Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-06-12 / 70-71. szám

1924. Junius 12. ■Komáromi Ltpok« 3. oldal, el ne tűnjön onnan, amíg legalább a modus vivendit nem sikerült biztosítani. A kommunista párt törvényjavaslatot ké­szített s az nemsokára a parlament plénuma elé is kerül. A kommunisták javaslata dr. Gáti József UDgvári képviselőnek szakszerű munkája, komoly, okos és a demokrácia min­den princípiumának megfelelő alkotás. A javaslat közérdekére való tekintettel az alábbiakban szószerint közöljük a törvény­­javaslatot, amely az 1920-as 236-os törvény módosítása. A javaslat szerint állampolgárságot nyerne az, aki 1. §. Az 1. §. 1. pontja következőleg mó­­dosittatik: „1918 október 28-tól kezdódöleg azon személyek, kiknek az egykori osztrák-magyar monarchia oly teiületén, mely jelenleg a cseh­szlovák köztársasághoz tartozik, vagy a jö­vőben ahhoz csatoltatik, 1920 julius 16 án la­kóhelyük, vagy illetőségi joguk volt, feltéve, hogy azóta más országban állampolgárságot nem szereztek." 2. §. Az 1. §. 3. pontja következőleg módosittatik: „azon személyek, kik mint az egykori német, osztrák és magyar állampolgárok gyer­mekei a csehszlovák köztársaság területén születtek, akkor is, ha e törvény hatálybalépte idején nincs lakhelyük, vagy illetőségük a csehszlovák köztársaságban, feltéve, hogy más országban állampolgárságot nem szereztek." 3. §. Az 1. §. 4. pontja következőleg módosittatik: „1918 október 28 tói mindazok, kik e nap előtt az egykori osztrák-magyar monarchiának a csehszlovák köztársaság területén kívül esd, valamely községében bírtak lakóhellyel, vagy illetőséggel és a csehszlovák köztársaság, va­lamely csehszlovák állami intézet vagy válla­lat, vsgy államosított magánvállalat, törvény­­hatóság, város, vagy község ideiglenes, vagy véglegesített hivatalnokai vagy alkalmazottai voltak, vagy lettek, ha a hüségesküt letették." 4. §. Az 1. §. a kővetkező pontokkal pó­­toltatik: „5. 1918 október 28. óta mindazok, kik a csehszlovák köztársaság hadseregében, vagy katonai intézetében tényleges szolgálatot teljesítettek, vagy teljesítenek, vagy erre fel­hivattak, még ha a katonai szolgálatokra al­kalmatlanokká is nyilvánították utóbb őket.“ „6. Mindazok, kik e törvény értelmében állampolgársági joggal bírnak, még az esetben is, ba 1920 julius 17. óta kiutasitattak, vagy a köztársaság területét önként elhagyták, fel­téve, hogy más állampolgárságot nem sze­­reztek.-5. §, A 2. §-hoz pótlásai: „Annak igazolása, hogy az 1. §. 1„ 3. és 6. pontjaiban felsorolt esetekben valaki más államban állampolgárságot szerzett, azt a sze­mélyt, vagy hatóságot kötelezi, mely az állam­­polgárságot kétségbevonta. Ennek bizonyítá­sáig mindazok, kiknek állampolgársága vitás, teijesjogá csehszlovák állampolgároknak tekin­tetnek." 6. §. A 4—12. §§. következőleg módosít­tatnak : „4. §. Azon külföldiek, kik 1920 julius 16. óta állandóan a köztársaság területén lak­nak, amennyiben állampolgárságért folyamod­nak, kérvényük elintézéséig állampolgároknak tekintetnek és az összes állampolgári jogokat élvezik." „6. §. A csehszlovák állampolgárságot elvesztik: 1. más államban állampolgárságot sze­reztek, 2. bármely kül-, vagy belföldi csehszlo­vák hatóság előtt a csehszlovák állampolgár­ságról önként lemondanak, 3. tiz éven át egyfolytában a külföldön tartózkodnak, amennyiben ott bármely cseh­szlovák hatóság előtt ki nem nyilatkoztatják, hogy csehszlovák állampolgárságukat fen­­tartják.“ számozása helyett A A A A 13. 14. 15. 18. 5-A 19 A A A 29. ,6- §•“ ,7- §.“ »8. §.“ »9- §•“ ,10. §•“ .11- §“ §. 2. és 3. pontja törlendő. 20. §. (helyesebben „11. §".) után pót­landó : „12. §. Minden állampolgársági és illető­ségi ügy a jelen törvény értelmében döntendö el és mindezen törvénnyel ellenkező, 1920 jú­lius 16. után hozott rendelet, határozat, vagy hatósági intézkedés érvénytelen." A 18 gépírásos oldalra terjedd indoko­lás hatalmas jogi elaborátnm. Kimutatja, hogy a 236. sz. törvény három forrása: az állam szuverénitása, a nemzetközi szerződésben ala­puló kötelezettség s a minálnnk ma is érvé­nyes magyar törvény és jo?gyakorlat. Ez a három forrás itt nincs harmóniában s ezért a lakosság százezrei állampolgárságuk tekinteté­ben a legnagyobb jogbizonytalanságba kerül­nek. A törvény nem felel m<=g a saint-germai­­ni szerződésnek, melynek 67 artiknlusa vilá­gosan hivatkozik arra, hogy Csehszlovákia a nemzetiségi és állampolgári jogok tekintetében külön szerződésben vállal kötelezettséget. Ez a külön szerződés már bevezetésben elvként kimondja: „Csehszlovákiát azon kívánság vezeti, hogy intézményeit a szabadság és igazság alapelveivel összhangba hozza és ezeket azon területek összes lakossága részére, akik fölött az állami sznverénitást átvette, biztosítsa." Ebben az elvi kijelentésben pozitívum az összes lakosság, tehát a lakóhely, mint kritérium, negatívum az illetőségi szempont teljes hiánya. A kommunista törvényjavaslat indokolása tehát mellőzi az illetőségi szempontot és csak a lakóhelyet veszi kritériumnak. Az illetőség problémája az állampolgársági kérdés megol­dása után rendezhető. Hivatkozik az indokolás arra,, hogy a törvény ellenmond a saint.-germaini szerződés I. fej. 1. artiknlnsának, mely szerint Cseh­szlovákia kötelezi magát, hogy semminemű törvénye, rendelete, intézkedése a szerződésben megállapított alaptörvényekkel nem lesz ellen­mondásban s nem lesz hatályos. Ezt a 236. törvény megszegi. Nem állhat meg a közigaz. gatási bíróság ál áspontja, hogy a saínt-garmaini szerződés klauzulája sérti az állami szuvere­nitást. Az állam ugyanis szuverén akaratból szerződött. Egy alapvető nemzetközi szerződés utolsó pontig való betartása a nemzetközi mo­rál alapfeltétele. Nem lehet a trianoni szerző­désre sem hivatkozni, mert ez Magyarországot kötelezi a íőhatalm&kkal szemben és nem Csehszlovákiát. Tízesztendeje éppen, hogy a napilapok hasábjain egy angol vendég látogatásáról értesültünk és azt ol­vastuk, hogy Seotus Viator Tarócszeatmártonba utazott abból a célból, hogy a szlovák nem­zetiségi mozgalom vezetőivel érintkezzék. Kí­séretében van R, Ivnag fiatal angol tudós. A szlovák nemzetiségi párt vezetőinek kíséreté­ben az angol vendégek megtekintették a Bzlorák múzeumot, a Lipa n yű háziipari egyesületet és felkeresték a turócszentmártoni temetőt is ... Tiz év telt el azóta. Seotus Viator láto­gatására rövid néhány nap múlva rászakadt a világra a legborzalmasabb katasztrófa, amely Európa teljes összeomlásával járt. A romokból a békegyári ók uj alapokon próbálták kiépí­teni az uj Európát, de hogy milyen eredmény­­nyel, azt egy pillantás Európa közállapotaira megmutatja. Megalakult a csehszlovák állam is, — ahogy hirdették — a nemzeti eszme ) beteljesedéseképen. A mali évben Seotus Viator, akit az nj Európa létrehozásában apai kere­settel jogosan lehet iám dni, ujbd eljött ide, hogy a megváltozott viszonyokat tanulmá­nyozza. Az angol tudós tanulmányainak ered­ményét közrebocsátotta s megállapította, hogy közállapotaink nem nsgy lelkesedéssel töltöt­ték el. A felszabadított szlovák nép gazda­sági helyzetét nagyon sötét színben látja. Es tiz évre a turócszentmártoni látogatásra Seotus Viator ezeket Írja a szlovák tisztviselő hely- jjj zetéröl: „Ma a szlovák tisztviselő úgy a kis- f városban, mint a faluban, sokkal eiöuytele- 1 nebb helyzetben van, mint a magyar ura­lom idején volt. Az igaz, hogy akkor ma­gyarul kellett tanulnia és gyermekeit ma­gyar iskolába járatnia. De ha ezt megtette, akkor biztosítva volt a karrierje, jó kilátá­sai voltak és gyermekeinek társadalmi hely , zete is biztosítva volt. Ma az 9 nyelvén tanítanak az iskolában, de azokat az állá­sokat, amelyeket joggal tekint a magáénak, idegeneknek juttatják. Teljesen illozőrius az ellenvetés, hogy az embernek többre kell becsülnie az erkölcsi és a szellemi értéke­ket, mint az anyagi előny őket. Ez csak frá­zis és a kenyérkérdés minden embernél ter­mészetesen első helyen áll... " Világos, hogy azok a tudósok és állam­férfiak, akik a kis nemzetek felszabadításáért küzdöttek, nem igy képzelték el a szlovák nép jelenét és jövőjét.. . Az 1924. éri pozsonyi Eucharisztikus Kongresszus programja. Szombat: aug. 23. este kivilágítás, fák* Jyásmenet a főtemplomból a Szabadságtérre, ott ének. Egyidejűleg három helyiségben, három nyelven (városi színház, vigadó, minisztérium) szinielöadás. (A szentmise titkai.) Vasárnap: aug. 24. reggel 6, 7 és 8 óra­kor szentmisék minden templomban. Minden szentmisével kapcsolatban rövid szentbeszéd és a hívek szent áldozása. V2IO órakor a Szabadságtéren mérsékel­ten nagy, pompán tábori oltárnál püspöki szent­mise (nunciue); közben a hívek saját nyelvü­kön énekelnek egy közös dallamra. Mise után nagy körmének nagy ostensoriummal (nuncius és 4 pap viszik), nagy mennyezeti alatt a Hal­térre, ott emelvényről áldás, azután a szent­séggel be a dómba. Délután különböző templomokban és helyi­ségekben papok és világiak előadják a kon­gresszus tárgyait. Este a nagyközönség elutazik Nagy eső esetén a körmenet helyett nagymise volna valamennyi templomban. Hétfő, aug. 25; kedd, ang. 26; szerda, aug. 27: a tavalyi kurzus folytatása, a szerve­zet további kiépítése, előadások, beszámolók, további teendők. Állandó munkára berendez­kedni. Felosztás mint tavaly : l1^ nap: Krisztus főpap, 2Va nap: Krisztus tanitó, 3. nap: Krisz­tus király. -A nagyvásáron egyházművészeti kiállítás. A kongresszus résztvevői jelentkezzenek julius 15 ig pkbániahivatalukná), kogy min­denről idejében gondoskodni lehessen. A vasúti utazáshoz kt dvezményről gon­doskodónk. Lakások Pozsonyban nagyrészt biztosítva. A kongresszussal egyidőben lesz a dunai nagyvásár is. Adományokat a kongresszus költségeinek fedezésére szívesen fogad a központi iroda: Pozsony, Káptalan-u. 2. A rendezőség. & komáromi járási bizottság tegmp, szeidán tartotta rendes havi ülését Novotny Richärd járási főnök elnöklete alatt a megyeház nagytermében. Az ülés első pontja volt a járási főnök válasza Csóka bizottsági tagnak, a múlt ülésen beterjesztett interpellációjára a munkanélküliség tárgyában. Csóka ugyanis azt mondotta inter­pellációjában, hogy az amúgy is szűkkeblű munkásintézményeket, rendeleteket, törvényeket a járási főnök még mostohábban kezeli. A járási főnök válaszában kifejti, hogy mindig szivén viselte a munkások ügyét és a munká­sokat sose engedi a munkaadóktól kiuzsorázni, de viszont azt se tűri, hogy a munkások ki­­uzsorázzák a munkaadókat. Örömmel állapítja meg, hogy a járásban már megszűnt a munka­­nélküliség, mert a munkaadóknak nem egyszer ki keli doboltatni, ha munkásra van szükségük. A választ tudomásul vették. Egyik előző ülésen Mohácsy János dr. bizottsági tag hivatkozván arra, hogy a járás szinmagyar terület lévén, indítványozza, hogy a jegyzőkönyvek magyarul is vezettessenek, és a magyar nyelv jogai egyébként is tiszteletben tartassanak. Az akkor elfogadott határozatot felterjesztették a zsupánhoz, akinek jóváhagyá­sát ezen az ülésen olvasták fel. így tehát ezen­túl a jegyzőkönyveket magyarul is vezetik. Ismeretes, hory Komárom városa szoci­ális ügyosztályt létesített, melynek vezetője részére fizetést szavazott meg. Az ügy fellebézes foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom