ismerve a kormánynak a magyarok iránti hírhedt jóakaratát, az események u áa alig remélhető, hogy a reformátusok kezdeményezését pártfogásába vegye.

A reformátusoknak evidens érdekük, hogy jogaikat ne csak megvédjék, de érvényesítsék is. Az egyház vezetőinek kell egyöntetűen fellépni e nagyhorderejű kérdésnél és a kormányt jobb belátásra kell birniok. A kormány célját n-m lehet félreérteni, az nagy veszedelmet jelent a magyar kisebbségre a azt el kell hárítani, mielőtt bekövetkeznék. Ha a református egyház nem volna képes a saját maga erejével megvalósítani akaratát, akkor használja föl mindazokat az összeköttetéseket, amelyekkel a külföldi testvéregyházaknál bír, hogy azoknak nagy tekintélyével és súlyával lehetetlenné tegye az egyház és a magyar kisebbség ellen irányuló ezen njabb veszedelmet. Még pedig minél előbb, mert minden perc drága!_______________________ (.—)

Hogyan csábítják a magyar gyerekeket szlovák iskolákba

Érsekújvár, — junius 27.

Az érsek újvári szlovák iskolákban eddig is számos magyar gyermek tanait, akit oda kényszerítőitek, mert az apjuk tisztviselő, vasutas, államtól függő alkalmazott, munkás, rokkant és az elnemzetietienités ebben a magyar városban megépített utón halad előre. Most egy njabb roham indult meg a magyar iskola ellen. Nem nyílt támadás, hiszen ezt tiltaná & törvény is, hanem burkolt és megfélemlítő célzatú: elvenni a magyar szülők kedvét a magyar iskolától és eléjük festeni a sötét képet, aki nem jár szlovák iskolába, abból itt nem lesz semmi sem, mert nem lehet.

Egy felhívást ragasztottak ki a »Csehszlovák Közművelődési Egyesület“ aláírásával csaknem minden második házra, sok száz példányban olvasható ez szlovák és magyar nyelven. A felhívás a szlovákokhoz szói, ae a ma-1994. juntas 28.

Azureának oly tündöklő volt a szépsége és olyan folt nélkül való a hire, hogy ezek mellett apró hibái egészen eltörpültek. Kicsit szórakozott volt és rövidlátó is úgy, hogy néha, ha a sótartó után nyúlt, a gyertya akadt a kezébe és azt csöpögtette be a levesbe.

Rolf von Rolf mérlegre tette Azurea hibáit és erényeit. Végül úgy határozott, hogy feleségül veszi. Ez meg is történt. Hét évig Rolf von Rolf és Azurea a legnagyobb, legzavartalanabb boldogságban éltek együtt.

Ekkor történt, hogy Erasmus, aki a gróf csillagvizsgáló intézetének vezetője volt, egy nap annyira leitta magát, hogy a messzelátón keresztül az égitesteket duplán látta, még nagyobb baj volt az, hogy részeg fejjel értekezést irt és az megjelent egy csillagászati folyóiratban, még pedig Rolf von Rolf neve alatt. Nagy botrány lett a dologból és a gróf elcsapta Erasmust. Azurea nem tehetett apja érdekében semmit, mert Erasmusnak már annyi volt a rovásán, hogy a gróf .engesztelhetetlen lett vele szemben.

Rolf von Rolf uj csillagászt állított intézete élére, Wagner düsseldorffi ifjú astronomust. Wagner elfoglalta Erasmus helyét és szorgalmasan vizsgálta a csillagokat. Egészen addig, mig egyszer a saját szemével nagyon mélyen nézett bele abba az égitestbe, amely Azurea szemében ragyogott. Wagner beleszeretett Azureába.

És Azurea, akire eddig az apja hétfejü sárkányként vigyázott, nagyon szívesen fogadta Wagner udvarlását. Apró kézszoritásokkal kezdődött szerelmük, aztán ártatlan légyottok következtek. A szerelmesek mindjobban belezavarodtak egymásba és megtörtént, hogy a gróf rajtakapta őket, amint a kertben csókoloztak. Wagnert még aznap kidobták és a csillagvizsgáló intézet vezető nélkül maradt.

Azurea ettől a naptól fogva mind szomorúbb és zárkózottabb lett. Egy napon aztán eltűnt a kastélyból. Apja házába szökött és

onnan irt okos, szép levelet, hogy megunta a várfogságot és nem hajlandó többé visszatérni a grófhoz.

Rolf von Rolf, aki akkor már öregedni kezdett, kétségbe volt esve. Annyira megszokta feleségét, hogy nélküle üresnek érezte életét. Legyőzte tehát veleszületett dölyfösségét és fölkereste Azurea apját, Erasmust. Ennek őszintén elmondta, hogy nem tud Azurea nélkül élni.

— Pedig az én leányom, felelte Erasmus, mindenáron Wagnerhoz akar feleségül menni. Én ellene vagyok ennek a házasságnak és Wagnert be sem engedem a házamba.

Rolf von Rolf könyörögni kezdett:

— Mester, ön az egyetlen ember, aki hatni tud Azureára. Akadályozza meg Wagnerral való házasságát és vegye rá Azureát, hogy térjen vissza hozzám.

— Nehéz lesz! — felelte Erasmus.

— Kívánjon tőlem bármit! — mondta Rolf von Rolf.

— Az már más! — szólt Erasmus — Ha ön visszahelyez engem a csillagvizsgálója élére és holtomiglan való fizetést biztosit számomra, akkor én holnap estére visszaviszem a kastélyba Azureát.

— Kívánsága máris teljesítve van ! — felelte a gróf. — Abban a pillanatban, amikor Azurea visszajön hozzám, ön ismét a csillagvizsgáló élén lesz, holtana pjáig való fizetéssel.

— Rendben van — szólt Erasmus. — Holnap este önnél lesz a leányom.

A gróf visszament a várába.

Azurea csak estefelé érkezett haza. Egész nap Köln utcáin csavargóit Wagnerral. Vacsora után korán lefeküdt és imádott Wagnerja képével el is aludt.

Mikor reggel fölébredt és ki akarta törülni az álmot szeméből, ijedten fölsikoltott. A két gyönyörű szemgolyója nem volt többé a helyén.