Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-24 / 63. szám

8 old* L. «Komáromi Lapok« 1924. május 24. Trencianské Teplice (SiOVBDSkO) természetes forróságu (42® C) kénes hőviz és iszapfürdők. Csúz, köszvény, ischias — — stb. ellen. — — Cgészéui üzem. Alpesi kiima. fgsikai gyógyintézet. Papi kiadások: liakás, fürdő, ellátás 45 Kc-tól feljebb. Mindennemű felvilágosítások és prospektusok 196 a ffirdőigazgatósáqnál. IRODALOM. II Koffláromí Jókai Egplet pályázatai. A komáromi Jókai Egyesület Jókai Mór születésének százados évfordulója közeledtével pályázatot hird«t: 1. Jókai Mór élet- és jeliemrajzára. A pályamű terjedelme 8—10 nyomtatott ív. A pályaművek gépírással, a papirosnak csak egyik oldalára írva, összefűzve, lapszá­mozva a szerző nevét rejtő jeligés levél kísé­retében az egyesület elnökségéhez (Komárom, Kultúrpalota) küldendők. A pályázat határidője 1924 október 31. Pályadij 1000 (egyezer) K. A pályadijat nyert pályamű a Jókai Egyesület tulajdonát képezi; a pályadij csak aöszolufc irodalmi becsű műnek adatik ki. 2. A Jókai emlékünnepe» előadan­dó alkalmi költeményre. Pályadij&k: I. dij 300 K, II. díj 200 K. III. dij 100 K. A pályaművek gépírással, a papirosnak csak egyik oldalára írva, a szerző nevét jelentő jeligés levél kíséretében nyújtan­dók be a Jókai Egyesület elnökségéhez (Komá­rom, Kultúrpalota). A pályázat határideje 1924 október 31. (*) Hangzatka. (Regény. Irta: Sziklay Ferenc. Berlin, 1924. Voggenreiter kiadás. Concordia könyvnyomda, Pozsony. 8°, 88 lap.) A Hangzatka Csermák Antalnak, a neves ma­gyar zeneszerzőnek és hegedű virtuóznak tra­gikus sorsához füzödó eseményekből építi fei meséjét é3 így történeti regény. Csermák An­talt, a fiatal művészt az utolsó lllésházy gróf vezeti be Becs legelőkelőbb köreibe, ahol a Lic'huowski palotában Beethoven és Mozart társaságában játszik. Itt ismerkedik meg Nád­­szeghy Zsófia grófnővel, akit megszeret. A fiatalemberben, a nagy művész kvalitásait veszi észre Bsrnadotte, a francia követ, aki később a svédek trónjára kerül. Hívja Párisba a művészt, de Csermákot visszatartja szerelme és Magyarországon marad. A magyar zenét L&vottától tanulja meg, hallgatja Biharit, a leghíresebb magyar cigányt és első lesz a ma­gyar muzsikusok között. Egerben találkozik másodszor ideáljával, aki egy boldog éjszakán megfogadja, hogy megvárja, ha mint világhíres művész kéri meg kezét. Ez az idő is elérkezik, Csermák Antal már hírnévre tett szert, Pes ten találkoznak ismét, ahol Csermák hangver­senyén viharoä ünneplés középpontja. Ez báto­rítja fel, bogy megkérje Zsófia kezét, de Nád­­szeghy grófban a kor előítélete él a művész­szel szemben; a kérőt elutasítja. Csermák elhagyja Pestet hegedűjével és bujával Vesz­prémnek indul, barátjához. Egy csapszékbsn a Bakony szélén Lavottával a lezüllött zseni­vel találkozik, aki ott iszik a futóbetyárokkal, vele kezd dőzsölni Csermák is. Ebben az álla­potban látj% meg Nádszeghy Zsófia, aki arra utazott. A csalódás és a bánat lelki egyensú­lyát megzavarja és teljesen lezüllik a világ­híres muzsikus, eszelős lesz, menekül volt idsálja elöl és Veszprémben d&lszerzés közben — egy Hangzatkát Írva — Ruzicska barátja Karibiban leheli ki lelkét, aki régen kereste bujdosó, szerencsétlen barátját. Nádszeghy Zsófia a jótékonysági gondolatnak válik após­­.ólává, eltemetett reményei, hite mind felol­vadnak a gyermeki szivekre pazarolt sze- « rátétében, amely megnyugtatja őt meg nem érdemelt balsorsáért. A regénynek pom­pás meseszövése, a kornak találó és hű rajza, kedves és lebilincselő olvasmánnyá te­szik a regényt. Sziklay kitűnő stílusom vész, stílusában sok a festői elem és a jellemző erő Ez a regény a mi irodalmi elszigeteltségünk­ben esemény, mert a szlovenszkói irodalom most alakul ki és az irodalmi középpontok most vannak a kristályosodás állapotában. Hogy Sziklay Ferenc elbeszélő tehetségétől sokat várhatunk, annak értékes záloga a Hangzatka, mely a hagyomány gyér szálaiból érdekes, szép mesét tudott szőni. A könyv kapható a szerzőnél (Kassa, Éder utca 9.) "és a könyvkereskedésekben. Ára 10 K. (—1 —1) (*) Uj diák és cserkéezlap. Május hóban »Ifjúság« címen havonként egyszer megjelenő diák és cserkészlap indal meg Pozsonyban. A folyóirat célja a szlovenszkói és ruszinszkói magyar ifjúság irányítása, nevelése, tanítása, szó­rakoztatása: egyszóval a lap az ittólő magyar ifjúságnak nélkülözhetetlen és valóbaD jó barátja lesz» Munkatársai között vannak a szlovenszkói irók. művészek és pedagógusok legjelesebbjei, akiknek nevei élő garancia a lap változatos és értékes tartalmát illetőleg. A kiadók is mindent elkövettek, hogy a lap gazdagon illusztrált és Ízlésesen kiállított legyen. Előfizetési árát a leg­alacsonyabbra határozták meg és igy módjában áll majd a lapot kivétel nélkül minden magyar j ifjúnak járatni. A lap fö- és felelős szerkesztője j dr. Aixinger László, szerkesztője Floch István, j Kassán pedig dr. Sziklai Ferenc. Egyelőre színes j borítékban 16 oldal terjedemben fog megjelenni j és egy szám ára 2.50 K lesz. MŰVÉSZET. , | II budapesti Imiié tavaszi lüilala. j A be'esi és milánói kiállítások. A nagy nemzeti katasztrófa után hama- I rosan magindult a művészek műtermeiben az í eleven alkotás; ennek a nsgy alkotó akarásnak \ eredménye az a három kiáilitás, amelyet Buda- j pesten kívül Wienben és Milánóban rendeztek j I képzőművészeink. A tavaszi tárlat csodálatosan \ összehozta a külömböző és eddig egymással hadilábon álló művészcsoportokat; a kiállítók sorába állott: a Benczúr Társaság, a Céhbeliek, a Képzőművészek Egyesülete és a Szinye- Marsé Pál tság tsgjain kívül sok oly művész is, akik az előbb említett csoportok egyikéhez sem tartoztak. Örömmel állapítható meg azért, hogy I annyi civődás, vita, sokszor ember-ember ellen \ folyó küzdelem után létrejött a működő magyar I képzőművészet egysége. A konzervatívok, a S haladók, a vérmesek, fiegmatikusok, lyrikusok, j epikusok egyaránt meglepő gazdagon szere- I peltek. A hatalmas anyag, amely a Műcsarnok j valamennyi termeit megtöltötte, jó része repre- I sentáiásra alkalmas alkotásokból, de sok kö. zépszerü képviselő munkákból is áll, mégis az egész kiáilitás meggyőző bizonyságul szolgál a magyar képzőművészet bármely európai mm- jj zetével egyenrangú értékének. f A budapesti kiállítás valósággal kereszt- I metszetét adja a magyar művészetnek és a szó | legteljesebb értelmében r8prezentatiy kiáilitás, 1 amely feltárja a magyar festészet és szobrá- f szat egész gazdagságát és sokrétűségét. Hippel j Rónaival, Fényes Adolffal, Iváayí-G-rünwalddal élükön, visszatértek a Műcsarnokba azok a I modernek, akik ma klasszikáénak számítanak, | de felvonultak a fiatal generáció elismeri te- f hetségei is és akadt egypár kép, amely uj \ neveket avat elismert tehetségekké. A kiállítás j anyagában vaunak olyanok is, amelyek nem a f művészet nagy törvényeiből indulnak ki, hauem I a közönség ízléséből. Mintha mégis egy álta- I lános vonást lehetne kivenni a kiállítók szán- | dékából: a képeket kevés kivétellel eladásra | szánták e művészek. És ebben a tekintetben | nagy csalódás érte művészeinket. Egy hét le- | forgása alatt két kép kelt el. Tízmillió koronás I képárakat ma már azok sem tudnak megfizetni, | akiknek könnyen szerzett vagyonuk van. Pedig | a sok számjegyű árak nem is magasakba béke- I beli árviszonyokhoz képest; ma, mikor a béke- 1 korona értéke 19.500 ad részre csúszott vissza, | a tízmilliós képek ára 500 békebeli koronának ' felel meg. A művészek kiadásai is emelkedtek, megdrágult a vászon, a festék, a model, a ke­ret: igy aztán nem lehet szerénytelenségnek mondani a milliós árakat, csak az a b?j, hogy a művészek kénytelenek olyan milliókat kérni, amelyek sajnos, nincsennk meg a közönség zsebében. Leplezetlen feltárulása ez annak a gazdasági álkonjnnktnrának, amely évek óta takarta a szegénységet. * A magyar festés ma nemzetközi érték és éppen ezért a legnagyobb nemzeti értékek közé tartozik a tehetségeknek az a csoportja, amely lekötötte az érdeklődést és felkeltette a figyelmet a külföldön mindenütt, ahol mód és alkalom kínálkozik reprezentálni & magyar művészetet. Az abszolút művészet elismerését jelentette különösen a milánói kiáilitás sikere, amelyen a nemzetközi nagydijat Rudnay #y. festőművész nyerte el, Budapest székesfőváros tulajdonában volt: »Rőzsén ülő asszony« cimü képével. Mint Írják, a főyáros meghozta azt az áldozatot, bogy a képről lemondott s át­engedte Milánó városának. A velene-si nem­zetközi kiállításon Rudnay Gyulának rézkarc­­gyűjteményét az olasz király vette meg. Büszke örömmel tölt el minden magyart, hogy a sok közül egyik nagy művész reprezentánsa a magyar képzőművészetnek a nemzetek kö­zött az első diját nyeri el abban a nemes ver­senyben, amelyben az igazi szép, a művészi alkotás abszolút értékét teszik a mérlegre, ahol eltörpülnek a kicsinyesség rosszakaratú epéskedései, a politikából haragszomrád elő­ítéletei. Nekünk komáromiaknak is biztató ígéret az & nagy elismerés és nem tehetünk róla, hogy a Ruduayban a magyarságot ért diesöség osztozkodásánál magánk is részt kérünk ér várunk. Élénk emlékezetünkben van még a nemrég »lezajlott« (valóban, mert annyira lá­togatott volt) Jeszo kiállítás, amelyen a pesti ifjú művészgeneráeio közül Chiovini Ferine, Czinóber Miklós, Ferenc Lajos, Korda Béla, Megyeri S. Antal Rudnay tanítványok, dicsé­retes műyészambicióli&t árulták el. Külön kí­vánjuk megemlíteni a két Basilidest, a legte­hetségesebb Rudnay tanítványokat, akik, mert legtöbb művészi teremtő készséggel álduttak meg, a legnagyobb reményt táplálják bennük, hogy mesterük nyomán a magyar képzőművé­szetnek büszkén emlegetett képviselői lesznek a kis határon túl is, amelyben egyelőre bemu­tatkoztak. * A fiatal művész generáció ma nehéz küzdelmet folytat a megélhetésért, kettős tragédia fenyegeti ezért a magyar művészetet: a nyomor tragédiáján felül a munka megszűn­tetésének kényszere. A segítésnek tehát nem szabad késnie. Amit idáig tett a magyar mű­vészet a magyarságért szerte Európában, há­lából de lukrativ befektósből is megérdemli oz a versenyt kiálló művészet, hogy hóna alá nyaljon, akár a kormány, akár a társadalom. A művészet hatalmas eró a béketeremtés, & lelkinyugtalanságok elsimításánál, aranyhid. amelyen ember emberrel a politika drótaka­dályai dacára is érintkezni képes. És az utóbb tartott kiállítások abszolút értéke követeli, hogy ezt a magyar kérdést is sürgősen kell megol­dani. <5> (Pozsony) ------ Mély-ut. Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fizi­koterápiás intézet ideg- és bel­­betegeknek. Sebészet, szülészet, nőgyógyászat, testegy enészet, szem-, orr-, fül- és bőrgyógyászat. Rontgenkezelés. Vegyi laboratórium. Napi pausál-ár 55 Kc-tól* Szülési pausál-ár (8 nap) 1100—1800 Kőig. Szabad orvosválasztás* 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom