Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-06-14 / 72. szám
72« astém* Saombat* 1924. Junius 14» KS*£ KOMAROMI LAPOK POLI rr I 'BLJk.X L I’. £?iflartéaf áí ee«dk*«Klovék érlék!'»#; «atybta í* vidékre pattal «zitklIMémS: *## évre SO £, félévre 40 K, »effedíTn ! Ittlíöldö* 560 KC. %y*r* *m$u «ras 80 fiíl&r. A magyar lakossághoz! A választói névjegyzék összeáüifásának ideje elérkezett s az közszemlére kerül. Minden magyar embernek fajavai és nemzetével szemben eiengedhetlen kötelessége, hegy meggyőződjék arról: nem maradt-e Sei a választók névjegyzékéből ? Tehát a választók névjegyzékét minden választó a saját jól felfogott érdekében is tekintse meg június 16—23. között, mert illetőségének és állampolgárságának is erős védelme az, ha a választók sorában benne van. Akit a választók névjegyzékéből kihagytak volna, saját érdekében forduljon jogsegélyért pártjához, mert ezután következik állampolgárságának vitatása és ittlétének kérdése is veszélyben foroghat. A szövetséges magyar ellenzéki pártok. Komárom, — júdus 14. A7. illetőségi ügy teljes elfajulására jellemző, hogy a közigazgatási hatóságok és vak eszközeik, az állami jegyzők hosszú körmei mélyen nyúlnak bele az évtizedes 1 megszerzett jogokba és (örvények,"békeszerződés ellenére egy bizonyítottan labilis értékű bírósági határozat alapján melynek minden jogállamban lehetetlen volna egy hétig is megállnia, évtizedek óta itt lakó, békés és munkás állampolgárokat jelentenek ki máról holnapra külföldieknek és fosztanak meg itt minden joguktól. Figyelmeztetünk mindenkit, hatóságot, lakosságot egyaránt ennek az eljárásnak a törvénytelenségére. Bárkinek az állampolgárságát csak a törvény alapján szabad és lehet elbírálni, ez pedig úgy intézkedik, hogy mindenki állampolgár, aki 1910. év előtt itt illetőséget szerzett. A közigazgatás legújabban azokat szemeli ki áldozatokul, akik ennek a törvényes föltételnek is megfeleltek és illetőségük, állampolgárságuk kétségtelen. Mi a célja vele, egész világos, az, hogy szabadulni akar régebben itt élő, itt letelepült magyar lakosoktól, akik neki gazdaságilag vagy politikailag terhére vannak. Most már vagy vannak szerzett jogok, vagy nincsenek. Ha vannak és ezen az alapon a községek illetőségi bizonyítványokat állítottak ki, ezeknek érvényét ALAPÍTOTTA: TUB& JÁ3Í8S. 7őttrerk*8*t5; GAÁL &YULA ér. Szerkesztő; BÁRÁNYÁT JÓZSEF ár. nem befolyásolhatja egy bírói döntés, csak egy újabb törvény. Aki itt az államfordulat előtt évtizedekkel lakott és adózott, annak illetősége nem lehet kétséges, ha kétségessé teszik, ez tendencia, mely a törvénybe és a békeszerződésbe ütközik. Mindenkinek régebben szerzett jogai csak azoknak a törvényeknek alapján bírálhatók el, amelyek szerint azokat megszerezte. Tehát azokat, bírói döntés nem befolyásolhatja. Ez a jogos álláspont. Az a kérdés tehát, mit tegyenek azok az állampolgárok, akiket a hatóságok igy külföldieknek szeretnének minősíteni? A saját érdekükben forduljanak a magyar pártok jogvédő irodáihoz, amelyek ezekben az ügyekben jogsegélyt nyújtanak. Senki a kézhez vett határozatba bele ne nyugodjék, azt felebbezze meg és éljen a legvégső fokon is panasszal a kö^gazgatási bírósághoz. A külföldi útlevél megszerzése ahhoz van kötve, hogy valaki külföldi, legtöbbször magyar, román, jugoszláv illetőségét igazolja külügyi képviselete előtt. Ezt pedig igazolni nem tudja, mert az olyanok, akik évtizedek óta onnan elszakadtak, ott illetőségüket elveszhették. Ugyanis minden utódállamban érvényben van a magyar illetőségi törvény és annak magyar bírói gyakorlata : csak a csehszlovák köztársaságban változott meg a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok kárára. Külföldi útlevél szerzése tehát a legtöbb esetben nem lehetséges. A közigazgatás eljárása kitenyészt egy újabb embertípust: akiknek nincsen állampolgárságuk. Mert legyenek egész nyugodtak ezek a most zaklatott magyar testvéreink, ezek az államok nem veszik át őket akkor sem, ha kiutasítanák őket. Kiutasítani pedig csak azt lehet, aki kétségtelenül nem idevaló állampolgár és az állam rendjét veszélyezteti. Miért történnek ezek a jogállamban lehetetlen esetek, annak világosan látjuk kibontakozni körvonalait. Állampolgárságát teszik vitássá a nyugdíjasnak, a rokkantnak, hadiözvegynek, a tanárnak, tanítónak, óvónőnek, akivel szemben az államnak járadékot kell fizetnie. Annak, aki a kormányra kellemetlen politikai tevékenységet folytat, annak, akinek itt számottevő birtoka és vagyona van, mert ezeknek az elemeknek a távozása a magyarság gazdasági gyengülését jelenti. Szociális és humánus szempontok egyaránt tiltakoznak a kormány ezen emSzerkesstŐség és kiadóhivatal: Nétíor-a. 23 , hová úgy * Up szellemi részét illető közlemények, miau a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kűldenélk Kéziratokat nem adunk «issza. üteyjtitQik betenkict umm\: ked^i csütörtökit! és suaktiai bertelen eljárása ellen; de kulturális és gazdasági érdeke is tiltakozik a magyar nemzeti kisebbségnek az illetőségi hajsza ellen. Törvényt követelünk, mely jogainkat biztosítsa. Minden községi képviselőtestület utasítsa el az állami jegyzőnek olyan törekvését, amellyel régt polgárokat mesterkedik külföldivé átjátszani. Ha ezt a felettes hatóság tenné, úgy ez ellen is foglaljon erélyesen állást és Írjon fel ellene a miniszterhez. A politikai pártok tartsanak illetőségi népgyüléseket,' ahol jelentsék be és hirdessék ki a jogfosztás minden kirívó esetét. A népgyülések pedig határozati javaslataikat küldjék meg a belügyminiszternek és a nemzetgyűlésnek. Az utolsó szót ennek kell kimondania az illetőség ügyében, még pedig mielőbb. — A kisantant konferenciája. Akisantantndvalevőea Prágában, a jövő hóban fogja tartani legközelebbi konferenciáját. E konferenciáról Nincsics jugoszláv külügyminiszter nyilatkozott és elmondta annak munkaprogramját. A konferencián határozni fogDak a kisantant politikájáról, melyet a Balkánon és Középaurópában követni akar. A jugoszláv újságok úgy vélik, hogy a kisantaDt minden balkáni állama azt a politikát követte eddig, amely neki jónak látszott és ezért szükséges az egységes politikának megállapítása. A prágai konferencián a háborús kártérítés kérdése is fontos szerepjt fog játszani. = Kisgazda és kisiparospárii gyűlés. Az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparosp^rt pünkösd első ünnepén Jpolynagyfaluu nagyszabású pártgyülést tartott, melyen a párt tagjai nagyszámban jelentek meg. A gyűlésen & környékbeli községek magyarságát sok száz főnyi párttag képviselte. A gyűlésnek különös jelentőséget adott Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő megjelenése, kit a magyar szivek meleg szeretettel vettek körül ez alkalommal is. Füssy Kálmán nagyhatású beszédében vázolta azokat a nehézségeket, melyekkel a magyar nép jogainak kiküzdésében lépten nyomon találkozik. A magyarság jogaiért való küzdelem kizáróan az egyesült ellenzéki pártok hat »képviselőjének vállaira nehezedik, minthogy az ugyancsak magyar anyanyelvű szociáldemokrata képviselőket soha sem lehet akkor látni, amidőn a magyar népjogok kivívásáért kell harcolni. Az elért eredmények nem nagyok, de ennek egyik főoka a magyarság szervezetlensége. Lelkes szavakkal hívja föl azokat a jelenlevőket, akik még nincsenek szervezve, hogy csatlakozzanak a kisgazda és kisiparospárthoz, mert csak úgy léphet föl teljes satiyai ez a tisztán a magyarság érdekeiért küzdő párt kisebbségi jogainak érvényesítése iránt, ha minden magyar ember vállvetve eggyé tömörül. Meleg szavakban fordúlt a magyar anyákhoz is, akikre a magyarság fennmaradásának nagy munkájában fontos feladat hárul, mert hisz az ő kezükbe van letéve a jövendő nemzedék és az itteni magyarság gyoa bél- s egyéb belső betegségeknek, inAA előtti- korszakba vezethető vissza az ©V IGMANDI KESERv. VIZ képzédésé■ -r n m r d Á S-m m nek és hatékony alkatrészeinek ősszeérési folyamata a föld Mm IBI £1)14 (Ipa 3 gyomrában, (felfedezve SCHMIDTHAUER A. által az 1363. évben) s mint ilyen páratlan természetes gyógyszere a — Kapható minden gyógyszertárban és jobb ffiszerfizletben. — Rendszeres adag reggelizés elétt fél pohárral. Az „IGMÁNDI“ nem tévesztendő össze másfajta keseri vizek kel. ===== =====.....=— ill él iiiH bajsza.
