Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-05-24 / 63. szám
1924. május 24. Komáromi Lapok“ 7 . oldal. — A szlovák és cseh nyelv könnyű elsa- ; jititása. Macht Antal, pozsonyi tanító szerkesztésében a kővetkező tankönyvek hagyták el a \ sajtót: Szlovákul könnyen és gyorsan, magyarok j részére, ára 5 korona, Slovalcisch leicht und schnell, németek részére, 3 korona. E könyvecskék mindenkinek, aki az államnyelvet megakarja tanulni, hasznos segédeszközt nyújthatnak. Macht Antal módszere 1 loqnendo discitnr loqni — beszélgetés utján megtanulni a nyelvet. Kaphatód Spitzer-féle könyvesboitbanKomáromban. — Kéz és lábizzadás ellen — biztos hatású a „Pedin“. Egyszeri használatra már megszünteti a bajt. Kapható jobb fodrászüzletekbeD. Postán Kovácb Tihamér gyógytára (Komárom) küldi. Figyeljen a készítmény nevére! Ára 4 éK. — A Duna forgalma. Pozsonyi jelentések szerint most alakult meg Novotny főigazgató vezetése alatt a Csehszlovák dnnagőihejózási társaság 70 millió alaptőkével. Ez az alaptőke 70.000 drb elsőbbségi és 105 000 drb 400 K névértékű törzsrészvényre oBzlik. Az érdekelt bankcsoport 28 százalékkal vesz részt az alaptőke jegyzésében. A vállalat elnöke Novotny főigazgató, alelnöke Zimmler mérnök osztályfőnök és vezérigazgató Jirik V. osztályfőnök lesz. — A komáromi strandfürdőt a Nagyduna és Vágduna összefolyásánál ünnepélyesen holnap vasárnap fogja megnyitni a fürdő bérlője özv. Kreft Ferencné jóntvü komáromi vendég* lösné, aki falragaszokon hívja fel a megnyitásra a közönség figyelmét. Az abnormisan korán beköszöntött kánikulás höséar nagy forgalmat biztosit a strandfürdőnek. Csak a közlekedés lenne oda könnyebb. Nagyon kifizető Vállalkozás volna, ha a kisdonai kikötőtől és nem az n. n. kőpadtól motorcsónak indulna a atrandra, amelynek vize olyan kellemes, üdítő óa gyógyhatású, hogy ezt az áldozatot a városnak kellene meghozni, ha magánvállalkozás erre nem akadna. — A Quo vadis rendezőjének egy másik csodálatos alkotása Komáromban, a Messalina című filmszerűéció a Modern Moziban ma szombaton és holnap vasárnap látható lesz. A szereplők tízezrei, a római Cireus Miximns rekonstruált hatalmas arányai, az izgalmas cirkusz jelenetek, a római kocsiversenyek, a ragyogó tiszta főhotelek olyan hatásnak, hogy azt mindenkinek meg kell nézni. — A Mankótörő. Pöstyón védjegye, híven ábrázolja az ottani fürdők kiváló hatását. Most is a világ minden tájékáról sereglenek oda betegek gyógyulásra. Az árak igen mérsékeltek. (Teljes napi penzió Ke 40 tői.) — Dráma a hatarban. Könnyen végzetessé válható jelenet játszódott le Csehr község határában. Ott jártak Krachun Lajos kiscétényi földbirtokos fiai, a 23 éves Lajos ős a 20 éves István. Egy szántó közelében találkoztak Plenta József 26 éves béresükkel, kit Krachun súlyos ttidőbaja miatt — mintán öt hónapig nem dolgozóit — eibocsátolt. K. Istvánnak puska volt a kezében, Lajosnak bot. Rövid szóváltás után Krachun Lajos észrevette, hogy Plenta mintegy 35 cm. hosszú, u. n. parasztkést nyitogat, majd e szavakkal : »Történjék velem bármi!» a fegyvertelen K. Lajos jobb karjába szúrta. A kés átvágta az ütőeret és a kezet mozgató idegszálat. Nyomban ezután K. István ellen is kést emelt, de ez a pnskatussal ráütött, a puskatust eltörve, mire Plenta elfutott. A súlyosan sebesült K. Lajos mintegy 200 lépést tudott a falu felé futni, ez első háznál ájaltan összeesett és csak két kiscétényi cigánynak köszönhető, hogy gyors segítségük meg tudta akadályozni az elvérzést. Az odahívott dr. Ötvös Jenő nyitrai orvos nyomban a nyitrai kórházba szállíttatta, hol dr. Cársky megoperálta, megmentve őt az életnek. Plenta azzal védekezik, hogy őt a Krachun-fiuk megtámadták és önvédelemből szúrt, ezt azonban megcáfolja az, hogy a pnskatns mindjárt az első ütésnél eltört és hogy a puskán meg lehet állapítani a szúrás nyomát. Valószínű, hogy Plenta boszut akart állani volt gazdája fiain, mert ez munkaképtelensége miatt — a paritásos bizottság döntése alapján — elbocsátotta őt. — Levéltatveket irtó folyadék literenként 5 K. Növénytápsó csomagja 3 K. Kapható Riszdorfer drogériájában, Komárom. — Népgyülás. A komáromi kommunista párt holnap vasárnap d. e. fél II órakor a Kossuth-téren népgyülést tart. A gyűlés főtárgya az illetőségi ügy rendezése. > — Beleesett a kútba. Fieischmann Paula | dunaszerdahelyi leányzó folyó hó 15 én délben | a Breuer-féle udvarban levő bútbi esett. Szej reuc-ére kihúzták őt a búiból, úgy hogy az ijedtségen kifül semmi baja sem lett. — Eltűnt cselódleány. Varga Vilma 18 éves dnna«zerdahelyi cselédleány április 92 én Pozsonyban eltűnt. Az eltűnt leány középtermetű, arca hosszuké«, haja gasztenyebarna, zöld szoknyát és fehér blúzt viselt. — Zsebmetszők. Folyó bó 20 án Danaszerdahelyen megtartott országos vásáron a csendőrségnek sikerült egy zsebmetszőt elfogni. Nevezett Peckó György, pozsonyi lakosnak mondta magát. Társait a csendőrség keresi. — Két színdarab a Színházi Élatben. A Király Színház nagysikerű újdonságát a Hancut > a lányt és a Viaksz virág című parasztvigjáté; kot adja darabmellékl tül Incze Sándor lapja a t Színházi Elet legújabb számában, mely azonki ' vül gyönyörű képekben, érdekes cikkekben számol be a Szépség, az Amerika lánya, az Egy, pohár viz az Andrássy-uti színház uj műsorának \ bemutatójáról. Hatalmas film, érdekes divat, Í’ sport, autó és vidéki rovat teszi változatossá az uj számot, melynek ára 6000 korona, negyedévi előfizetése 60.000 korona. Kiadóhivatal Budapest, | Erzsébet-körút 29. — Félre a vitriollal. Eddig a megcsalt j szerelmesek is vitriollal szokták elcsúfítani a * hűtlen kígyó arcát, hogy elrútítsák, hogy igy í aztán ne tessék senkinek, ügy látszik e tekintet| ben is újítók léptek a tett, mezejére. Erre vall ! legalább az alábbi hir : Különös följelentést adott | be férje ellen egy pozsonyi iparos felesége, j amelybe« súlyos testi sértéssel vádolja meg hites j urát. Az asszony egyúttal a válópert is magiü- I ditotía. Az ok a következő: A férj május 3-án l váratlanul toppant haza, mikor is feleségét éppen• sóggel nem bizalmatlan helyzeíban in flagranti ] csípte el egy diákkal. A férj a diákot elkergette, I cz asszonyt pedig jól elpáholta, majd egy nyiró] £épet vett elő és az asszonyt tetőtől-talpig lej nyírta. Ezenfelül megígérte neki, hogy minden j május 3 án ugyanezt fogja vele cselekedni. — Jön a hőhullám. Párisi távirat jelenti: ; néhány nap óta Parisban rettenetes hőség ! érezhető. A hőmérő &z utóbbi napokban a dél- utáni órákban 30 fokos msleget mutatott ár* ! nyákban. — A komáromi kölcsönkönyvtár a kultnrí palota emeletén hetenfeinc háromszor (hétfőn j d. c. 9—12, szerdán és pénteken d. u. 2—5 i*) ] van nyitva és sok sok ezer kötet olvasni való j áll a közönség rendelkezésére. Negyedévenkinti i csekély 10 K olvaso dijat kell csak fizetni és ■j ez alacsony dij ellenében hotenkint háromszor j válthat uj könyvet az olv'80. Iratkozzék be ! mindenki a kölcsönkönyvtárba, aki szereti a ! szép, tanulságos olvasnivalókat. A Jókai Egyelj sttlet tagjai az olvasó dij felét fizetik. — A jól értesült kormányiap, Nem tudjuk j hamarosan, hogy tudatlanságról, vagy rossz| akaratról leket-e az alábbi esetnél beszélni, valót szinüleg az utóbbiról. A pozsonyi német kor! máaylap, amely B. 7: ara Abead névre hallgat, | elmésen bizonyítja be olvasóiaak, hogy nincs } magyar irodalmi kultúra, mert ami van: az is | szlovák. A kitűnő újság Kossuth Lajosnak a IPiave-fronthoz való kapcsolatáról ir elmés vezércikket és ezt költői idézettel kezdi, mely imigyen hangzik: »Nicht ich riss von der Stirne dir den Lorbeer, — Mit eigener Hand hast du es selbst getau.« A citatum uémikép ismerősnek látszik s hogy az olvasók fejüket ne törjék, a jeles cikkíró nyomban megjelöli a forrást: a .két sor szerzője Alexander Petrovic, aki e szózatát Vörösmartyhoz intézte, amiért ez 1848-ban egy parlamenti ülésen Kossuthtal szavazott. A B. Z. am Abend nyilván azt akarja elhitetni olvasóival, hogy a szlovákság jogos területi | igényei nem csapán Párkánynánáig, hanem egész Budapestig terjednek, mert Budapestet már 1848 ban i3 a szlovákok lakták, igy többek közt bizonyos Petrovic nevű úr, akinek a budapesti Dunaparton szobrot is emeltek. Igaz, hogy a magyar fővárosban nevezett urat Petőfi (nem »Petőfi«, ahogy a lap zárjelben megemlíti) néven ismerték, de ez nyilván C3ak olyasféle költői álnév volt, mint Carmen Sylva, vagy akár — Hviezdoslav. A területi igények jogosságán ez mit sem változtat. Hajlandók vagyunk egyébként Petroviö Alexander urat összes szlovákul irt verseivel és egyéb Írásaival együtt a B. Z. am Abend által szerkesztendő szlovák irodalomtörténet számára átengedni. Mi megelégszünk Petőfivel is és mindazzal, amit ma* gyárul irt. — »Hát még magyarul is mernek beszélni?“ Megjelenik Rózsahegyen egy „Prebudenie“ nevű hetilap, amelynek valami Skotek képviselő a tulajdonosa. (Ez az ur állítólag a csehszlovák szociáldemokrata párt révén öl a prágai parlamentben, bevalljuk, mi most szereztünk csak tudomást arról, hogy él.) Ebben a kitűnő orgánumban jelent meg Rodoi’ab aláírással egy förmedvóny, amelyre lapnak barátjai hívták fel figyelműnket. Komolyabb dolgokra kell a helyünk, semhogy részletesen foglalkozzunk ezzel a három zavaros hasábbal, amely a honfoglalástól kiindulva ott köt ki, hogy a magyarok provokációja már valóban tarthatatlan, ez már nem mehet tovább, majd rendet teremiönk, ezt a szemtelen kihívást tovább nem tűrjük, mert — halljátok csak! — Rózsahegyen még mindig vannak olyan arcátlan emberek, akik a korzón — a korzón! — magyarul mernek beszélni. Vitatkozzunk ezzel a szerencsétlennel? Vaknak hiaba mutatom a legszebb képet, süketnek hiába szól a zenei — Egyre terjedő kolerajárvány Indiában. A „Wsstnuintér Gazette“ legutóbbi száma, Kalkuttából keltezett részletes riportban számol be az ladikban, főleg a behávi tartományban dühöngő és mérhetetlen arányokat öltött kolerajárványról, amelynek ez év tavaszán eddig 14 ezer áldozata volt. Champ&raaban e hó elején újabb ezer ember betegedett meg és az egész város koleragyanúi. | Faure Félix-adoma. A prágai látogatás. Hindemith Pál, a modern zeneszerző mel séli az „ Auftakt“-ban: Eiső látogatásunkkor | nem igen éreztük magunkat othonosan Prágáéi ban. A cseh feliratok roppant zavarba hoztak. Mert a csehek nyelvén éppen úgy eladhattak I volna bennünket, akár az eszkimókén, vagy az : arabokén . . . Habos kávéra szottyant kedvünk és sokat törtük rajt’ a fejünket, hogyan áruljuk I el a pincérnek — nem valamelyik ellenséges l állam hadi terveit, hanem — szivünk e hő | vágyát. Julischnál a Wenzel-téren ültünkben ) aztán Kapser ketté vágta a gordiusi csomót.*) Így szól a pincérhez: ,,’j meechde ä | Schälchen Heessen “ — A pincér — ki gonj dolta volna róla, hogy jártas legyen a szanj szkritban is? Ezek a pincérek igazán nagy l tudósok: a keleti nyelvekhez is értenek s talán Imég jobban, mint a borravalók bezsebeléséhez, pedig ebben sem analfabéták — rögtön kész volt a felelettel: „Das genn’ Sa haam.“ — I Majd a szálló portásához fordultunk, meg jj akarván tőle tudni: merre juthatnánk el hamarosan a rendőrkapitányi hivatalba ? „Csak menjenek el kérem — mondta oly szilárd meggyőződéssel, mint aki biztos a dolgában — ] itt a szálló előtt és gyújtsanak rá — nem a j szivarjukra, hanem — a „Wacht am Rhein“-ra j s azonnal megtalálják — minden tudakozódás \ nélkül is — a legrövidebb utat a rendőrségre.“ *) E jelenetet a torzképrajzolók szakértő figyel\ mébe ajánlom. A térség kellő közepén áll Julis, a ; szemre való fruska, térden egy jó arasszal felülérő boj korugró szoknyában s karmazsin csizm . . . akarom mondani: sárga cipőben. A művészek körételepedtek a földre — akár a gulyások mifelénk a pusztán a rotyogó bogrács köré, — hogy, ha le találnának esni, nagyon meg ne üssék magukat. Tátott szemmel, meg tágra nyitott szájjal bámulnak föl reá. Kivéve Kapsert, aki hátat fordít neki, nem udvariatlanságból, de hogy el ne j terelje figyelmét a főcselekvényről. Tudniillik jobb ügyj höz méltó buzgalommal koptatja valamin az arany 1 harmincát. (Immár a foghíjasok osztályához tartozik.) 5 Zmrziina, a zengzetes nevű fog»mechanikus« laboratórium { ablakából gyönyörködve legelteti rajt’ a szemét. »Vágyaií nak sólyom szárnya támad.« Olykor-olykor hátratekint, j hogy — ha a szükség kívánná — kéznél legyenek a ií műszerei. Kapser, egy szájából lecsüngő nedves és már ! kissé rojtos »textiláru« végébe kapaszkodik görcsösen, ! mintha csak az a bizonyos szalmaszál volna, ő pedig a j még bizonyosabb »vízben fuldokló.« Arcáról nagy korall\ gyöngyökben csorog a verejték ... A történelmi nevezetességű gordiusi csomó kettérágásával van elfoglalva, | a mi — per tot diserimina rerum — végre fs sikerül : neki. E pdllanatban Fagylalt urat bosszúságában kiüti j a hőség és — elolvad . . . Klio, a történelem Múzsája : pedig a térség egyik sarkában buzgólkodik. Előtte nagy ’ kőtábla, alatta, t. i. a kőtábla s nem az istenasszony ; alatt — ropog a tűz. Jobb kezében véső, baljában ka‘ lapács (a Mythologia annalesei szerint balkezes volt), í A kőtáblán a »K« meg az »a« betűket már sikerült is ki' faragnia ... A Kapser nevét akarja azon melegében megörökíteni.
